Képzési szektoron belül. Munkaerő- piaci szektoron belül Országos szinten Nemzetközi szinten – Állapítsuk meg, mit szeretnénk elérni? (reális célok) -> azonosítsuk a projektcsapat erősségeit (video/foto/írás/közösségi média) -> vonjuk be a résztvevőket és az egész szervezetet -> jegyezzünk le mindent (lsd. fenti táblázat) -> rendszeresen értékeljük a tervet – A hatékony disszeminációhoz állapítsuk meg a következőket ⋅ ki hasznosíthatja a tudásunkat? (közönség) ⋅ mit szeretnénk megosztani (üzenet) ⋅ hogyan tudjuk elérni őket (módszer)
Képzési szektoron belül. Munkaerő- piaci szektoron belül Országos szinten Nemzetközi szinten
Képzési szektoron belül. Munkaerő- piaci szektoron belül Országos szinten Nemzetközi szinten – Szükség volt-e (vagy lett volna) a disszeminációval kapcsolatos tervek, célok módosítására a projekt menete során? Mi volt a módosítás oka és tartalma? – Milyen mértékben sikerült elérni a disszeminációs tervben kitűzött célokat? – A felhasználók mekkora köréhez sikerült eljuttatni az eredményeket? – A módszerek és tapasztalatok milyen körben hasznosultak? (Kik, hányan, milyen keretek között használják terméküket, módszerüket, tapasztalataikat?) – Mely közvetítő csatornák bizonyultak a leghatékonyabbnak? Miben látják az okokat? – Milyen módon járult hozzá a disszemináció a fejlesztő munkához? – Mindezek révén milyen közvetlen és közvetett szakmai hatást tudott a projekt elérni? – Összhangban voltak-e a célok, eszközök, költségek és az eredmény? – Kívánatos vagy lehetséges-e még módosítás a disszeminációs munkában? Ha igen, mi szükséges hozzá? – Milyen tanulságok vonhatók le a disszeminációs munka egészéből? (Hogyan csinálnák másképp?)
Képzési szektoron belül. Munkaerő- piaci szektoron belül Országos szinten Nemzetközi szinten – Állapítsuk meg, mit szeretnénk elérni? (reális célok) -> azonosítsuk a projektcsapat erősségeit (videó/fotó/írás/közösségi média) -> vonjuk be a résztvevőket és az egész szervezetet -> jegyezzünk le mindent (lsd. fenti táblázat) -> rendszeresen értékeljük a tervet – A hatékony disszeminációhoz állapítsuk meg a következőket ⋅ Ki hasznosíthatja a tudásunkat? (közönség) ⋅ Tippek: Mindig gondolkodjunk a közvetlen környezetünkön kívül is! Ügyeljünk a kommunikációnkra, legyünk rugalmasak, vázoljuk az összefüggéseket is, értékeljük, melyik közönséget nehéz megszólítani és priorizáljuk az erőforrásainkat. ⋅ Mit szeretnénk megosztani? (üzenet) ⋅ Tippek: Mit szeretnénk, ha mások is tudnának a projektünkről? Mi mit szerettünk volna tudni a projekt kezdete előtt? Egyezzünk meg az alapüzenetekben, tegyük vonzóvá a megosztani kívánt tartalmat, a különböző sajtó felületek számára máshogy fogalmazzunk (online média / nyomtatott sajtó) ⋅ Hogyan tudjuk elérni őket? (módszer) ⋅ Tippek: Honnan szerzi a közönségünk az információt? Milyen módszereket használunk már? Milyen szélesebb közönség, partnerek érhetőek el? A közösségi média nem csak bejelentésekre szolgál, hanem hasonló szervezetek, résztvevők bevonására, illetve beszélgetésekre is, melyekhez maximum 2-3 platformot válasszanak, és gyakran használjanak. Érdemes inkább Facebook oldalt készíteni, és nem profilt.
Képzési szektoron belül. Munkaerő- piaci szektoron belül Országos szinten Nemzetközi szinten Melléket a disszemináció értékeléséhez – Szükség volt-e (vagy lett volna) a disszeminációval kapcsolatos tervek, célok módosítására a projekt menete során? Mi volt a módosítás oka és tartalma? – Milyen mértékben sikerült elérni a disszeminációs tervben kitűzött célokat? – A felhasználók mekkora köréhez sikerült eljuttatni az eredményeket? – A módszerek és tapasztalatok milyen körben hasznosultak? (Kik, hányan, milyen keretek között használják terméküket, módszerüket, tapasztalataikat?) – Mely közvetítő csatornák bizonyultak a leghatékonyabbnak? Miben látják az okokat? – Milyen módon járult hozzá a disszemináció a fejlesztő munkához? – Mindezek révén milyen közvetlen és közvetett szakmai hatást tudott a projekt elérni? – Összhangban voltak-e a célok, eszközök, költségek és az eredmény? – Kívánatos vagy lehetséges-e még módosítás a disszeminációs munkában? Ha igen, mi szükséges hozzá? – Milyen tanulságok vonhatók le a disszeminációs munka egészéből (hogyan csinálnák másképp?) A projektek pénzügyi elszámolását, ellenőrzését alátámasztó dokumentumok a (KA2) Stratégiai Partnerség projektek esetében Jelen dokumentum a kedvezményezettek számára tájékoztatásként szolgál a különböző ellenőrzések során vizsgált dokumentumokra vonatkozóan, és minden esetben a Támogatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel (így különösen az Általános feltételek B. résszel, illetve a III. sz. melléklettel) együttesen értelmezendő. Éppen ezért, bizonyos esetekben a Nemzeti Iroda a szerződésben és az itt felsoroltakon kívül olyan dokumentumokat is bekérhet, vagy helyszíni ellenőrzés keretében megtekinthet, amely segítségével képet kaphat a projekt működéséről. Xxxxxxxx, a költségek alátámasztását szolgáló dokumentumokon kívül minden olyan iratot is megőrizni, amely a projektvégrehajtás támogatott céloknak való megfelelését, szabályosságát támasztja alá. A támogatási szerződések előírásai szerint a kedvezményezettek a felhasznált támogatási összegek előírás szerinti felhasználása tekintetében ellenőrzések és auditok alá vonhatók. Az ellenőrzések a következők lehetnek: