Common use of Kizárások a kockázatviselés köréből Clause in Contracts

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. A biztosító az Általános Feltételek 2. pontjában megjelölt személyek minősülnekmeghatározott kizárásokon kívül nem téríti meg: a) az I. fejezet (vagyonbiztosítási különös feltételek) alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeket; b) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meg- gyengítése, megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező valamint az ezekre visszavezethető káro- kat; c) azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gaz- dálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérüléses balesete miatt érvényesítettek; d) azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint rész- ben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálko- dó szervezet, vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoztatottjainak a tulajdonában vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek; e) a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat; f) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat; g) a környezetszennyezéssel okozott károkat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel következett be. a) a fuvarozói minőségben okozott károk b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károk c) az elmaradt vagyoni előny (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt magtaka- rítás, egyéb veszteség); – ; d) kötbér, bírság, más büntető jellegű költségek; e) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés kereté- ben természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károk, amelyek károsultjai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai; f) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények. g) azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbbveszteséget vagy költséget, szerződésben amelyet közvetlenül vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyelközvetve bármilyen azbeszt alap- anyag, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tényamely azzal összefüggésben keletkezett, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltévefüggetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bár- mely más ok vagy esemény is közrehatott a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (plkár keletkezésében.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – h) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elektromos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azbeszt alkalmazásából azzal összefüggésben keletkezett, füg- getlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – esemény is közrehatott a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesítkár keletkezésében.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi terjed ki a biztosítás – biztosítási védelem a) arra a biztosított saját kárátkárra, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely amely a biztosított jogszabályban írt meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben szerződés- ben vagy egyol- dalú egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok; b) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket mellékkötelezettségekre (pl.: . kötbér), bírságota szerződőt, pénzbüntetéstilletve a biztosítottat érintő bírságra, pénzbüntetésre, valamint az egyéb büntető jellegű költségeketköltségekre, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása költségeire; c) a más felelősségbiztosítási szerződés alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelésa károkozó magánemberi felelősségbiztosítása) megtérülő károkra; d) szavatosság, számviteli jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és pénzügyi bizonylatok nyilvántartásaaz azzal összefüggésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, kezeléseújbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások); e) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. épület vagyonbiztosításatermeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja); f) késedelmes megkötésébőlelmaradt vagyoni előnyre. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan használatának rendeltetésszerű módjáról, megkötésének elmulasztásábólaz esetleges javítási, illetve biztosítási szerződések megszűnésévelkarbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkatmelyek a tájé- koztatás hiányosságából következően állnak elő. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi terjed ki a biztosítás – biztosítási védelem a) arra a biztosított saját kárátkárra, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely amely a biztosított jogszabályban írt megha- tározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen kötelezettsé- gen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok; b) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket mellékkötelezettségekre (pl.: kötbér. köt- bér), bírságota szerződőt, pénzbüntetéstilletve a biztosítottat érintő bírságra, pénzbüntetésre, valamint az egyéb büntető jellegű költségeketkölt- ségekre, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása képvi- seleti költségeire; c) a más felelősségbiztosítási szerződés alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelésa ká- rokozó magánemberi felelősségbiztosítása) megtérülő károkra; d) szavatosság, számviteli jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és pénzügyi bizonylatok nyilvántartásaaz azzal összefüggésben felmerülő költ- ségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás ki- javításával, kezeléseújbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások); e) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékeny- ség megszüntetéséből, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. épület vagyonbiztosításatermeléskiesés, többletkölt- ség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt in- gatlan bérleti díja); f) késedelmes megkötésébőlelmaradt vagyoni előnyre. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan használatá- nak rendeltetésszerű módjáról, megkötésének elmulasztásábólaz esetleges javítási, illetve biztosítási szerződések megszűnésévelkar- bantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkatmelyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése bekövet- kezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást szolgáltatást nem teljesíttel- jesít.