Kifosztás mintaszakaszok

Kifosztás. Lopás 50 000 Ft 100 000 Ft Épületrongálás Vandalizmus 50 000 Ft 100 000 Ft Kaputelefon rongálás 50 000 Ft 100 000 Ft
Kifosztás. Kifosztás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából az elkövető a biztosított vagyontárgyat/vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Kifosztás. Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulaj- donítása olyan módon, hogy a tettes azokat nem rablás, ha- nem más bûncselekmény során alkalmazott erôszak, il- letôleg élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló Biztosítottól veszi el.

Related to Kifosztás

  • Kockázatkizárások a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre: • a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati össze- függésben bekövetkező eseményekre, • a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági enge- dély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is, • bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat, az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre, • harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben, forrada- lomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekede- tében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre, • az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést, • a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

  • Szavatosság, jótállás A Vállalkozót a szerződésszerű teljesítéséért a Ptk. és a jelen Szerződés szerinti jog- és kellékszavatosság terheli. A Vállalkozó a szavatossági kötelezettségeinek köteles az erre történő felszólítás átvételét követő 10 (tíz) napon belül eleget tenni. A Vállalkozó a Tervek megfelelőségéért, azaz a Tervek hibamentességért a Ptk. és a jelen Szerződés szerinti jog-és kellékszavatossággal tartozik. A szerződésszegésből fakadó jogok a Tervek hibája miatt mindaddig érvényesíthetők, amíg a Tervek alapján kivitelezett szolgáltatás (építmény) tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók. A Vállalkozó az esetleges hibákért akkor is felelősséggel tartozik, ha a Megrendelő a hibás Terveket vagy dokumentumokat, illetve az adott szolgáltatás teljesítését korábban elfogadta vagy jóváhagyta. A Vállalkozó jótállást vállal a Szerződésben foglalt munkák és szolgáltatások szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért. A Felek megállapodnak, hogy a jótállási időszak az adott Terv átadásától számít és a Ptk. 6:251.§ (3) bekezdése szerinti határidő végéig tart. A jótállás kiterjed különösen: arra, hogy a Vállalkozó által átadott Tervek és dokumentumok minősége a Szerződés, az alkalmazandó jogszabályok és szabványok előírásainak megfelel, és a szerződéses cél elérését maradéktalanul biztosítja, arra, hogy az engedély kiadása érdekében a Vállalkozó által készített vagy beszerzett valamennyi Terv és dokumentum alkalmas arra, hogy azok alapján az illetékes hatóság az engedélyt kiadja, a Vállalkozó által készített vagy beszerzett valamennyi Terv és dokumentum alkalmas arra, hogy azok alapján a Megrendelő a kivitelezési (köz)beszerzési eljárást megindítsa, valamint arra, hogy a Terveknek nincsen olyan hibája, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozhatja. A jótállás alapján a Vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítését – a Megrendelő írásbeli felhatalmazása alapján – harmadik személy is jogosult közvetlenül a Vállalkozótól követelni, amely esetben a Vállalkozó a jótállás keretében végzendő szolgáltatásait e harmadik személy részére köteles nyújtani. A jótállási kötelezettség keretében a Vállalkozó a Megrendelő vagy az általa felhatalmazott harmadik személy első, a jótállási időszak alatt bejelentett, írásbeli felszólítására köteles a Tervek hibájának kijavítását megkezdeni, és azt a felszólításban megjelölt – műszakilag ésszerű, de legfeljebb 10 (tíz) napos – határidőre elvégezni. A Vállalkozó a jótállás keretében köteles elvégezni mindazokat a módosításokat is, amelyeket jogszabály vagy hatóság ír elő. A Vállalkozó a jótállás keretében a jelen fejezet szerinti szolgáltatásokat külön díjazás nélkül nyújtja, azaz nem számít fel díjat, függetlenül az igénybe vett alkalmak számától, illetve az igénybevételi időszak hosszától. A jótállási igény érvényesítésére jogosult a Vállalkozó által vállalt jótállás alapján fennálló szavatossági jogok érvényesítésének jogszabályban meghatározott sorrendjétől eltérhet, azzal, hogy elállási jogával kizárólag az egyéb szavatossági jogainak gyakorlását követően élhet. Amennyiben a Vállalkozó a jótállás keretében teljesítendő kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, úgy a jótállási igény érvényesítésére jogosult az adott feladatot a Vállalkozó kockázatára és költségére mással jogosult elvégeztetni.

  • Kockázatkizárás A kockázatból kizárt események: – a nem saját eszközön tárolt adatok eltulajdonításából, megszerzéséből eredő károk; – bank-, hitel-, vagy internetes vásárlásra alkalmas kártyák felhasználásától különböző, elektronikus banki szolgáltatások – például elektronikus banki átutalás, más elektronikus banki megbízások – igénybevételével elkövetett, visszaéléssel okozott károk.

