Common use of Következtetések Clause in Contracts

Következtetések. A 3 éves kritikus idő törlésével a magyar jogrendszer megszakí- totta azt az osztrák jogból örökölt tendenciát, amely ezen időha- táron belül blokkolta a jóhiszemű szerzéseket és az eredeti tulaj- donos érdekeit védte. A szabály törlése, figyelemmel az ingatlan- nyilvántartási törvény megmaradt 63. §-ára is, többféle értelme- zésre ad lehetőséget és a további jogalkotás több lehetséges útját nyitja meg. Ezek egyike egy másik lehetséges véglet, a jóhiszemű szerzések azonnali és széleskörű biztosítása. A jogügyleti szerzé- sekhez kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét széleskörűen deklaráló német jog adhat mintát az új Ptk. alkotói által is felvázolt elméleti irányvonalnak. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a magyar jogi hagyományok, a régi magyar jogirodalom100 mindig is védte az eredeti tulajdonos érdekeit. Ennek aktualitása nem szűnt meg, csak növekedett napjainkban, elég a lakásmaffiára gondolnunk. Nem javasoljuk ezért a német jog teljes lemásolását, mert az a hamisított okirattal történő in- gatlanszerzést csak az első vevővel szemben nem engedi, a to- vábbi jogszerzésekre lehetőség van. Tekintve, hogy hamisított okiratok, bűncselekmény fennállása esetén nincs szó jóhiszemű- ségről - és a szabály kijátszása érdekében ezek az ingatlanok na- gyon gyorsan további átruházásra kerülnek, 101 ami azt jelzi, hogy feltehetően a további szerzéseknél sincs jóhiszeműség - itt a tel- jes láncolatot ki kell kapcsolni annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonosra visszakerüljön az ingatlan. Az ingatlan-nyilvántar- tási törvény 3 éves szabályának az Alkotmánybíróság általi meg- semmisítése után a helyes értelmezés nézetünk szerint az, hogy érvénytelen (hamisított) okiratok esetén az eredeti tulajdonos ér- dekei ne csak 3 éven belül, hanem minden korlátozás nélkül ér- vényesüljenek. 1 Coing, Helmut: Handbuch der Quellen und Literatur der neueren Europäischen Privatrechtsgeschichte, Bd. 3 Das 19. Jahrhundert C. H. Beck, München 1982, 217. o. es 1706. o. 2 Szladits említi, hogy a nem-tulajdonostól történő jóhiszemű szerzést is nevezték régebben „pillanatnyi elbirtoklásnak" (pracscriptio momen- tanea), utalva arra, hogy az ilyen tulajdonszerzés csak külső megjelenésé- ben származékos, anyagi jogi szempontból valójában eredeti jogszerzésről van szó. Ld. Szladits Károly: Dologi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1930, 105. o. 3 Felhozza például, hogy a közvetlen jogszerzőtől szerző jóhiszemű harma- dik személy („tertius") a 3 év elteltével akkor is tulajdont szerez, ha az in- gatlant időközben egy negyedik személyre („quartus") átírták, majd „visz- szatörölték" az ingatlant, tehát a harmadik nem birtokolt folyamatosan. Grosschmid Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, I. kötet, Jubileumi Ki- adás, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1932, 362. o. **) 4 „... primusnak- [ vagyis az eredeti tulajdonosnak] - 3 esztendei hallgatá- sa által mintegy szabad prédává lesz az ingatlan a „jóhiszemű" szerzés szá- mára". Grosschmid i. m. uo.

Következtetések. A 3 éves kritikus idő törlésével Amikor elkezdtem a magyar jogrendszer megszakí- totta azt doktori értekezésemhez a kutatást, az osztrák jogból örökölt tendenciátalábbi hipotézist állítottam fel: az, amely ezen időha- táron belül blokkolta hogy mely jogokat kell alkalmazni a jóhiszemű szerzéseket választottbírósági szerződésre és az eredeti tulaj- donos érdekeit védtea választottbírósági szerződés kikényszeríthetőségének a különböző aspektusaira, a választottbírósági szerződés jogi – anyagi jogi, illetve eljárásjogi – természetétől függ. A szabály törlésekutatásom eredményei megerősítették ezt a hipotézist, figyelemmel az ingatlan- nyilvántartási törvény megmaradt 63. §-ára is, többféle értelme- zésre ad lehetőséget és a további jogalkotás több lehetséges útját nyitja meg. Ezek egyike egy másik lehetséges véglet, a jóhiszemű szerzések azonnali és széleskörű biztosítása. A jogügyleti szerzé- sekhez kapcsolódóan az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét széleskörűen deklaráló német jog adhat mintát az új Ptk. alkotói által de arra is felvázolt elméleti irányvonalnak. Figyelemmel kell lenni azonban arrarávilágítottak, hogy a magyar választottbírósági 173 Lásd Palásti in Magyar Jog 2006/2, p. 66. szerződésnek, illetve az ahhoz kapcsolódó konkrét jogkérdésnek, az anyagi jogi hagyományokvagy eljárásjogi minősítése nem elegendő a legmegfelelőbb jog megtalálásához. A választottbírósági szerződés – csakúgy, mint maga a választottbíráskodás – egy hibrid képződmény, amely mind anyagi jogi, mind pedig eljárásjogi elemeket magában foglal és amelyet olyan jogkérdések öveznek, amiket nem lehet egyértelműen az anyagi jog vagy az eljárásjog területére tartozónak tekinteni. A választottbírósági szerződés független az alapjogviszonytól, de egyúttal járulékos is, és a delokalizációs elmélet növekvő elfogadottsága ellenére a nemzetközi választottbíráskodás (továbbra is) a nemzeti jogok rendszerében létezik, amely jogok mindegyikének megvan a maga közrendi koncepciója. Ezek mind olyan körülmények, amelyeknek jelentős kihatása van a választottbírósági szerződés kikényszeríthetőségére. A választottbírósági szerződésre és az ahhoz kapcsolódó jogkérdésekre alkalmazandó, Magyarországon érvényesülő kollíziós szabályozásokban sok hézag, következetlenség és kérdőjel van mind nemzetközi, mind hazai szinten. A hazai nemzetközi magánjogunk 2018­as reformja a választottbírósági szerződésre vonatkozó kifejezett kollíziós szabályok bevezetése révén jelentős változásokat hozott magával. Ezek a módosítások azonban nem egészültek ki a választottbírósági törvényünk kollíziós jogi szabályainak a megfelelő felülvizsgálatával, a régi magyar jogirodalom100 mindig 2018 előtti rezsim számos hibája és bizonytalansága megoldatlanul maradt, és új aggályok is védte az eredeti tulajdonos érdekeitfelmerültek a korábbiak mellett. Ennek aktualitása nem szűnt megA választottbírósági szerződésre alkalmazandó jogokra vonatkozó de lege ferenda javaslataim, csak növekedett napjainkbanamelyeket a doktori értekezésem utolsó fejezetében összegeztem, elég olyan kollíziós szabályozás megvalósítását célozzák, amely a lakásmaffiára gondolnunk. Nem javasoljuk ezért lehető legnagyobb mértékben harmonizált elemekből áll (azaz olyan elemekből, amelyek a német jog teljes lemásolásátkollíziós szabályok konszolidált, mert az a hamisított okirattal történő in- gatlanszerzést csak az első vevővel szemben nem engedi, a to- vábbi jogszerzésekre lehetőség van. Tekintve, hogy hamisított okiratok, bűncselekmény fennállása esetén nincs szó jóhiszemű- ségről - egységes és a szabály kijátszása érdekében