Jövőkép mintaszakaszok

Jövőkép. A távközlési iparág világszerte jelentős változásokon megy keresztül. Több, hosszú távú tendenciát figyeltünk meg, amelyek megváltoztatják a magyar távközlési piac struktúráját. A hosszú távú tendenciákat elsősorban a technológiai változások (azaz az IP-alapú szélessávú termékek és megoldások, az újonnan megjelenő vezeték nélküli szélessávú technológiák) az ügyféligények (azaz tartalom szolgáltatások és terminál eszközök mobil használhatóságának növekedése, 4Play megoldások, testreszabott tartalom növekvő igénye), a verseny és a szabályozás (azaz a piacra lépés alacsony korlátai, új üzleti modellek, a távközlési és média mősorszórási szektorok konvergálása) határozzák meg. Ahhoz, hogy ezekhez a piaci változásokhoz alkalmazkodhassunk, újradefiniáltuk vállalati stratégiáink fókuszterületeit, hogy kiaknázhassuk teljes körő szolgáltatást nyújtó integrált távközlési pozíciónkat, és biztosíthassuk hosszú távú versenyképességünket. Stratégiáinkat úgy alakítottuk ki, hogy kiaknázhassuk és fejleszthessük kibővített ügyfélbázisunkat, jelentős mértékben javíthassuk a hatékonyságot, és megragadhassuk a növekedési lehetőségeket. A Magyar Telekom jelenlegi tervei és kilátásai a legjobb ismereteinken és a várható körülményeken alapulnak. A versenytársaink magatartását azonban nehéz pontosan előre jelezni. Ezért az alternatív szolgáltatók, az új piaci belépők és az új megoldások feltételezettnél erősebb hatása negatívan befolyásolhatja az üzleti teljesítményünket minden olyan országban, ahol jelen vagyunk. Hangsúlyoznunk kell, hogy minden szegmensre hatással van a saját üzleti környezete és előre nem látott vagy általunk nem irányítható körülményeknek és eseményeknek vagyunk kitéve. Miközben a világgazdaság a helyreállás jeleit mutatja, Magyarországon is láthatóak az általános gazdasági tendenciák pozitív változásai, de a helyreállás lassú és fájdalmas. A 2010-es 1%-os GDP növekedés után az egybehangzó elemzések és kormányzati előrejelzések több, mint 3%-os növekedést jeleznek 2011-re. A munkanélküliségi ráta továbbra is igen magas, meghaladja a tíz százalékot, és a magyar fizetőeszköz ingadozása is várhatóan folytatódik. A magyar költségvetési hiány finanszírozhatóságát nem fenyegeti veszély az egyes iparágakra (pl. bank, távközlés, kereskedelem) kivetett különadóknak köszönhetően, annak ellenére, hogy a hitelforrások megújításáról a nemzetközi pénzintézetekkel, a Nemzetközi Valutaalappal („IMF”) és az Európai Központi Bankkal („ECB”) folytatott tárgyalások 2010 nyarán f...

Jövőkép. A PONTIBUS ETT közreműködésével, irányításával megvalósuló területi stratégia eredményeként a célterületen többcélú fejlesztés valósul meg, amely elősegíti a terület népességmegtartó erejének növekedését, a helyi lakosság életminőségének javulását, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés elérését. A területi stratégiája megvalósulásával Pest megye és a Nyitrai kerület határtérsége gyorsforgalmi utakon jól megközelíthető, sűrű közlekedési kapcsolatokkal rendelkező térséggé válik. A stratégiát megvalósító tevékenységek eredményeként a határátkelőhelyek áteresztőképessége javul és új, az Ipolyon átívelő hidak biztosítják a két ország közötti határátmeneteket. A határtérségben jellemzők lesznek a kedvező áruszállítási feltételek, bővülni fog a határon átjutó áruforgalom és a vasúti, illetve a vízi úton történő szállítás jelentős részarányt fog képviselni a szállításokban. A határon átívelő közösségi közlekedési formák előtérbe kerülnek és a napi ingázáshoz, Magyarország és Szlovákia közötti közlekedéshez a helyiek tömegközlekedési szolgáltatásokat vesznek igénybe. A stratégia célterületén letelepül a helyi foglalkoztatásban, a kvalifikált munkaerő bevonzásában szerepet játszó egy-egy közepes termelő, feldolgozóipari vállalkozás, akik jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességeikkel elősegítik a lakosság helyben történő munkavégzését, helyben maradását. A mikrovállalkozások fejlődésével tőkeerősebb kisvállalkozások alakulnak ki, amelyek biztosítják a helyi szolgáltatások versenyképességét, a szolgáltatók tőkeerősségének javulását. A mezőgazdasági termelők támogatásával, a helyi termékkínálat diverzifikációjával kialakul a jellemzően erőforráshatékony gazdálkodási környezet, amely alapján fokozatosan erősödik a gazdálkodók felhalmozási képessége, hosszú távon fenntartható, modern információtechnológiai eszközökkel megvalósuló, környezetbarát termelési módok válnak meghatározóvá. A fejlődő infrastrukturális környezet és a változatosabb munkahely kínálat lehetővé teszi, hogy a kvalifikált munkaerő helyben maradjon vagy rugalmas munkahelyi formákban helyben végezze munkáját. A fejlesztések eredményeképp rendelkezésre állnak olyan szociális és munkaerőpiaci, illetve oktatási és képzési szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik, hogy az alacsony képzettségű társadalmi rétegek is az elsődleges munkaerőpiacon tudjanak munkát vállalni. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés jelentősen javul, a kórházi és rendelői járó beteg szakellátás kis távolságból el...

Jövőkép. A településfejlesztési koncepció stratégiai célokat is megfogalmaz:

Jövőkép. A jövőképpel szemben elvárás, hogy tartalmazza a település társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére, valamint térségi szerepére vonatkozó 2030-ig elérendő állapot jellemzőit, valamint a településfejlesztés elveit. Kunhegyes városfejlesztési elvei belesimulnak napjaink trendjébe, az adottságokban rejlő lehetőségek feltárására és a helyi erőforrások fenntartható felhasználása képezi a jövő alapját.

Jövőkép. A jövőkép pozícionálja a várost a régióban/tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezeti domináns folyamatokat és állapotot. (2030-ra elérendő elvárt állapot) Szentesen a népesség fogyása jelenti a legfőbb problémát, mivel a népességszám és összetételének alakulása határozza meg a város jövőjét. A csökkenő lakónépesség a város jelentőségét, térségi funkcióit veszélyezteti, a fiatalok arányának az alacsony születésszámból és az elvándorlásból következő folyamatos csökkenése a munkaerőbázist gyengíti, így a város gazdasági versenyképességét is rontja, míg az idősek magas aránya egyre nagyobb terhet ró a szociális és egészségügyi intézményrendszerre. Ha a csökkenés reálisan nem is szüntethető meg, hosszú távon (Jövőkép) legalább annak jelentős mérséklése, a lakosságszám stagnálása reális cél lehet. A képzett fiatalok megtartásának, a bevándorlás és a születési kedv ösztönzésének több feltétele van, amelyek megteremtése a fejlesztések legfőbb célja. Ezen törekvések és szándékok fogalmazódnak meg a Jövőképben és az Átfogó célokban. Legalapvetőbb a minőségi (perspektívát, szakmai előremenetelt, versenyképes bért kínáló) munkahelyek számának emelkedése, amelyet a magas szintű szolgáltatások, a magas technológiájú és innovatív iparágak, a minőségi turizmus képesek teremteni. A város vonzerejének növelését, ezáltal a népességcsökkenés mérséklődését szolgálják a helyi közösségi szolgáltatások, az élhető városi környezet, a vonzó programok és rendezvények, az aktív közösségi élet és a letelepedés adminisztratív ösztönzői. Mindezen általános célkitűzések megvalósulását a tematikus célokban megfogalmazott részletes fejlesztési célok segítik elő.

Jövőkép. Szentes városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig