Common use of Jogok és kötelezettségek Clause in Contracts

Jogok és kötelezettségek. 2.1. A Társaság felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a Magyarországon hatályos előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. Ez a felelősség magában foglalja: az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítését. 2.2. A Társaság a beszámolóval, pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden szükséges információt időben hozzáférhetővé tesz, illetve megad a Könyvvizsgáló részére. Megbízó a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben nem utasíthatja. 2.3. A Könyvvizsgáló ezirányú igénye esetén a Társaság vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítik, hogy a megbízás teljesítéséhez írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek. 2.4. A megbízás folyamán a felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli a megbízás során tudomására jutott bármely ilyen információt. 2.5. Az állandó Könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság (egyszerűsített) éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében a Könyvvizsgáló elsősorban a következőket vizsgálja, tekinti át: a Társaság belső szabályozottsága összhang a Társaság éves beszámolója és a kialakított számviteli nyilvántartásai között az éves beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelése a Könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött információk és magyarázatok összhangja a beszámolóval fordulónap utáni események 2.6. Az esetleges szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Társaságot terheli. A Könyvvizsgáló úgy tervezi meg a könyvvizsgálatot, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de a könyvvizsgálat fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) és az nem foglalja magában az olyan csalások, szabálytalanságok vagy hibák felderítését, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóban. 2.7. A Könyvvizsgáló által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény (záradék) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy az éves beszámoló mentes minden hibától. 2.8. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek a szerződésnek nem tárgya, azokért a Megbízó felel. A Könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeri, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja. 2.9. A Társaság tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentés nem választható külön az (egyszerűsített) éves beszámolótól. Ha a Társaság a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – pl. az éves beszámolótól függetlenül –, ahhoz a Könyvvizsgáló előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. 2.10. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) a könyvvizsgálóknak ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a Társaság, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túl, a Pm.t-ben foglaltak alapján a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során a számára bemutatott okiratokról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a Könyvvizsgálót értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a Társaság, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. A Könyvvizsgáló az előzőek során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezeli. A könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat a Pmt. rendelkezései értelmében az üzleti kapcsolat (jelen szerződés) megszűnésétől számított nyolc évig köteles és jogosult kezelni, az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülnek.

Jogok és kötelezettségek. 2.12.1 A Megbízó köteles a számvitelről szóló 2000. A Társaság felel évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásai szerinti, folyamatos könyvvezetésen alapuló számviteli nyilvántartásainak pontosságáért nyilvántartást vezetni, továbbá a megfelelő számviteli elveket kiválasztani és teljes körűségéértalkalmazni, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáértvalamint az éves beszámolót és üzleti jelentést oly módon elkészíteni, hogy azok megbízhatóan, az Sztv. előírásainak, valamint a Magyarországon hatályos előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. Ez a felelősség magában foglalja: az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását megfelelő általánosan elfogadott számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítését. 2.2. A Társaság a beszámolóvalelveknek megfelelően mutassák be Megbízó vagyoni, pénzügyi, vagyonijövedelmi helyzetét és a cash-flow- t. 2.2 A Megbízó köteles Megbízott igénye szerint Megbízott rendelkezésére bocsátani számviteli nyilvántartásait, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden szükséges információt időben hozzáférhetővé teszvalamint vonatkozó egyéb nyilvántartásait (beleértve a Felügyelőbizottság és megbízó ügyvezető szervének üléseiről készült emlékeztetőket is), illetve megad továbbá a Könyvvizsgáló részére. Megbízó a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben nem utasíthatjamegbízotti feladatok teljesítése érdekében Megbízott által szükségesnek tartott egyéb információkat és magyarázatokat. 2.3. 2.3 A Könyvvizsgáló ezirányú igénye esetén Megbízó köteles a Társaság vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítikszámviteli nyilvántartásait olyan módon vezetni, hogy a megbízás teljesítéséhez írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek. 2.4. A megbízás folyamán a felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli a megbízás során tudomására jutott bármely ilyen információt. 2.5. Az állandó Könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság (egyszerűsített) éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében a Könyvvizsgáló elsősorban a következőket vizsgálja, tekinti át: a Társaság belső szabályozottsága összhang a Társaság éves beszámolója és a kialakított számviteli nyilvántartásai között az éves beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelése a Könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött információk és magyarázatok összhangja a beszámolóval fordulónap utáni események 2.6. Az esetleges szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Társaságot terheli. A Könyvvizsgáló úgy tervezi meg a könyvvizsgálatot, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de a könyvvizsgálat fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) és az nem foglalja magában az olyan csalások, szabálytalanságok vagy hibák felderítését, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóban. 2.7. A Könyvvizsgáló által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény (záradék) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnakamelyből egyértelműen megállapítható, hogy az éves beszámoló mentes minden hibátólpénzügyi kimutatásokban szereplő valamennyi számadatot kellő gondossággal, a számviteli politikában előírt eljárások szerint készítette elő, és megfelelő módon egyeztette az azokat alátámasztó bizonylatokkal. 2.8. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek a szerződésnek nem tárgya, azokért 2.4 A Megbízott a Megbízó feleláltal biztosított információk alapján, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – jogszabályok és előírások alapján, valamint az IFRS szerint elkészített éves beszámolók könyvvizsgálatára vonatkozó érvényes nemzeti és nemzetközi előírások alapján, valamint az 1.2 e.) pontban meghatározott Éves Jelentésre vonatkozó jogszabályok és előírások, illetve szükség esetén, kiegészített Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok szerint teljesíti megbízását. 2.5 Megbízottat a Mkkt. könyvvizsgálói felelősségre vonatkozó rendelkezései szerinti felelősség terheli. 2.6 A Könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen könyvvizsgálat mintavételes jellege és annak korlátai miatt, valamint a könyvelés és a belső ellenőrzés természetéből fakadó korlátok miatt nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeribiztosított, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonnikönyvvizsgálat minden, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka valóságnak nem nyújt biztosítékot arramegfelelő adatot feltár. Ebből kifolyólag a Megbízó tisztában van azzal, hogy a Társaság megbízható és valós képet nem befolyásoló kisebb xxxxx (függetlenül azok könyvvizsgálat által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadjatörtént feltárásától) is adóbírság tárgyát képezhetik. 2.92.7 Megbízó tudomásul veszi, hogy a Szerződés hatálya az adókapcsolatok részletes vizsgálatára nem terjed ki. Megbízott a könyvvizsgálói munka szokásos menetéhez tartozóan azonban áttekinti a társasági adóalapot módosító tételeket. 2.8 A Megbízott a Szerződésben rögzített feladatai végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokat saját cégnevével ellátott fejléces papíron, 6 (hat) eredeti példányban és elektronikus formában is átadja a Megbízó részére. A Társaság könyvvizsgálói jelentést a pénzügyi kimutatások egészével együtt kell értelmezni. A Megbízó tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentés részére átadott példányai nem választható választhatók külön a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi kimutatásoktól, továbbá az abban foglaltak a pénzügyi kimutatásoktól függetlenül nem szolgáltathatók ki. 2.9 A Szerződés teljesítése során a Szerződő Felek kölcsönösen együttműködnek. 2.10 Megbízott kijelenti, hogy a Megbízott és munkatársai, valamint a Megbízó között összeférhetetlenség nem áll fenn. 2.11 Megbízott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (egyszerűsítetta továbbiakban: Ptk.) 3:129. § (2) bekezdése szerint a könyvvizsgálatot személyében végző személyként … (e- mail cím: …, könyvvizsgálói kamarai tagszám: …) könyvvizsgálót jelöli ki. A Megbízottat képviselő személy(ek) a Megbízó Felügyelőbizottságának és ügyvezető szervének ülésein: : … (e-mail cím: …) Az esetlegesen felmerülő személyi változásokhoz a Megbízó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. 2.12 A Megbízott köteles haladéktalanul, írásban felhívni a Megbízó figyelmét minden olyan tényre, körülményre, amely a Szerződés tárgyát képező szolgáltatás teljesítését késleltetheti, veszélyeztetheti, vagy arra utal, hogy a Megbízó nem tesz eleget valamely, a jelen Szerződésben meghatározott kötelezettségének. 2.13 Abban az esetben, ha a Megbízó a könyvvizsgálathoz szükséges információkat nem, vagy nem teljes körűen bocsátja a Megbízott rendelkezésre, Megbízott fenntartja a jogot – a Megbízó 2.12. pont szerinti írásbeli felhívását követően – a jelen Szerződés szerinti feladatai elvégzésének átmeneti felfüggesztésére. Megbízott a szükséges információk hiánytalan átadását követően jelen Szerződés szerinti feladatainak elvégzését haladéktalanul folytatja. A Megbízó feladatainak késedelmes teljesítéséből fakadó, a Megbízó számára hátrányos következményekért Megbízott felelősséget nem vállal. 2.14 Megbízó tudomásul veszi, hogy a Megbízott által záradékkal ellátott éves beszámolót nem változtathatja meg. A Megbízó tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentések részére átadott példányai nem választhatók külön a hozzájuk kapcsolódó éves beszámolótól, illetve éves jelentéstől, továbbá az abban foglaltak a teljes beszámolótól függetlenül nem használhatók fel, beleértve az interneten történő közzétételt is. Ha a Társaság Megbízó a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő bármely egyéb módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – pl. az éves beszámolótól függetlenül –, ahhoz a Könyvvizsgáló Megbízott előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. 2.102.15 Megbízott a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni a Szerződés teljesítése során. 2.16 Megbízott által a szerződés teljesítésébe bevont gazdasági szereplők a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 65. § (9) alapján: (Ajánlat alapján kitöltendő adott esetben) 2.17 A Megbízott kifejezetten nyilatkozik, hogy a szerződés teljesítésébe az alábbi alvállalkozó(ka)t kívánja bevonni: (Ajánlat, valamint a szerződéskötést megelőzően benyújtott nyilatkozat alapján kitöltendő adott esetben) 2.18 A Megbízott a Kbt. 138.§ (3) alapján kifejezetten nyilatkozik, hogy a teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozó(k) nem áll(nak) kizáró okok hatálya alatt. 2.19 A Megbízott tudomással bír arról, hogy a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles a Megbízónak minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. 2.20 Amennyiben Megbízott a Szerződés teljesítéséhez más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy (közreműködő) magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. A közreműködőkkel kötött szerződéseknek meg kell felelniük jelen Szerződés kikötéseinek és feltételeinek. 2.21 A Megbízott aktuárius szakemberének konzultációs kötelezettsége van a beszámoló átforgatása szempontjából a Megbízó által esetlegesen más ügyben foglalkoztatott aktuárius szakemberrel. 2.22 A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy az adott ügyvezető szerv és/vagy Felügyelőbizottság adott ülése előtt legkésőbb 3 (három) munkanappal megküldi Megbízott részére az adott ülés napirendi pontjait valamint az ahhoz kapcsolódó, Megbízottat érintő előterjesztés(eke)t és jelzi, hogy mely témával kapcsolatban kéri a Megbízott szakemberének a részvételét. A Megbízott legkésőbb 2 (kettő) munkanappal az adott ülés előtt köteles tájékoztatni a Megbízót, hogy az érintett napirendi pontok esetében Megbízott részéről ki / kik vesznek részt. Megbízott kizárólag Megbízó előzetes írásbeli jóváhagyása esetén jogosult változtatni a jelen Szerződés 2.11. pontjában meghatározott, a Megbízó Felügyelőbizottságának és/vagy ügyvezető szervének ülésén résztvevő személyek körén. E változtatási igény kezdeményezése legkésőbb 2 (kettő) munkanappal az adott ülés előtt lehetséges. Amennyiben az adott napirendi pont kapcsán Megbízott megfelelő képviseletet nem tud biztosítani, akkor ennek az adott ülés megkezdését megelőzően legalább 2 (kettő) munkanappal történő jelzése esetén lehetősége van a napirendi pont kapcsán előzetes írásbeli vélemény megküldésére is. Az írásbeli véleménynek legkésőbb 1 (egy) munkanappal az adott ülés megkezdése előtt Megbízó részére meg kell érkeznie. Amennyiben Megbízó ügyvezetése vagy Felügyelőbizottsága az írásbeli vélemény alapján, annak további megismerése végett Megbízott személyes megjelenésére is igényt tart, akkor ezt Megbízott a soron következő ülésen biztosítani köteles. Írásbeli vélemény adásának nincsen helye az 1.2. g.) pontban foglalt feladat esetében. Az 1.2. h) pontban körülírt feladat esetében, amennyiben a Megbízott a jelen pontban meghatározottak szerint írásban teljesít, úgy a Megbízott a ténylegesen felmerült időszükségletet számolhatja fel, de legfeljebb 1 (egy) órát. 2.23 A Megbízott köteles a Megbízó felett a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet (a továbbiakban: Részvényes) ilyen kérése esetén bármely, a jelen Szerződésben meghatározott feladatával összefüggésben előzetes írásbeli véleményt adni. A Megbízott az éves beszámoló jóváhagyása előtt a Részvényesnek előzetes véleményt ad. A Megbízott a jelen pontban meghatározott vélemény elkészítéséért külön díjazásra nem jogosult, az előzetes vélemény vagy vélemények ellenértékét a Szerződés 4.1 pontjában meghatározott díj magában foglalja. 2.24 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 20172007. évi LIIICXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) a könyvvizsgálóknak ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor Szerződés megkötéskor a TársaságMegbízó, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül jelen Szerződést aláíró személyek, valamint a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túl, a Pm.t-ben foglaltak A Pmt. 10. § (3) bekezdése alapján a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során a számára bemutatott okiratokról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság Megbízó a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 (öt) munkanapon belül a Könyvvizsgálót Megbízottat értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a TársaságMegbízó, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. A Könyvvizsgáló az előzőek Az azonosítás során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezeli. A könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott személyes felveendő adatokat a PmtMegbízó a Megbízott által átadott/megküldött adatlap kitöltésével és az adatokat tartalmazó okiratok bemutatásával, és/vagy ahhoz való hozzájárulás megadásával adja meg, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról Megbízott másolatot készítsen. 2.25 Megbízott a Kbt. rendelkezései értelmében 136. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét Megbízó számára megismerhetővé teszi és az üzleti kapcsolat alábbi ügyletekről a Megbízót haladéktalanul értesíti: a.) Megbízottban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (jelen szerződés1) megszűnésétől számított nyolc évig köteles bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel. b.) Megbízott közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel. 2.26 Megbízott tudomásul veszi, hogy a Cégjegyzékben, mint Megbízó könyvvizsgálója feltüntetésre kerül, és jogosult kezelnikötelezettséget vállal arra, hogy az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülnekehhez szükséges jognyilatkozatokat megteszi.

Jogok és kötelezettségek. 2.16.1. A Társaság Megbízó felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a Magyarországon hatályos előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. Ez a felelősség magában foglalja: az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését elkészítéséért (a pénzügyi kimutatások tartalmazzák a Számv. tv. szerint készített éves beszámolót és fenntartását megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítésétüzleti jelentést). 2.26.2. A Társaság Megbízott a beszámolóvalMegbízó által biztosított információk alapján, pénzügyia magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal kiegészített Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok szerint teljesíti megbízását. A Könyvvizsgálói jelentésért a Megbízott felel. 6.3. A Megbízó feladata minden, vagyonia 2. pontban rögzített szolgáltatások elvégzéséhez szükséges információ hozzáférhetővé tétele a Megbízott számára. A Megbízó nem tarthat vissza semmilyen, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden a Megbízott által kért, feladata teljesítéséhez szükséges információt időben hozzáférhetővé tesz, illetve megad a Könyvvizsgáló részéreinformációt. A Megbízó a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben nem utasíthatjaMegbízott által kért minden információt a Xxxxx által egyeztetett és írásban rögzített határidőben köteles megadni. 2.3. A Könyvvizsgáló ezirányú igénye esetén a Társaság vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítik, hogy a megbízás teljesítéséhez írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek. 2.46.4. A megbízás folyamán a felek Felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli Fél köteles a megbízás során tudomására jutott bármely ilyen információtinformációt a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81.§ (2) bekezdése szerinti üzleti titokként megőrizni. Az üzleti titkot – ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyik Fél sem teheti a másik Fél beleegyezése nélkül harmadik személy részére hozzáférhetővé, és harmadik személy tudomására sem hozhatja, a jelen szerződés megszűnése után sem. 2.56.5. Az állandó Könyvvizsgáló feladataA Gt. 40. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a Megbízó a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. Emellett a Megbízott a Megbízó legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezzejogszabályi előírásoknak. 6.6. A Megbízott kötelezettsége jelenteni, hogy véleménye szerint a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak-e a pénzügyi és jövedelmi helyzetről, valamint hogy megfelelnek-e az érvényes jogszabályi rendelkezéseknek. 6.7. E véleményének megalkotásához a Megbízott a következőket teszi vizsgálat tárgyává, és független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást jelenti, amennyiben bármelyiket nem találja kielégítőnek: (a) a számviteli nyilvántartások megfelelőssége, (b) összhang a Megbízó pénzügyi kimutatásai és számviteli nyilvántartásai között, (c) a pénzügyi kimutatások megfelelése a jogszabályban előírt és elfogadott, a számviteli szabályokban foglalt alapelveknek és rendnek, (d) a Megbízott által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kért információk és magyarázatok rendelkezésre bocsátása. 6.8. A fentieken túl, amennyiben a Megbízott tudomást szerez arról, hogy a Társaság (egyszerűsített) éves beszámolója megfelel-e Megbízó vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt vagy eseményt észlel, amely a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében a Könyvvizsgáló elsősorban a következőket vizsgálja, tekinti át: a Társaság belső szabályozottsága összhang a Társaság éves beszámolója vezető tisztségviselők és a kialakított számviteli nyilvántartásai között az éves beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelése Felügyelő bizottság tagjainak a Könyvvizsgáló által Gt.-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött információk és magyarázatok összhangja a beszámolóval fordulónap utáni események 2.6. Az esetleges szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Társaságot terheli. A Könyvvizsgáló úgy tervezi meg a könyvvizsgálatot, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de a könyvvizsgálat fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) és az nem foglalja magában az olyan csalások, szabálytalanságok vagy hibák felderítését, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóban. 2.7. A Könyvvizsgáló által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény (záradék) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy az éves beszámoló mentes minden hibától. 2.8. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek a szerződésnek nem tárgya, azokért Megbízott jogosult a Megbízó felel. A Könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeri, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonniegyszemélyes Részvényesét (Részvényes) erről írásban értesíteni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja. 2.9döntését kérni. A Társaság tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentés nem választható külön az (egyszerűsített) éves beszámolótól. Ha a Társaság Megbízó Részvényese a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – pl. az éves beszámolótól függetlenül –, ahhoz a Könyvvizsgáló előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. 2.10. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) a könyvvizsgálóknak ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a Társaság, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túljogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a Pm.t-ben foglaltak alapján Megbízott köteles erről a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni. Amennyiben a számára bemutatott okiratokról - Megbízott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozásaMegbízó Részvényesének értesítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítéseszükséges döntések meghozatalának Megbízó Xxxxxxxxxxx általi elmulasztásából eredő kárért a Megbízott nem felel sem a Megbízóval, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a Könyvvizsgálót értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a Társaság, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. A Könyvvizsgáló az előzőek során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezeli. A könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat a Pmt. rendelkezései értelmében az üzleti kapcsolat (jelen szerződés) megszűnésétől számított nyolc évig köteles és jogosult kezelni, az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülneksem harmadik féllel szemben.

Jogok és kötelezettségek. 2.18.1. Megbízó felhatalmazza Követeléskezelőt az Adóssal történő közvetlen levelezésre, tárgyalásra. Megbízó írásban tájékoztatja Xxxxxxxxxxxxxxxx az Adóssal általa történt minden kapcsolatfelvételről, ajánlatról, kifizetésről, illetve a megbízáskor közölt adatok bármilyen változásáról. 8.2. Követeléskezelő jogosult tárgyalásokat folytatni a Megbízó Xxxxxxxxx, jogosult megállapodásokat, szerződéseket előkészíteni a követelés érvényesítése érdekében. 8.3. A Társaság felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért Követeléskezelő vagy közreműködő ügyvédei (jogászai, jogtanácsosai) a Megbízó előzetes hozzájárulásával, külön megbízás alapján a Megbízó nevében az Adóssal szemben jogi eljárást kezdeményezhetnek, illetve folytathatnak. 8.4. A Követeléskezelő munkatársai legjobb tudásuk, a szakma szabályai és a jogszabályok keretein belül járnak el, de a Megbízási Keretszerződés nem eredménykötelem, így a Követeléskezelő nem garantálja a megbízási jogügylet feltétlen és teljes körűségéértsikerességét, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáérthiszen közreműködése alapvetően a Megbízó érdekeinek legjobb képviseletére irányul, valamint és nincsen az ügyben ügydöntő helyzetben. 8.5. A Követeléskezelő fenntartja magának a Magyarországon jogot, hogy megválassza az Adóssal szembeni eljárását milyen formában, milyen eszközökkel és milyen stílusban valósítja meg. 8.6. Az Egyedi Megbízás teljesítése során a Követeléskezelő szempontjai között lényeges a Megbízó költségeinek lehetőségek határain belüli racionalizálása, a szükségtelen eljárási cselekmények mellőzése. 8.7. A Követeléskezelő a megbízás teljesítése során a Megbízó érdekeinek legmesszemenőbb figyelembe vétele mellett, a hatályos előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. Ez a felelősség magában foglalja: az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott jogszabályok keretein belül köteles eljárni; semmilyen körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítésétnem sértheti az Adós emberi méltóságát/jó hírét, illetve a Megbízó jó hírét. Követeléskezelő tevékenysége során tartózkodni köteles minden olyan cselekménytől is, mely a hatályos jogszabályok rendelkezéseibe ütközik. Ezek a kötelezettségek kiterjednek a Követeléskezelő által a szerződésszerű teljesítés érdekében alkalmazott, megbízott közreműködőkre, illetve egyéb jogi és természetes személyekre. 2.28.8. A Társaság Követeléskezelő köteles figyelembe venni a beszámolóvalMegbízó által szolgáltatott adatokat, pénzügyitényeket, vagyoniinformációkat és állításokat, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden szükséges információt időben hozzáférhetővé teszmelyek tekintetében Megbízó kijelenti, illetve megad hogy azok a Könyvvizsgáló részére. Megbízó a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben valóságnak megfelelnek, és nem utasíthatjahallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek jelen szerződés teljesítése szempontjából jelentőséggel bírnak. 2.38.9. Követeléskezelő köteles az erre a tevékenységre általában jellemző gondossággal és megfelelő szakértelemmel eljárni. Követeléskezelő személyes felkeresés végrehajtása során, az ügyben érintett harmadik személyek felé bemutatja a Megbízótól kapott meghatalmazást, amely alapján igazolja, hogy Megbízó nevében és helyette jogosultan jár el. 8.10. A Könyvvizsgáló ezirányú igénye esetén Megbízó késedelmes adat-, vagy iratszolgáltatásával, költségviselésének elmaradásával kapcsolatosan keletkező minden kár, többletköltség, jogvesztés a Társaság vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítik, hogy a megbízás teljesítéséhez írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűekMegbízót terheli. 2.48.11. A Megbízó köteles a Követeléskezelő által előterjesztett kérdésekben 2 (kettő) munkanapon belül dönteni, választ adni. Amennyiben valamilyen okból (pl. jogszabályi határidő) ennél sürgősebb döntéshozatalra van szükség, úgy ezt a Követeléskezelő köteles jelezni, és a döntés időpontja a határidőhöz igazodik. 8.12. A megbízás folyamán teljesítése során a felek kölcsönösen együttműködnekMegbízóhoz érkezett iratnak a Követeléskezelő felé történő késedelmes kézbesítéséből eredő károkért a Követeléskezelőt semmilyen felelősség nem terheli, a Megbízó a hivatkozott késedelemből eredő igényeit a Követeléskezelővel szemben nem érvényesíti. 8.13. Mindkét fél A Megbízási Keretszerződés időtartama alatt Megbízó Adóssal tárgyalásokat csak olyan módon és mértékben folytathat, amely nem veszélyezteti a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli megbízás teljesítését. Amennyiben Megbízó Adóssal közvetlen tárgyalásokba bocsátkozik, úgy tartózkodnia kell minden olyan megnyilvánulástól, amely alkalmas lehet a Követeléskezelő üzleti hitelének rontására. 8.14. A Követeléskezelő fokozott figyelmet tanúsít az üzleti titok betartására és betartatására, így erre tekintettel csak és kizárólag a Megbízónak, vagy az általa megjelölt személynek ad át okiratot, ad tájékoztatást a megbízással és az érintett ügyekkel kapcsolatban. Megbízó és Megbízott kötelesek a megbízás során tudomására tudomásukra jutott bármely ilyen valamennyi tényt, adatot, információt. 2.5. Az állandó Könyvvizsgáló feladata, az információ jellegétől függően üzleti, illetve ügyvédi titokként, illetve személyes adatként kezelni és ilyenként megtartani, minden körülmények között megőrizni, és megakadályozni, hogy azok illetéktelen személyek tudomására jussanak. Megbízó és Megbízott a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy megbízással összefüggő információkat kizárólag a Társaság (egyszerűsített) éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében a Könyvvizsgáló elsősorban a következőket vizsgálja, tekinti át: a Társaság belső szabályozottsága összhang a Társaság éves beszámolója és a kialakított számviteli nyilvántartásai között az éves beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelése a Könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött információk és magyarázatok összhangja a beszámolóval fordulónap utáni események 2.6. Az esetleges szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Társaságot terheli. A Könyvvizsgáló úgy tervezi meg a könyvvizsgálatot, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de a könyvvizsgálat fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) és az nem foglalja magában az olyan csalások, szabálytalanságok vagy hibák felderítését, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóban. 2.7. A Könyvvizsgáló által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény (záradék) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy az éves beszámoló mentes minden hibától. 2.8. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek a szerződésnek nem tárgya, azokért a Megbízó felel. A Könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeri, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja. 2.9. A Társaság tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentés nem választható külön az (egyszerűsített) éves beszámolótól. Ha a Társaság a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – pl. az éves beszámolótól függetlenül –, ahhoz a Könyvvizsgáló előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. 2.10. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) a könyvvizsgálóknak ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a Társaság, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túl, a Pm.t-ben foglaltak alapján a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során a számára bemutatott okiratokról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő Megbízási Keretszerződés teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a Könyvvizsgálót értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a Társaság, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. A Könyvvizsgáló az előzőek során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezeli. A könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének illetve jogszabályokban foglalt kötelezettségeik teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat használhatják fel, azokat harmadik személy részére csak jogszabályban foglalt esetben adhatják ki, vagy bírósági eljárásban használhatják fel (jóváhagyott adatkiadásnak minősül az igénybe vett jogi, vagy egyéb tanácsadónak, alvállalkozónak történő, illetve a Pmt. rendelkezései értelmében az üzleti kapcsolat (jelen szerződés) megszűnésétől számított nyolc évig köteles és jogosult kezelni, az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülnekvállalatcsoporton belül történő adatátadás).

Jogok és kötelezettségek. 2.1. A Társaság felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a Magyarországon hatályos magyar számviteli és egyéb vonatkozó előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, eredmény-kimutatás és kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. 2.2. Ez a felelősség magában foglalja: • az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását • megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint • az adott körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítését. 2.2. A Társaság a beszámolóval, pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden szükséges információt időben hozzáférhetővé tesz, illetve megad a Könyvvizsgáló részére. Megbízó a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben nem utasíthatja. 2.3. A Könyvvizsgáló ezirányú igénye esetén Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Polgári Törvénykönyv, Ptk.) értelmében a Társaság vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítik, hogy a megbízás teljesítéséhez írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek. 2.4. A megbízás folyamán a felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli a megbízás során tudomására jutott bármely ilyen információt. 2.5. Az állandó Könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság (egyszerűsített) éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében e jelentés elkészítéséhez a Könyvvizsgáló elsősorban a következőket vizsgáljateszi vizsgálat tárgyává, tekinti átés jelenti, amennyiben bármelyiket nem találja kielégítőnek: • a Társaság belső szabályozottsága számviteli nyilvántartások megfelelősége • összhang a Társaság éves beszámolója és a kialakított számviteli nyilvántartásai között • az éves beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó megfelelése a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelése és számviteli alapelveknek, valamint • a Könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött szükségesnek vélt információk és magyarázatok összhangja megadása • a beszámolóval fordulónap utáni eseményekTársaság belső szabályozottsága. 2.4. A Könyvvizsgáló a Társaság által biztosított információk alapján, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerint teljesíti megbízását. A könyvvizsgálói jelentésért a Könyvvizsgáló felel. 2.5. A Társaság minden szükséges információt hozzáférhetővé tesz a Könyvvizsgáló számára és nem tart vissza semmilyen információt. A Társaság a Könyvvizsgáló által kért minden információt az előre egyeztetett ütemezés szerinti időben megad. A Könyvvizsgáló feladatának és hatáskörének megfelelő ellátása érdekében jogosult a Társaság könyveibe betekinteni, a vezető tisztségviselőktől, a Felügyelőbizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérni, a Társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálni 2.6. Az esetleges A Könyvvizsgáló ez irányú igénye esetén a Társaság vezetői és a könyvvizsgálatban közreműködő alkalmazottai megerősítik, hogy a megbízás időtartama alatt írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek. 2.7. A megbízás folyamán a felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél bizalmasan kezeli a megbízás során tudomására jutott bármely információt. A Könyvvizsgáló vállalja, hogy a megbízás folyamán a Társaságról szerzett bármely információt üzleti titokként kezeli jelen szerződés megszűnése után is. 2.8. A Társaság tudomásul veszi, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 23-25. §-ainak értelmében a Könyvvizsgáló a Társaság értesítése nélkül köteles bejelenteni a hatóságoknak, ha bármely információ, tény vagy körülmény pénzmosásra utal. A Társaság elismeri, hogy a fenti bejelentési kötelezettség Könyvvizsgáló általi teljesítése nem minősíthető az információk bizalmas kezelése megsértésének. 2.9. A szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége és kötelezettsége a Társaságot terheli. A Könyvvizsgáló úgy tervezi meg a könyvvizsgálatot, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de a könyvvizsgálat fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az. A könyvvizsgálat célja, hogy megfelelő alapot nyújtson lehetővé tegye a Könyvvizsgáló számára arra vonatkozó vélemény kiadását, hogy a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) kimutatások valamennyi lényeges szempontból megfelelnek-e a meghatározott beszámoló-készítési elveknek. A Társaság tudomásul veszi és az elfogadja, hogy a Könyvvizsgáló nem foglalja magában az olyan csalások, szabálytalanságok vagy felelős és nem tehető felelőssé a csalások és hibák felderítését, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóbanmegelőzéséért. 2.72.10. A Könyvvizsgáló által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény záradék (záradékvélemény) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy az éves beszámoló mentes minden hibától. 2.82.11. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek Az adóbevallások elkészítéséért és leadásáért a szerződésnek nem tárgya, azokért a Megbízó Társaság felel. A Könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeri, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja. 2.92.12. A Társaság elismeri, hogy a Könyvvizsgáló a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata részeként nem vizsgálja részletesen a Társaság adózási, társadalombiztosítási és vámfizetési helyzetét, valamint a kapcsolódó számításokat és bevallásokat. A Társaság elfogadja, hogy ő felel az említett bevallások elkészítéséért és benyújtásáért, valamint az azokat alátámasztó nyilvántartások vezetéséért, továbbá elfogadja, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja. 2.13. A Társaság tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentés részére átadott példányai nem választható választhatók külön az (egyszerűsített) a hozzájuk kapcsolódó éves beszámolótól, továbbá az abban foglaltak a teljes beszámolótól függetlenül nem használhatók fel. Ha a Társaság a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő bármely egyéb módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – - pl. az éves beszámolótól függetlenül –-, ahhoz a Könyvvizsgáló előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. 2.102.14. A pénzmosás és Pmt. 7-13. §-ai a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) a könyvvizsgálóknak könyvvizsgálók számára ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír írnak elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a Társaság, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül jelen szerződést aláíró személyek, valamint a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túl, a Pm.t-ben foglaltak A Pmt. 10. § (3) bekezdése alapján a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során a számára bemutatott okiratokról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a Könyvvizsgálót értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a Társaság, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. Az azonosítás során felveendő adatokat a Társaság a mellékelt adatlap kitöltésével és az adatokat tartalmazó okiratok bemutatásával, és/vagy ahhoz való hozzájárulás megadásával adja meg, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a könyvvizsgáló másolatot készítsen. 2.15. A Könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A Könyvvizsgáló ezen az előzőek során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljábólülésen köteles részt venni, de távolmaradása az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezeliülés megtartását nem akadályozza. 2.16. A Könyvvizsgáló a Felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a Felügyelőbizottság felhívása esetén a Könyvvizsgáló a Felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A Felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a Könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. 2.17. Ha a Könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselő, vagy a Felügyelőbizottság tagjainak e minőségben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles a vezető tisztségviselőnél kezdeményezni a Részvényes/Tulajdonos döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. 2.18. Ha a Részvényes szükséges döntésére nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat erről a PmtTársaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti. 2.19. rendelkezései értelmében az üzleti kapcsolat (jelen szerződés) megszűnésétől számított nyolc évig köteles és jogosult kezelni, az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülnekA Könyvvizsgálót nem illeti meg a Xxx.-ban rögzített törvényes zálogjog.

Jogok és kötelezettségek. 2.1. A Társaság felel Könyvvizsgáló egyes kötelezettségei: a) szakmai elvárások, könyvvizsgálatra vonatkozó jogszabályi előírások teljesítése, kiemelten a 2007. évi LXXV törvény a könyvvizsgálói tevékenységről előírásainak betartása, b) az adatszolgáltatás teljesítésének, az információk biztosításának minősítése, c) szoros kapcsolattartás Szervezet kijelölt szakembereivel, d) jelzés, ha a munka során olyan problémával találkozik, amely nem teszi lehetővé a feladat elvárt teljesítését, e) a feltárt, a számviteli nyilvántartásainak pontosságáért beszámoló szempontjából lényeges és/vagy jelentős hibák, szabálytalanságok menet közbeni jelzése, Könyvvizsgáló a)-e) pont szerinti kötelezettségeinek teljesítése előfeltétele, a Szervezet jelen szerződésben szabályozott együttműködési, tájékoztatási és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a Magyarországon hatályos előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. Ez a felelősség magában foglalja: az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítésétegyéb kötelezettségeinek teljesítése. 2.2. A Társaság Könyvvizsgáló egyes jogai: a) szakmai elvárások, könyvvizsgálatra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése, b) a beszámolóvalszabad, pénzügyikorlátozottságoktól mentes, vagyonitárgyilagos és független véleményalkotás a független könyvvizsgálói státusz alapján, c) minden olyan iratba betekintés, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden szükséges információt időben hozzáférhetővé teszinformációhoz jutás, illetve megad amelyre a Könyvvizsgáló részére. Megbízó kijelölt feladat elvégzése érdekében szükség van, d) az információk, magyarázatok kielégítő voltának megítélése, e) az eredmények (jelentések, megállapítások), egyes részeinek vagy összefüggéseinek az együttes vagy kivonatolt hasznosításáról rendelkezés, f) a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben nem utasíthatjakialakított vélemény módosítása, ha azt hibafeltárás, új információ szükségessé teszi. 2.3. A Szervezet egyes kötelezettségei: a) a pontos és a valóságnak megfelelő nyilvántartások vezetése, b) annak garantálása, hogy minden szükséges információt, dokumentumot, okmányt időben rendelkezésre bocsátottak, c) a megfelelő számviteli politikák kiválasztása és azok következetes alkalmazása, d) a belső, ellenőrzési rendszer megbízhatóságának biztosítása, e) a Könyvvizsgáló ezirányú ez irányú igénye esetén a Társaság Szervezet vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítik, hogy a megbízás teljesítéséhez szerződés időtartama alatt írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűekteljeskörűek, f) a szabálytalanságok megelőzéséről és feltárásáról gondoskodás, g) szoros kapcsolattartás a Könyvvizsgáló kijelölt szakembereivel, h) nyilatkozni arról, hogy a vonatkozó számviteli standardokat követték-e, függően a beszámolóban kimutatott és kifejtett esetleges jelentős eltérésektől, i) a beszámoló elkészítésénél a vállalkozás folytonossága elvének alkalmazása, kivéve, ha nem feltételezhető, hogy a Szervezet folyatja üzleti tevékenységét. 2.4. A megbízás folyamán Szervezet egyes jogai: a) állandó informálás a felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél feladat végrehajtásának állásáról, a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli véleményalkotásról, a megbízás várható eredményekről, b) konzultáció és egyeztetés a feladat végrehajtásához szükséges módszerek, ügymenet megismeréséhez, c) pótmunkák igénylése, ha annak végrehajtása a meghatározott feladatok elvégzése érdekében szükségessé válik, d) rendelkezés a munkavégzés során tudomására jutott bármely ilyen információtrendelkezésre bocsátott dokumentumok, azok másolatai felhasználásáról. 