Jogi háttér. A GET vonatkozó pontjának megfelelően a csatlakozási díj meghatározása az alábbiak szerint történik: A 11/2016. (XI.14.) MEKH rendelet III. Fejezet tartalmazza a szállítóvezetékhez történő csatlakozás/kapacitásbővítés esetén a csatlakozási díjfizetéssel kapcsolatos általános szabályokat és kötelezi az FGSZ Zrt.-t az abban foglaltak alkalmazására. A projektfinanszírozásnak illeszkednie kell az érvényben lévő jogszabályi környezethez, valamint az FGSZ Zrt. Üzletszabályzatában rögzítettekhez. A jelenlegi szabályozás szerint jelen projekt esetében: (A két változatból az igénynek megfelelő változatot kell szerepeltetni.) • a becsült beruházási ráfordítás: Ft o csatlakozási díj: …. Ft ▪ A csatlakozási díjakat megállapító MEKH határozatban foglaltak alapján, a kapacitást/kapacitásbővítést Igénylő részéről fizetendő csatlakozási díj: ….,- Ft o a kamatmentes kölcsön összege: …. Ft ▪ A megvalósításhoz szükséges kamatmentes kölcsönt -, a kapacitást Igénylőnek kell biztosítani a 11/2016. (XI.14.) MEKH rendelet III. Fejezet 55. §, és az FGSZ Zrt. Üzletszabályzata szerint; ▪ a kölcsön … év alatt kerül visszafizetésre, a tényleges többlet nem megszakítható, az Üzletszabályzat 3. számú mellékletében írtak szerint évesített (továbbiakban: évesített) kapacitáslekötés függvényében.
Jogi háttér. Szerződést érintő főbb jogszabályok, rendeletek
Jogi háttér. A finanszírozást biztosító program (IPA) szabályozása.
Jogi háttér. Jelen szerződésre az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, továbbá a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014.(II.26.) Korm. rendelet rendelkezései, és az egyébként hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Ptk. szabályai irányadók.
Jogi háttér. A Márianosztrai Erdei Vasút működésére vonatkozó fontosabb jogszabályok és a meghatározó jellegű jogi háttér: 1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról, 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről, 271/2007. Korm. rendelet a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról. 271/2009. Korm. rendelet az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről, 6/2010. Korm. rendelet a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról, 2011. évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és az Információszabadságról, 2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 195/2016. Korm. rendelet a térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről,
Jogi háttér. A Társaság az által működtetett Honlap valamennyi adatkezelése és adatgyűjtés, továbbá a cookie-k (sütik) használata során az Európai Unió közvetlenül hatályos jogforrásai, valamint a mindenkori hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően jár el. A Honlap adatkezelése és a cookie-k (sütik) használata vonatkozásában különösen irányadóak az alább felsorolt rendelkezések: • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) • Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény • Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény • Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény • A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény • A mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv • A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és az Európai Unió ajánlásai és az általa kialakított adatvédelmi gyakorlat
Jogi háttér. A közösségi szabályozás
Jogi háttér. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134.,
Jogi háttér. A közpénzbôl történô beszerzés módját hazánkban a közbeszerzési törvény1 (Kbt.) szabályozza. A Kbt. rendelke- zéseinek túlnyomó többsége a beszerzô szervezet, illetve a közbeszerzést bonyolító személy tevékenységét, ma- gatartását regulálja, konkrétan leírja számára a kötelezôen betartandó eljárási szabályokat. Xxxxx ezt annak ér- dekében, hogy a közpénz elköltése a legtakarékosabban és a nyilvánosság által jól ellenôrizhetô módon, a pia- con folyó tisztességes verseny fenntartásával történjék. A Kbt. rendelkezéseibôl szükségszerûen következik, hogy a tevésre kötelezô szabályok megsértését is fôleg a közbeszerzési piac keresleti oldalát megtestesítô szer- vezet vagy személy követheti el, így a Közbeszerzési Döntôbizottság elôtt folyó jogorvoslati eljárások túlnyomó többségét ellenük kezdeményezik és csak elvétve indul eljárás az ajánlattevôkkel szemben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közbeszerzési piac kínálati oldalán megjelenô ajánlattevôk versenytár- gyalással kapcsolatos magatartása ne lenne keretek közé szorítva. Az ajánlattevôkre ugyan csak a Kbt. néhány rendelkezése vonatkozik, a vállalkozások általános piaci magatartását (így a közbeszerzési piacon tanúsított ma- gatartását is) a magyar, valamint a közösségi versenyjogi rendelkezések szabályozzák. A magyar és a közösségi versenyszabályok vonatkozó rendelkezései a versenyeztetés szabályairól:
Jogi háttér. 17. Az állami támogatási szabályok közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásánál számos különböző tényezőt kell figyelembe venni. Az állami támogatások értékelésének alapja az EK-Szerződés állami támogatásról szóló 87. és