az Európai Közösségek és tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetéséről

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/2718. számú törvényjavaslat

az Európai Közösségek és tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás

kihirdetéséről

Előadó: Xx. Xxxxx Xxxxx

külügyminiszter

Budapest, 2007. április

2007. évi ... törvény

az Európai Közösségek és tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás

kihirdetéséről

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Közösségek és tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. §

Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. §

A Megállapodás hiteles magyar szövegét a törvény melléklete tartalmazza.

4. §

(1) Ez a törvény − a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel − a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2−3. §-a a Megállapodás 135. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, illetve e törvény 2−3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A nyugat-balkáni térség demokratikus fejlődése, a politikai, gazdasági és társadalmi stabilizációja, valamint az ehhez kapcsolódó reformok támogatása a Magyar Kormány külpolitikai prioritásai közé tartozik. Az Európai Unió 1999-ben indított Stabilitási és Társulási Folyamata, illetve az Európai Közösségek és tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) ezen átalakulás számára nyújt szerződéses jogi keretet.

A Megállapodás megkötésével az Európai Közösség és a tagállamok ösztönzik Albániát a gazdasági, kereskedelmi, és nemzetközi együttműködés fejlesztésére, amely részben az albán jognak a közösségi joghoz történő közelítésével valósul meg. A szorosabb együttműködés további célja Albánia gazdaságának a működő piacgazdaságba történő átmenet befejezése, illetve szabadkereskedelmi terület fokozatos létrehozása Albánia és az Európai Közösség között. A Megállapodás fontos eleme a regionális együttműködés támogatása valamennyi, a Megállapodás által lefedett területen.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A jelen nemzetközi megállapodás tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia.

Ez összhangban áll a Megállapodás 135. cikkével, amelynek értelmében a Megállapodást ratifikálni szükséges.

A 2. §-hoz

A Megállapodást, szövege végleges megállapítását követően, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.

A 3. §-hoz

A Megállapodás szerkezetében és jellegében a korábbi tagjelölt országokkal, így hazánkkal is kötött Európai Megállapodáshoz hasonlítható.

Az összesen 10 fejezetből, 137 cikkből, 5 mellékletből és 6 jegyzőkönyvből álló Megállapodás célja Albánia európai integrációjának elősegítése. Ennek keretében az Európai Közösség támogatja Albánia erőfeszítéseit a jogállamiság és a demokrácia megszilárdítására, és ezáltal hozzájárul Albánia és a balkáni régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához.

A Megállapodás megkötésével az Európai Közösség és a tagállamok ösztönzik Albániát a gazdasági, kereskedelmi, és nemzetközi együttműködés fejlesztésére, amely részben az albán jognak a közösségi joghoz történő közelítésével valósul meg. A szorosabb együttműködés további célja Albánia gazdaságának a működő piacgazdaságba történő átmenet befejezése, illetve szabadkereskedelmi terület fokozatos létrehozása Albánia és az Európai Közösség között.

A Megállapodás fontos eleme a regionális együttműködés támogatása valamennyi, a Megállapodás által lefedett területen.

A Megállapodás I. fejezete az általános elveket rögzíti. Ezek a demokrácia, az alapvető emberi jogok tisztelete, a jószomszédi kapcsolatok melletti elkötelezettség a térség államaival, és a terrorizmus elleni küzdelem. A II. fejezet intézményes keretben működő politikai párbeszédet irányoz elő, valamint kiemeli a tömegpusztításra alkalmas fegyverek terjedése elleni küzdelem

fontosságát. A III. fejezet a szomszédos országokkal, az uniós tagállamokkal, valamint a tagjelöltekkel történő regionális együttműködés elősegítéséről szól.

A IV., az áruk szabad mozgásáról szóló fejezet kimondja, hogy a Megállapodás hatálybalépésétől számított 10 év alatt Albánia és az EK között fokozatosan szabadkereskedelmi övezet jön létre. E fejezet külön szabályokat tartalmaz az ipari, a mezőgazdasági és halászati termékekre, előírja az új behozatali és kiviteli vámok vagy azzal egyenértékű díjak, illetve az exportra és importra vonatkozó mennyiségi korlátozás bevezetésének tilalmát.

.

Az V. fejezet rögzíti a dolgozók szabad mozgására, a letelepedésre, a szolgáltatások nyújtására és a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokat. Kimondja, hogy a jogszerűen a tagállamokban tartózkodó albán munkavállalókat nem érheti diszkrimináció a javadalmazás, a munkafeltételek, illetve az elbocsátás tekintetében. A Megállapodás alapján a közösségi vállalatoknak Albánia az albán jog szerint létrehozott vállalatokkal megegyező elbánást biztosít.

A VI. fejezet szól az albán jognak a közösségi joghoz való közelítéséről, amely 10 év alatt fokozatosan kiterjed a közösségi jog teljes egészére. Az első 5 évben ez különösen érinti a belső piacra vonatkozó acquis-t, a versenyjogot, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogot, a közbeszerzés szabályait, a szabványokat, a pénzügyi szolgáltatásokat, a szárazföldi és tengeri közlekedést, különösen annak biztonsági, környezetvédelmi és szociális aspektusait, a társasági jog, a számvitel, a fogyasztóvédelem, az adatvédelem rendelkezéseit, a dolgozóknak a munkahelyi biztonságra és egészség védelmére vonatkozó, valamint az esélyegyenlőség szabályait. A második öt éves időszak a fel nem sorolt területeken kívánja meg a jogharmonizációt.

A VII. fejezet szabályozza a bel- és igazságügyi együttműködés kereteit. Hangsúlyozza a jogszabályok végrehajtásának, illetve a jogszabályok kikényszerítésért felelős hatóságok erősítésének fontosságát. Az illegális migráció elleni küzdelem biztosítékaként a felek vállalják a másik fél területén illegálisan tartózkodó állampolgáraik, illetve a területükről illegálisan átvándorolt harmadik államok állampolgárainak visszafogadását. Albánia egyetért azzal, hogy a Stabilizációs és Társulási Folyamat részeként visszafogadási egyezményt köt az Európai Közösséggel. A bel- és igazságügyi együttműködés kiterjed a terrorizmus, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, illetve ezek finanszírozása elleni küzdelemre, valamint a kábítószerek illegális kereskedelmére.

A VIII. fejezet azokat a területeket sorolja fel, amelyek fejlesztését a felek szorosabb együttműködés megvalósításával segítik elő. Ezek többek között a gazdasági és kereskedelempolitika, a statisztika, a banki és pénzügyi szolgáltatások, a befektetések ösztönzése, a kis- és középvállalatok, a turizmus, a halászat, a vám, az adózás, az oktatás, a kultúra, a közlekedés, az energia, a környezetvédelem.

A pénzügyi együttműködésről szóló IX. fejezet alapján Albánia pénzügyi segítséget kaphat támogatás vagy kölcsön formájában az Európai Közösségtől, illetve az Európai Befektetési Banktól.

A Megállapodás utolsó X. fejezete a politikai párbeszéd lefolytatásához létrehozza a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, a Stabilizációs és Társulási Bizottságot, valamint az operatív szintű albizottságokat, illetve a záró rendelkezéseket tartalmazza. Kimondja, hogy a Stabilitási és Társulási Megállapodás egyúttal az EK és Albánia között 1992 májusában aláírt Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Megállapodás helyébe lép.

A 4. §-hoz

A törvény hatálybalépése több lépcsőben történik. A kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást tartalmazó 1. § és a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazó 4. § a kihirdetés napján hatályba lép. A 2-3. § hatálybalépése azonban igazodik a Megállapodás rendelkezéseihez.