ezek az ingatlanok na- gyon gyorsan további átruházásra kerülnek, 101 ami azt jelzi, hogy feltehetően a további szerzéseknél sincs jóhiszeműség - itt a tel- jes láncolatot ki kell kapcsolni annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonosra visszakerüljön az ingatlan. Az ingatlan-nyilvántar- tási törvény 3 éves szabályának az Alkotmánybíróság általi meg- semmisítése után a helyes értelmezés nézetünk szerint az, hogy érvénytelen (hamisított) okiratok esetén az eredeti tulajdonos ér- dekei ne csak 3 éven belül, hanem minden korlátozás nélkül ér- vényesüljenek. 1 Coing, Helmut: Handbuch der Quellen und Literatur der neueren Europäischen Privatrechtsgeschichte, Bd. 3 Das 19. Jahrhundert C. H. Beck, München 1982, 217. o. es 1706. o. 2 Szladits említi, hogy a nem-tulajdonostól történő jóhiszemű szerzést is nevezték régebben „pillanatnyi elbirtoklásnak" (pracscriptio momen- taneakövetkezetes rendszerét alkotják), utalva arra, hogy az ilyen tulajdonszerzés csak külső megjelenésé- ben származékos, anyagi jogi szempontból valójában eredeti jogszerzésről van szó. Ld. Szladits Károly: Dologi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1930, 105. o. 3 Felhozza például, hogy és amely a közvetlen jogszerzőtől szerző jóhiszemű harma- dik személy favor validitatis elv széleskörű alkalmazása révén a lehető legnagyobb mértékben biztosítja a választottbírósági szerződések és ítéletek elismerését és kikényszerítését („tertius") a 3 év elteltével akkor is tulajdont szerez, ha az in- gatlant időközben egy negyedik személyre („quartus") átírták, majd „visz- szatörölték" az ingatlant, tehát a harmadik nem birtokolt folyamatosan. Grosschmid Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, I. kötet, Jubileumi Ki- adás, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1932, 362. o. **) 4 „... primusnak- [ vagyis az eredeti tulajdonosnak] - 3 esztendei hallgatá- sa által mintegy szabad prédává lesz az ingatlan a „jóhiszemű" szerzés szá- mára". Grosschmid i. m. uovégrehajtását).

Következtetések. Az Európai Bizottság az egyes tagállamoknak az Irányelv átvételénél alkalma- zott megoldásait annak érdekében kíséri figyelemmel, hogy ezáltal biztosítsa a közösségi jognak az Irányelvben meghatározott szempontok szerinti egységes érvényesülését az EK teljes területén. Az Európai Bizottság, megvizsgálva az Irányelv átültetését az egyes belső jogokba, valamennyi (!) tagállam ellen eljárást volt kénytelen kezdeményezni az Európai Bíróság előtt a hiányos vagy hibás transzpozíció okán.94 Ennek hatására a tagállamok többsége megfelelően módo- sította a jogszabályait.95 A 3 éves kritikus idő törlésével fentiekből mindenesetre leszűrhető, hogy egy olyan irányelvről van szó, amelynek helyes transzpozíciójához rendkívül átgondolt jogalkotói munkára van szükség. Azonban az Irányelv puszta átvételével – még ha helyesen történt is az meg – még nem válnak élő joggá a magyar jogrendszer megszakí- totta azt nemzeti jogszabályok passzusai. Az Irányelv alap- ján átültetett jogintézmények értelmezésénél – tekintve a tagállamok különböző jogi tradícióját – az osztrák jogból örökölt tendenciátegyes országok bíróságai rendkívül különböző eredmények- re juthatnak. Példaként említhető a bona fides („Treu und Glauben”; „bonne fois”; „good faith”; „jóhiszeműség és tisztesség”96) alapelve, amely ezen időha- táron belül blokkolta a jóhiszemű szerzéseket és mely mögött az eredeti tulaj- donos érdekeit védte. A szabály törlése, figyelemmel az ingatlan- nyilvántartási törvény megmaradt 63. §-ára is, többféle értelme- zésre ad lehetőséget és a további jogalkotás több lehetséges útját nyitja egyes