Közigazgatás. A kormányzati koordinációs készség megerősítése és a politikák következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a központi és helyi hatóságok felelősségeinek pontosabb meghatározása. — A köztisztviselők toborzására, áthelyezésére, értékelésére, előléptetésére, viselkedésére és elbocsátására, beleértve a Koszovói Védelmi Hadtestet, a rendőrség és igazságszolgáltatási rendszer alkalmazottait, és a pénzügyi igazgatásra vonatkozóan átlátható eljárások biztosítása. — Az alapvető közszolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása minden közösség számára, beleértve hozzájárulásként a párhuzamos struktúrák által nyújtott szolgáltatásokra való kereslet csökkentését. — Politikai befolyástól mentes, hatékony közszolgálati képzési intézmények kialakítása és fenntartása. A felsővezetői képzés javítása. A koszovói közigazgatási intézet olyan szervvé való átalakítása, amely képes szakmai képzéseket tartani valamennyi köztisztviselő számára. — A törvény elfogadása a veszélyhelyzet-kezelésről, valamint a polgári védelelemmel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó, érintett koszovói intézmények teljesítményének, professzionalizmusának és koordinációjának további javítása, beleértve a Koszovói Védelmi Hadtestet is. — Politikai befolyástól mentes, hatékony és pártatlan bíróságok biztosítása. — Az automatizált ügykezelő rendszer végrehajtása a bírósági eljárások elmaradásának csökkentésére, különösen a polgári jog területén. A polgári bírósági határozatok betartásának biztosítása. — A jogi oktatás és képzés további fejlesztése, különösen a bírák, ügyészek és az adminisztratív személyzet részére. A Koszovói Igazságszolgáltatási Intézetről szóló törvény elfogadása és végrehajtása és az intézet átalakítása olyan életképes intézménnyé, amely a bírósági képzésekért felelős. — A városi bíróságok és a rendőri fellépés megerősítése ingatlanok illegális elfogalásának, használatának és építésének megakadályozása, büntetése és megvitatása érdekében. — Az ügyészség megerősítése annak biztosítása érdekében, hogy képes legyen megfelelni az autonómia és pártatlanság elvének. — Politikai befolyástól mentes kapacitás kialakítása az igazság- és belügy területén hatáskörök felvállalása érdekében. — A korrupció visszaszorításáról szóló törvény elfogadása. A korrupcióellenes ügynökség létrehozása. Korrupcióellenes terv elfogadása és végrehajtása.
Közigazgatás. S z e r b i á b a n : A jogszabályok végrehajtása ombudsmani hivatal felállítása érdekében. — M o n t e n e g r ó b a n : Az ombudsmani hivatal adminisztratív kapacitásának megerősítése; az ombuds- mani ajánlások megfelelő nyomon követésének biztosítása. — M i n d k é t k ö z t á r s a s á g b a n : A bírák, ügyészek és a bírósági segítő személyzet számára kötelező előzetes és folyamatos képzésekről jogszabályok elfogadása és végrehajtása; a bírósági rendszerek ésszerűsítésének megkezdése és az eljárások korszerűsítése, különösen a kereskedelmi jog területén. A bűnvádi eljárási rendszer autonómiájának, különösen a szervezett bűnözés államügyészei hivatalának megerősítése. — S z e r b i á b a n : A háborús bűnök államügyészei hivatalának megerősítése; adminisztratív és fellebbviteli bíróságok létrehozása. — Mindkét köztársaságban: Az összeférhetetlenségről szóló jogszabályok teljes mértékű végrehajtása. — S z e r b i á b a n : Átfogó korrucióellenes stratégia, majd részletes cselekvési tervek elfogadása és végrehajtása, elsősorban illetékes végrehajtó szerv létrehozásán keresztül. — M o n t e n e g r ó b a n : Korrupcióellenes stratégia végrehajtása, elsősorban illetékes végrehajtó szerv létrehozásán keresztül.
Közigazgatás. A közigazgatásban egyáltalán nem lehet kollektív szerző- dést kötni. Mivel Magyarország a 151. sz. ILO Egyezményt is ratifikálta, a kollektív alku kizárására csak azon magas beosztású munkavállalók esetén lenne lehetőség, akik általános ügydöntő vagy vezető feladatokat látnak el, illetve akiknek feladatai szigorúan bizalmas jellegűek. Rá- adásul a szabályozás nem koherens, mert a közigazgatási munkavállalók viszont valamennyi törvény hatálya alatt az Mt. szerint jogosultak kollektív szerződést kötni. Hozzá kell tenni, ez a jogállás meglehetősen parttalan, mivel egyik törvény sem határozza meg pontosan, milyen pozí- ciók tölthetők be munkaviszonyban, így ez nem csak a fizikai, kisegítő munkakörökben lehetséges, hanem a köz- hatalom gyakorlásával nem járó, de magas végzettséget igénylő feladatok esetén is (például informatika, pénzügyi terület).87 A nemzetközi egyezményekkel való összhang biztosítása céljából mindenképpen felül kell vizsgálni a jelenlegi sza- bályozást. Javasoljuk, hogy a civil közigazgatásban fősza- bály szerint legyen lehetőség a kollektív alkura, ami alól csak az ILO szerint megengedett magas beosztású pozí- ciókban (lényegében vezetők esetén) legyen kivétel. 85 xxxxx://xxxxxxx.xxx.xxx/xxx/xxxxxxx/xx/x?x=0000:00000:0::XX:0000 0:P13100_COMMENT_ID,P13100_COUNTRY_ID:4288272,102679
Közigazgatás. A Felek, elismerve a megfelelő forrásokkal rendelkező, hatékony és eredményes, szilárd emberierőforrás-bázissal rendelkező közszolgálati rendszerek és folyamatok fontosságát, kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják az ezen a téren folytatott együttműködést. Megállapodnak abban is, hogy együttműködnek közigazgatásuk korszerűsítése, valamint az elszámoltatható, hatékony, átlátható és professzionális közszolgálat kialakítása érdekében. E tekintetben az erőfeszítéseknek többek között a szervezeti hatékonyság javítására, a szolgáltatásnyújtás terén az intézmények hatékonyságának növelésére, az e-kormányzás és a digitális szolgáltatások bevezetésének felgyorsítására, az állami nyilvántartások digitalizálására, valamint a decentralizációs folyamatok megerősítésére kell irányulniuk a Felek gazdaság- és társadalomfejlesztési stratégiáival összhangban.