A Megállapodás 135. cikke értelmében a Megállapodást a felek saját eljárásaiknak megfelelően erősítik meg vagy hagyják jóvá. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratot az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál kell letétbe helyezni. A Megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték. Ennek naptári napját a külügyminiszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Melléklet a 2007. évi … törvényhez

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK

ÉS AZOK TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL AZ ALBÁN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A BELGA KIRÁLYSÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés Szerződő Felei,

a továbbiakban: a tagállamok, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség egyrészről, és

AZ ALBÁN KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Albánia, másrészről,

FIGYELEMBE VÉVE a felek között fennálló szoros kapcsolatokat és az általuk vallott közös értékeket valamint azon igényüket, hogy megerősítsék ezeket a kapcsolatokat, valamint hogy szoros és tartós, a kölcsönösségen és a közös érdeken alapuló kapcsolatot hozzanak létre, amely lehetővé teszi Albánia számára, hogy megerősítse és kibővítse a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1992. évi megállapodás által a Közösséggel és annak tagállamaival korábban létrehozott kapcsolatokat;

FIGYELEMBE VÉVE e megállapodás jelentőségét a délkelet-európai országokat érintő stabilizációs és társulási folyamat keretén belül, az együttműködésen alapuló szilárd európai rend létrehozásában és megszilárdításában — amelynek az Európai Unió az egyik tartóoszlopa —, csakúgy, mint a Stabilitási Egyezmény keretén belül;

FIGYELEMBE VÉVE a felek azon elkötelezettségét, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak Albánia, valamint a régió politikai, gazdasági és intézményi stabilitásához a civil társadalom és a demokratizálódás, az intézmények megerősítése és a közigazgatás reformja, a regionális kereskedelmi integráció és a fokozott gazdasági együttműködés, valamint a számos területen, különösen a bel- és igazságügy területén folytatott együttműködés és a nemzeti és regionális biztonság erősítése révén;

FIGYELEMBE XXXX a felek azon elkötelezettségét, hogy — mint e megállapodás valódi alapját

— megerősítsék a politikai és a gazdasági szabadságjogokat, és azon elkötelezettségét, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat és a jogállamiságot — beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait —, illetve a szabad, tisztességes választásokat magában foglaló többpártrendszer útján megvalósuló demokratikus alapelveket;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az EBESZ, különösen a Helsinki Záróokmány, a madridi és a bécsi értekezletek záródokumentumai, a Párizsi charta egy új Európáért és a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény minden elvének és rendelkezésének teljes körű végrehajtása mellett abból a célból, hogy hozzájáruljanak a régió stabilitásához és a régió országainak együttműködéséhez;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szabad piacgazdaság elvei mellett, illetve a Közösség készségét arra nézve, hogy hozzájáruljon az albániai gazdasági reformokhoz;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szabad kereskedelem mellett, a WTO-ból eredő jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően;

FIGYELEMBE VÉVE a felek azon óhaját, hogy továbbfejlesszék a közös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről – beleértve a regionális vonatkozásokat – folytatott rendszeres politikai párbeszédet, figyelemmel az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájára;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés megerősítése iránt az Európai Konferencia által 2001. október 20-án kiadott nyilatkozat alapján;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ez a megállapodás új környezetet teremt a felek közötti gazdasági kapcsolatoknak és mindenekelőtt a kereskedelem és a befektetések fejlesztésének, amelyek kulcsfontosságú elemei a gazdaság szerkezetátalakításának és modernizációjának;

SZEM ELŐTT TARTVA Albánia azon elkötelezettségét, hogy az érintett ágazatokban jogszabályait a közösségi jogszabályokhoz közelítse, és hatékonyan végrehajtsa azokat;

FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség kész hathatós támogatást nyújtani a reformok megvalósítására, valamint arra, hogy e törekvés érdekében átfogó, indikatív, többéves alapon felhasználjon minden rendelkezésre álló együttműködési, illetve technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtási eszközt;

MEGERŐSÍTVE, hogy e megállapodás azon rendelkezései, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címére vonatkoznak, az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként kötelezik és nem az Európai Közösség részeként, mindaddig, amíg — az esettől függően — az Egyesült Királyság vagy Írország nem értesíti Albániát arról, hogy ezek a rendelkezések az Európai Közösség tagjaként kötelezi őket, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanez vonatkozik Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően;

EMLÉKEZTETVE a zágrábi csúcstalálkozóra, amely a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok és az Európai Unió közötti kapcsolatok további megszilárdítására, valamint a regionális együttműködés megerősítésére hívott fel;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a thesszaloniki csúcstalálkozó megerősítette a stabilizációs és társulási folyamatot, mint az Európai Uniónak a nyugat-balkáni országokhoz fűződő kapcsolatainak politikai keretét, és hangsúlyozta az Európai Unióba az egyéni reformfolyamatok és teljesítmény alapján történő integrációjuk lehetőségét;

EMLÉKEZTETVE a kereskedelem megkönnyítéséről és liberalizációjáról szóló, 2001. június 27-én Brüsszelben aláírt szándéknyilatkozatra, amellyel Albánia, valamint a régió más országai elkötelezték magukat aziránt, hogy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat dolgozzanak ki a régió befektetésvonzó képességének fejlesztése és a világgazdasági integráció lehetőségének növelése érdekében;

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió azon szándékára, hogy Albániát a lehető legnagyobb mértékben integrálja Európa általános politikai és gazdasági áramlatába és arra, hogy Albánia az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetséges jelöltje az Európai Unióról szóló szerződés, és az

1993. júniusi Európai Tanács által meghatározott követelmények megvalósítása alapján, e megállapodás, nevezetesen a regionális együttműködés sikeres végrehajtására is figyelemmel,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

(1) Társulás jön létre egyrészről a Közösség és annak tagállamai, másrészről Albánia között.

(2) E társulás céljai a következők:

– a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására irányuló albániai erőfeszítések támogatása;

– Albánia politikai, gazdasági és intézményi stabilitásához, valamint a régió stabilitásához való hozzájárulás;

– megfelelő keret kialakítása a politikai párbeszéd számára a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztése céljából;

– Albánia azon erőfeszítéseinek támogatása, amelyek a gazdasági és nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányulnak, jogszabályainak a közösségi jogszabályokhoz való közelítése révén is;

– Albánia azon erőfeszítéseinek támogatása, amelyek a piacgazdaságra való áttérés befejezésére, a harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdítására, valamint a Közösség és Albánia közötti szabadkereskedelmi terület fokozatos kiépítésére irányulnak;

– a regionális együttműködés támogatása az e megállapodás által szabályozott valamennyi területen.

I. CÍM ÁLTALÁNOS ELVEK

2. CIKK

A felek bel- és külpolitikájának alapja és egyúttal e megállapodás alapvetően fontos eleme a demokratikus elveknek, valamint az emberi jogoknak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kimondottak, és a Helsinki Záróokmányban, valamint a „Párizsi charta egy új Európáért” című dokumentumban meghatározottak szerinti tiszteletben tartása, továbbá a nemzetközi jog alapelveinek, a jogállamiságnak, valamint a piacgazdaságnak az EBEÉ gazdasági együttműködésről szóló bonni konferenciája okmányában tükrözött alapelveinek tiszteletben tartása.

3. CIKK

A nemzetközi és regionális szintű béke és stabilitás, valamint a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése lényeges szerepet játszik az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i következtetéseiben említett stabilizációs és társulási folyamatban. E megállapodás megkötése és végrehajtása az Európai Unió Tanácsának 1997. április 29-i következtetéseinek keretébe illeszkedik és Albánia egyéni érdemein alapul.

4. CIKK

Albánia kötelezettséget vállal arra, hogy folytatja és elősegíti az együttműködést és a jószomszédi viszonyt a régió más országaival, beleértve a kölcsönös engedmények megfelelő szintjét a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása, valamint a közös érdekű projektek

— nevezetesen a szervezett bűnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális bevándorlás és a tiltott kereskedelem elleni küzdelemhez kapcsolódó projektek — területén. Ez a kötelezettségvállalás lényeges eleme a Közösség és Albánia közötti kapcsolatok fejlesztésének és az együttműködésnek, így hozzájárul a regionális stabilitáshoz.

5. CIKK

A felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem, és az e területen fennálló nemzetközi kötelezettségek teljesítésének fontosságát.

6. CIKK

A társulást fokozatosan kell végrehajtani, és két egymást követő szakaszból álló, legfeljebb tízéves átmeneti időszak alatt teljes körűen meg kell valósítani.

A két szakasz nem vonatkozik a IV. címre, amelyre ez a cím külön ütemezést állapít meg.

E két egymást követő szakaszra való bontás célja az, hogy e megállapodás végrehajtásáról alapos félidős értékelés készüljön. A jogszabály-közelítés és a jogalkalmazás terén a cél az, hogy Albánia az első szakaszban a VI. címben meghatározottak szerint a közösségi vívmányok alapvető elemeire összpontosítson, meghatározott teljesítményértékelés mellett.

E megállapodás preambulumára figyelemmel és az e megállapodásban meghatározott általános elvekkel összhangban a 116. cikk értelmében létrehozott Stabilizációs és Társulási Tanács rendszeresen felülvizsgálja e megállapodás alkalmazását, valamint a jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformok Albánia általi végrehajtását.

Az első szakasz e megállapodás hatálybalépésének időpontjában kezdődik. Az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő ötödik év során a Stabilizációs és Társulási Tanács értékeli az Albánia által elért előrehaladást, és határoz arról, hogy ez az előrehaladás elegendő-e a teljes körű társulás megvalósítását célzó második szakasz megkezdéséhez. A Stabilizációs és Társulási Tanács a második szakasz szabályozásához szükségesnek ítélt külön rendelkezésekről is határoz.

7. CIKK

Ez a megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető a WTO megfelelő rendelkezéseivel, különösen az 1994. évi GATT XXIV. cikkével és a GATS V. cikkével, és azokkal összhangban kell végrehajtani.

II. CÍM POLITIKAI PÁRBESZÉD

8. CIKK

(1) E megállapodás keretében tovább kell fejleszteni a felek közötti politikai párbeszédet. A politikai párbeszéd végigkíséri és megszilárdítja Albánia és a Közösség egymáshoz való közeledését, és hozzájárul a szolidaritás szoros kötelékeinek, valamint a felek közötti együttműködés új formáinak a kialakításához.

(2) A politikai párbeszéd célja, hogy előmozdítsa különösen:

– Albániának a demokratikus nemzetek közösségébe való teljes körű beilleszkedését és az Európai Unióhoz való fokozatos közeledését;

– a nemzetközi kérdésekben a felek által képviselt álláspontok egymáshoz való erőteljesebb közeledését — adott esetben információcsere révén is —, különösen azokban a kérdésekben, amelyek a felekre lényeges hatást gyakorolhatnak;

– a regionális együttműködést és a jószomszédi viszony fejlesztését;

– az európai biztonsággal és stabilitással kapcsolatos közös nézetek kialakítását, beleértve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának hatáskörébe tartozó területeken való együttműködést is.

(3) A felek figyelembe veszik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése

— akár állami, akár állami szereplők részére — a nemzetközi stabilitás és biztonság elleni egyik legjelentősebb veszélyforrását jelenti. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A felek megállapodnak, hogy ez a rendelkezés e megállapodás lényeges eleme, és hogy az a fenti elemeket kísérő és erősítő politikai párbeszéd részét képezi.

A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben azáltal, hogy:

– lépéseket tesznek valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírása, megerősítése vagy adott esetben az azokhoz való csatlakozás, illetve azok teljes körű végrehajtása érdekében;

– létrehoznak egy hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk kivitelét és tranzitforgalmát, beleértve a kettős felhasználású technológiáknak a tömegpusztító fegyverek céljára történő felhasználásának ellenőrzését, valamint amely hatékony szankciót tartalmaz az exportellenőrzések megszegése esetére.

Az e kérdéssel kapcsolatos politikai párbeszéd regionális szinten is megvalósulhat.

9. CIKK

(1) A politikai párbeszéd a Stabilizációs és Társulási Tanács keretében történik, amely általános hatáskörrel rendelkezik a felek által előterjesztett valamennyi kérdésben.

(2) A felek kérésére a politikai párbeszéd a következő formákban is folytatható:

– szükség esetén egyrészről az Albániát képviselő magas rangú tisztviselők, másrészről az Európai Unió Tanácsának elnöksége és a Bizottság képviselői közötti ülések;

– a felek közötti valamennyi diplomáciai csatorna teljes körű igénybevétele a harmadik országokkal, valamint az Egyesült Nemzetek, az EBESZ, az Európa Tanács és más nemzetközi fórumok keretén belül fennálló kapcsolatokat is beleértve;

– bármely egyéb eszköz, amely hatékonyan hozzájárulhat e párbeszéd megszilárdításához, fejlesztéséhez és fokozásához.

10. CIKK

Parlamenti szinten a politikai párbeszéd a 122. cikk alapján létrehozott stabilizációs és társulási parlamenti bizottság keretén belül zajlik.

11. CIKK

A politikai párbeszédre többoldalú keretek között, illetve a régió más országait is magában foglaló regionális párbeszédként is sor kerülhet.

III. CÍM REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

12. CIKK

A stabilitás és a béke, valamint a jószomszédi kapcsolatok mellett való elkötelezettségének megfelelően Albánia tevékenyen támogatja a regionális együttműködést. A közösségi segítségnyújtási programok technikai segítségnyújtási programokon keresztül támogathatják a regionális vagy a határokon átnyúló vonatkozással bíró projekteket.

Amennyiben Albánia úgy tervezi, hogy a 13., 14. és 15. cikkben meghatározott valamely országgal megerősíti az együttműködést, a X. címben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően értesíti a Közösséget és annak tagállamait, és konzultál velük.

Albánia felülvizsgálja a valamennyi megfelelő országgal meglévő kétoldalú megállapodásokat, vagy újakat köt annak biztosítása érdekében, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek a kereskedelem megkönnyítéséről és liberalizációjáról szóló, 2001. június 27-én Brüsszelben aláírt szándéknyilatkozatban meghatározott elvekkel.

13. CIKK

Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttműködés

E megállapodás aláírását követően Albánia — az érintett országok közötti együttműködés alkalmazási területének bővítésére irányuló regionális együttműködésről szóló kétoldalú egyezmények aláírása céljából — tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek korábban már aláírtak stabilizációs és társulási megállapodást.

Ezen egyezmények fő elemei a következők:

– politikai párbeszéd;

– szabadkereskedelmi terület kialakítása a felek között, a WTO megfelelő rendelkezéseivel összhangban;

– kölcsönös engedmények a munkavállalók mozgása, a letelepedés szabadsága, a szolgáltatások nyújtása, a folyó fizetési műveletek és a tőkemozgás területén, valamint a személyek szabad mozgásával kapcsolatos egyéb politikákra vonatkozóan, az e megállapodás szintjének megfelelő szinten;

– az e megállapodás hatálya alá tartozó vagy azon kívül eső egyéb területeken, és különösen a bel- és igazságügy területén való együttműködésre vonatkozó rendelkezések.

Ezen egyezmények adott esetben rendelkezéseket tartalmaznak a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására vonatkozóan.

Ezeket az egyezményeket az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő két éven belül kell megkötni. Albániának egy ilyen egyezmény megkötésére irányuló készsége feltétele az Albánia és az Európai Unió közötti kapcsolatok további fejlesztésének.

Albánia hasonló tárgyalásokat kezdeményez a régió többi országával is, amint ezek az országok stabilizációs és társulási megállapodást írnak alá.

14. CIKK

A stabilizációs és társulási folyamatban érintett egyéb országokkal való együttműködés

Albánia az e megállapodás hatálya alá tartozó néhány vagy valamennyi területen — nevezetesen a közös érdekű területeken — regionális együttműködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett egyéb országokkal. Az ilyen együttműködésnek e megállapodás elveivel és célkitűzéseivel összeegyeztethetőnek kell lennie.

15. CIKK

Az Európai Unió tagjelölt országaival való együttműködés

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési területeken Albánia elősegítheti az együttműködést, és regionális együttműködésről szóló egyezményt köthet az Európai Unió bármely tagjelölt országával. Az ilyen egyezmény célja az Albánia és az adott ország közötti kétoldalú kapcsolatoknak a Közösség és tagállamai, illetve az adott ország közötti kapcsolatok vonatkozó részével való fokozatos összehangolása.

(2) Albánia tárgyalásokat kezd Törökországgal abból a célból, hogy kölcsönösen előnyös alapon a két fél közötti szabadkereskedelmi terület létrehozásáról szóló megállapodást kössenek a GATT XXIV. cikkének megfelelően, valamint hogy a GATS V. cikkével összhangban az e megállapodással azonos szinten liberalizálják egymás között a szolgáltatások letelepedését és nyújtását.

Ezeket a tárgyalásokat minél hamarabb el kell kezdeni az ilyen megállapodásnak a 16. cikk (1) bekezdésben említett átmeneti időszak lejárta előtt történő megkötése érdekében.

IV. CÍM

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

16. CIKK

(1) E megállapodás rendelkezéseivel összhangban, illetve az 1994. évi GATT és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendelkezéseinek megfelelően a Közösség és Albánia az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődő, legfeljebb tíz évig tartó időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi területet hoz létre. Ennek során figyelembe veszik az alábbiakban megállapított különleges követelményeket.

(2) A két fél közötti kereskedelemben az áruk osztályozására az áruk kombinált nómenklatúráját alkalmazzák.

