Kockázatértékelés. Minden a Működtető működéséből eredő esetleges veszélyt, kockázatot a munkavégzést megelőzően azonosítani, értékelni, kontrollálni kell, valamint rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a nem várt események bekövetkezését, vagy a bekövetkezett események hatását az ésszerűen megvalósítható legalacsonyabb szinten tartsuk. A kockázatértékelés jogszabályok szerinti elvégzése a Működtető feladata, az MOL EBK kapcsolattartójának jogában áll a dokumentumok ellenőrzése.
Kockázatértékelés. (1) A Tanács, figyelembe véve az Europol és a KKEM javas- latát, tagjainak többségével határozva kérheti, hogy valamely új pszichoaktív anyag felhasználása, előállítása és az azzal való kereskedelem által okozott kockázatok, beleértve az egészség- ügyi és szociális kockázatokat is, valamint a szervezett bűnözés részvételét és az ellenőrzési intézkedések lehetséges következmé- nyeit, a (2)–(4) bekezdésekben megállapított eljárás szerint érté- kelésre kerüljenek, amennyiben tagjainak legalább negyede vagy a Bizottság írásban tájékoztatta a Tanácsot egy ilyen értékelés iránti támogatásáról. A tagállamok vagy a Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatják a Tanácsot, de mindenképpen a közös jelentés kézhezvételétől számított legkésőbb négy héten belül. A Tanács Főtitkársága erről haladéktalanul értesíti a KKEM-et.
(2) A KKEM, az értékelés elvégzése céljából tudományos bizottsága keretein belül rendkívüli ülést hív össze. A tudomá- nyos bizottság ezen ülés céljából legfeljebb öt, a tudományos bizottság elnökének javaslata alapján a KKEM igazgatója által kijelölt szakértővel is kibővíthető, akik a tagállamok által java- solt és a KKEM Igazgatótanácsa által háromévente jóváhagyott szakértői csoportból kerülnek kiválasztásra. E szakértők a tudo- mányos bizottságban nem, vagy nem kellőképpen képviselt tudományos szakterületekről kerülnek kiválasztásra, de akik közreműködése szükséges a lehetséges kockázatok – beleértve az egészségügyi és szociális kockázatokat is – kiegyensúlyozott és megfelelő értékeléséhez. A Bizottság, az Europol és az EMEA is felkérést kap legfeljebb további két-két szakértő kinevezésére.
(3) A kockázatértékelést a tagállamok, a KKEM, az Europol és az EMEA által a bizottságnak továbbítandó információk alapján kell elvégezni, figyelembe véve minden olyan tényezőt, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerekről szóló 1961. évi egységes egyezményének, valamint az Egyesült Nemzetek Szer- vezete pszichotróp anyagokról szóló 1971. évi egyezményének értelmében indokolná valamely anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását.
(4) A kockázatértékelés befejezésekor a tudományos bizottság jelentést (a továbbiakban: „kockázatértékelő jelentés”) készít. A kockázatértékelő jelentés a rendelkezésre álló tudomá- nyos és bűnüldözési információk elemzéséből áll, és a bizottság tagjai által alkotott összes véleményt tükrözi. A kockázatérté- kelő jelentést a bizottság nevében a bizottság elnöke az (1) bekezdésben említett, a Tanács Főtitkársága által a KKEM-nek a...
Kockázatértékelés. A Vállalkozónak, az érvényes törvényi rendelkezéseknek megfelelően, el kell végeznie az alkalmazott mun- katársaira vonatkozóan a munkájukhoz kapcsolódó veszélyek és környezeti hatások felmérését és az azokhoz tartozó kockázatok értékelését, meg kell hoznia a szükséges óvintézkedéseket, és a munka megkezdése előtt erre vonatkozóan megfelelő dokumentumokat (kockázatértékelés) kell készítenie. A kockázatértékelésnek minden olyan szempontot figyelembe kell vennie, ami balesethez, egészségkároso- dáshoz, ill. környezeti, vagy tűzvédelmi káresethez vezethet, mint pl. a munkahely kialakítása és berendezé- se, a munkaeszközök megválasztása, a munkakörnyezet feltételei és az alkalmazott munkatársak képzettsége, valamint személyi adottságai. A technológiáknál és szerelési terveknél figyelembe kell venni a szerelési sorrendet és a szerelési munka előrehaladását a kockázatok értékelésének minden fent megjelölt szempontjával együtt. Ezeket a dokumentumokat a Vállalkozónak a telephelyén kell tartania és kérésre be kell mutatnia a Megbízó részére. A Vállalkozó kizárólagosan felelős a kockázatértékelés helyességéért és arányosságáért, valamint az ez alapján a dolgozói és a környezet védelmére meghatározott intézkedésekért.
Kockázatértékelés. Szervezete beszerzésének kockázatértékelése azonosíthatja a különböző vásárlási kategóriákhoz kapcsolódó társadalmi hatásokat. Például egyes ágazatokban nagyobb a kiszolgáltatott munkavállalók aránya vagy nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség. Bizonyos termékek tartalmazhatnak olyan nyersanyagokat vagy összetevőket, amelyeket konfliktusöve zetekből vagy alacsony munkaügyi követelményekkel rendelkező régiókból szereztek be. A kockázatértékelés meghatározza azokat az eseményeket vagy feltételeket, amelyek megakadályozhatják, hogy közbeszerzési tevékenysége elérje a társadalmi célokat. Ez az eljárás két tényező szerint méri a kockázatot: mennyire valószínű ezen események vagy körülmények bekövetkezése? Ha pedig mégis bekövetkeznek, milyen mértékben befolyásolják a társadalmi célokat? A termékek és szolgáltatások kockázatértékelésénél figyelembe kell venni a következőket: – Alapvető munkakörülmények – fennáll-e annak a veszélye, hogy az ágazatban nem tartják be az ILO-egyezményeket vagy a vonatkozó nemzeti vagy EU-normákat? A rossz körülmények ismert problémát jelentenek-e a gyártási folyamatban (például textíliák, elektronika, térkövek) vagy a szolgáltatásnyújtásban (például szociális dömping az étkeztetésben, a takarításban és az építőiparban)? – Munkaerő – milyen munkaerőt használnak a termelésben vagy a szolgáltatás nyújtásában, és ez milyen kockázatokkal jár? Például használ-e egy ágazat általában a szokványostól eltérő munkaszerződések, pl. nulla órás szerződéseket, alkalmaznak-e dokumentumok nélküli vagy migráns munkavállalókat, illetve tesznek-e nemi, faji vagy egyéb tényezők alapján különbségeket a munkavállalókkal szemben? – A szolgáltatások folyamatossága – fennáll-e annak a kockázata, hogy a szolgáltatónak vagy egy meglévő szerződés feltételeinek a megváltoztatása hátrányosan érintheti a szolgáltatás felhasználóit? Az előny- és kockázatelemzésnek ki kell terjednie a szolgáltatásokat igénybe vevők és gondozóik biztonságára és jólétére gyakorolt lehetséges hatásokra. Ez különösen releváns a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek, az idősebbek vagy a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott szociális szolgáltatások esetében. – Kapcsolódás a tárgyhoz – a társadalmi elvárásoknak kellőképpen kapcsolódniuk kell a megvásárolt egyedi termékekhez vagy szolgáltatásokhoz (lásd a 4. fejezetet). Ezt a kapcsolatot nehezebb megállapítani az olyan hosszú és összetett ellátási láncok esetében, mint például az IKT-ágazat. Meg kell vizsgálnia, hogy az ellátá...