  • Hívásvárakoztatás Egy, már folyamatban lévő hívás közben sípoló hang jelzi, hogy új hívás érkezett, a hívott fél így eldöntheti, hogy fogadja-e az új hívást. A hívó fél ebben az esetben nem foglalt hangot hall, hanem úgy érzékeli, hogy a szám kicseng. A hívásvárakoztatás és a hívástartás szolgáltatások együttes használatával az aktív hívást nem kell befejezni az új hívás fogadásához, és lehetőség van arra is, hogy az Előfizető a beszélőpartnereivel felváltva beszéljen. ❖ Az igénybevétel feltétele: A hívásvárakoztatást a Szolgáltató minden Előfizetőnek díjmentesen aktiválja az alapszolgáltatással együtt. ❖ Az igénybevétel korlátja: Előfordulhat, hogy a mobiltelefon nem alkalmas a szolgáltatás igénybevételére. ❖ A szolgáltatás havi előfizetési díja: Hívásvárakoztatás díjmentes Hívásvárakoztatás esetén a hívó fél a beszélgetési díjakat a hívott bejelentkezésétől a hívás bontásáig, hívott partnerenként külön-külön fizeti.

  • Panaszügyintézés Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továb- bá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti. Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg. Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget. Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban. Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez. A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg. A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

  • Szolgáltatás Szolgáltatási kategória

  • Meghatározás II.1.1) A szerződéshez rendelt elnevezés: Vállalkozási szerződés II.1.2) A szerződés típusa és a teljesítés helye ( Csak azt a kategóriát válassza – építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés –, amelyik a leginkább megfelel a szerződés vagy közbeszerzés(ek) tárgyának)

  • Számhordozás Amennyiben az Üzleti Előfizető a Törzskártya számhordozását kéri átvevő szolgáltatóhoz (számhordozás a Yetteltől), abban az esetben legkésőbb a számhordozási igény elindításával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy: - valamely másik neve (és számlázási címe) alatt lévő, alkalmas előfizetéshez kapcsolja hozzá (új Törzskártya) az Adatmegosztóját (mely esetben megtartja járulékos, kiegészítő jellegét), vagy - átváltja Adatmegosztóját a Szolgáltató valamely értékesítés alatt álló, ÁSZF-ben szereplő publikus vagy EESZ-ben foglalt számlás mobilinternet tarifacsomagjára (mely esetben megszűnik a járulékos, kiegészítő jellege és önálló előfizetéssé válik), vagy - megszünteti az Adatmegosztó szolgáltatást. Amennyiben az Üzleti Előfizető legkésőbb a számhordozási igény elindításáig nem rendelkezik az Adatmegosztóról, az a Szolgáltató értékesítés alatt álló, legalacsonyabb havidíjú ÁSZF-ben szereplő publikus számlás mobilinternet tarifacsomagjára kerül átváltásra. Az Adatmegosztó elhordozása esetén a tarifacsomag-váltással megszűnik a kapcsolat a Törzskártyával és a Törzskártya adatmennyisége a továbbiakban nem lesz megosztható.