(3) Minden egyes termék tekintetében az alapvám, amelyre az e megállapodásban meghatározott egymást követő csökkentéseket alkalmazni kell, az e megállapodás aláírását megelőző napon ténylegesen erga omnes alapon alkalmazott vám vagy a 2002-es évre vonatkozóan a Kereskedelmi Világszervezetben rögzített vám, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

(4) Az Albánia által alkalmazandó, az e megállapodásban meghatározottak szerint kiszámított, csökkentett vámtételeket az általános aritmetikai elvek alkalmazásával egész számokra kell kerekíteni. Tehát valamennyi szám esetében 0,50-ig bezárólag a legközelebbi egész számra lefelé kell kerekíteni, 0,50 fölött pedig a legközelebbi egész számra felfelé kell kerekíteni.

(5) Amennyiben ennek a megállapodásnak az aláírása után valamilyen vámcsökkentést — különösen a WTO keretén belül folytatott vámtárgyalásokból eredő csökkentést — erga omnes alapon alkalmaznak, a (3) bekezdésben meghatározott alapvám helyébe a csökkentés alkalmazásától kezdődően ez a csökkentett vám lép.

(6) A Közösség és Albánia tájékoztatják egymást vonatkozó alapvámjaikról.

I. FEJEZET

IPARI TERMÉKEK

17. CIKK

(1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Albániából származó, a Kombinált Nómenklatúra 25–97. árucsoportjában felsorolt termékekre kell alkalmazni, a mezőgazdaságról szóló megállapodás (GATT 1994) I. mellékletének (1) bekezdése ii. pontjában felsorolt termékek kivételével.

(2) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékeknek a felek közötti kereskedelmét az említett szerződés rendelkezéseivel összhangban kell végezni.

18. CIKK

(1) Az Albániából származó termékek Közösségbe történő behozatalára alkalmazott vámok e megállapodás hatálybalépésének időpontjában megszűnnek.

(2) Az Albániából származó termékek tekintetében e megállapodás hatálybalépésének időpontjában megszűnnek a Közösségbe történő behozatalra alkalmazott mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések.

19. CIKK

(1) E megállapodás hatálybalépésének időpontjában megszűnnek a Közösségből származó, az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő áruk Albániába történő behozatalára alkalmazott vámok.

(2) A Közösségből származó, az I. mellékletben felsorolt áruk Albániába történő behozatalára alkalmazott vámokat az alábbi ütemezés szerint fokozatosan csökkenteni kell:

– e megállapodás hatálybalépésekor a behozatali vám az alapvám 80%-ára csökken;

– az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő első év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 60%-ára csökken;

– az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő második év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 40%-ára csökken;

– az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő harmadik év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 20%-ára csökken;

– az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő negyedik év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 10%-ára csökken;

– az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő ötödik év január 1-jén megszűnnek a megmaradó behozatali vámok.

(3) E megállapodás hatálybalépésének időpontjában megszűnnek a Közösségből származó áruk Albániába történő behozatalára megállapított mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedések.

20. CIKK

E megállapodás hatálybalépésének időpontjában a Közösség és Albánia az egymással folytatott kereskedelemben megszüntet minden, a behozatali vámmal azonos hatású díjat.

21. CIKK

(1) E megállapodás hatálybalépésének időpontjában a Közösség és Albánia megszüntet minden kiviteli vámot és azzal azonos hatású díjat.

(2) E megállapodás hatálybalépésének időpontjában a Közösség és Albánia az egymással folytatott kereskedelemben megszüntet minden, az exportra vonatkozó mennyiségi korlátozást és azzal azonos hatású intézkedést.

22. CIKK

Albánia kijelenti, hogy a Közösséggel folytatott kereskedelemben kész a 19. cikkben meghatározott ütemezésnél gyorsabban csökkenteni a vámokat, amennyiben általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

Erre vonatkozóan a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja a helyzetet és megfelelő ajánlásokat tesz.

23. CIKK

Az 1. jegyzőkönyv állapítja meg a Kombinált Nómenklatúra 72. és 73. árucsoportjába tartozó vas- és acéltermékekre alkalmazandó rendelkezéseket.

II. FEJEZET MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT

24. CIKK Fogalommeghatározások

(1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Albániából származó mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmére kell alkalmazni.

(2) „Mezőgazdasági és halászati termékek”: a Kombinált Nómenklatúra 1–24. árucsoportjában felsorolt termékek és a mezőgazdaságról szóló megállapodás (GATT, 1994) I. mellékletének (1) bekezdése ii. pontjában felsorolt termékek.

(3) Ez a fogalommeghatározás magában foglalja a 3. árucsoport 1604 és 1605 vámtarifaszám és a 0511 91, a 2301 20 00 és az ex 1902 20 alszám hatálya alá tartozó hal- és halászati termékeket.

25. CIKK

A 2. jegyzőkönyv állapítja meg az abban felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályokat.

26. CIKK

(1) E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség megszüntet minden mennyiségi korlátozást és azzal azonos hatású intézkedést az Albániából származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára.

(2) E megállapodás hatálybalépésének napján Albánia megszüntet minden mennyiségi korlátozást és azzal azonos hatású intézkedést a Közösségből származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára.

27. CIKK Mezőgazdasági termékek

(1) E megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően a Közösség megszünteti az Albániából származó, a Kombinált Nómenklatúra 0102, 0201, 0202 és 2204 vámtarifaszáma alá tartozóktól eltérő mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat és azokkal azonos hatású díjakat.

A Kombinált Nómenklatúra 7. és 8. árucsoportja alá tartozó olyan termékek esetében, amelyhez a Közös Vámtarifa az értékvámok és egy specifikus vám alkalmazását határozza meg, a megszüntetés csak a vám értékvám részére alkalmazandó.

(2) E megállapodás hatálybalépésének időpontjától a Közösség vámmentes hozzáférést alkalmaz a Kombinált Nómenklatúra 1701 és 1702 vámtarifaszáma alá tartozó, Albániából származó termékek Közösségbe történő behozatalára az éves 1000 tonna vámkontingens határon belül.

(3) E megállapodás hatálybalépésének napján Albánia:

a) megszünteti a IIa. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat;

b) fokozatosan csökkenti a IIb. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre a mellékletben jelzett ütemezés szerint;

c) megszünteti a IIc. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az adott termékre vonatkozóan megadott vámkontingens határon belül.

(4) A 3. jegyzőkönyv állapítja meg az abban említett borokra és szeszes italokra alkalmazandó szabályokat.

28.CIKK

Hal- és halászati termékek

(1) E megállapodás hatálybalépésének időpontjában a Közösség teljesen megszünteti a vámokat az Albániából származó, a III. mellékletben felsoroltaktól eltérő hal- és halászati termékekre. A III. mellékletben felsorolt termékekre az ugyanebben a mellékletben megállapított rendelkezések vonatkoznak.

(2) E megállapodás hatálybalépésének időpontjától Albánia nem alkalmazhat vámokat vagy azokkal azonos hatású díjakat a Közösségből származó hal- és halászati termékekre.

29. CIKK

A mezőgazdasági és halászati termékek felek közötti kereskedelme nagyságrendjének, azok különleges érzékenységének, a mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó közösségi közös politika és az albániai mezőgazdasági és halászati politika szabályainak, a mezőgazdaság és halászat Albánia gazdaságában betöltött szerepének, és a WTO keretén belül folytatott többoldalú kereskedelmi tárgyalások következményeinek figyelembevételével, a Közösség és Albánia a Stabilizációs és Társulási Tanács keretén belül a kereskedelem nagyobb mértékű liberalizálásának megvalósítása céljából legkésőbb hat évvel az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően termékenként, illetve rendszeres és megfelelően kölcsönös alapon megvizsgálja az egymás számára nyújtandó további kedvezmények lehetőségeit a mezőgazdasági és halászati termékek területén.

30. CIKK

E fejezet rendelkezései semmilyen módon nem érintik a kedvezőbb intézkedések egyoldalú alapon, egyik vagy másik fél részéről történő alkalmazását.

31. CIKK

E megállapodás egyéb rendelkezéseitől és különösen a 38. és 43. cikktől eltérően, tekintettel a mezőgazdasági és halászati piacok különleges érzékenységére, amennyiben az egyik fél területéről származó termékek behozatala — amelyekre a 25., 27. és 28. cikk alapján nyújtott kedvezmények vonatkoznak — súlyos zavart okoz a másik fél piacain vagy belföldi szabályozó mechanizmusai tekintetében, mindkét fél késedelem nélkül konzultációba kezd megfelelő megoldás megkeresése érdekében. A megoldás megtalálásáig az érintett fél meghozhatja az általa szükségesnek tartott intézkedéseket.

III. FEJEZET KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

32. CIKK

Egyéb rendelkezés hiányában, illetve kivéve, ahol az 1., 2. és 3. jegyzőkönyv másként rendelkezik, e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi termék felek közötti kereskedelmére.

33. CIKK

Standstill

(1) E megállapodás hatálybalépésének időpontjától a Közösség és Albánia közötti kereskedelemben semmilyen új behozatali vagy kiviteli vám, vagy azokkal azonos hatású díj nem vezethető be, és a már alkalmazott vámok vagy díjak nem emelhetők.

(2) E megállapodás hatálybalépésének időpontjától a Közösség és Albánia közötti kereskedelemben semmilyen új, behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés nem vezethető be, és a már meglévő ilyen korlátozások vagy intézkedések nem szigoríthatók.

(3) A 26. cikk alapján nyújtott kedvezmények sérelme nélkül, e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák Albánia és a Közösség agrárpolitikájának megvalósítását, vagy e politikák alapján bármely intézkedés meghozatalát, amennyiben ez nem érinti a II. és III. melléklet szerinti behozatali rendszert.

34. CIKK

A pénzügyi megkülönböztetés tilalma

(1) A felek tartózkodnak minden olyan belső pénzügyi jellegű intézkedés meghozatalától vagy gyakorlat alkalmazásától — és ahol léteznek ilyenek, azokat megszüntetik —, amely akár közvetve, akár közvetlenül megkülönböztetést jelent az egyik fél termékei és a másik fél területéről származó hasonló termékek között.

(2) Az egyik fél területére exportált termékek nem élvezhetnek a rájuk kivetett közvetett adó összegét meghaladó mértékű belföldi közvetett adó-visszatérítést.

35. CIKK

A behozatali vámok megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális jellegű vámokra is alkalmazni kell.

36. CIKK

Vámunió, szabadkereskedelmi területek, határokon átnyúló szabályozás

(1) Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok megváltoztatják az e megállapodásban előírt kereskedelmi rendszereket.

(2) A 19. cikkben meghatározott átmeneti időszakok során ez a megállapodás nem érinti az áruk mozgását szabályozó azon különleges kedvezményes megállapodások végrehajtását, amelyeket egy vagy több tagállam és Albánia között korábban megkötött határmegállapodásokban határoztak meg, vagy amelyek a regionális kereskedelem elősegítésére a III. címben meghatározott, és Albánia által megkötött kétoldalú megállapodásokból származnak.

(3) A felek közötti, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megállapodásokról, illetve igény szerint a felek harmadik országokkal szemben alkalmazott kereskedelempolitikájával kapcsolatos egyéb főbb kérdésekre vonatkozó konzultációk a Stabilizációs és Társulási Tanács keretén belül zajlanak. A Közösség és Albánia e megállapodásban meghatározott kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítása érdekében különösen a Közösséghez csatlakozó harmadik országok esetében kell konzultációt tartani.

37. CIKK Dömping és szubvenció

(1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy e cikk (2) bekezdésének és a 38. cikknek megfelelően kereskedelemi védelmi intézkedést hozzanak.

(2) Ha valamelyik fél úgy találja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelemben az 1994. évi GATT VI. cikke értelmében dömpinget és/vagy kiegyenlítő szubvenciókat alkalmaznak, az előbbi fél megfelelő intézkedéseket hozhat az ilyen gyakorlat ellen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodásnak és a szubvenciókról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint saját vonatkozó belső jogszabályainak megfelelően.

38. CIKK

Általános védzáradék

(1) A felek között az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésekről szóló WTO- megállapodásnak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az egyik fél valamely terméke olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett kerül behozatalra a másik fél területére, hogy az alábbiakat okozza vagy az alábbiak okozásával fenyeget:

– az importáló fél területén a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek belföldi iparát ért súlyos hátrány; vagy

– a gazdaság bármely ágazatában bekövetkezett súlyos zavarok vagy olyan nehézségek, amelyek az importáló fél valamely régiója gazdasági helyzetének komoly romlását idézhetik elő,

az importáló fél megfelelő intézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

(3) A másik fél területéről származó behozatalra irányuló kétoldalú védintézkedések nem haladhatják meg a felmerült nehézségek kezeléséhez szükséges mértéket, és általában az érintett termékre az e megállapodás alapján meghatározott valamely alkalmazandó vámtétel további csökkentésének felfüggesztéséből, vagy az erre a termékre vonatkozó vámtételnek legfeljebb az ugyanezen termékre alkalmazandó legnagyobb kedvezményes (LNK) vámtétel mértékének megfelelő növeléséből állnak. Az ilyen intézkedések olyan egyértelmű elemeket is tartalmaznak, amelyek fokozatos, legkésőbb a megállapított időszak végére bekövetkező megszüntetésükhöz vezetnek, és egy évet meghaladó időtartamra nem lehet ilyen intézkedéseket hozni. Rendkívüli körülmények esetén összesen legfeljebb hároméves időtartamra hozhatók intézkedések. Az olyan termék behozatalára, amelyre előzőleg már vonatkozott ilyen intézkedés, az intézkedés lejártától számított legalább hároméves időtartamig semmilyen kétoldalú védintézkedés nem alkalmazható.

(4) Az e cikkben meghatározott esetekben, az abban előírt intézkedések meghozatala előtt, vagy azokban az esetekben, amelyekre az (5) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, az esettől függően a Közösség vagy Albánia — a mindkét fél számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében — a lehető leghamarabb megad minden lényeges információt a Stabilizációs és Társulási Tanácsnak.

(5) A fenti bekezdések végrehajtásához a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) Az e cikkben említett helyzetből származó nehézségeket kivizsgálás céljából a Stabilizációs és Társulási Tanács elé kell terjeszteni, amely az ilyen nehézségek megszüntetéséhez szükséges bármely határozatot meghozhat.

Amennyiben a Stabilizációs és Társulási Tanács vagy az exportáló fél az ügynek a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül nem hozott a nehézségek megszüntetésére irányuló határozatot, vagy semmilyen más kielégítő megoldás nem született, az importáló fél e cikkel összhangban megfelelő intézkedéseket fogadhat el a probléma kezelésére. A védintézkedések kiválasztása során elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek a legkevésbé zavarják az ebben a megállapodásban meghatározott rendszerek működését. A GATT XIX. cikkének és a védintézkedésről szóló WTO-megállapodásnak megfelelően alkalmazott védintézkedések megtartják az e megállapodás szerint biztosított preferenciaszintet/-küszöböt.

b) Amennyiben azonnali intézkedést igénylő kivételes és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az esettől függően, az érintett fél az e cikkben meghatározott helyzetekben haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges ideiglenes intézkedéseket, és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

A védintézkedésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amelyen belül ezen intézkedések rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen abból a célból, hogy ütemezést határozzanak meg a megszüntetésükre, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

(6) Abban az esetben, ha a Közösség vagy Albánia azoknak a termékeknek a behozatalát, amelyek alkalmasak az e cikkben említett nehézségek előidézésére, olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, melynek célja a kereskedelmi forgalom irányáról való gyors információszolgáltatás, erről tájékoztatja a másik felet.

39. CIKK Hiányzáradék

(1) Amennyiben e cím rendelkezéseinek betartása:

a) az exportáló fél számára élelmiszerek vagy más alapvető termékek kritikus hiányához vagy annak veszélyéhez vezet; vagy

b) olyan termék harmadik országba történő újrakiviteléhez vezet, amelyre vonatkozóan az exportáló fél mennyiségi kiviteli korlátozásokat, kiviteli vámokat vagy azokkal azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn, és amennyiben a fent említett helyzetek jelentős nehézségeket támasztanak vagy támaszthatnak az exportáló fél számára, ez a fél az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásokkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

(2) Az intézkedések kiválasztása során elsőbbséget kell biztosítani azoknak az intézkedéseknek, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt rendszerek működését. Az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók oly módon, hogy azok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentenének olyan helyzetekben, amelyekben azonos feltételek érvényesülnek, vagy oly módon, hogy azok a kereskedelem rejtett korlátozását okoznák, és amint a körülmények már nem indokolják ezen intézkedések fenntartását, azokat meg kell szüntetni.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott intézkedések meghozatala előtt vagy azokban az esetekben, amelyekre a (4) bekezdést kell alkalmazni, amint lehetséges, a Közösség vagy Albánia, az esettől függően, minden lényeges tájékoztatást megad a Stabilizációs és Társulási Tanácsnak abból a célból, hogy a felek számára elfogadható megoldást keressenek. A Stabilizációs és Társulási Tanácson belül felek a nehézségek megszüntetéséhez szükséges bármely eszközről megállapodhatnak. Amennyiben az ügyben a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétől számított harminc napon belül születik megállapodás, az exportáló fél e cikk alapján intézkedéseket alkalmazhat az érintett termék kivitelére.

