Common use of Az Állami kezességvállalás jellege Clause in Contracts

Az Állami kezességvállalás jellege. A 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 2006. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062015. évi költségvetési törvény 41.§-a 53. §-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét Az állami készfizető kezesség a Ptk. 6:429. §-a és az Áht. 92.§(3) bekezdése szerinti jogszabály alapján fennálló kezesség, amit a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a42. §-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a38. §-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a44. §-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40. §-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61. §-a, a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény 51. §-a, a 2012. évre a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a, a 2013. évre a 2013. évi költségvetési törvény 44. §-a, a 2014. évre a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a tartalmaz, míg amire a 2015. évre a 2015. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. A Kötvények biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség közvetlen jogszabályi alapját ezen utóbbi jogszabályi rendelkezés, vagyis a 2015. évi költségvetési törvény 53. §-a képezi, amely 2015. január 1. napján lépett hatályba. Bár az állami készfizető kezesség jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló készfizető kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2015. évi költségvetési törvény 53. §-ának hatálybelépésével a Kötvények biztosítékául szolgáló jogszabályon alapuló készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti érvényesíti, és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását vagy akkora összegre, vagy annál kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés készfizető kezesség alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 2736:417. § (25) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak, azaz a készfizető kezes a per és a végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a jogosult Kötvénytulajdonos a Kibocsátót mint főkötelezettet a teljesítésre eredménytelenül felszólította. A 2006Ptk. 6:418. § szerint a kezesség jogosultja köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt. Tekintettel arra, hogy ezen általános kötelezettségek alól a Kötvényekre vonatkozó különös jogszabályok illetve a készfizető Kezes vagy a rá vonatkozó speciális szabályozás nem biztosít felmentést, a Kötvénytulajdonost mint a készfizető kezesség jogosultját a Kibocsátó mint főkötelezett teljesítésének elmaradása vagy a Kötvényen alapuló követelés változása esetén terheli a fenti tájékoztatási kötelezettség. Tekintettel arra, hogy a Ptk. alapján a kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre, tekintettel továbbá a jogszabályon alapuló állami kezesség előkészítésének, illetve beváltásának rendjét szabályozó 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet előírásaira, amelyek szerint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a jogszabályon alapuló kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál, a Kötvénytulajdonosnak a kezesség érvényesítése érdekében a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szerinti eljárást kell követnie. Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti. A 2015. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésévelmegkötésével vagy nyilatkozat kibocsátásával.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062014. évi költségvetési törvény 41.§-a 44. §-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a42. §-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a38. §-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a44. §-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40. §-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61. §-a, a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény 51. §-a, a 2012. évre a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a tartalmazza, a 2013. évre a 2013. évi költségvetési törvény 44. §-a tartalmazza, míg a 2014. évre a 2014. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Az állami kezességvállalás jogszabályi alapját ezen utóbbi jogszabályi rendelkezés, vagyis a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a képezi, amely 2014. január 1. napján lépett hatályba. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók (függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvény való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Xxxxxxxxxxxxxxx elkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062014. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésévelmegkötésével vagy nyilatkozat kibocsátásával.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062010. évi költségvetési törvény 41.§-a 61.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41.§-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40.§-a tartalmazza, míg a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062010. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062009. évi költségvetési törvény 41.§-a 40.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41.§-a tartalmazza, míg a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062009. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062007. évi költségvetési törvény 41.§-a 42.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg, míg a 20062007. évre a 20062007. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062007. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062013. évi költségvetési törvény 41.§-a 44. §-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a42. §-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a38. §-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a44. §-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40. §-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61. §-a, a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény 51. §-a, a 2012. évre a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a tartalmazza, míg a 2013. évre a 2013. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062013. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésévelmegkötésével vagy nyilatkozat kibocsátásával.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062012. évi költségvetési törvény 41.§-a 47. §-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a42. §-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a38. §-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a44. §-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40. §-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61. §-a, a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény 51. §-a tartalmazza, míg a 2012. évre a 2012. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062012. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésévelmegkötésével vagy nyilatkozat kibocsátásával.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062011. évi költségvetési törvény 41.§-a 51.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41.§-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40.§-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a tartalmazza, míg a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062011. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

Az Állami kezességvállalás jellege. A 20062008. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeirekötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után Az állami kezességvállalásért a központi költségvetés kezességvállalási Diákhitel Központ Zrt-nek díjat nem számít felkell fizetnie. A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg-a, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a teremtette meg, míg a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: - igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, - igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, - igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, - mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak. A 20062008. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.