  • Előtörlesztés Adós jogosult a Futamidő alatt a Szerződésben rögzített lejárati idő előtt tartozását részben vagy egészben visszafizetni. Az Adós amennyiben élni kíván előtörlesztési szándékával, azt írásban a Hitelintézet felé be kell jelentenie, úgy hogy a bejelentés legkésőbb az Előtörlesztés értéknapját megelőző 10 nappal korábban a Hitelintézet részére kézbesítésre kerüljön. A bejelentésben az Előtörlesztés összegét meg kell meghatározni. Ha az Adós jelzi előtörlesztési szándékát a Hitelintézetnek, a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón az Adós rendelkezésére bocsátja az Előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a jelen pontban meghatározott, érvényesíthető költségeket és azok megállapításának módját is. Amennyiben a Hitelintézet által ténylegesen jóváírt Előtörlesztés összege az Adós teljes tartozásának megszűnését eredményezni, úgy a Felek erre vonatkozó külön írásbeli megállapodása vagy egyéb jogcselekménye nélkül az Előtörlesztéssel érintett Szerződés megszűnik. Amennyiben a Szerződéshez kapcsolódó, a Kölcsön fedezeteként kikötött jelzálogjoggal terhelt ingatlan(oka)t érintő vagyonbiztosítás alapján a Biztosító a Hitelintézet, mint zálogjogosult részére fizetést teljesít, úgy ezen teljes összeget a Hitelintézet Előtörlesztésként írja jóvá, amennyiben ezen összeg helyreállításra fordítása nem lehetséges vagy az érintett ingatlan tulajdonosa nem kívánja. Amennyiben a kifizetett vagyonbiztosítási összeg a teljes fennálló tartozást nem fedezi, a Hitelintézet az Előtörlesztést minden esetben akként számolja el, hogy a Kölcsön Szerződésben megjelölt Futamideje nem, csak annak törlesztő összege csökken. Vagyonbiztosítási összegből történő fizetés esetén az Előtörlesztés jóváírásának napja legkésőbb a biztosítási összeggel érintett szerződés azonosítását követő első törlesztő összeg esedékességével azonos naptári nap. Az Előtörlesztés tervezett értéknapjáig esedékes törlesztő-részleteket Adós köteles megfizetni, és amennyiben a Kölcsönnel kapcsolatban az Előtörlesztés értéknapján késedelme áll fenn, a Hitelintézet az Előtörlesztésre szánt összegből először a késedelem rendezését hajtja végre. Az előtörlesztés során az elszámolás a Polgári Törvénykönyv szerinti beszedési sorrendnek megfelelően történik. Adós köteles az előtörleszteni kívánt összeget az Előtörlesztés értéknapján legkésőbb 10:00 óráig, a Hitelintézet által meghatározott számlán rendelkezésre tartani. A számlán elhelyezett, az előzetes írásos bejelentésben megjelölt összeg erejéig előtörleszteni kívánt összeget a Hitelintézet az Előtörlesztés értéknapján, illetőleg amennyiben ez az értéknap munkaszüneti napra, vagy bankszünnapra esik, akkor az ezt követő munkanapon a fentiekben megjelölt bankszámlán végrehajtja. Jelzáloghitel Előtörlesztése esetén a Hitelintézet jogosult az Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült méltányos költségeinek megtérítésére, ha az Előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor az Ügyleti kamat rögzített. Az érvényesített költségek összege nem haladhatja meg a Hitelintézet pénzügyi veszteségét és mértéke – a mindenkori jogszabályoknak megfelelően – az aktuális Hirdetményben közzétett mérték. Jelzáloglevéllel finanszírozott Szerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a Hitelintézet jogosult az Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeit az általánosan a Hirdetményben meghatározott mértéket meghaladóan is érvényesíteni, ha az Előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített vagy változó kamatú és az Előtörlesztésre a Kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke – a mindenkori jogszabályoknak megfelelően – az aktuális Hirdetményben közzétett mérték. Nem illeti meg a Hitelintézetet a jelen pontban fentebb írt költségtérítés, ha az Előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. A Hitelintézet által nyújtott lakossági jelzálogkölcsönök tekintetében az Adós az alábbi előtörlesztési típusok közül választhat.

  • Törlesztés 19.4.1. A türelmi időszak a számlazárás napját követő munkanaptól számított, a Kondíciós Listában meghatározott számú naptári nap. 19.4.2. A számlazárás napja az egy teljes naptári hónap terjedelmű számlázási időszak utolsó banki munkanapja. Kivételt képez az első számlázási időszak, amely a hitel rendelkezésre bocsátásának napjától a tárgyhó utolsó munkanapjáig tart, továbbá, ha a bankkártya szerződés bármely okból megszűnik. Ez utóbbi esetben a számlazárás napja a szerződés megszűnésének napja. A számlazárás napja megegyezik a havi zárlati elszámolás napjával. 19.4.3. A havonta küldött számlakivonatban a Bank tájékoztatja a Számlatulajdonost a számlázási időszakban a hitelkártya használatával történt valamennyi költésről és azok járulékairól, valamint a Számlatulajdonos által kölcsöntörlesztésként befizetett összegekről. 19.4.4. A hitel igénybevétele esetén a Számlatulajdonos köteles - a Bank által a Kondíciós Listában meghatározott feltételekkel - minimális összegű törlesztést teljesíteni a hitelszámlára, legkésőbb a türelmi időszak végéig. A minimális törlesztésen felül a Számlatulajdonos - választása szerinti összegben és időpontban - további törlesztést teljesíthet, illetve visszafizetheti a hitel teljes összegét is. 19.4.5. A törlesztést, illetve visszafizetést a hitelszámlára átutalással, Bankon belüli átvezetéssel, vagy a Bank fiókjaiban történő készpénz befizetésével teljesítheti a Számlatulajdonos. 19.4.6. A Számlatulajdonos által a hitelszámlára teljesített bármely befizetést a Bank elsősorban a hitelkamat tartozás, valamint a Bankot megillető díjak és jutalékok kiegyenlítésére, a fennmaradó összeget pedig tőketörlesztésre használja fel, minden esetben az egyes készpénzfelvételek, majd a vásárlási tranzakciók és a csoportos beszedési tranzakciók időbeli sorrendjében, számlázási időszakonként. 19.4.7. A törlesztett, illetve visszafizetett hitel a Kondíciós Listában meghatározott feltételekkel használható fel újra, az igénybevételi lehetőség megszűnéséig. 19.4.8. A hitel túllépése esetén a Bank - a Kondíciós Listában meghatározottak szerint - hiteltúllépési díjat számít fel. 19.4.9. A hitelszámlán rendelkezésre álló, a Számlatulajdonos mindenkori kölcsöntartozását meghaladó összegre a Bank betéti kamatot nem fizet. Ez az összeg a Bank által megküldött számlakivonaton külön kerül megjelölésre, azt a Számlatulajdonos bármikor jogosult felhasználni.