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt meg- jelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél felelőssé- génél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével megsze- gésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben összefüggésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személysze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező ké- pező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez tevé- kenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatástájé- koztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállításösszeállí- tás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra nyilvánosság- ra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbérköt- bér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos kapcso- latos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett előter- jesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke mérté- ke nem éri el az egészségká- rosodás egészségkárosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából felhasz- nálásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegésébőlmeg- szegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásábólösszehívásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel szabály- szegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezeléspénzke- zelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértésekjogsér- tések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásábólvagy a bizto- sítási díj fizetésének elmulasztásából eredő, illetve biztosítási biz- tosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben összefüggésben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése bekövet- kezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást szolgáltatást nem teljesíttel- jesít.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi a biztosítás – biztosítás: 1. a biztosított saját kárátkárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat; A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cse- lekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik; 2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában; 3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek oko- zott kárt a Ptktulajdon százalékos arányában; 4. 8:1több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát; 5. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel; 6. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban írt meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – ; 7. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak azzal összefüggésben felmerülő költ- ségeket és egyéb kiadásokat, így különösen a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat, valamint a biztosítottnak megfizetett díjak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatokpl. megbízási és vállalkozási díj) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből költségek visszafizetéséből eredő károkat; 8. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: . kötbér), bírságota szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bír- ságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos kapcso- latos képviseleti költségeit; – ; 9. dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt; 10. a környezetszennyezéssel okozott károkat és a környezeti elemekben (pl. föld, víz, levegő, élővilág) oko- zott károkat; 11. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból, radioaktív anyagok birtoklásából és gyógyító célú felhasználásából eredő károkat, továbbá az elektromágneses mezők által okozott károkat; 12. a közigazgatási jogkörben (pl. hatósági állatorvosi jogkörben) okozott károkat; 13. a termékfelelősségi károkat; 14. reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módón történő igénybevételének előmopzdíására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevé- kenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertésének növelésére irányul; 15. közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat; 16. kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredegészségkárosodás szint- jét, valamint penészesedés a genetikai károsodásokat; 17. röntgenberendezések, radioaktív anyagok birtoklásából, és gombásodás gyógyító célú felhasználásából, illetve ioni- záló-, és lézersugárzásból eredő károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek felhasználásával összefüggésben merültek fel; 18. legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat; – ; 19. a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegésébőlbeteg kezeléséhez kapcsolódó, a közgyűlés késedelmes összehí- vásábóljogszabály által előírt állatorvosi dokumentációs kötelezettség elmu- lasztásával, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezeléstéves dokumentálással, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartásatéves adatot tartalmazó irat kiadásával, kezeléseaz állatorvosi kezelési do- kumentáció kiadásának elmulasztásával, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásábólkiadásának késedelmével, illetve biztosítási szerződések megszűnésévelkiadásának megtagadásával, megszüntetésével összefüggés- ben valamint a biztosítottat terhelő tájékoztatási kötelezettség illetve az annak megtörténtét igazoló doku- mentálás elmulasztásával, továbbá az egységes európai kisállat-útlevél vagy a Lóútlevél kiállításával és/ vagy kiadásával összefüggésben keletkezett kártérítési igényeket; 20. azon károka, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján le- folytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; 21. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrál áramkör vagy hasonló eszköz ibás dátumfelis- merésével, számítógép vagszámítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül. ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve; 22. lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kor- mozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő, valamint azbeszt alkalma- zásából vagy felhasználásából eredő károkat; 23. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesítműtétek miatti esztétikai reklamációval összefüggésben előterjesztett igényeket; 24. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, te- vékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás – biztosítás a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott káro- kat és a környezeti elemekben okozott károkat; b) a tisztán vagyoni károkat, így például tárgyak elveszé- séből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket. c) a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxxxxxx- ve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket; d) magában a hibás termékben keletkezett károkat; e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal össze- függésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költ- ségek és egyéb kiadások); f) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visz- szahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit; g) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termék- re vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási uta- sítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő; h) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérí- tési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudo- mányos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betar- tásával történt. II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított saját kárátszerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének okozott) károkra, kivéve az I.3. pont alapján fedezett termékfelelősségi károkra; b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettsé- gekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalko- zó, megbízott) tevékenységéből erednek; c) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlő- jét terhelő kártérítési kötelezettségekre; d) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve hozzátartozóinak kárát oktatási, ne- velési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötele- zettségekre; e) az I.2.1.b) pontban foglalt eseten kívül a biztosítottat, mint ingatlan (hozzátartozóinak ingatlanhoz tartozó zöldterület, járda stb.) fenntartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre; f) az önkormányzatot, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre, to- vábbá az önkormányzatot a Ptkhelyi közszolgáltatások (pl. 8:1. § (1helyi közutak, közterületek fenntartása, köztisztaság, közétkeztetés biztosítása stb.) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); biztosítása során, illetve azzal összefüggésben terhelő kártérítési kötelezettsé- gekre; g) a biztosítottat, mint építőipari kivitelezési tevékenység vagy felelős műszaki vezetői tevékenység folytatóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre; h) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek daruval vagy – azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; kézi vezérlésű és gépi működte- tésű – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével targoncával okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkatkárokkal kapcsolatosak. II.3. Jelen feltétel értelmében üzleti titok értelmében a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert tevékenység vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kártmulasztás, amely azbeszt alkalmazásából környezetkárosodást idéz elő. A környe- zetkárosodás a környezetnek vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat valamely elemének (pl. házipénztári pénzkezelésföld, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartásalevegő, kezelésevíz, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosításaélővilág) késedelmes megkötésébőlolyan mértékű változása, megkötésének elmulasztásábólszeny- nyezettsége, illetve biztosítási szerződések megszűnésévelvalamely eleme igénybevételének olyan mértéke, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem teljesítállítható helyre, illetőleg az élővilágot kedve- zőtlenül érinti.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. A biztosító az Általános Feltételek 2. pontjában megjelölt személyek minősülnekmeghatározott kizárásokon kívül nem téríti meg: a) az I. fejezet (vagyonbiztosítási különös feltételek) alapján biztosított vagy biztosítható va- gyontárgyak károsodása folytán felmerült megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeket; b) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező valamint az ezekre vissza- vezethető károkat; c) azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoz- tatottjainak, illetőleg ezek családtagjainak személyi sérüléses balesete miatt érvényesítettek; d) azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződés I. fejezete (vagyonbiztosítási feltételek) szerint részben vagy teljes egészében fedezetbe vett létesítmény kivitelezésében résztvevő biztosított gazdálkodó szervezet, vagy bármely egyéb cég munkavállalóinak vagy foglalkoz- tatottjainak a tulajdonában vagy felelős őrizetében levő vagyontárgyakban keletkeztek; e) a forgalmi engedéllyel rendelkező közúti közlekedési eszközök, vízi- és légi járművek által okozott károkat; f) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat; g) a környezetszennyezéssel okozott károkat, kivéve, ha a kár váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel következett be. A biztosító nem vállal kockázatot továbbá az alábbi károkra: a) a fuvarozói minőségben okozott károk b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károk c) az elmaradt vagyoni előny (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt magtakarítás, egyéb veszteség); d) kötbér, bírság, más büntető jellegű költségek; e) a munkabaleset miatti munkáltatói felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károk, amelyek károsult- jai a biztosított munkavállalói vagy foglalkoztatottjai; – Jelen feltételek szempontjából egyéb szervezett munkavégzésnek minősül a közszolgálati, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés- végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszo- nyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. f) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyi- latkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények. g) azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbbveszteséget vagy költséget, szerződésben amelyet közvetlenül vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyelközvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tényamely azzal összefüg- gésben keletkezett, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltévefüggetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (plkár keletkezésében.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – h) azt a kárt, veszteséget vagy költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elekt- romos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azbeszt alkalmazásából azzal összefüggésben ke- letkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrend- ben, bármely más ok vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – esemény is közrehatott a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesítkár keletkezésében.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás – biztosítás a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat és a környezeti elemekben okozott károkat; b) a tisztán vagyoni károkat, így például tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötele- zettségeket. c) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket; d) magában a hibás termékben keletkezett károkat; e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüg- gésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hi- bás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások); f) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő vissza- hívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit; g) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő; h) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával tör- tént. II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított saját kárátszerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szol- gáltatás igénybevevőjének okozott) károkra, kivéve az I. 3. pont alapján fedezett termékfelelősségi károkra; b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségek- re, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybe- vett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbí- zott) tevékenységéből erednek; c) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre; d) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve hozzátartozóinak kárát oktatási, neve- lési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezett- ségekre; e) az I.2.1.b) pontban foglalt eseten kívül a biztosítottat, mint ingatlan (hozzátartozóinak ingatlanhoz tartozó zöldterület, járda stb.) fenn- tartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre; f) az önkormányzatot, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre, továb- bá az önkormányzatot a Ptkhelyi közszolgáltatások (pl. 8:1. § (1helyi közutak, közterületek fenntartása, köztisztaság, közétkez- tetés biztosítása stb.) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kártbiztosítása során, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával illetve azzal össze- függésben keletkezett károkat; terhelő kártérítési kötelezettségekre; g) a biztosítottat, mint építőipari kivitelezési tevékenység vagy felelős műszaki vezetői tevékenység folytatóját terhe- lő kártérítési kötelezettségekre; h) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek daruval vagy – költségkeretek kézi vezérlésű és hitelek túllépéséből adódó károkat; gépi működtetésű – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkattargoncával okozott károkkal kapcsolatosak. II.3. Jelen feltétel értelmében üzleti titok értelmében a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert tevékenység vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kártmulasztás, amely azbeszt alkalmazásából környezetkárosodást idéz elő. A környezet- károsodás a környezetnek vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat valamely elemének (pl. házipénztári pénzkezelésföld, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartásalevegő, kezelésevíz, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosításaélővilág) késedelmes megkötésébőlolyan mértékű változása, megkötésének elmulasztásábólszennyezettsé- ge, illetve biztosítási szerződések megszűnésévelvalamely eleme igénybevételének olyan mértéke, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem teljesítállítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

Kizárások a kockázatviselés köréből. Nem fedezi a biztosítás – biztosítás: a) a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a biztosított Ptk. 8:1. § (12) bek. 2. pontjában megjelölt felsorolt hozzátartozó inak okozott károkat; b) egy biztosítási szerződésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko zott kárát; c) a Biztosítóval munkaviszonyban álló személyek minősülnek); – által a Biztosítónak, mint munkáltatónak okozott károkat; d) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában; e) azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az , kivéve a kollektív szerződés alapján biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettséget; f) a károkozással összefüggésben a munkáltatónál jelentkező elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (, g) sztrájkkal, valamint sztrájknak nem minősülő munkavállalói engedetlenséggel összefüggésben felmerülő károkat; h) pénz, értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben összefüggésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – ; i) azon károkat, melyeket melyek a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, bűncselekménnyel vagy a büntető eljárási büntetőeljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban el- járásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- , kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat; j) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat; k) lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy magántitok megsértéséből egyéb hasonló hatások következtében álltak elő; l) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból eredő, azbeszt alkalmazásából, felhasználásából eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy , továbbá az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás elektromágneses mezők által okozott károkat; – ; m) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy ha- sonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggésben felmerülő egyéb kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggésben felmerülő egyéb igényeket; n) a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegésébőlháború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forrada- lom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat. o) Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a közgyűlés késedelmes összehí- vásábólmateriális, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásábóltársadalomban, illetve biztosítási szerződések megszűnésévelannak egy részében való félelemkeltésre irányul, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkatilletve arra alkalmas. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást szolgáltatást nem teljesíttérít.