álla- mokban sokszor egymásnak ellentmondó értelmezések húzódhatnak meg. Ezek egyike egy másik lehetséges végletAmennyiben pedig a nemzeti bíróságok ugyanazon jogintézmény értelmezésé- nél különféle eredményre jutnak, akkor az Irányelvben lefektetett célnak éppen az ellenkezője valósul meg: a jóhiszemű szerzések azonnali gazdasági életben résztvevők elbizonytalanodnak, s ez nemhogy elősegíti, hanem kifejezetten hátráltatja a célként megjelölt, „EK- n belüli államhatárokat nem ismerő kereskedelem” teljeskörű megvalósításának az elérését. Habár a tagállamokban a nemzeti bíróságok rendelkeznek a jog ér- telmezésének és széleskörű biztosítása. A jogügyleti szerzé- sekhez kapcsolódóan alkalmazásának monopóliumával, de ezen tevékenységüket az ingatlan– az Európai Bíróság joggyakorlatán nyugvó (ehhez lásd a következő jogeseteket: Harz v. Deutsche Tradax97; Xxx Xxxxxx and Xxxxxx v. Land Nordrein-nyilvántartás közhitelességét széleskörűen deklaráló német jog adhat mintát az új Ptk. alkotói által is felvázolt elméleti irányvonalnak. Figyelemmel kell lenni azonban arraWestphalen98; Marleasing v. Comercial Internacional de alimentación99; Faccini Dori100; El Corte Inglès S.A. v. Xxxxxxxxx Xxxxxxx Rivero101) – kötelezettség terheli, hogy a magyar jogi hagyományok, a régi magyar jogirodalom100 mindig is védte az eredeti tulajdonos érdekeit. Ennek aktualitása nem szűnt meg, csak növekedett napjainkban, elég a lakásmaffiára gondolnunk. Nem javasoljuk ezért a német jog teljes lemásolását, mert az a hamisított okirattal történő in- gatlanszerzést hazai jogukat csak az első vevővel szemben nem engedi, a to- vábbi jogszerzésekre lehetőség van. Tekintve, hogy hamisított okiratok, bűncselekmény fennállása esetén nincs szó jóhiszemű- ségről - és a szabály kijátszása érdekében ezek az ingatlanok na- gyon gyorsan további átruházásra kerülnek, 101 ami azt jelzi, hogy feltehetően a további szerzéseknél sincs jóhiszeműség - itt a tel- jes láncolatot ki kell kapcsolni annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonosra visszakerüljön az ingatlan. Az ingatlan-nyilvántar- tási törvény 3 éves szabályának az Alkotmánybíróság általi meg- semmisítése után a helyes értelmezés nézetünk szerint az, hogy érvénytelen (hamisított) okiratok esetén az eredeti tulajdonos ér- dekei ne csak 3 éven belül, hanem minden korlátozás nélkül ér- vényesüljenekIrányelv szellemének megfelelően interpretálhatják. 1 Coing, Helmut: Handbuch der Quellen und Literatur der neueren Europäischen Privatrechtsgeschichte, Bd. 3 Das 19. Jahrhundert C. H. Beck, München 1982, 217. o. es 1706. o. 2 Szladits említi, hogy a nem-tulajdonostól történő jóhiszemű szerzést is nevezték régebben „pillanatnyi elbirtoklásnak" (pracscriptio momen- tanea), utalva arra, hogy az ilyen tulajdonszerzés csak külső megjelenésé- ben származékos, anyagi jogi szempontból valójában eredeti jogszerzésről van szó. Ld. Szladits Károly: Dologi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1930, 105. o. 3 Felhozza például, hogy a közvetlen jogszerzőtől szerző jóhiszemű harma- dik személy („tertius") a 3 év elteltével akkor is tulajdont szerez, ha az in- gatlant időközben egy negyedik személyre („quartus") átírták, majd „visz- szatörölték" az ingatlant, tehát a harmadik nem birtokolt folyamatosan. Grosschmid Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, I. kötet, Jubileumi Ki- adás, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1932, 362. o. **) 4 „... primusnak- [ vagyis az eredeti tulajdonosnak] - 3 esztendei hallgatá- sa által mintegy szabad prédává lesz az ingatlan a „jóhiszemű" szerzés szá- mára". Grosschmid i. m. uo.