(4) Amennyiben azonnali intézkedést igénylő kivételes és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, adott esetben a Közösség vagy Albánia — attól függően, hogy melyikük érintett az ügyben — haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket, és erről azonnal tájékoztatja a másik felet.

(5) Az e cikk alapján alkalmazott minden intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amelyen belül ezek az intézkedések rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen abból a célból, hogy ütemezést határozzanak meg a megszüntetésükre, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

40. CIKK Állami monopóliumok

Albánia fokozatosan kiigazítja kereskedelmi jellegű állami monopóliumait annak érdekében, hogy az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő negyedik év végére semmilyen megkülönböztetés ne érvényesüljön a tagállamok és Albánia állampolgárai között az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében. A Stabilizációs és Társulási Tanácsot tájékoztatni kell az e célkitűzés megvalósítása érdekében elfogadott intézkedésekről.

41. CIKK

Amennyiben ez a megállapodás másképp nem rendelkezik, a 4. jegyzőkönyv állapítja meg az e megállapodás rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges származási szabályokat.

42. CIKK Engedélyezett korlátozások

Ez a megállapodás nem zárja ki az importra, az exportra vagy a tranzitárukra a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, illetve a szellemi, az ipari és a kereskedelmi tulajdon védelme, vagy az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok alapján indokolt tilalmak vagy korlátozások alkalmazását. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

43. CIKK

(1) A felek egyetértenek abban, hogy a közigazgatási együttműködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

(2) Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján az e cím szerinti közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, az érintett fél e cikkel összhangban ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.

(3) E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:

a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;

b) a származás-igazolás utólagos ellenőrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés;

c) az adott preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási együttműködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.

E cikk alkalmazásában szabálytalanságokat vagy csalást lehet megállapítani többek között, ha a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyorsan nő a termékimport, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.

(4) Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye:

a) Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy az e cím szerinti szabálytalanságokat vagy csalást állapított meg, haladéktalanul értesíti a Stabilizációs és Társulási Bizottságot erről a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a Stabilizációs és Társulási Bizottság keretében a felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

b) Amennyiben a felek konzultációkat kezdtek a Stabilizációs és Társulási Bizottság keretében, de az értesítéstől számított három hónapon belül nem tudtak megállapodni elfogadható megoldásról, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről késedelem nélkül értesíteni kell a Stabilizációs és Társulási Bizottságot.

c) Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre kell korlátozni. Az ilyen felfüggesztések nem haladhatják meg a hat hónapos időtartamot, ami meghosszabbítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a Stabilizációs és Társulási Bizottságot. Azokról a Stabilizációs és Társulási Bizottság keretében rendszeres konzultációt kell folytatni, különösen annak érdekében, hogy amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek már nem állnak fenn, megszüntessék őket.

(5) A Stabilizációs és Társulási Bizottságnak a (4) bekezdés a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett fél Hivatalos Lapjában értesítést tesz közzé az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését állapították meg.

44. CIKK

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása során — és különösen a 4. jegyzőkönyvnek a származó termékek fogalmának meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során — elkövetett hiba esetén, amennyiben ennek a hibának a behozatali vámokat illető következményei vannak, az e következményeket elszenvedő fél kérheti a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásához szükséges megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségeit.

45. CIKK

E megállapodás alkalmazása nem érinti a Kanári-szigetekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések alkalmazását.

V. CÍM

A MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA, LETELEPEDÉSI JOG, SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA, FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁS

I. FEJEZET

A MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA

46. CIKK

(1) A tagállamokban alkalmazandó feltételekre és szabályozásra is figyelemmel:

– a valamely tagállam területén jogszerűen alkalmazott, albán állampolgárságú munkavállalók a munkakörülmények, a javadalmazás vagy elbocsátás tekintetében nem különböztethetők meg állampolgárságuk alapján a szóban forgó tagállam állampolgáraihoz képest;

– a valamely tagállam területén jogszerűen alkalmazott munkavállalónak az ott jogszerűen tartózkodó házastársa és gyermekei – az idénymunkások vagy a 47. cikk értelmében megkötött kétoldalú megállapodások hatálya alá tartozó munkavállalók kivételével, amennyiben e megállapodások másként nem rendelkeznek – a munkavállaló számára munkavállalás céljából engedélyezett tartózkodás időtartama alatt beléphetnek az adott tagállam munkaerőpiacára.

(2) Albánia — az adott országban alkalmazandó szabályozásra figyelemmel — az (1) bekezdésben előírt bánásmódban részesíti a területén jogszerűen alkalmazott, valamely tagállam állampolgárát, valamint az említett ország területén jogszerűen tartózkodó házastársát és gyermekeit.

47. CIKK

(1) Tekintettel a tagállamok munkaerőpiaci helyzetére, valamint figyelemmel a jogszabályaikra és a tagállamokban a munkavállalók mozgására vonatkozó hatályos szabályok betartására is:

– a tagállamok által kétoldalú megállapodások alapján az albán munkavállalóknak a munkaerőpiacra való belépésére biztosított lehetőségeket fenn kell tartani, és ha lehetséges azokat fejleszteni kell,

– a többi tagállam megvizsgálja hasonló megállapodások megkötésének a lehetőségét.

(2) A Stabilizációs és Társulási Tanács a tagállamokban hatályban lévő szabályoknak és eljárásoknak megfelelően és a tagállamok és a Közösség munkaerő-piaci helyzetére tekintettel megvizsgálja más fejlesztések – beleértve a szakmai képzéseken való részvétel – lehetőségét is.

48. CIKK

(1) Szabályokat kell megállapítani a valamely tagállam területén jogszerűen alkalmazott, albán állampolgárságú munkavállalókra és azok jogszerűen az adott tagállam területén tartózkodó családtagjaira vonatkozó szociális biztonsági rendszerek koordinációja érdekében. E célból a Stabilizációs és Társulási Tanács a kedvezőbb bánásmódot biztosító kétoldalú megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket nem érintő alábbi rendelkezéseket állapítja meg:

– össze kell adni minden, a munkavállaló által a különböző tagállamokban eltöltött biztosítási időszakot, munkaviszonyban eltöltött időszakot vagy tartózkodást az említett munkavállalók és családjuk nyugdíja és öregségi nyugdíja, rokkantsági nyugdíja, a túlélő hozzátartozói nyugdíja, valamint betegbiztosítása céljából;

– az adós tagállam vagy tagállamok jogszabályainak értelmében alkalmazandó árfolyamon minden nyugdíj és öregségi, illetve haláleseti járadék, üzemi balesetért, foglalkozási betegségért vagy abból adódó rokkantságért járó járadék — kivéve a nem járulékalapú ellátásokat — szabadon átutalható;

– fent meghatározottak szerint a kérdéses munkavállalók családtagjaik után családi támogatásban részesülnek.

(2) Albánia a területén jogszerűen alkalmazott tagállami állampolgárok, és azok ott jogszerűen tartózkodó családtagjai számára az (1) bekezdés második és harmadik francia bekezdésében szereplő bánásmódhoz hasonló bánásmódot biztosít.

II. FEJEZET LETELEPEDÉS

49. CIKK

E megállapodás alkalmazásában:

a) „Közösségi társaság” vagy „albániai társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam, illetve Albánia jogszabályainak megfelelően hoztak létre, és amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézése vagy gazdasági tevékenységének központja a Közösség, illetve Albánia területén van.

