Csoportszintű Cash Flow mintaszakaszok

Csoportszintű Cash Flow. Millió forintban 2015. 1-9. hó 2016. 1-9. hó Változás Üzleti tevékenységből származó nettó cash flow Befektetési tevékenységre fordított nettó cash flow Kivéve: Egyéb pénzügyi eszközök eladása – nettó Befektetési tevékenységre fordított nettó cash flow korrigálva az egyéb pénzügyi eszközök eladásának nettó hatásával Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegekSzabad cash flow Egyéb pénzügyi eszközök eladása – nettó Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele/visszafizetése - nettó Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék Saját részvény visszavásárlás Pénzeszközök árfolyam-különbözete 106 993 104 473 (2 520) Pénzeszközök változása 2 488 (9 148) (11 636) Szabad cash flow Az üzleti tevékenységből származó nettó cash flow 104,5 milliárd forint volt 2016 első kilenc hónapjában szemben a 2015-ös azonos időszaki 107,0 milliárd forinttal. Az 2,5 milliárd forintos csökkenés mögött főként a következő okok húzódnak: ▪ 9,6 milliárd forint pozitív változás a 2016-os magasabb EBITDA miatt 2015-höz képest ▪ 18,2 milliárd forint pozitív hatás az aktív működő tőke változásában, amely egyrészt az üzleti ügyfelek részére történő energia szolgáltatások E2- höz történő átadásának köszönhető, másrészt a teljes mértékben térült RI/IT követelések csökkenése okozta. Továbbá a részletfizetésre történő készülék értékesítés megváltozott feltételeinek köszönhetően az ebből eredő követelések csökkenése is hozzájárult ehhez a pozitív változáshoz, amelyet a rövidebb részletfizetési futamidő okozott ▪ 5,7 milliárd forint pozitív hatás az aktív működő tőke változásában a végződtetési díjak túlfizetéséből adódóan (a régi díj szerint fizettünk, de a csökkentett díj szerint könyveltük a költséget) ▪ 4,5 milliárd forint negatív hatás a végkielégítéssel kapcsolatos céltartalékok kisebb arányú növekedéséből adódóan 2016 első kilenc hónapjában, mint 2015 hasonló időszakában ▪ 1 milliárd forint negatív hatás a végkielégítéssel kapcsolatos céltartalékok idei évi magasabb felhasználásából adódóan ▪ 1 milliárd forint pozitív hatás az alacsonyabb adófizetés miatt Macedóniában 2016-ban, amelyet a 2015-ben jelentkező további adó befizetése eredményezett az adó törvény változásainak következtében, 2016-ban nem volt hasonló adófizetés ▪ 24 milliárd forint negatív hatás a passzív működő tőke változásában, amely annak köszönhető, hogy az üzleti energia ügyfeleknek az energia szolgáltatást 2016-tól az erre a célra alapított E2 Hungary vegyesvállalat kezdte meg, mel...
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Csoportszintű Cash Flow. Millió forintban 2018. 1-6.hó 2019. 1-6.hó változás Üzleti tevékenységből származó nettó cash flow Befektetési tevékenységre fordított nettó cash flow Kivéve: Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése – nettó Befektetési tevékenységre fordított nettó cash flow korrigálva az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésének nettó hatásával Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegekSzabad cash flow összesen Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése – nettó Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése - nettó Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék Saját részvény visszavásárlás Pénzeszközök árfolyam-különbözete 51 317 (00 000)0 000 00 000 (43 674)1 701 (8 467) (5 814)371 (36 530) (3 161)11 626(1 330)19 473(25 999)(1 822)234 (41 973) (8 014)(7 137)(1 701)35 053(26 083)011 (5 443) (4 853) (371)15 580(84)1 822(223) Pénzeszközök változása 2 182 143 (2 039) A szabad cash flow 7,1 milliárd forint pénzkiáramlásra csökkent 2019 első félévében (2018 első félév: 11,6 milliárd forint pénzbeáramlás) főként az alább említett okok következtében.
Sample 1

Related to Csoportszintű Cash Flow

  • Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól? Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • A Biztosított kötelezettségei Az UBÁBF HU I. részének 11. cikkében megjelölt kötelezettségeken túl a Biztosított köteles továbbá:

  • Közlési és változás-bejelentési kötelezettség A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító lényeges körülménynek te- kinti különösen a biztosítási ajánlaton feltüntetett adatokat, az igényfelmé- rés során feltett kérdésekre adott válaszokat, amelyet az ajánlati dokumen- táció tartalmaz. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlé- si vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

  • A kötbér meghatározása, mértéke és módjai 7.5.1. A Szolgáltató által fizetendő kötbér esetei meghatározását és megfizetése módját a 6.2.5.- 6.2.6. pontja tartalmazza.

  • Változás bejelentési kötelezettség Ön 8 napon belül köteles bejelen- teni – lényeges körülmények változása esetén írásban – és szükség esetén okiratokkal igazolni a biztosítás meg- kötése után bekövetkezett változáso- kat, így különösen: • a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (székhelyének, telep- helyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is), e-mail címének, telefonszámának a megváltozását; • ha a szerződő jogi személy, akkor annak más jogi személlyel való egyesülését, szétválását, vagy átalakulását és egyéb okból való megszűnését; • a gépjármű engedélyköteles átalakí- tását vagy a gépjármű felszereltsé- gének megváltoztatását (pl. egyéb extra felszereltség); • a gépjármű forgalomból való végle- ges kivonását; • a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását; • a gépjármű nyitásához és indításá- hoz szükséges tartozékok (kulcsok, indítókártyák stb.) bármelyikének elvesztését, ellopását, pótlását, másolását; • a biztosított gépjármű bérgépjármű- ként, taxiként vagy személyszállítás céljára történő hasznosítását; • a biztosított gépjármű követelés biz- tosítékául történő lekötését; • azt a tényt, hogy a biztosított gép- jármű veszélyes anyagot szállít. Nem minősül bérgépjárműnek a 12 hónapot meghaladó tartamú bér- leti szerződéssel, lízingszerződéssel hasznosított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, illetve a lízingbe vevő nem hasz- nosítja azt további bérbeadással.

  • A Megrendelő jogai és kötelezettségei 11.1. A Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén köteles a vállalkozói díjat a Vállalkozó részére megfizetni.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, – a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, – a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.