Következtetések. A 3 éves kritikus idő törlésével a magyar jogrendszer megszakí- totta azt az osztrák jogból örökölt tendenciát, amely ezen időha- táron belül blokkolta a jóhiszemű szerzéseket és az eredeti tulaj- donos érdekeit védte5.1. A szabály törlése, figyelemmel az ingatlan- nyilvántartási törvény megmaradt 63. §-ára is, többféle értelme- zésre ad lehetőséget és a további jogalkotás több lehetséges útját nyitja meg. Ezek egyike egy másik lehetséges véglet, a jóhiszemű szerzések azonnali és széleskörű biztosításajogalkotó prediktív jelzése nem látszik teljesülni 40 5.2. A jogügyleti szerzé- sekhez kapcsolódóan az ingatlankollektív szerződések nagyobb térnyerésének akadályaiként azonosított körülmények 40 5.2.1. Alulszabályozottság és jogalkotási hiányosságok, kiegyensúlyozatlan viszonyrendszer 40 5.2.2. Az állam erős regulatív szerepe: eseti túlszabályozottság 41 5.2.3. Nehézségek a munkavállalói érdek-nyilvántartás közhitelességét széleskörűen deklaráló német jog adhat mintát az képviseleti oldalon, decentralizált alkuk 41 5.3. Mit lehet tenni? 42 1. BEVEZETÉS‌ 1.1. 2012-től kezdődően új Ptkmunkajogi szabályozás került bevezetésre Magyarországon. alkotói által is felvázolt elméleti irányvonalnak. Figyelemmel kell lenni azonban arraAz azóta eltelt időszak viszonylagos hosszára tekintettel indokolt, hogy a magyar jogi hagyományokkollektív szerződések tapasztalataival és tanulságaival kapcsolatos elemzést a 2012. július 1-től hatályos, a régi magyar jogirodalom100 mindig is védte Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a Munka Törvénykönyve vagy Mt.) hatálybalépését követő időszakra, mint a tanulmány szempontjából jelentőséggel bíró periódusra, szűkítsük. 1.2. A kollektív szerződések tartalmát elsődlegesen a Munka Törvénykönyve befolyásolja1, így indokolt, hogy a jogalkotás felől közelítsünk a témához. Fontos, hogy a gyakorlatban felvetett vitapontok nem kizárólag a Munka Törvénykönyve rendelkezéseihez, hanem esetenként annak hatályba lépéséről rendelkező, átmeneti szabályokat tartalmazó önálló törvény egyes rendelkezéseihez kapcsolódnak, szükséges tehát ezen rendelkezéseknek a jogalkalmazói gyakorlathoz illeszkedő bemutatása is. Bár a jogalkotásról szóló törvény szerint a bíróságnak egy megalapozott ítéleti döntéshez a jogszabály indoklását annak értelmezése kapcsán nem kell figyelembe venni, mégis hasznos és tanulságos kiindulópontként áttekinteni, hogy a jogalkotó 2012-ben milyen kinyilatkoztatások keretében bocsátotta útjára az eredeti tulajdonos érdekeitMt. kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseit. A Munka Törvénykönyve indokolása szerint: „A törvény szabályainak általános természete az, hogy azoktól a kollektív szerződés – korlátozás nélkül – eltérhet, tehát a törvény a kollektív szerződéssel szemben általában diszpozitív jellegű. Ez a szabályozási szemlélet jelentősen bővíti a munkáltatók (munkáltatói érdekképviseletek) és a szakszervezetek munkaerő-piaci szerepét és befolyását, egyúttal növeli e körben a felelősségüket is, illetve csökkenti az állami szabályozás regulatív funkcióit. 1 Xxxxx X. Xxxxx – Xxxxx Xxxxx – Xxxxxxx Xxxxxx: Egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések összehasonlító elemzése, Kende Ügyvédi Iroda, Budapest 2008., p. 90. 