Demográfia. Zalaapáti lakónépességének alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt 10 évben enyhe emelkedést mutat (2007. évben: 1.635 fő; 2011. évben: 1.627 fő, 2015. évben: 1.682 fő). 2012. évben a Domb Xxxxxx átadásával 53 fővel nőtt az ellátottak és a lakosság száma.
Demográfia. Peresznye lakóinak száma 809 fő volt 2015. év végén, a KSH adatai alapján. A település 71,8%-a aktív korú, közel 11%-a 14 év alatti és több, mint 17%-a 65 éves, vagy annál idősebb. 17% 11% 0 - 14 évesek 15 - 64 72% Támogatott lakhatás az Alpokalján A községet minden bizonnyal régóta lakják, a terület az ókorban Savaria vagy Scarbantia territóriumához tartozhatott. A lakosság harmada horvát nemzetiségű, mely ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület. Az alapellátás keretében, feladatellátási szerződés megkötésével biztosított a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, továbbá van háziorvosi rendelés, a község óvodát, teleházat (művelődési házat) tart fenn, valamint a településen múzeum és önkéntes tűzoltó egyesület is működik.
Demográfia. A település állandó népessége 2021. január 1. napi állapot szerint 4629 fő. A férfiak aránya a településen 50,64 %, míg a nők a lakosság 49,36 %-át reprezentálják. Korösszetétel szerint a településen 0-18 éves lakosság száma 868 fő, az aktív korúak (19-60 év) száma 2615 fő, valamint a 61 év felettiek száma 1146 fő. Ebből a tanyagondnoki körzetben élő 18 év alattiak száma 14 fő, az aktív korúak száma 49 fő, továbbá a külterületen élő 61 év felettiek száma 22 fő. A település ugyanakkor mindazon nehézségekkel szembesül, melyek a térséget jellemzik. Az aktív korú lakosságból magas az álláskeresők, a különböző rendszeres szociális ellátásban részesülők aránya. A 2020. évben az élve születések száma a településen: 28 fő. Az elhaltak száma: 54 fő. A demográfiai adatok vizsgálata során megállapítható, hogy a lakosság száma folyamatos csökkenést mutat, a 2007-es 5337 főhöz képest 2021-ben mindössze 4629 fő a lakosságszám. A csökkenésnek nagyrészt oka az elvándorlások magas száma, valamint a születések évenkénti csökkenése az elhalálozás arányával szemben. A település elöregedő tendenciát mutat. Tiszacsege állandó népességének nem szerinti megoszlása az országos átlaggal megegyező. A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota jelentősen befolyásolja az egészségügyi és szociális ellátórendszer szükségleteit, döntően meghatározza a lakosság foglalkoztathatóságát, és ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséggel bír a társadalom eltartó képességét érintően. A településre jellemző a szociális, mentális problémák fokozott megjelenése. A nehéz gazdasági helyzet a munkahelyek számának folyamatos csökkenése, a munkanélküliség miatt sok család kerül egyre nehezebb anyagi helyzetbe. A kilátástalanság mellé számos mentális probléma is társul, melyek negatívan hatnak a családok életvezetésére, a szülő-gyermek kapcsolatra, a családi összetartást erősítő, pihenést, regenerálódást segítő közös programok szervezésére. Településünkön a munkaképes lakosság száma csökkenést mutat. Nő az egyedül élő, idős, alacsony jövedelműek száma.
Demográfia. Középtávon a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lelassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása, az idős emberek egészségének megőrzése, a társadalmi együttműködésben való szerepük lehetőségének biztosítása A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítása, bevándorlási politika kialakítása.
Demográfia. Az informatikus szakma egyértelmű férfi dominanciáját a kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása is jelzi: a válaszadók között 84% volt a férfiak aránya. A nők 16%-os aránya ugyanakkor még így is meghaladja a női IKT-szakemberek DESI-index által 2021-ben mért 12%-os arányát (összehasonlításképpen: az uniós átlag 19%). A DPR és a FIR adatbázisának összetételével összhangban a válaszadók döntő többsége a fiatalabb korosztályok közül került ki: tizedük a 21-24 éves korosztályt képviseli, együttesen kétharmaduk a 25-29, illetve a 30-34 éves korosztályba tartozik, és csupán a válaszadók 7%-a 40 évesnél idősebb. (emlékeztetőül: a FIR és a DPR e kutatás céljára használt adatbázisában 2006-tól kezdve a felsőfokú IT-tanulmányaikat befejező informatikusok szerepelnek). 9,1 17,2 34,3 30-34 éves A válaszadók többsége a fővárosban (28%), megyeszékhelyen (23%) vagy más városban (32%) él, a községekben lakó informatikus aránya mindössze 18%. 17,9 31,8 21,9 A válaszadók közel háromnegyede (71%) alapképzést (BA, BSc, BProf, korábbi főiskolai képzés) végzett, negyedük mesterképzésen (vagy a korábbi osztatlan képzésen) zárta tanulmányait. A felsőfokú szakképzést 4%, a doktori képzést mindössze 1% jelölte meg legmagasabb befejezett iskolai végzettségként. 1 4 Felsőoktatási szakképzés / felsőfokú szakképzés Alapképzés (BA, BSc, BProf, korábban főiskolai képzés) Mesterképzés vagy osztatlan képzés (MA, MSc, korábban egyetemi képzés)
Demográfia a) Az egészségbiztosítási törvény, A kötelező társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény és A gyermekes családok pénzügyí támogatásáról szóló törvény rendelkezéseinek módosításával a női vállalkozók helyzete kiegyenlítődik a dolgozó nők helyzetével és egyenlővé válik a foglalkoztatott nők helyzetével a várandóssági, szülési és a gyermekgondozási szabadsághoz való jogra vonatkozóan;
Demográfia. Lakónépesség alatt az adott településen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint a településen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük. Magyarszerdahely lakónépességének alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az az elmúlt 10 évben mintegy 6%-os csökkenést mutat (2007. évben: 542 fő; 2011. évben: 523 fő, 2015. évben: 510 fő). Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 510 Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén 54 Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén 85 Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén 371 10% 17% 73% Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén % Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén % Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén % Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén 54 fő Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén 85 fő Öregedési index 157 % A fenti táblázat a település öregedési indexét mutatja. Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira hány 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő.