Külön tulajdon mintaszakaszok

Külön tulajdon. Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltünte- tett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek. Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilván- tartott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdo- nában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
Külön tulajdon. A biztosított vagyontárgyak azok a lakások és épületrészek, amelyek a társasház alapító okirata szerint a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak vagy a lakásszövetkezet alapszabá- lya szerint a szövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tagok, vala- mint a nem tag tulajdonosok tulajdonában vannak. Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendel- kezik a külön tulajdonban álló épületrészekről, a biztosított – kü- lön tulajdonban álló - vagyontárgyak a következők: – lakáson belüli – épületszerkezeti elemhez rögzített – burko- latok, álmennyezetek, galériák, nyílászárók, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt; – beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, amelyek károsodás nélkül eredeti helyükről nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be (pl.: kamraszekrény, falnyílás kitöltése céljából az adott helyre beépített önálló teherviselő elemek nélkül beépített szekrény, stb.); – lakásokba szerkezetileg beépített, a VI.1.19. pontban az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezések; – elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztás- mérőjétől, illetve a kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz) a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberende- zések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők; – a lakás gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok; – a lakás vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elveze- tését, valamint a fűtését, hűtését, HMV készítését szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerel- vénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékok- kal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóbe- rendezések; – védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló.
Külön tulajdon. Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyisé- gek, valamint a hozzájuk tartozó épületberendezések, épülettartozékok. Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyil- vántartott és a szövetkezeti alapszabály szerint · a tagok, vagy · a nem tag tulajdonosok, vagy · a szövetkezet tulajdonában (ez esetben a tagok hasz- nálatában) álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a hozzájuk tartozó épületberendezések, épület- tartozékok.
Külön tulajdon. Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett, és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek. Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántartott, és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek. Állandóan lakott épület Állandóan lakottnak minôsül az olyan épület, amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és amelyben a Biztosított ott lakásra berendezkedett, és amelyben a Biztosított állandóan minden évszakban és életvitelszerûen lakik. Nem minôsül állandóan lakottnak az építés vagy felújítás alatt lévô ingatlan.
Külön tulajdon. A Szerződés szempontjából külön tulajdonnak minősülnek a társasházi ala- pító okiratban, illetve a lakásszövetkezeti alapszabályban külön tulajdon- ként megjelölt lakások és épületrészek. Amennyiben a fenti okiratok (alapító okirat, illetve alapszabály) részleteiben nem rendelkeznek a külön tulajdonú épületrészekről, abban az esetben a Szerződés hatálya alá vont biztosított vagyontárgyak a következők: ◼ lakáson belüli rögzített burkolatok, álmennyezetek, nyílászárók, kiépített galériák, fényvédő, -szűrő és szabályozó eszközök (redőny, roló, reluxa); ◼ a lakáson belüli fixen beépített szekrények, amelyek nem mobilizálhatók; ◼ a lakáson belüli nyílászárók üvegezései; ◼ elektromos hálózat a hozzájuk csatlakoztatott szerelvényekkel együtt (a lakás elektromos fogyasztásmérőjétől kezdődően); ◼ a lakáson belüli villanybojler, villanytűzhely, átfolyó üzemű telepített víz- melegítők; ◼ a lakás gázszerelvényezése, a hozzá tartozó merőműszerekkel, és telepí- tett fogyasztókkal (gázkazán, gáztűzhely, gázbojler, gázkonvektor); ◼ a lakáson belüli vízszerelvényezés (vízellátó, szennyvíz és csapadékvíz el- vezető rendszerek és berendezések a hozzá tartozó merőműszerekkel, tartozékokkal, szivattyúkkal, a tisztálkodásra és egészségügyi célokra szol- gáló berendezésekkel együtt (WC, fürdő- és mosdóberendezések); ◼ a lakás és az értékek védelmét ellátó eszközök és berendezések (rács, ri- asztó, falba beépített értéktároló).

Related to Külön tulajdon

  • Szellemi tulajdon (1) A Szerződés teljesítése során a Szolgáltató által létrehozott vagy a Szolgáltató érdekkörében létrejött dokumentumok, tudástár és más anyagok (a továbbiakban: Szellemi alkotások) szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi termékek, amelyek tekintetében a személyhez fűződő és a vagyoni jogok kizárólagosan a Szolgáltatót illetik meg a szerzői jogi védelem teljes időtartamára és a Megrendelő csak abban az esetben és olyan terjedelemben szerez azokra vonatkozóan felhasználási jogot, amennyiben ebben a Felek a Szerződésben kifejezetten megállapodtak.

  • Tulajdonjog fenntartása A vételár teljes kifizetéséig a termék a Szolgáltató tulajdonában marad. Ha a termék a vételár teljes kifizetését megelőzően mégis – bármely okból – a Felhasználó birtokába kerül, felelősséggel tartozik a Szolgáltató irányába mindazon károk tekintetében, amelyek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • Az előfizetői szolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja 6.2.4.1. A hibabejelentéssel kapcsolatos eljárást az ÁSZF 6.1. pontja, a panaszokkal kapcsolatos eljárást az ÁSZF 6.3. pontja tartalmazza.

  • Panaszkezelés A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy - adott termék kapcsán - általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát közölhesse. A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő panaszok kezelésével a Biztosító Titkársága foglalkozik: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 16.; Telefon: 000 000 0000; Fax: 000 000 0000 - személyesen a székhelyén nyitvatartási időben (H-Cs: 8-17 óra között, P: 8-15 óra között); - telefonon a Biztosító 061 297 1846 telefonszámán, hétfői munkanapokon 8 óra és 20 óra között, a többi munkanapon 8 óra és 16 óra között. - személyesen vagy más által átadott írásbeli panasz a Biztosító székhelyén nyitvatartási időben (H-Cs: 8-17 óra között, P: 8-15 óra között); - postai úton a 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. xxxxx; - telefaxon: 06 1 461 0624; - elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén más elérést biztosítva - xxxx.xx@xxxxxx.xxx elektronikus levelezési címen. Fenti telefon- email és fax elérhetőségeken keresztül lehetőség van a személyes panasz ügyintézés céljából időpont előzetes foglalásra. A Biztosító az időpontot legfeljebb 5 munkanapon belüli időpontra köteles visszaigazolni. A Biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

  • Minőségi paraméterek, rendelkezésre állás Szolgáltató az előfizetői szolgáltatás minőségét a szolgáltatás átadási pontig garantálja. A szolgáltatás (fizikai) átadási pontja a Szolgáltató műszaki központjában van. Szolgáltató az előfizetői szolgáltatás minőségét a hatályos jogszabályoknak és kötelező szabványoknak, előírásoknak a figyelembe vételével biztosítja. Éves rendelkezésre állás értéke, éves átlagban, felhasználónként 95 %. A Szolgáltató nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bérelt vonali szolgáltatást, közösen más szolgáltató közreműködésével nyújtsa az előfizető részére. A bérelt vonali szolgáltatás díjai: egyedi megállapodás szerint

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • Az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei 2.3.1.1. Előfizetői szolgáltatások – az ÁSZF-ben megjelölt kivétellel – csak írásban megkötött előfizetői szerződés alapján vehetők igénybe. Soros hálózat esetén az Előfizető a Szolgáltató által biztosított csatornakiosztást veheti igénybe, nem soros hálózat esetén az Előfizető díjcsomagok és egyben csatornacsomagok (továbbiakban: díjcsomagok) közül választhat, valamint a díjcsomag mellett külön előfizethet kiegészítő/prémium szolgáltatásra. Az Előfizető – az ÁSZF 4. sz. mellékletében rögzített eltérő rendelkezés vagy a Szolgáltatóval való eltérő megállapodás hiányában – bármely díjcsomagot igénybe veheti, illetve a jelen ÁSZF feltételei szerint módosíthatja választását. Kiegészítő/prémium szolgáltatás igénybevételének feltétele valamely csatornacsomagra vonatkozó előfizetői szerződés fennállta. A Szolgáltató új díjcsomagokat alakíthat ki saját döntése alapján, illetve a díjcsomagban levő csatornákat (továbbiakban: médiaszolgáltatások vagy csatornák) az Előfizető előzetes értesítése mellett megváltoztathatja az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint.

  • Az ügyfélszolgálat működése, a panaszok kezelési rendje, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 6.4.1. A Szolgáltató az Előfizetők és Felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszaik kivizsgálására és orvoslására, az Előfizetők és Felhasználók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet, melynek elérhetőségeit jelen ÁSZF 1.1. és 1.2. pontja tartalmazza. A Szolgáltató biztosítja azt, hogy az ügyfélszolgálat legalább hetente 1 munkanapon nyitva tartson. Az ügyfélszolgálat naptári évenként – a jogszabály szerinti munkaszüneti napokon túl – összesen 30 munkanapon is zárva tarthat és amely napokon kizárólag telefonos hibabejelentő szolgálat érhető el. Az ügyfélszolgálat ezen zárva tartásáról a Szolgáltató a naptári dátum szerinti megjelöléssel legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az előfizetőket az ügyfélszolgálaton kifüggesztett hirdetmény és képújságban történő hirdetmény útján, valamint internetes oldalán.

  • Fogalmak A jelen szerződési feltételek alkalmazásában: