Célkitűzések mintaszakaszok

Célkitűzések. A nemzetközi terjesztés elősegítésének konkrét célján túlmenően a MEDIA Alprogram egyik kiemelt célja a következő: az audiovizuális termékek nemzeteken átívelő marketingjén, brand-építésén, forgalmazásán és bemutatásán keresztül azok filmszínházi forgalomba kerülésének támogatása; A MEDIA Alprogram az alábbi tevékenységekhez és intézkedésekhez nyújt támogatást: támogatási rendszerek létrehozása nem-hazai európai filmek filmszínházi valamint valamennyi egyéb platformon történő forgalmazására, illetve a nemzetközi kereskedelmi tevékenységekre, különös tekintettel az audiovizuális művek feliratozására, szinkronizálására és audió-ismertetésére.
Célkitűzések. (1) A két fél együtt állapítja meg az e cím hatálya alá tartozó terü­ leteken folytatandó együttműködéshez szükséges stratégiákat és eljárá­ sokat. (2) A felek vállalják, hogy kölcsönös érdekeiknek megfelelően és a partnerség szellemében, amely e megállapodás alapját képezi, fokozzák gazdasági együttműködésüket. (3) A gazdasági együttműködés célja, hogy támogassa Libanonnak a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elérésére irányuló saját erőfeszítéseit.
Célkitűzések. 1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelem területén folytatott együttműködésük célkitűzései magukban foglalják többek között az alábbiakat: (a) kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik megerősítése, különösen a kereskedelmi ügyekben folytatott párbeszéd előmozdítása, valamint a Felek közötti fokozott kereskedelmi forgalom ösztönzése;
Célkitűzések. 1. Az e megállapodás alapján folytatott együttműködés és ágazatpolitikai párbeszéd általános célja az Európai Unió és a Kubai Köztársaság közötti bilaterális kapcsolatos megerősítése az erőforrások, mechanizmusok, eszközök és eljárások elérésének megkönnyítésével. 2. A Felek megállapodnak a következőkben: (a) olyan együttműködési fellépéseket hajtanak végre, amelyek kiegészítik Kuba gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseit, az e rész I-VI. címében meghatározott prioritási területeken;
Célkitűzések. A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás célkitűzései a következők: (a) a Felek között a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem területén meglévő kapcsolatok konszolidálása és megerősítése egymás kölcsönös tiszteletben tartása, a viszonosság, a közös érdek és a Felek szuverenitásának tiszteletben tartása alapján;
Célkitűzések. A Felek megállapodnak abban, hogy politikai párbeszédet folytatnak. A fenti párbeszéd célkitűzései a következők: (a) a politikai kapcsolatok megerősítése, valamint cserék és kölcsönös megértés előmozdítása közös érdekű és közös problémát jelentő kérdéseket illetően;
Célkitűzések. A csoporthoz tartozás előnyöket és hátrányokat is hordoz magában. A kutatásom legfőbb céljaként azt jelöltem meg, hogy megvizsgáljam, hogy csoporttagokként együttműködve optimális működés alakítható-e ki a magyar mezőgazdaság szereplőinél, és ha igen, milyen előnyös hozadékokkal, illetve kényelmetlenségekkel jár ez az együttműködés. A kutatási cél meghatározásánál kellő gondossággal kell eljárni, megfogalmazása lényegében a vizsgálandó témakörök és a szükséges információk pontosítását jelenti. A szükséges és releváns kérdéskörökre kell koncentrálni (KÁRPÁTI - LEHOTA 2010). Célom az volt, hogy az általános vállalatgazdálkodási kérdéskörön túl bemutassam az agrárágazati sajátosságokat, a más nemzetgazdasági ágaktól eltérő tényezők hatását. Olyan összehasonlítható adatbázisokra volt szükség, amelynek alapján megítélhető a relatív helyzet, indokolni és értékelni lehet az eltéréseket. Célkitűzéseim között kiemelten szerepelt annak bemutatása, hogy mindezekre milyen hatással van a csoportban történő együttműködés, így az alábbi célkitűzések kerültek kijelölésre, amelyek elősegítik a magyar mezőgazdaság és az agráriumban tevékenykedők attitűdjeinek alaposabb megismerését (1. táblázat).
Célkitűzések. Az 1999-es helsinki Európai Tanács következtetései felszólították az Uniót, hogy 2002 végére készüljön fel azon tagjelölt országok befogadására, amelyek addigra készen állnak a csatlakozásra. Mivel a felvételt kérő tizenkét állam közül csak kettő volt népesebb az akkori tagállamok átlagánál, az alacsonyabb népességű országok viszonylagos politikai súlyának jelentős növekedése volt várható. A Nizzai Szerződés ezért hatékonyabbá és legitimebbé kívánta tenni az uniós intézményeket, valamint fel kívánta készíteni az Uniót a következő nagy bővítésre.
Célkitűzések. Az EBVF célkitűzései a következők: a) az európai biztonsági kultúra további javítása az EBVP kere- tében; b) az EBVP-nek a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) lényeges részeként való értelmezésének előmozdítása; c) az EBVP valamennyi területén hatékonyan dolgozni képes, tájékozott személyzet biztosítása az EU intézményei részére; d) az EU politikáit, intézményeit és eljárásait jól ismerő, tájéko- zott személyzet biztosítása a tagállamok igazgatási szervei és azok személyzete részére; és e) hozzájárulás a képzésben részt vevők közötti szakmai kapcsolatok és a kapcsolattartás előmozdításához.
Célkitűzések. Az ESZAK létrehozásának hátterében az alapító tagok azon kinyilvánított szándéka állt, hogy megtegyék az első lépést az „európai föderációhoz” vezető úton. A közös szén- és acélpiacot kísérletnek szánták, amelyet később fokozatosan kiterjeszthetnek egyéb gazdasági ágazatokra, míg végül létrejön a „politikai” Európa. — Az Európai Gazdasági Közösség célja az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásán alapuló közös piac létrehozása. — Az Euratom célja a hasadóanyagokkal való ellátás, illetve a nukleáris energia békés felhasználására irányuló, a tagállamokban tervezett vagy már elindított kutatások koordinációja volt. — A három szerződés preambuluma felfedi az Európai Közösségek létrejöttének hátterében húzódó közös célt, vagyis azt a meggyőződést, hogy Európa országainak együtt kell vállalniuk a közös jövő építését, mivel egyedül ily módon befolyásolhatják sorsuk alakulását.