Ugyanakkor amennyiben a valamely tagállam, illetve Albánia jogszabályai alapján létrehozott társaságnak csak a létesítő okirat szerinti székhelye van a Közösségben, illetve Albánia területén, közösségi, illetve albániai társaságnak kell tekinteni, amennyiben a tevékenységét tényleges és folyamatos kapcsolat fűzi valamely tagállam, illetve Albánia gazdaságához;

b) „Leányvállalat”: valamely társaság által ténylegesen ellenőrzött társaság;

c) „Fióktelep”: jogi személyiség nélküli szervezet, amely tartósan az anyavállalat kiterjesztéseként lép fel, saját vezetéssel rendelkezik, és rendelkezik a harmadik felekkel való üzleti tárgyalásokhoz szükséges anyagi eszközökkel, úgy, hogy e harmadik félnek — bár tudja, hogy adott esetben a külföldi székhelyű anyavállalattal létesül a jogi kapcsolat — nem kell közvetlenül az anyavállalattal tárgyalnia, hanem a kiterjesztést képező intézménnyel is végrehajthat ügyletet;

d) „Letelepedés”:

i. az állampolgárok esetében gazdasági tevékenység folytatásának joga önálló vállalkozóként, valamint a vállalkozások, különösen általuk ténylegesen ellenőrzött társaságok létrehozásának joga. Az állampolgárok önálló vállalkozása és üzleti vállalkozása nem terjed ki a munkaerőpiacon egy másik fél számára való munkakeresésre vagy munkavállalásra, és nem ad jogot arra, hogy egy másik fél a munkaerőpiacra belépjen. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak azokra, akik nem kizárólag önálló vállalkozók;

ii. a közösségi vagy albániai vállalkozások esetében leányvállalatok és fióktelepek létrehozása révén gazdasági tevékenység gyakorlása a Közösség vagy Albánia területén;

e) „Tevékenység”: gazdasági tevékenység gyakorlása;

f) „Gazdasági tevékenység”: ipari, kereskedelmi, szakmai, valamint kézműves tevékenységek;

g) „Közösségi állampolgár” és „albán állampolgár”: azon természetes személy, aki valamely tagállam vagy Albánia állampolgára;

h) a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében – beleértve a tengeri szakaszt tartalmazó intermodális műveleteket is – a Közösség, illetve Albánia területén kívül letelepedett tagállami, illetve albán állampolgárok és a Közösség, illetve Albánia területén kívül letelepedett, tagállami, illetve albán állampolgár által ellenőrzött hajózási társaságok – amennyiben a hajóikat az adott tagállam, illetve Albánia területén jegyezték be azok jogszabályainak megfelelően – szintén részesülnek az e fejezet és a III. fejezet rendelkezései által biztosított előnyökből.

i) „Pénzügyi szolgáltatások”: a VI. mellékletben leírt tevékenységek. A Stabilizációs és Társulási Tanács kiterjesztheti vagy módosíthatja az említett melléklet hatályát.

50. CIKK

(1) Albánia elősegíti a területén a közösségi társaságok és állampolgárok tevékenységének beindítását. Ennek érdekében e megállapodás hatálybalépésének időpontjától Albánia biztosítja az alábbiakat:

i. a közösségi társaságok letelepedése tekintetében a saját, vagy — ha az előnyösebb — harmadik országok társaságainak biztosítottnál nem kevésbé kedvező bánásmód;

ii. az Albánia területén már letelepedett közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek tevékenysége tekintetében saját, vagy — ha az előnyösebb — harmadik országok társaságai leányvállalatainak és fióktelepeinek biztosítottnál nem kevésbé kedvező bánásmód.

(2) A felek nem fogadnak el olyan új szabályozást vagy olyan intézkedéseket, amelyek a saját társaságaikhoz képest megkülönböztetést vezetnének be a közösségi, illetve az albániai társaságok

– területükön való letelepedését követő – tevékenysége tekintetében.

(3) E megállapodás hatálybalépésének időpontjától a Közösség és tagállamai biztosítják az alábbiakat:

i. az albániai társaságok letelepedése tekintetében a saját, vagy — ha az előnyösebb — a harmadik országok társaságainak biztosítottnál nem kevésbé kedvező bánásmód;

ii. a területükön székhellyel rendelkező albániai társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek tevékenysége tekintetében a saját, vagy — ha az előnyösebb — harmadik országok társaságai leányvállalatainak és fióktelepeinek biztosítottnál nem kevésbé kedvező bánásmód.

(4) Öt évvel az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően a Stabilizációs és Társulási Tanács megállapítja azokat a szabályokat, amelyek célja a fenti rendelkezések hatályának kiterjesztése e megállapodás felei állampolgárainak letelepedési jogára, megadva nekik a gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként való gyakorlásának jogát.

(5) E cikk rendelkezéseitől eltérően:

a) A közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek joguk van — e megállapodás hatálybalépésétől — albániai ingatlanokat használni és bérbe venni;

b) A közösségi társaságok leányvállalatainak az albániai társaságokhoz hasonlóan joguk van ingatlanok tulajdonjogát megszerezni és gyakorolni, és amennyiben azon gazdasági tevékenység gyakorlásához szükséges, amelynek céljából Albániában letelepedtek, a közjavak és közös érdekű javak tekintetében az albániai társaságokkal azonos jogokat élveznek a természeti erőforrások, mezőgazdasági földterületek és erdők és erdőterületek kivételével. Hét évvel e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően a Stabilizációs és Társulási Tanács meghatározza az e bekezdésben foglalt jogoknak a kizárt ágazatokra való kiterjesztésére vonatkozó szabályokat.

51. CIKK

(1) Az 50. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a IV. mellékletben leírt pénzügyi szolgáltatások kivételével a felek szabályozhatják a társaságok és az állampolgárok területükön való letelepedését és tevékenységét, feltéve, hogy e szabályozások nem jelentenek megkülönböztetést a másik fél társaságaival és állampolgáraival szemben a saját társaságaikhoz és állampolgáraikhoz képest.

(2) A pénzügyi szolgáltatások tekintetében — e megállapodás egyéb rendelkezéseitől eltérően

— a felek nem akadályozhatók abban, hogy prudenciális intézkedéseket hozzanak, beleértve a befektetők, a betétesek, a biztosítási kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelmének biztosítására hozott intézkedéseket, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, valamint beleértve a pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében hozott intézkedéseket is. Ezen intézkedések nem használhatók a feleket az e megállapodás alapján terhelő kötelezettségek megkerülésére.

(3) E megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy valamely féltől meg lehet követelni az egyéni ügyfelek ügyeire és számláira vonatkozó információk, vagy a közjogi szervezet birtokában lévő bizalmas vagy védett információk nyilvánosságra hozatalát.

52. CIKK

(1) Az európai közös légtér létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás (ECAA) sérelme nélkül e fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a légi közlekedési, a belvízi közlekedési és a tengeri kabotázs szolgáltatásokra.

(2) A Stabilizációs és Társulási Tanács ajánlásokat tehet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó területeken a letelepedés és a tevékenységek javítása céljából.

53. CIKK

(1) A 50. és 51. cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely fél különleges szabályokat állapítson meg a másik fél azon társaságai fióktelepeinek saját területén történő letelepedésére és tevékenységére vonatkozóan, amelyek az előbbi fél területén nincsenek letelepedve, amely különös szabályokat az ilyen fióktelepek, és a saját területén letelepedett társaságok fióktelepei közötti jogi vagy technikai különbségek, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okok indokolnak.

(2) A bánásmód közötti különbség nem haladhatja meg a jogi vagy technikai különbségek, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében a prudenciális okok miatt feltétlenül szükséges mértéket.

54. CIKK

A Közösség, illetve Albánia állampolgárai számára a Közösségben, illetve Albániában végzendő szabályozott szakmai tevékenység megkezdésének és gyakorlásának megkönnyítése céljából a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja, hogy mely rendelkezések meghozatala szükséges a képesítések kölcsönös elismeréséhez. Ennek érdekében meghozhatja az összes szükséges intézkedést.

55. CIKK

(1) A Közösség, illetve Albánia területén letelepedett közösségi, illetve albániai társaságok a letelepedés szerinti fogadó ország hatályos jogszabályainak megfelelően saját maguk vagy valamely leányvállalatuk, illetve fióktelepük alkalmazásában foglalkoztathatnak Albánia, illetve a Közösség területén közösségi, illetőleg albán állampolgárokat, feltéve, hogy e személyek a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzethez tartoznak és azokat kizárólag társaságok, leányvállalatok vagy fióktelepek alkalmazzák. E személyek tartózkodási engedélye és munkavállalási engedélye csak az alkalmazási időszakra érvényes.

