Erős ügyfél-hitelesítés mintaszakaszok

Erős ügyfél-hitelesítés. 14.5.1. A Bank a 8.2.11. pontban meghatározott erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz – a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel -, amikor az Ügyfél, mint fizető fél a) online fér hozzá a fizetési számlájához, b) elektronikus fizetési műveletet kezdeményez, c) bármely műveletet olyan távoli csatornán keresztül hajt végre, ami fizetéssel kapcsolatos csalásokra és más visszaélésekre adhat módot. 14.5.2. A 14.5.1. b) pont szerinti elektronikus távoli fizetési művelet kezdeményezésekor a Bank olyan erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amely a művelet egy adott összeggel és egy adott kedvezményezettel dinamikusan összekapcsolódó elemeket tartalmaz. 14.5.3. A Bank olyan biztonsági intézkedéseket alkalmaz, amelyek alkalmasak az Ügyfélhez tartozó személyes hitelesítési adatok bizalmasságának és integritásának megóvására. 14.5.4. A 14.5.2. és a 14.5.3. pontban foglaltakat a Bank abban az esetben is alkalmazza, amikor a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezik. 14.5.5. A 14.5.1. és a 14.5.3. pontban foglaltakat a Bank abban az esetben is alkalmazza, amikor az információt egy számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kérik.
Erős ügyfél-hitelesítés. 5.10.1 Az Általános Üzleti Feltételek erős ügyfél-hitelesítéssel kapcsolatos rendelkezései 2019. szeptember 14-étől kezdődően fokozatosan lépnek hatályba, amelyről a Bank külön hirdetményben, illetve az elektronikus csatornákon küldött értesítésben tájékoztatja az Ügyfeleket. 5.10.2 Az erős ügyfél-hitelesítés esetén a hitelesítés legalább két olyan a) ismeret, azaz csak az ügyfél által ismert információ, b) birtoklás, azaz csak az ügyfél által birtokolt dolog, és c) biológiai tulajdonság, azaz az ügyfél jellemzője kategóriába sorolható elem felhasználásával történik, amely kategóriák egymástól függetlenek annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát és az eljárás kialakítása révén biztosított az azonosítási adatok bizalmassága. 5.10.3 A Bank erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amikor a fizető fél a) online fér hozzá fizetési számlájához, azaz amikor az elektronikus csatornára belép (azaz a fizetési számla vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni), b) elektronikus fizetési műveletet kezdeményez, c) bármely műveletet olyan távoli csatornán keresztül hajt végre, ami fizetéssel kapcsolatos csalásokra és más visszaélésekre adhat módot. 5.10.4 Az 5.10.3 b) pontja szerinti elektronikus távoli fizetési művelet kezdeményezésekor a Bank olyan erős ügyfél- hitelesítést alkalmaz, amely a műveletet egy adott összeggel és egy adott kedvezményezettel dinamikusan összekapcsolódó elemeket tartalmaz. 5.10.5 A Bank olyan biztonsági intézkedéseket alkalmaz, amelyek alkalmasak az ügyfelekhez tartozó személyes hitelesítési adatok bizalmasságának és integritásának megóvására. 5.10.6 Az 5.10.2 és 5.10.5 pontban foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor a fizetési megbízást fizetés- kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezik. 5.10.7 Az 5.10.3 és 5.10.5 pontban foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor az információt egy számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kérik. 5.10.8 Ügyfél az 5.10.1 pontban megjelölt időponttól kezdődően a Bank által az elektronikus csatornákon (kivéve azon elektronikus csatornákat, amelyek tekintetében a Bank felügyeleti szervtől felmentést kapott az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazása alól) biztosított két faktoros – azaz a fenti 5.10.2 pontban megjelölt két külön kategóriába tartozó elemet felhasználó - hitelesít...
Erős ügyfél-hitelesítés. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény alapján hitelesítés legalább két olyan
Erős ügyfél-hitelesítés. 14.5.1. A Bank a 8.2.11. pontban meghatározott erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz – a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel -, amikor az Ügyfél, mint fizető fél a) online fér hozzá a fizetési számlájához,
Erős ügyfél-hitelesítés. Hitelesítés legalább két olyan elem felhasználásával, amelyek az ismeret (azaz csak a Felhasználó által ismert információ), a birtoklás (azaz csak a Felhasználó által birtokolt dolog) és a bi- ológiai tulajdonság (azaz a Felhasználó jellemzője) kategóriába sorolhatóak, amely kategóriák egymástól függetlenek annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatósá- gát és az eljárás kialakítása révén biztosított az azonosítási ada- tok bizalmassága.
Erős ügyfél-hitelesítés. 5.6.1 Az Ügyfél által kezdeményezett minden bankkártya tranzakció, akár az értékesítés helyén történik, akár a bankkártya fizikai jelenléte nél- kül (távoli ügyletek)), kizárólag az erős ügyfél-hitelesítés megtörténtével kezdhető meg, kivéve, ha a kártyatranzakció a PSD2 által meghatározott hatályosság körén kívül esik (Hatály – 5.7. pont) vagy a PSD2 által mega- dott egyik kivétel kategóriájába tartozik (Kivételek – 5.8. pont). 5.6.2 A Kereskedő elfogadja, hogy ahhoz, hogy egy kivételt, vagy az SCA hatálya alóli mentességet alkalmazza, a Worldline Financial Services (Europe) S.A. (a továbbiakban „Worldline”) előzetes írásbeli engedélye szükséges, és hogy az említett engedély kiadása kizárólag az Worldline saját megítélése alapján történik. A mentesség vagy kivétel elfogadása előzetesen jóváhagyott írásbeli igénylőlappal kerül formalizálásra.
Erős ügyfél-hitelesítés. A fogalom meghatározását a Pénzforgalmi ÁSZF tartalmazza.
Erős ügyfél-hitelesítés. A Bank Erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amikor a Számlatulajdonos, mint fizető fél