Közigazgatás. A közigazgatásban egyáltalán nem lehet kollektív szerződést kötni. Mivel Magyarország a 151. sz. ILO Egyezményt is ratifikálta, a kollektív alku kizárására csak azon magas beosztású munkavállalók esetén lenne lehetőség, akik általános ügydöntő vagy vezető feladatokat látnak el, illetve akiknek feladatai szigorúan bizalmas jellegűek. Ráadásul a szabályozás nem koherens, mert a közigazgatási munkavállalók viszont valamennyi törvény hatálya alatt az Mt. szerint jogosultak kollektív szerződést kötni. Hozzá kell tenni, ez a jogállás meglehetősen parttalan, mivel egyik törvény sem határozza meg pontosan, milyen pozíciók tölthetők be munkaviszonyban, így ez nem csak a fizikai, kisegítő munkakörökben lehetséges, hanem a közhatalom gyakorlásával nem járó, de magas végzettséget igénylő feladatok esetén is (pl. informatika, pénzügyi terület).86 A nemzetközi egyezményekkel való összhang biztosítása céljából mindenképpen felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályozást. Javasoljuk, hogy a civil közigazgatásban főszabály szerint legyen lehetőség a kollektív alkura, ami alól csak az ILO szerint megengedett magas beosztású pozíciókban (lényegében vezetők esetén) legyen kivétel. Ugyanakkor fenn kell tartani a közszolgálatra vonatkozó szabályozás kógens jellegét, azaz a kollektív szerződés csak kifejezett felhatalmazás esetén térhetne el a jogszabálytól. Ilyen felhatalmazás azonban számos esetben megadható volna. Hangsúlyozzuk, hogy hatályos közszolgálati jogunk jelenleg sem felel meg a kógens szabályozástól elvárható kiszámíthatóság, átláthatóság követelményének, mivel a szabályozás szinte parttalan munkáltatói hatalmat biztosít. Elegendő ehelyütt röviden utalni arra, hogy a munkáltató a kinevezés egyoldalú módosításával lényegében bármely munkafeltételt saját igényei szerint, indokolás nélkül alakíthat (pl. a munkakör vagy álláshely, a munkavégzés helye, a munkaidő mértéke, a beosztás vezetői vagy nem vezetői jellege, vagy az illetmény mértéke).87 Utóbbi kapcsán, az újabb közszolgálati törvényeink olyan „sávos” illetményrendszert vezettek be, amely az illetményt csak alsó- és felső határokkal rögzíti, de amely (meglehetősen tág) keretek között a munkáltató egyoldalúan dönt az illetmény mértékéről.88 Álláspontunk szerint a kollektív szerződések fontos szerepet játszanának abban, hogy a jelenleg a munkáltató szinte korlátlan döntési szabadságára bízott kérdések átláthatóbbak, kiszámíthatóbbak legyenek, mint például az illetmény pontos meghatározása, a kinevezés munkáltatói mód...
Közigazgatás. 34. cikk
Közigazgatás. (1) Az együttműködés a hatékony és elszámoltatható albán közigazgatás kialakításának biztosítását, nevezetesen a jogállamiság megvalósulásának támogatását, az állami intézményeknek Albánia teljes lakossága javát szolgáló megfelelő működését, továbbá az Európai Unió és Albánia közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődését célozza.
Közigazgatás. (1) Az ezen a területen folytatott együttműködés célja a közigazgatás korszerűsítése és decentralizációja, és kiterjed az átfogó szervezeti hatékonyságra, valamint a jogszabályi és intézményi keretekre, mindkét Fél legjobb gyakorlatainak felhasználásával.
Közigazgatás. A Felek annak érdekében, hogy bővítsék a kölcsönös ismereteket egymás rendszerének szerkezetéről és működéséről, előmozdítják a közigazgatási hatóságaik közötti együttműködést, egyebek között azzal, hogy csereprogramokat szerveznek.
Közigazgatás. Az együttműködés arra irányul, hogy biztosítsák a hatékony és elszámoltatható közigazgatás kialakítását Szerbiában, különösképpen a jogállamiság megvalósulásának támogatására, az állami intézményeknek a szerb lakosság egészének előnyére szolgáló megfelelő működtetésére, és az EU és Szerbia közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésére. Az együttműködés ezen a területen elsősorban az intézménykiépítésre irányul, beleértve az átlátható és nem részrehajló munkaerő- toborzási eljárásokat, a humánerőforrás-menedzsmentet és a karrierfejlesztést a közszolgálatban, a folyamatos képzést és az etikus magatartás támogatását az államigazgatásban. Az együttműködés a közigazgatás minden szintjére vonatkozik, a helyi közigazgatást is beleértve.