Common use of Kártalanítás Clause in Contracts

Kártalanítás. 1. A biztosító nyereségre és fix költségekre vonatkozó kártalanításának mértékét azon körülmények határozzák meg, amelyek azok nagyságát a biztosító kárviselési ideje alatt befolyásolták volna. Ezek különösen a piaci helyzet és a különleges üzleti és technikai üzemi körülmények, az üzem (tevékenység) rendszerében és az értékesítési viszonyokban bekövetkezett változások, valamint rendkívüli természeti katasztrófák, sztrájk, bojkott, a szerzõdõ (biztosított) csõd- vagy kényszeregyezsége. A kártalanítás megállapításának figyelembe venni a nyereséget, amelyet a nyersanyag és félkész termékek értékesítése esetén a biztosítási esemény után el lehet érni; a pót-, szükség- vagy bérüzem lehetõségét. 2. A kiesõ nyereséget és fix költségeket, valamint az ezekre esõ kártalanítás mértékét a valószínû üzem- (tevékenység)szünet teljes tartamára, de maximum a kárviselési idõre és minden hónapra külön meg kell határozni. Amennyiben a kiesõ nyereség és fix költségek, valamint az ezekre esõ kártalanítások utólagos összesítésénél az addigi számításokkal szemben eltérés mutatkozik, úgy azokat korrigálni kell. Ha a szerzõdõ felek az üzem- (tevékenység) szüneti kár bekövetkezése után másban nem állapodnak meg, a szakértõi megállapításoknak mindenekelõtt az alábbiakat kell tartalmazniuk: – a biztosítási értéket a III. fejezet szerint; – a valószínû üzem- (tevékenység)szünet terjedelmét és tartamát; – a biztosítási esemény bekövetkeztében elmaradt nyereséget és a fizetendõ fix költségeket; – ha az üzem- (tevékenység)szünet tartama túlnyúlik a kárviselési idõn, akkor az elmaradt nyereségnek és a fizetendõ fix költségeknek a kárviselési idõre esõ részét.

Kártalanítás. (1) A kártalanítás meghatározásának alapja a biztosítási érték (ld. IV. fejezet (1) pont). A biztosító nyereségre és fix költségekre vonatkozó kártalanításának maximális kártalanítás mértékét azon körülmények határozzák a 12 vagy 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg szabja meg, a megállapított kárviselési idő figyelembevételével. Ha a (12 ill. 24 hónapra vonatkoztatott) biztosítási ill. kárviselési összeg a biztosítási érték alatt van, alulbiztosítottság lép fel, amelynek arányában a kártalanítás csökken. Ha a biztosítási ill. kárviselési összeg magasabb, mint a biztosítási érték, a kártalanítás emiatt nem növekedhet. (2) A biztosító által nyújtott, a ki nem termelt (elmaradt) fedezeti összegre vonatkozó kártalanítás mértéke azokhoz a körülményekhez igazodik, amelyek azok annak nagyságát a biztosító kárviselési ideje idő alatt befolyásolták volna. Ezek különösen Ilyen különösképpen a szerződő piaci helyzet és a helyzete, különleges üzleti és technikai műszaki-üzemi körülményekviszonyai, az üzem (tevékenység) üzemelési rendszerében és az értékesítési viszonyokban viszonyaiban esetlegesen bekövetkezett változások, valamint rendkívüli természeti katasztrófákhatósági intézkedések, sztrájk, bojkott, a szerzõdõ (biztosított) csõd- kizárás, csőd vagy kényszeregyezségecsődön kívüli kényszeregyeztetési eljárás hatásai. A kártalanítás megállapításának mértékének megállapításakor figyelembe kell venni továbbá: - azt a nyereségetfedezeti összeget, amelyet amit a nyersanyag nyersanyagok és félkész termékek értékesítése esetén áruknak a biztosítási esemény után el káresemény utáni értékesítéséből ki lehet érni; a termelni, - esetleges pót-, szükség- vagy bérüzem lehetõségétigénybevételi lehetőségét, - annak lehetőségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után intenzívebb gyártás, megmunkálás vagy árueladás, vagy egyéb fokozott üzemi teljesítmény segítségével a kárviselési idő alatt, vagy annak lejárta után elfogadható határidőn belül pótolni lehet. 2. (3) Nem fedezett az a leírás (amortizációs költség), amely az üzemszünet tartama alatt esedékes, és a káresemény során megsemmisült, majd újra beszerzésre került berendezésre vonatkozik. (4) Olyan üzemeknél, ahol a fedezeti összeget a teljes üzemi év során időben nem egyenletesen termelik ki, a kártalanítás kiszámításakor a kárviselési idő alatt ki nem termelt fedezeti összeg azon részét ki kell zárni, amelyet egy, a kárviselési időn kívüli időszakban már kitermeltek, vagy még ki lehet termelni. (5) A kiesõ nyereséget ki nem termelt fedezeti összeg nagyságát és fix költségeket, valamint az ezekre esõ ebből adódó kártalanítás mértékét a valószínû üzem- (tevékenység)szünet várható üzemszünet teljes tartamáraidőtartamára, de maximum legfeljebb a kárviselési idõre időre előzetesen és minden naptári hónapra külön-külön meg kell határozni. Amennyiben Ha a kiesõ nyereség ki nem termelt fedezeti összeg és fix költségekaz erre eső kártalanítás utólagos összesítő számítása során eltérés tapasztalható a megelőző számításhoz képest, valamint az ezekre esõ kártalanítások utólagos összesítésénél az addigi számításokkal szemben eltérés mutatkozik, úgy azokat akkor a megelőző számítást korrigálni kell. Ha a szerzõdõ felek az üzem- (tevékenység) szüneti kár bekövetkezése után másban nem állapodnak meg, a szakértõi megállapításoknak mindenekelõtt az alábbiakat kell tartalmazniuk: – a biztosítási értéket a III. fejezet szerint; – a valószínû üzem- (tevékenység)szünet terjedelmét és tartamát; – a biztosítási esemény bekövetkeztében elmaradt nyereséget és a fizetendõ fix költségeket; – ha az üzem- (tevékenység)szünet tartama túlnyúlik a kárviselési idõn, akkor az elmaradt nyereségnek és a fizetendõ fix költségeknek a kárviselési idõre esõ részét.

Kártalanítás. 1. A biztosító nyereségre és fix költségekre vonatkozó kártalanításának kártalaní- tásának mértékét azon körülmények határozzák meg, amelyek ame- lyek azok nagyságát a biztosító kárviselési ideje alatt befolyásolták befolyá- solták volna. Ezek különösen a piaci helyzet és a különleges üzleti és technikai üzemi körülmények, az üzem (tevékenység) rendszerében és az értékesítési viszonyokban bekövetkezett változások, valamint rendkívüli természeti katasztrófák, sztrájk, bojkott, a szerzõdõ (biztosított) csõd- vagy kényszeregyezségekényszeregyezsé- ge. A kártalanítás megállapításának figyelembe venni a továbbiakat kell még fi- gyelembe venni: a nyereséget, amelyet a nyersanyag és félkész fél- kész termékek értékesítése esetén a biztosítási esemény után el lehet érni; a pót-, szükség- vagy bérüzem lehetõségét, an- nak lehetõségét, hogy a kiesést az üzem (tevékenység) újra- indítása után az áruk intenzívebb gyártása, feldolgozása vagy értékesítése által, vagy egyéb felfokozott üzemteljesítés által a felelõsségi idõ alatt vagy annak lejárta után egy meghatározott idõszakon belül pótolják. 2. A kiesõ nyereséget és fix költségeket, valamint az ezekre esõ kártalanítás mértékét a valószínû üzem- (tevékenység)szünet üzem-(tevékenység)szünet teljes tartamára, de maximum a kárviselési idõre idõre, és minden hónapra külön meg kell határozni. Amennyiben a kiesõ nyereség nyere- ség és fix költségek, valamint az ezekre esõ kártalanítások utólagos összesítésénél az addigi számításokkal szemben eltérés el- térés mutatkozik, úgy azokat korrigálni kell. Ha a szerzõdõ felek fe- lek az üzem- (tevékenység) szüneti üzem-(tevékenység)szüneti kár bekövetkezése után másban nem állapodnak meg, a szakértõi megállapításoknak mindenekelõtt az alábbiakat kell tartalmazniuk: – a biztosítási értéket a III. fejezet szerint; – a valószínû üzem- (tevékenység)szünet üzem-(tevékenység)szünet terjedelmét és tartamáttar- tamát; – a biztosítási esemény bekövetkeztében elmaradt nyereséget nyere- séget és a fizetendõ fix költségeket; – ha az üzem- (tevékenység)szünet üzem-(tevékenység)szünet tartama túlnyúlik a kárviselési kárvi- selési idõn, akkor az elmaradt nyereségnek és a fizetendõ fizeten- dõ fix költségeknek a kárviselési idõre esõ részét.