A Szolgáltató hibás teljesítése A Szolgáltató hibás teljesítésének minősül bármilyen, a Szolgáltató érdekkörében felmerülő műszaki, üzemeltetési zavarból keletkező minőségromlás. Xxxxxxx teljesít a Szolgáltató különösen, ha: a. a szolgáltatása Szolgáltató érdekkörébe tartozó működési rendellenesség következtében korlátozottan használható;
Díjnemfizetés 6.9. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpont- jáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. 6.10. Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított száz- húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A bizto- sító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. 6.11. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytele- nül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosí- tási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 6.12. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befi- zetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólag teljesített díj visszatérítésére.
Hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
Fizetési késedelem A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint. A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerint teljes díj a díjfize- tési időszak első napjáig, amelyre az adott díj vonatkozik megfizetésre került. Ezen időpont után következő idősza- kot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fi- zeti meg, a biztosító a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével írásban hívja fel a teljesítésre. A rendszeres díjfizetés elmaradása esetén a biztosító fizetési felszólítás formájában értesíti a szerződőt az elmaradt díjak rendezésének módjáról és határidejéről. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az érte- sítések után továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüne- teltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor akkor a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesíté- sek ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszünetelte- tésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számí- tott 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban leírtak szerint. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyi- ben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabá- lyok szerinti fizetési kötelezettsége származik. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
Hibás teljesítési kötbér Eladó hibás teljesítési kötbér megfizetésére köteles, amennyiben olyan okból, amelyért felelős a 3. értékelési részszempontra (szerviz kiszállási idő) tett vállalását a teljesítés során megszegi. A hibás teljesítési kötbér mértéke: a nettó ajánlati ár 0,5%/alkalom. A hibás teljesítési kötbér maximum 30 alkalommal kerül felszámításra (maximuma a teljes nettó ajánlati ár 15 %-a). A hibás teljesítési kötbér összege a szerviz kiszállási időre tett vállalás túllépése pillanatától a Vevő külön felszólítása nélkül azonnal esedékes. Vevő a kötbér összegét jogosult az Eladó által kiállított számlába beszámítani a Kbt. 135. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Amennyiben a számlából történő levonásra nincs lehetőség, vagy a számla összege nem nyújt fedezetet a teljes követelésre, akkor a kötbér alapján esedékes összeget az Eladó köteles 10 napon belül a Vevőnek átutalni. Vevő valamennyi kötbértípus esetén jogosult a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is érvényesíteni. A szerződés biztosítékaival, illetve a szerződést megerősítő biztosítékokkal kapcsolatos előírásokra vonatkozó részletes szabályokat a szerződéstervezet tartalmazza.
KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 25 VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 25 VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 25
Csomagvesztés A Yettel nem csomagvesztésre szolgáltatásminőségi követelményeket tartozó célértékeket. és vállal a vonatkozó ezekhez Felhasználási módok Az alábbi felhasználási módokra vonatkozó feltételek Kiegészítő lehetőségek, feltételek Web-böngészés igénybe vehető - VoIP igénybe vehető - Chat alkalmazások igénybe vehető - Közösségi oldalak igénybe vehető - Fájlcserélő alkalmazások igénybe vehető - Videómegosztó alkalmazások igénybe vehető - Online TV igénybe vehető - Egyéb 4G/LTE hálózat elérhető. - Díjcsomag neve Yettel Mini Becsült maximális letöltési sebesség elérhetősége a szolgáltató honlapján 300 mbps Becsült maximális feltöltési sebesség elérhetősége a szolgáltató honlapján 60 mbps Díjcsomagba foglalt adatforgalmi keret (le- és feltöltés irányban) 1,00 GB 1. roaming díjzónában: ÁSZF 4. mell. 3.12. pontjában foglaltak szerint Szolgáltatások, alkalmazások, amelyek nem számítanak be a díjcsomagba foglalt adatforgalmi keretbe (pl. nullás díjszabású csomagok esetén bizonyos alkalmazások) Yettel Fiók, Speedtest Adatkeret-túllépés kezelés) kezelése (Túlforgalmazás Előfizető választása: mobilinternet lassul (32/32 kbit/s le-/feltöltési sebességre), vagy további adatvásárlás Késleltetés (Körbejárási) A Yettel nem vállal a késleltetésre (körbejárási) irányuló szolgáltatásminőségi követelményeket és ezekhez tartozó célértékeket.
Díjfizetés A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok 95% 80% 100% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Az Előfizető jogai a Szolgáltatás hibás teljesítése esetén A Szolgáltató felelőssége az Előfizetői Hozzáférési Pontig illetve arra terjed ki, eddig a pontig köteles a Szolgáltató a vállalt célértékeket teljesíteni, úgy, hogy a kültéri egységért valamint a kültéri és a Beltéri egység közötti kapcsolatért nem felelős. Az Előfizetői Szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató az Előfizető vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése, illetőleg a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. Nem kell a Szolgáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Nem minősül hibás teljesítésnek: a) a Hibát az Előfizető által használt, megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező Végberendezés okozta; b) a Hiba az Előfizető tulajdonában lévő Végberendezésben vagy a kültéri egységben, esetleg a kültéri és a Beltéri egység közötti összeköttetésben van; c) Hibát a Beltéri egység nem rendeltetésszerű használata okozta; d) a Hibát nem jelentették be; e) a Hibát a Szolgáltató a hibaelhárítási időn belül elhárította;