Related to Erős ügyfél-hitelesítés

  • A Szolgáltató hibás teljesítése A Szolgáltató hibás teljesítésének minősül bármilyen, a Szolgáltató érdekkörében felmerülő műszaki, üzemeltetési zavarból keletkező minőségromlás. Xxxxxxx teljesít a Szolgáltató különösen, ha: a. a szolgáltatása Szolgáltató érdekkörébe tartozó működési rendellenesség következtében korlátozottan használható;

  • Díjnemfizetés 6.9. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpont- jáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. 6.10. Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított száz- húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A bizto- sító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. 6.11. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytele- nül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosí- tási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 6.12. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befi- zetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólag teljesített díj visszatérítésére.

  • Hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.

  • Fizetési késedelem A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint. A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerint teljes díj a díjfize- tési időszak első napjáig, amelyre az adott díj vonatkozik megfizetésre került. Ezen időpont után következő idősza- kot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fi- zeti meg, a biztosító a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével írásban hívja fel a teljesítésre. A rendszeres díjfizetés elmaradása esetén a biztosító fizetési felszólítás formájában értesíti a szerződőt az elmaradt díjak rendezésének módjáról és határidejéről. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az érte- sítések után továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüne- teltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor akkor a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesíté- sek ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszünetelte- tésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő részéről, és a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számí- tott 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban leírtak szerint. Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyi- ben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabá- lyok szerinti fizetési kötelezettsége származik. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

  • Hibás teljesítési kötbér Eladó hibás teljesítési kötbér megfizetésére köteles, amennyiben olyan okból, amelyért felelős a 3. értékelési részszempontra (szerviz kiszállási idő) tett vállalását a teljesítés során megszegi. A hibás teljesítési kötbér mértéke: a nettó ajánlati ár 0,5%/alkalom. A hibás teljesítési kötbér maximum 30 alkalommal kerül felszámításra (maximuma a teljes nettó ajánlati ár 15 %-a). A hibás teljesítési kötbér összege a szerviz kiszállási időre tett vállalás túllépése pillanatától a Vevő külön felszólítása nélkül azonnal esedékes. Vevő a kötbér összegét jogosult az Eladó által kiállított számlába beszámítani a Kbt. 135. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Amennyiben a számlából történő levonásra nincs lehetőség, vagy a számla összege nem nyújt fedezetet a teljes követelésre, akkor a kötbér alapján esedékes összeget az Eladó köteles 10 napon belül a Vevőnek átutalni. Vevő valamennyi kötbértípus esetén jogosult a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is érvényesíteni. A szerződés biztosítékaival, illetve a szerződést megerősítő biztosítékokkal kapcsolatos előírásokra vonatkozó részletes szabályokat a szerződéstervezet tartalmazza.

  • KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 25 VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 25 VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 25

  • Csomagvesztés A Yettel nem csomagvesztésre szolgáltatásminőségi követelményeket tartozó célértékeket. és vállal a vonatkozó ezekhez Felhasználási módok Az alábbi felhasználási módokra vonatkozó feltételek Kiegészítő lehetőségek, feltételek Web-böngészés igénybe vehető - VoIP igénybe vehető - Chat alkalmazások igénybe vehető - Közösségi oldalak igénybe vehető - Fájlcserélő alkalmazások igénybe vehető - Videómegosztó alkalmazások igénybe vehető - Online TV igénybe vehető - Egyéb 4G/LTE hálózat elérhető. - Díjcsomag neve Yettel Mini Becsült maximális letöltési sebesség elérhetősége a szolgáltató honlapján 300 mbps Becsült maximális feltöltési sebesség elérhetősége a szolgáltató honlapján 60 mbps Díjcsomagba foglalt adatforgalmi keret (le- és feltöltés irányban) 1,00 GB 1. roaming díjzónában: ÁSZF 4. mell. 3.12. pontjában foglaltak szerint Szolgáltatások, alkalmazások, amelyek nem számítanak be a díjcsomagba foglalt adatforgalmi keretbe (pl. nullás díjszabású csomagok esetén bizonyos alkalmazások) Yettel Fiók, Speedtest Adatkeret-túllépés kezelés) kezelése (Túlforgalmazás Előfizető választása: mobilinternet lassul (32/32 kbit/s le-/feltöltési sebességre), vagy további adatvásárlás Késleltetés (Körbejárási) A Yettel nem vállal a késleltetésre (körbejárási) irányuló szolgáltatásminőségi követelményeket és ezekhez tartozó célértékeket.

  • Díjfizetés A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

  • A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok 95% 80% 100% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

  • Az Előfizető jogai a Szolgáltatás hibás teljesítése esetén A Szolgáltató felelőssége az Előfizetői Hozzáférési Pontig illetve arra terjed ki, eddig a pontig köteles a Szolgáltató a vállalt célértékeket teljesíteni, úgy, hogy a kültéri egységért valamint a kültéri és a Beltéri egység közötti kapcsolatért nem felelős. Az Előfizetői Szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató az Előfizető vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése, illetőleg a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. Nem kell a Szolgáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Nem minősül hibás teljesítésnek: a) a Hibát az Előfizető által használt, megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező Végberendezés okozta; b) a Hiba az Előfizető tulajdonában lévő Végberendezésben vagy a kültéri egységben, esetleg a kültéri és a Beltéri egység közötti összeköttetésben van; c) Hibát a Beltéri egység nem rendeltetésszerű használata okozta; d) a Hibát nem jelentették be; e) a Hibát a Szolgáltató a hibaelhárítási időn belül elhárította;