Díjhátralék mintaszakaszok

Díjhátralék. Amennyiben a biztosítás díjának összege a díjelőírás vonatkozási hónapját megelőző hónap csoportos biztosítási szerződésben foglaltak szerint meghatározott napján nem áll rendelkezésre (sem a célzott számlán, sem az egyéni számlán) szabad pénzügyi fedezetként, úgy a következő hónapra (díjhátralékos hónap) díjhátralékba kerül a Biztosított. A díjhátralékos hónap legkésőbb a csoportos biztosítási szerződésben foglaltak szerint meghatározott napján rendezni kell a hátralékot. A hátralék pénzügyi rendezésének időpontjáig (a díjhátralékos hónapban) „biztosítási szolgáltatásra nem jogosult” státuszban van az ügyfél. Támogató kizárólag díjhátralékkal nem rendelkező tag részére adhat célzott szolgáltatás finanszírozására juttatást. A díjhátralékot az adott biztosításra vonatkozóan kell vizsgálni.
Díjhátralék. A biztosító jogosult szolgáltatásából levonni a biztosítási szolgáltatás kifizetéséig esedékessé vált, de még be nem fizetett biztosítási díjat, feltéve, ha a szerződő és a biztosított személye azonos.
Díjhátralék. Amennyiben a Pénztártag által választott PannonMed+ Extra / PannonMed+ Top biztosítási csomag biztosítás díjának összege a hónap 22-én végrehajtásra kerülő fedezetelkülönítéshez nem áll rendelkezésre (sem a célzott számlán, sem az egyéni számlán), úgy a következő hónapra (a díjhátralékos hónapra) hátralékba kerül a biztosított. Legkésőbb a díjhátralékos hónap 21-éig rendezni kell az elmaradt díjat. A hátralék pénzügyi rendezésének időpontjáig (a díjhátralékos hónapban) biztosítási szolgáltatásra nem jogosult státuszban van a Pénztártag. Támogató kizárólag díjhátralékkal nem rendelkező Pénztártag részére adhat célzott szolgáltatás finanszírozására juttatást. A díjhátralékot az adott biztosítási csomagra vonatkozóan kell vizsgálni. A Pénztár tájékoztatja a Pénztártagot/Biztosítottat a díjelmaradás keletkezéséről és annak következményeiről. Díjhátralék esetén kizárólag az egyéni számláról rendezhetők az esetleges fedezethiányok. A fedezethiány miatt elmaradt díj kizárólag a következő hónapban pótolható, több hónap elmaradása nem következhet be. A díjhátralék rendezésének esetei: • Amennyiben a biztosítás elmaradt havi és az esedékes havi díját a Pénztár fedezethiány miatt nem tudja megfizetni, úgy a biztosított vonatkozásában a Biztosító kockázatviselése megszűnik a díjjal nem rendezett hónap első napjától a tárgyév hátralevő részére. Tárgyév értelmezése: az az év, amely a díjhátralékos hónap naptári éve. • A tagok értesítésére fedezethiányos ciklusonként egyszer kerül sor, mégpedig az első díjhátralékos hónap tekintetében. Amennyiben rendezi a tartozását a díjhátralékos hónap 21-éig, és a fedezethiányos hónapot követő hónapra is rendelkezik a fedezettel, úgy a díjfedezettsége, a biztosítási szolgáltatásokra jogosultsága ismét hatályos a díjjal rendezett időszakokra, azonban a fedezethiányos hónap időszakára vonatkozóan a Pénztártag utólagos térítésre nem jogosult. Tehát a díjjal nem rendezett időszakban a Biztosított a szolgáltatást nem veheti igénybe akkor sem, ha a díjelmaradás utólag rendezésre kerül. Amennyiben később újra előfordul díjhátralék keletkezése, akkor újból kap értesítést a Pénztártag biztosított az újra jelentkezett első havi hiányról. • Amennyiben a Pénztár 2. alkalommal (a díjhátralékos hónap 22-én) sem tudja levonni a biztosítás elmaradt és esedékes (összesen két havi) díját a Pénztártag számláján, akkor a biztosítottra vonatkozó fedezet és a biztosítási jogviszony megszűnik a díjhátralék keletkezésének napjától. A Pénztártag újra a bizto...
Díjhátralék. 25. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
Díjhátralék. A biztosító jogosult szolgáltatásából levonni a szerződés szolgáltatás kifizetéséig esedékes- sé vált díjat, amennyiben a szerződő és a biztosított személye azonos.
Díjhátralék. A biztosító jogosult szolgáltatásából levonni a szerződés szolgáltatás kifizetéséig esedékessé vált díjait.

Related to Díjhátralék

  • Vonatkozó jogszabályok A Szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak, és különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak:

  • Jognyilatkozatok 19.1. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a szerződőnek illetve a szolgáltatási igény bejelentése esetén a biztosítottnak az általuk megadott, és a biztosító által ismert utolsó értesítési címre.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • A szerződéssel kapcsolatos feltételek III.2.1) Meghatározott szakmára (képzettségre) vonatkozó információk (csak szolgáltatási szerződések esetében) A szolgáltatás teljesítése egy meghatározott szakmához (képzettséghez) van kötve A vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre történő hivatkozás:

  • Titoktartási kötelezettség Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

  • A Szolgáltató kötelezettségei A Szolgáltató köteles gondoskodni az általa kezelt előfizetői adatok biztonságáról és az adatkezelési műveleteket úgy megszervezni, hogy a GDPR és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A Szolgáltató alkalmazottai, alvállalkozói és megbízottjai – jogszabály kötelezően alkalmazandó eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatóval azonos adatvédelmi és titoktartási kötelezettség teljesítésére kötelesek. A Szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága). A Szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a Szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát. A Szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a Szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges. Egy Előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy Előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása vagy más megfelelő jogalap alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A fentiekben meghatározott tevékenysége keretében a Szolgáltató köteles az alábbi szabályoknak megfelelni: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel (biztonsági másolat készítésével és megőrzésével, az irányadó adatmegőrzési időkre is tekintettel) biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

  • Tájékoztatási kötelezettség Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.