2.5. Az állandó Annak ellenére, hogy a Könyvvizsgáló általános gyakorlata, hogy egy megbízás elvállalása előtt ellenőrzi az összeférhetetlenséget eredményező körülményeket, tekintettel az ellátott feladatok szerteágazó voltára, elképzelhető, hogy a Könyvvizsgáló nem tudja ily módon felmérni a Szervezetet érintő esetleges összeférhetetlenségi tényezőket. Ennek megfelelően a Szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a Könyvvizsgálót az általa ismert vagy ismertté vált összeférhetetlenségi okokról (az összeférhetetlenségi tényezőket a 4. számú melléklet tartalmazza). Amennyiben bármilyen módon összeférhetetlenségi okra derül fény, a Könyvvizsgáló a Szervezettel egyeztetve keres olyan óvintézkedéseket, melyek alkalmasak a Szervezet érdekeinek védelmére. A Szervezettel kötött Xxxxxxxxx vagy bármilyen megállapodás semmilyen formában nem korlátozza és nem zárja ki, hogy a Könyvvizsgáló más, akár a Szervezettel azonos vagy hasonló tevékenységet ellátó harmadik személy részére is szolgáltatást nyújtson abban az esetben is, ha a másik ügyfél vagy a harmadik személy a Szervezet versenytársának minősül. Könyvvizsgáló jelenlegi és korábbi ügyfélkapcsolatairól Szervezet a xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ elérhetőségen tud tájékozódni. 2.6. A Szervezet felel a számviteli adatok megfelelőképpen történő rögzítéséért, a megfelelő számviteli becslések készítéséért, a Szervezet eszközeinek létezéséért és felelős őrzéséért, számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljeskörűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért. A Szervezet vezetőségének a feladata a valós képet nyújtó számviteli beszámoló elkészítése, megfelelő, a Szervezet pénzügyi helyzetét mindenkor pontosan tükröző könyvvitel vezetése, valamint a mindenkori hatályos számviteli jogszabályok és standardok rendelkezéseivel összhangban lévő elszámolások és beszámolók készítése. A vállalások szerint a Szervezet vezetésének felelőssége: a) az 1.3.1. pont(ok) szerint a számviteli beszámoló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: „Sztv.”) és a Szervezetre vonatkozó sajátos számviteli előírásokat tartalmazó, 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet - A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési, kötelezettségének sajátosságairól - alapján történő összeállítása. b) A Szervezet felelőssége az 1.3.2. pont szerint a konszolidált éves beszámoló Sztv. szerinti összeállítása. c) A Szervezet felelőssége a csoportelőírásoknak megfelelő, az 1.3.3. pont szerint a konszolidációs jelentéscsomag IFRS/US GAAP szabályai szerinti összeállítása. 2.7. A Szervezet minden szükséges információt hozzáférhetővé tesz a Könyvvizsgáló számára és nem tart vissza semmilyen információt. A Szervezet a Könyvvizsgáló által kért minden információt előzetes egyeztetés után, megfelelő időben megad. A Szervezet tudomásul veszi, hogy a számviteli beszámoló fordulónapja utáni eseményekről tájékoztatni szükséges a Könyvvizsgálót. A minimálisan szükséges alapinformációk körét az 2. számú melléklet tartalmazza. A Könyvvizsgáló vizsgálatának jellege és mértéke a Könyvvizsgáló felmérési tapasztalataitól függ, valamennyi, a feladat elvégzéséhez szükséges dokumentumra kiterjedhet. A Könyvvizsgáló közvetlenül megadja javaslatát a végrehajtás főbb szakaszaira, az egyes munkaszakaszok jellemzőire, időbeni ütemezésére. A munka idő-ütemezése, a díjtétel meghatározása a tevékenység ideje alatti teljes együttműködés feltételezésén alapul, csak az ettől eltérő magatartás következményei érvényesíthetők, szükséges többletköltségei előzetes egyeztetés alapján továbbháríthatók. 2.8. A Szervezet vállalja, hogy a könyvvizsgálat Könyvvizsgáló által Szervezettel, vagy annak megbízottjával előzetesen egyeztett ütemterv szerinti lebonyolításához szükséges információkat a Könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátja, a Szervezet részére esedékességkor külön megküldendő, illetve átadandó zárlati dokumentációban foglaltak szerint. A szükséges információ, egyebek között, az éves mérleget, az éves eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, az éves cash-flow kimutatást, üzleti jelentést, az éves adóbevallást, valamint a könyvvizsgálat tervezése során írásbeli megállapodás tárgyát képező egyéb dokumentumokat kell, hogy tartalmazza. Amennyiben a fenti információkat a Szervezet nem bocsátja a Könyvvizsgáló rendelkezésére, az a könyvvizsgálat idejét és díját egyaránt befolyásolja. 2.9. 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szerint a zárlati dokumentációt Könyvvizsgáló köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni. Szervezet vállalja, hogy a könyvvizsgálathoz szükséges információkat elsődlegesen elektronikus formában (továbbiakban: „elektronikus zárási dokumentáció”), vagy Könyvvizsgálat kifejezett kérése alapján eredeti dokumentumként Könyvvizsgáló részére átad. 2.10. Szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a könyvvizsgálói ügyfélterébe, Szervezet saját felhasználó nevén és jelszójával feltöltött elektronikus zárási dokumentáció elemei azok eredeti példányával egyezőek. Szervezet elektronikus zárási dokumentációja a Sztv. 169.§ (5) pontja szerinti elektronikus formában kiállított bizonylatnak minősül, azt Szervezet elektronikus formában kell 8 évig megőrizze, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Ügyféltér elérhetősége: xxx.xxxxxxxxxx.xx Szervezet felhasználó neve: Szervezet első belépési kódja: Szervezet email címe szerződéses kapcsolattartáshoz: 2.11. A Szervezet – 15 napos felkészülési időt biztosítva, az időpont előzetes egyeztetése mellett – meghívja a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálót, amennyiben létezik a Szervezetnél, az igazgatóság/kuratórium, a felügyelő bizottság üléseire, valamint a rendes évi legfőbb szervi ülésekre, amelyeket Magyarországon tartanak meg. A Könyvvizsgálónak jogában áll ezen ülések napirendjéhez írásban észrevételeket fűzni, maga helyett helyettesítőt kijelölni személyes részvétel esetén. 2.12. A Ptk. 3:129.§-ában foglaltak alapján a Könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság (egyszerűsített) éves Szervezet beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, megbízható és valós képet ad-e a társaság Szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében e független könyvvizsgálói jelentés elkészítéséhez a Könyvvizsgáló elsősorban a következőket vizsgáljateszi vizsgálat tárgyává, tekinti át: és jelenti, amennyiben bármelyiket nem találja kielégítőnek: a) a Társaság belső szabályozottsága számviteli nyilvántartások megfelelőssége, b) összhang a Társaság éves Szervezet számviteli beszámolója és a kialakított számviteli nyilvántartásai között az éves között, c) a számviteli beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó megfelelése a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelése és számviteli alapelveknek, d) a Könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött szükségesnek vélt információk és magyarázatok összhangja megadása, e) a beszámolóval fordulónap utáni eseményekSzervezet belső szabályozottsága. 2.6. Az esetleges szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Társaságot terheli2.13. A Könyvvizsgáló úgy tervezi meg a könyvvizsgálatotSzervezet által biztosított információk alapján, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerint teljesíti szerződését. A független könyvvizsgálói jelentésért a Könyvvizsgáló felel. 2.14. A Könyvvizsgáló megkérheti a Szervezetet, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákatadjon számára jognyilatkozatot olyan területekről, de amelyekről a könyvvizsgálat fő célja nem tud kellő bizonyosságot szerezni, illetve amelyek vonatkozásában a szabálytalanságok Könyvvizsgáló ilyen jognyilatkozatot kívánatosnak tart. Az ilyen jognyilatkozatot írásban kell a Könyvvizsgáló részére átadni. E vezetői jognyilatkozatok fontossága miatt a Szervezet köteles mentesíteni a Könyvvizsgálót és annak munkatársait minden, a Szervezet vezetése által tett téves vagy hibás nyilatkozatból eredő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősség, és károk alól és köteles kártalanítani a Könyvvizsgálót valamennyi olyan, harmadik személy által támasztott igénnyel kapcsolatban, amelyek az ilyen nyilatkozatra történő hagyatkozásból származhatnak. 2.15. A vizsgálat befejezésekor a Szervezet teljességi nyilatkozatokat ad a Könyvvizsgálónak, amelyben elismeri felelősségét a számviteli beszámoló elkészítése vonatkozásában, valamint kijelenti, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének teljeskörűen, hiánytalanul eleget tett. A Szervezet által a Könyvvizsgáló részére szolgáltatott információk jelentősége miatt a Szervezet mentesítési és kártérítési kötelezettséggel tartozik Könyvvizsgálónak minden olyan tevékenységért, veszteségért, kárért, követelésért, kötelezettségért, költségért és kiadásért (beleértve korlátozás nélkül az ügyvédi díjat és költségeket és a hibák teljes felderítéseKönyvvizsgáló és alkalmazottai által a megbízásra fordított időt), hanem azamely ezen szerződésben meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos és a Szervezet által szolgáltatott megtévesztő adatokra, cselekedetekre vezethető vissza. 2.16. A Könyvvizsgáló elvégzi a számviteli beszámoló tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát, az alkalmazott számviteli alapelvek és a vezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a számviteli beszámoló bemutatásának értékelését. A Könyvvizsgáló a könyvvizsgálat elvégzése révén elegendő és megfelelő – de nem abszolút – bizonyítékot szerez arról, hogy megfelelő alapot nyújtson a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) és az számviteli beszámoló nem foglalja magában az olyan csalásoktartalmaz tévedés, szabálytalanságok illetőleg szándékos csalás okozta lényeges hibás állításokat. Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy nem minden lényeges hibás állítás kerül felderítésre. A lényegesség minősítésére a könyvvizsgálatra vonatkozó szakmai standardok iránymutatása alapján kerül sor. A könyvvizsgálatnak nem célja a számviteli beszámoló szempontjából jelentéktelennek minősülő tévedés, illetve csalás felkutatása. Abban a kivételes esetben, ha a Könyvvizsgáló a könyvvizsgálatot neki fel nem róhatóan nem tudja befejezni, vagy hibák felderítéséta vizsgált számviteli beszámolóval kapcsolatban nem tud véleményt alkotni, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóban. 2.7a Könyvvizsgáló – a vonatkozó szakmai standardokkal összhangban – a számviteli beszámoló véleményezését megtagadhatja. A Könyvvizsgáló által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény (záradék) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy az éves a számviteli beszámoló mentes minden hibától. 2.8. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek a szerződésnek nem tárgya, azokért a Megbízó felel2.17. A könyvvizsgálatnak nem célja a belső ellenőrzéssel kapcsolatos biztosíték szolgáltatása, illetve a rendszer esetleges súlyos hiányosságainak feltárása. A könyvvizsgálat lezárását követően a Könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen - amennyiben szükséges - „vezetői levelet” bocsát ki. A „vezetői levél” megállapításai csak olyan ügyekre vonatkoznak, melyekre a Könyvvizsgáló szokásos könyvvizsgálati munka során figyelt fel és nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeriis kísérel meg olyan lehetséges változtatásokat jelezni, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadjamelyeket egy speciális vizsgálat dolgozhatna ki. 2.92.18. A Társaság tudomásul vesziszándékos csalás felderítése a Szervezet felelőssége, hogy aki felelős a könyvvizsgálói jelentés megfelelő belső ellenőrzés működtetéséért. Bár a könyvvizsgálat célja a számviteli beszámolóban kimutatott esetleges jelentős tévedések felderítése, létezhetnek olyan csalások vagy hasonló szabálytalanságok, amelyek a könyvvizsgálat során észszerűen nem választható külön az (egyszerűsített) éves beszámolótól. Ha a Társaság a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – pl. az éves beszámolótól függetlenül –, ahhoz a Könyvvizsgáló előzetes írásbeli beleegyezése szükségeskerülhetnek felderítésre. 2.10. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) a könyvvizsgálóknak ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a Társaság, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túl, a Pm.t-ben foglaltak alapján a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során a számára bemutatott okiratokról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a Könyvvizsgálót értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a Társaság, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. A Könyvvizsgáló az előzőek során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezeli. A könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat a Pmt. rendelkezései értelmében az üzleti kapcsolat (jelen szerződés) megszűnésétől számított nyolc évig köteles és jogosult kezelni, az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülnek.

Jogok és kötelezettségek. 2.1. A Társaság Megbízó felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a Magyarországon hatályos magyar előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. Ez a felelősség magában foglalja: • az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását • megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint • az adott körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítését. 2.2. A Társaság Megbízott a beszámolóvalMegbízó által biztosított információk alapján, pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden szükséges információt időben hozzáférhetővé tesz, illetve megad a Könyvvizsgáló részéremagyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerint teljesíti megbízását. Megbízó A könyvvizsgálói jelentésért a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben nem utasíthatjaMegbízott felel. 2.3. A Könyvvizsgáló Megbízó minden szükséges információt hozzáférhetővé tesz a Megbízott számára és nem tart vissza semmilyen információt. A Megbízó a Megbízott által kért minden információt megfelelő időben megad. 2.4. A Megbízott ezirányú igénye esetén a Társaság Megbízó vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítik, hogy a megbízás teljesítéséhez időtartama alatt írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek. 2.42.5. A megbízás folyamán a felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli a megbízás során tudomására jutott bármely ilyen információt. A Megbízott vállalja, hogy a megbízás folyamán a Megbízóról szerzett bármely információt bizalmasan kezeli jelen szerződés megszűnése után is. A Megbízott a megbízás teljesítéséhez jogosult asszisztenseket alkalmazni. 2.52.6. Az állandó Könyvvizsgáló A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Polgári Törvénykönyv, Ptk.) értelmében a Megbízott feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság Megbízó (egyszerűsített) éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság Megbízó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében e jelentés elkészítéséhez a Könyvvizsgáló elsősorban Megbízott a következőket vizsgáljateszi vizsgálat tárgyává, tekinti át: és jelenti, amennyiben bármelyiket nem találja kielégítőnek: (a) a Társaság belső szabályozottsága számviteli nyilvántartások megfelelősége (b) összhang a Társaság Megbízó éves beszámolója és a kialakított számviteli nyilvántartásai között között (c) az éves beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó megfelelése a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelése és számviteli alapelveknek, valamint (d) a Könyvvizsgáló Megbízott által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött szükségesnek vélt információk és magyarázatok összhangja megadása (e) a beszámolóval fordulónap utáni eseményekMegbízó belső szabályozottsága. 2.62.7. Az esetleges A szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Társaságot Megbízót terheli. A Könyvvizsgáló Megbízott úgy tervezi meg a könyvvizsgálatot, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban a pénzügyi kimutatásokban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de a könyvvizsgálat fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) és az nem foglalja magában az olyan csalások, szabálytalanságok vagy hibák felderítését, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóban. 2.72.8. A Könyvvizsgáló Megbízott által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény záradék (záradékvélemény) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy az éves beszámoló mentes minden hibától. 2.82.9. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek a szerződésnek nem tárgya, azokért Az adóbevallások elkészítéséért és leadásáért a Megbízó felel. A Könyvvizsgáló Megbízott az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeri, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság Megbízó által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja. 2.92.10. A Társaság Megbízó tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentés részére átadott példányai nem választható választhatók külön az (egyszerűsített) a hozzájuk kapcsolódó éves beszámolótól, továbbá az abban foglaltak a teljes beszámolótól függetlenül nem használhatók fel, beleértve az interneten történő közzétételt is. Ha a Társaság Megbízó a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő bármely egyéb módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – pl. az éves beszámolótól függetlenül –-, ahhoz a Könyvvizsgáló Megbízott előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. 2.102.11. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 20172007. évi LIIICXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 7-12. §-ai a könyvvizsgálóknak könyvvizsgálók számára ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír írnak elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a TársaságMegbízó, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül jelen szerződést aláíró személyek, valamint a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túl, a Pm.t-ben foglaltak A Pmt. 10. § (3) bekezdése alapján a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során a számára bemutatott okiratokról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság Megbízó a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a Könyvvizsgálót Megbízottat értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a TársaságMegbízó, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. A Könyvvizsgáló Az azonosítás során felveendő adatokat a Megbízó a mellékelt adatlap kitöltésével és az előzőek során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag tartalmazó okiratok bemutatásával, és/vagy ahhoz való hozzájárulás megadásával adja meg, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezelirögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a könyvvizsgáló másolatot készítsen. A könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat Nyilatkozatokat a Pmtkönyvvizsgálati szerződés 1. rendelkezései értelmében az üzleti kapcsolat (jelen szerződés) megszűnésétől számított nyolc évig köteles és jogosult kezelnisz., az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülnek2. sz. melléklete tartalmazza.

