Jogi háttér. A GET vonatkozó pontjának megfelelően a csatlakozási díj meghatározása az alábbiak szerint történik: A 11/2016. (XI.14.) MEKH rendelet III. Fejezet tartalmazza a szállítóvezetékhez történő csatlakozás/kapacitásbővítés esetén a csatlakozási díjfizetéssel kapcsolatos általános szabályokat és kötelezi az FGSZ Zrt.-t az abban foglaltak alkalmazására. A projektfinanszírozásnak illeszkednie kell az érvényben lévő jogszabályi környezethez, valamint az FGSZ Zrt. Üzletszabályzatában rögzítettekhez. A jelenlegi szabályozás szerint jelen projekt esetében: (A két változatból az igénynek megfelelő változatot kell szerepeltetni.) • a becsült beruházási ráfordítás: Ft o csatlakozási díj: …. Ft ▪ A csatlakozási díjakat megállapító MEKH határozatban foglaltak alapján, a kapacitást/kapacitásbővítést Igénylő részéről fizetendő csatlakozási díj: ….,- Ft o a kamatmentes kölcsön összege: …. Ft ▪ A megvalósításhoz szükséges kamatmentes kölcsönt -, a kapacitást Igénylőnek kell biztosítani a 11/2016. (XI.14.) MEKH rendelet III. Fejezet 55. §, és az FGSZ Zrt. Üzletszabályzata szerint; ▪ a kölcsön … év alatt kerül visszafizetésre, a tényleges többlet nem megszakítható, az Üzletszabályzat 3. számú mellékletében írtak szerint évesített (továbbiakban: évesített) kapacitáslekötés függvényében.
Jogi háttér. Jelen szerződésre az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, továbbá a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014.(II.26.) Korm. rendelet rendelkezései, és az egyébként hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Ptk. szabályai irányadók.
Jogi háttér. A finanszírozást biztosító program (IPA) szabályozása. • C (2007) 2034. számú bizottsági határozat • 1605/2002/EK, Euratom rendelet IV. címe 2. részének 2. fejezete • 2342/2002/EK, Euratom rendelet III. címe 2. részének 3. fejezete
Jogi háttér. A Nagybörzsönyi Erdei Vasút működésére vonatkozó fontosabb jogszabályok és a meghatározó jellegű jogi háttér: 1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról, 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről, 271/2007. Korm. rendelet a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról. 271/2009. Korm. rendelet az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről, 6/2010. Korm. rendelet a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról, 2011. évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és az Információszabadságról, 2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 195/2016. Korm. rendelet a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről,
Jogi háttér. A Daysy Magyarország által üzemeltetett webshop alapvető működési elvei összhangban vannak a hatályos jogszabályokkal, így különösen az alábbiakkal: • 2011. évi CXII. törvény – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.); • 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.); • 1997. évi CLV. törvény – a fogyasztóvédelemről (Fgytv.); • 2000. évi C. törvény – a számvitelről (Számv. tv.); • 2001. évi CVIII. törvény – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Eker. tv.); • 2003. évi C. törvény – az elektronikus hírközlésről (Eht.); • 2008. évi XLVIII. törvény – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt.), • 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról • 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól • 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól • 1997. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) A vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezései a felekre külön kikötés nélkül is irányadók.
Jogi háttér. A közpénzbôl történô beszerzés módját hazánkban a közbeszerzési törvény1 (Kbt.) szabályozza. A Kbt. rendelke- zéseinek túlnyomó többsége a beszerzô szervezet, illetve a közbeszerzést bonyolító személy tevékenységét, ma- gatartását regulálja, konkrétan leírja számára a kötelezôen betartandó eljárási szabályokat. Xxxxx ezt annak ér- dekében, hogy a közpénz elköltése a legtakarékosabban és a nyilvánosság által jól ellenôrizhetô módon, a pia- con folyó tisztességes verseny fenntartásával történjék. A Kbt. rendelkezéseibôl szükségszerûen következik, hogy a tevésre kötelezô szabályok megsértését is fôleg a közbeszerzési piac keresleti oldalát megtestesítô szer- vezet vagy személy követheti el, így a Közbeszerzési Döntôbizottság elôtt folyó jogorvoslati eljárások túlnyomó többségét ellenük kezdeményezik és csak elvétve indul eljárás az ajánlattevôkkel szemben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közbeszerzési piac kínálati oldalán megjelenô ajánlattevôk versenytár- gyalással kapcsolatos magatartása ne lenne keretek közé szorítva. Az ajánlattevôkre ugyan csak a Kbt. néhány rendelkezése vonatkozik, a vállalkozások általános piaci magatartását (így a közbeszerzési piacon tanúsított ma- gatartását is) a magyar, valamint a közösségi versenyjogi rendelkezések szabályozzák. A magyar és a közösségi versenyszabályok vonatkozó rendelkezései a versenyeztetés szabályairól:
Jogi háttér. A vonatkozó törvényi hátér: 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet és 2001. évi CVIII. törvény („Ektv.”). A szolgáltatás igénybevétele során a felhasználó – ha a Szolgáltató szolgáltatásait illetve termékeit igénybe kívánja venni – köteles elfogadni a jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) feltételeit, amit a megrendelőlapon található jelölő négyzet kiválasztásával tehet meg. Az ÁSZF feltételeinek elfogadása esetén a jelen ÁSZF szerinti szerződés jön létre a Szolgáltató és a Felhasználó között.
Jogi háttér. Az uniós szabályozás A nemzeti szabályozás
Jogi háttér. A közösségi szabályozás
Jogi háttér. Szerződést érintő főbb jogszabályok