1.3. Témánk szempontjából szükséges megkülönböztetni a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó szabályozást a köztulajdonban nem álló munkáltatókra vonatkozó rendelkezésektől. Furcsa, hogy épp a kollektív szerződések terén kell ennek a megkülönböztetésnek fokozott jelentőséget tulajdonítani, hiszen éppen az állam által előírt szabályozási mód ad a kollektív szerződéseknek munkaviszonyra vonatkozó szabály minőséget, azaz számonkérhető jogi jelleget. Ennek aktualitása nem szűnt megellenére újabban – amint azt a kapcsolódó jogértelmezési problémák és jogesetek is alátámasztják –, csak növekedett napjainkbankülönösen az állami, elég vagyis köztulajdonban álló munkáltatók esetében vet fel speciális problémákat a lakásmaffiára gondolnunkkollektív szerződések egyes rendelkezéseinek értelmezése. Nem javasoljuk ezért Márpedig a német jog teljes lemásolásátbányászat-kőfejtés ágazatban, különösen a vizsgálat területen működő legnagyobb munkáltatóra, a köztulajdonban álló Mátrai Erőmű Zrt-re tekintettel, hangsúlyozottan kell értékelni a kollektív szerződések érvényesülésével és lefedettségük növelésének akadályaival összefüggő jogi értelmezési dilemmákat, mely kérdések körüljárása azért is indokolt, mert az a hamisított okirattal történő in- gatlanszerzést csak az első vevővel szemben nem engedi, a to- vábbi jogszerzésekre lehetőség van. Tekintveközismert, hogy hamisított okiratok, bűncselekmény fennállása esetén nincs szó jóhiszemű- ségről - és az itt említett társaság köztulajdonba kerülése egészen új fejlemény. 1.4. A kollektív szerződések megkötésének támogatásaként szolgáló jogszabályi háttér vizsgálata során igyekeztünk a szabály kijátszása érdekében ezek az ingatlanok na- gyon gyorsan további átruházásra kerülnek, 101 ami azt jelzi, hogy feltehetően felmerülő újabb jogértelmezési problémákkal összefüggésben különös gondot fordítani a további szerzéseknél sincs jóhiszeműség - itt a tel- jes láncolatot ki kell kapcsolni fellelhető jogesetek bemutatására annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonosra visszakerüljön az ingatlan. Az ingatlan-nyilvántar- tási törvény 3 éves szabályának az Alkotmánybíróság általi meg- semmisítése után jelen tanulmány ne elsődlegesen egy, a helyes értelmezés nézetünk szerint az, hogy érvénytelen (hamisított) okiratok esetén az eredeti tulajdonos ér- dekei ne csak 3 éven belülszabályokra vonatkozó statikus elemzés legyen, hanem minden korlátozás nélkül ér- vényesüljeneka kollektív szerződéskötési gyakorlat által ténylegesen felvetett és ahol lehet a peres eljárásban is érvekkel előadott jogi álláspontok vizsgálata. 1 Coing, Helmut: Handbuch der Quellen und Literatur der neueren Europäischen Privatrechtsgeschichte, Bd. 3 Das 19. Jahrhundert C. H. Beck, München 1982, 217. o. es 1706. o. 2 Szladits említi, hogy a nem-tulajdonostól történő jóhiszemű szerzést is nevezték régebben „pillanatnyi elbirtoklásnak" (pracscriptio momen- tanea), utalva arra, hogy az ilyen tulajdonszerzés csak külső megjelenésé- ben származékos, anyagi jogi szempontból valójában eredeti jogszerzésről van szó. Ld. Szladits Károly: Dologi jog, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1930, 105. o. 3 Felhozza például, hogy a közvetlen jogszerzőtől szerző jóhiszemű harma- dik személy („tertius") a 3 év elteltével akkor is tulajdont szerez, ha az in- gatlant időközben egy negyedik személyre („quartus") átírták, majd „visz- szatörölték" az ingatlant, tehát a harmadik nem birtokolt folyamatosan. Grosschmid Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, I. kötet, Jubileumi Ki- adás, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1932, 362. o. **) 4 „... primusnak- [ vagyis az eredeti tulajdonosnak] - 3 esztendei hallgatá- sa által mintegy szabad prédává lesz az ingatlan a „jóhiszemű" szerzés szá- mára". Grosschmid i. m. uo.