Jogok és kötelezettségek. 2.1. A Társaság Megbízó felel számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljes körűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért, valamint a Magyarországon hatályos magyar előírások szerinti (egyszerűsített) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és üzleti jelentés elkészítéséért. Ez a felelősség magában foglalja:  az akár csalásból, akár hibából eredő hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó belső ellenőrzés kialakítását, bevezetését és fenntartását  megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint  az adott körülmények között megfelelő számviteli becslések elkészítését. 2.2. A Társaság Megbízott a beszámolóvalMegbízó által biztosított információk alapján, pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetével kapcsolatos minden szükséges információt időben hozzáférhetővé tesz, illetve megad a Könyvvizsgáló részéremagyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerint teljesíti megbízását. Megbízó A könyvvizsgálói jelentésért a könyvvizsgálót e tisztségével összefüggésben nem utasíthatjaMegbízott felel. 2.3. A Könyvvizsgáló Megbízó minden szükséges információt hozzáférhetővé tesz a Megbízott számára és nem tart vissza semmilyen információt. A Megbízó a Megbízott által kért minden információt megfelelő időben megad. 2.4. A Megbízott ezirányú igénye esetén a Társaság Megbízó vezetői és alkalmazottai teljességi nyilatkozat formájában megerősítik, hogy a megbízás teljesítéséhez időtartama alatt írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek. 2.42.5. A megbízás folyamán a felek kölcsönösen együttműködnek. Mindkét fél a szerződés megszűnése után is bizalmasan kezeli a megbízás során tudomására jutott bármely ilyen információt. A Megbízott vállalja, hogy a megbízás folyamán a Megbízóról szerzett bármely információt bizalmasan kezeli jelen szerződés megszűnése után is. A Megbízott a megbízás teljesítéséhez jogosult asszisztenseket alkalmazni. 2.52.6. Az állandó Könyvvizsgáló A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Polgári Törvénykönyv, Ptk.) értelmében a Megbízott feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a Társaság Megbízó (egyszerűsített) éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság Megbízó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében e jelentés elkészítéséhez a Könyvvizsgáló elsősorban Megbízott a következőket vizsgáljateszi vizsgálat tárgyává, tekinti át: és jelenti, amennyiben bármelyiket nem találja kielégítőnek: (a) a Társaság belső szabályozottsága számviteli nyilvántartások megfelelősége (b) összhang a Társaság Megbízó éves beszámolója és a kialakított számviteli nyilvántartásai között között (c) az éves beszámoló számviteli alapelveknek és vonatkozó megfelelése a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelése és számviteli alapelveknek, valamint (d) a Könyvvizsgáló Megbízott által a könyvvizsgálat elvégzéséhez kapott és összegyűjtött szükségesnek vélt információk és magyarázatok összhangja megadása (e) a beszámolóval fordulónap utáni eseményekMegbízó belső szabályozottsága. 2.62.7. Az esetleges A szabálytalanságok megelőzésének és feltárásának felelőssége a Társaságot Megbízót terheli. A Könyvvizsgáló Megbízott úgy tervezi meg a könyvvizsgálatot, hogy az valószínűsíthetően feltárja az éves beszámolóban a pénzügyi kimutatásokban az esetleges szabálytalanságokból eredő jelentős hibákat, de a könyvvizsgálat fő célja nem a szabálytalanságok és a hibák teljes felderítése, hanem az, hogy megfelelő alapot nyújtson a pénzügyi kimutatásokról adott könyvvizsgálói záradékhoz (véleményhez) és az nem foglalja magában az olyan csalások, szabálytalanságok vagy hibák felderítését, amelyek nem eredményeznek lényeges téves állításokat az éves beszámolóban. 2.72.8. A Könyvvizsgáló Megbízott által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény záradék (záradékvélemény) nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy az éves beszámoló mentes minden hibától. 2.82.9. Adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése ennek a szerződésnek nem tárgya, azokért Az adóbevallások elkészítéséért és leadásáért a Megbízó felel. A Könyvvizsgáló Megbízott az éves beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen nem tekinti át az adók kiszámítását és az adóbevallásokat. Mindkét fél elismeri, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és hogy a magyar számviteli törvénnyel összhangban elkészített éves beszámoló könyvvizsgálói záradéka nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Társaság Megbízó által benyújtott éves beszámolót és adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja. 2.92.10. A Társaság Megbízó tudomásul veszi, hogy a könyvvizsgálói jelentés részére átadott példányai nem választható választhatók külön az (egyszerűsített) a hozzájuk kapcsolódó éves beszámolótól, továbbá az abban foglaltak a teljes beszámolótól függetlenül nem használhatók fel, beleértve az interneten történő közzétételt is. Ha a Társaság Megbízó a könyvvizsgálói jelentést a jogszabályban előírt közzétételtől eltérő bármely egyéb módon illetve terjedelemben kívánja felhasználni – pl. az éves beszámolótól függetlenül –-, ahhoz a Könyvvizsgáló Megbízott előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. 2.102.11. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 20172007. évi LIIICXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 7-12. §-ai a könyvvizsgálóknak könyvvizsgálók számára ügyfél-átvilágítási kötelezettséget ír írnak elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a TársaságMegbízó, valamint annak képviselője (a képviseletére jogosultak közül jelen szerződést aláíró személyek, valamint a szerződést aláírók és kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek, melynek során a Könyvvizsgáló a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére, továbbá az ott meghatározott okiratok bemutatásának kérésére kötelezett, valamint köteles a képviseleti jogosultságról, meghatalmazással történő eljárás esetén a meghatalmazás érvényességéről meggyőződni. Előzőeken túl, a Pm.t-ben foglaltak A Pmt. 10. § (3) bekezdése alapján a Könyvvizsgáló az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása során a számára bemutatott okiratokról - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – köteles másolatot készíteni. A Könyvvizsgáló a Pmt. értelmében köteles biztosítani, hogy a Társaságra és az üzleti kapcsolatra (jelen szerződésre) vonatkozóan előzőek alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Könyvvizsgáló köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Könyvvizsgálónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Társaság Megbízó a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a Könyvvizsgálót Megbízottat értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a TársaságMegbízó, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. A Könyvvizsgáló Az azonosítás során felveendő adatokat a Megbízó a mellékelt adatlap kitöltésével és az előzőek során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag tartalmazó okiratok bemutatásával, és/vagy ahhoz való hozzájárulás megadásával adja meg, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismeri meg és kezelirögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a könyvvizsgáló másolatot készítsen. A könyvvizsgáló az előzőek szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat Nyilatkozatokat a Pmtkönyvvizsgálati szerződés 1. rendelkezései értelmében az üzleti kapcsolat (jelen szerződés) megszűnésétől számított nyolc évig köteles és jogosult kezelnisz., az adatok ezt követően megsemmisítésre, törlésre kerülnek2. sz. melléklete tartalmazza.