(2) A fent említett társaságok — a továbbiakban: szervezetek — kulcsfontosságú személyzete a c) pontban meghatározott, „társaságon belül áthelyezett személyekből” áll, és a következő kategóriákba sorolhatók, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és hogy e személyek legalább az áthelyezést közvetlenül megelőző év során a szervezet alkalmazásában álltak vagy annak partnerei voltak (nem többségi részvényesként):

a) Valamely szervezetnél magas beosztásban dolgozó személyek, akik elsősorban a szervezet irányításáért felelősek, és akiket főként az üzleti vállalkozás igazgatótanácsa vagy részvényesei, illetve azok megfelelői felügyelnek vagy irányítanak, beleértve:

– a vállalkozás egy osztálya vagy alegysége létrehozásának irányítását;

– más felügyeleti, szakmai vagy irányítói tevékenységet végző alkalmazottak munkájának felügyeletét és ellenőrzését;

– alkalmazottak felvételének és elbocsátásának, illetve a felvételre, az elbocsátásra vonatkozó javaslattételnek, valamint egyéb személyzeti feladatok ellátásának személyes hatáskörét;

b) Valamely vállalkozás által alkalmazott személyek, akik a szervezet szolgáltatásához, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges kivételes ismerettel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek értékelése a vállalkozás tekintetében specifikus ismereteken kívül tükrözheti valamely speciális technikai ismereteket igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó magas szintű képzettséget, beleértve valamely engedélyhez kötött szakmához tartozást;

c) A „társaságon belül áthelyezett személy” olyan természetes személy, aki valamely fél területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik fél területén folytatott gazdasági tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet székhelyének valamely fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan vállalkozására (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat a másik fél területén.

(3) Az albán, illetve közösségi állampolgároknak a Közösség, illetve Albánia területére történő belépése és ideiglenes tartózkodása engedélyezett, amennyiben a társaságok e képviselői a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott csoport tagjaiként magas beosztásban dolgoznak valamelyik társaságnál, és feladatuk a Közösség valamely tagállamában albániai társaság, illetve Albánia területén közösségi társaság leányvállalatának vagy fióktelepének létrehozása, amennyiben:

– az említett képviselők nem vesznek részt közvetlen eladásban, vagy szolgáltatás nyújtásában, és

– a társaság gazdasági tevékenységének székhelye a Közösségen, illetve Albánián kívül található, és abban a tagállamban, illetve Albániában nincs más képviselője, irodája, leányvállalata vagy fióktelepe.

56. CIKK

Az e megállapodás hatálybalépését követő első öt év során Albánia — átmeneti alapon — a közösségi állampolgárok és társaságok letelepedésére vonatkozóan e fejezet rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket vezethet be azokban az iparágakban, amelyek:

– szerkezetátalakítás alatt állnak vagy komoly nehézségekkel küzdenek, különösen, ha e nehézségek súlyos társadalmi problémákat vonnak maguk után Albániában, vagy

– az albániai társaságoknak vagy állampolgároknak valamely meghatározott ágazatban vagy iparágban lévő teljes piaci részesedését a megszűnés vagy az erőteljes csökkenés fenyegeti, vagy

– az Albániában újonnan kialakuló iparágak. Az ilyen intézkedések:

i. alkalmazását legkésőbb hét évvel az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően meg kell szüntetni.

ii. ésszerűnek, és a helyzet orvoslásához szükségesnek kell lenniük, és

iii. nem jelenthetnek megkülönböztetést az adott intézkedés bevezetésekor Albániában már letelepedett társaságok vagy állampolgárok tevékenységével szemben Albánia társaságaihoz és állampolgáraihoz képest.

Ezen intézkedések kidolgozása és alkalmazása során Albánia – amikor csak lehetséges – preferenciális bánásmódot biztosít a közösségi társaságok számára és ez a bánásmód semmilyen esetben sem lehet kevésbé kedvező a harmadik országok társaságai vagy állampolgárai számára biztosítottnál. Ezen intézkedések elfogadása előtt Albánia konzultációt folytat a Stabilizációs és Társulási Tanáccsal és azokat csak a Tanácsnak az Albániában bevezetendő konkrét intézkedésekről való értesítését követő egy hónap elteltével alkalmazza, kivéve ha helyrehozhatatlan károk veszélye áll fenn, ami sürgős intézkedések meghozatalát teszi szükségessé; ebben az esetben Albánia az intézkedések elfogadása után azonnal konzultál a Stabilizációs és Társulási Tanáccsal.

Az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő ötödik év elteltével Albánia kizárólag a Stabilizációs és Társulási Tanács engedélyével és az általa meghatározott feltételek szerint fogadhat el és tarthat fenn ilyen intézkedéseket.

III. FEJEZET SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

57. CIKK

(1) A felek — a következő rendelkezéseknek megfelelően — vállalják, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtását fokozatosan lehetővé tegyék az olyan a közösségi, illetve albániai társaságok vagy állampolgárok számára, amelyek vagy akik nem annak a félnek a területén telepedtek le, mint az a személy, aki számára a szolgáltatást nyújtani kívánják.

(2) Az (1) bekezdésben említett liberalizációs folyamattal párhuzamosan a felek engedélyezik a szolgáltatást nyújtó természetes személy vagy az általa az 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott kulcsfontosságú személyzetként foglalkoztatott természetes személyek ideiglenes mozgását, beleértve a valamely közösségi, illetve albániai társaságot vagy állampolgárt képviselő természetes személyeket, akik abból a célból kívánnak ideiglenesen belépni, hogy szolgáltatások eladásáról tárgyaljanak vagy az adott szolgáltató számára szolgáltatások eladásával kapcsolatos megállapodást kössenek, amennyiben e képviselők nem foglalkoznak a lakosság számára történő közvetlen értékesítéssel, illetve ők maguk nem nyújthatnak szolgáltatásokat.

(3) Öt évvel az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően a Stabilizációs és Társulási Tanács meghozza az (1) bekezdés rendelkezéseinek fokozatos végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A felek jogszabályainak közelítésekor figyelembe kell venni az általuk már megvalósított előrehaladást.

58. CIKK

(1) A felek nem hoznak olyan intézkedést, amely alkalmas arra, hogy a közösségi, vagy az albán állampolgárok vagy társaságok — amelyek vagy akik nem annak a félnek a területén telepedtek le, mint az a személy, aki számára a szolgáltatást nyújtani kívánják — által történő szolgáltatásnyújtás feltételeit az e megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőző napon fennálló feltételeknél jelentős mértékben korlátozottabbá teszi.

(2) Amennyiben az egyik fél úgy véli, hogy a másik fél által az e megállapodás hatálybalépésének időpontja óta bevezetett intézkedések a szolgáltatások nyújtása tekintetében az e megállapodás hatálybalépése előtt fennállónál jelentős mértékben korlátozottabb helyzethez vezettek, ez előbbi fél konzultációk megkezdését kérheti a másik féltől.

59. CIKK

A Közösség és Albánia között a szállítási szolgáltatások nyújtása tekintetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(1) A szárazföldi szállítás tekintetében a felek közötti kapcsolatokra alkalmazandó szabályokat a 5. jegyzőkönyv állapítja meg, különösen az Albánián és a Közösség egészén keresztülmenő korlátlan közúti tranzitforgalom biztosítása, valamint a megkülönböztetésmentesség elvének hatékony alkalmazása és a közúti szállításra vonatkozó albán jogszabályoknak a közösségi jogszabályokkal való összehangolása érdekében.

(2) A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében a felek vállalják a piacra és a forgalomba való korlátlan belépés elvének kereskedelmi alapon történő tényleges alkalmazását, és a biztonsági és környezetvédelmi területre vonatkozó nemzetközi és európai előírásokból eredő kötelezettségek tiszteletben tartását. A felek kinyilvánítják elkötelezettségüket a szabad versenyen alapuló környezet mellett, amely a nemzetközi tengeri közlekedés lényegi elemét jelenti.

(3) A (2) bekezdés alapelveinek alkalmazása során:

a) a felek a harmadik országokkal a jövőben megkötendő kétoldalú megállapodásaikban nem vezetnek be rakománymegosztási záradékot;

b) a felek e megállapodás hatálybalépésének időpontjában eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, valamint igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amelyeknek hátrányosan megkülönböztető vagy korlátozó hatásuk lenne a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban;

c) a felek többek között nem nyújtanak a másik fél állampolgárai vagy társaságai által működtetett hajók számára az adott fél saját hajóira alkalmazottnál kevésbé kedvező bánásmódot a nemzetközi kereskedelem számára nyitott kikötőkbe való bejutás, az említett kikötők infrastruktúrájának és kiegészítő tengeri szolgáltatásainak használata, valamint a kapcsolódó illetékek és díjak, vámkedvezmények, továbbá a kikötőhely kijelölése, valamint a be- és kirakodási létesítmények tekintetében.

(4) A felek közötti, a felek kölcsönös kereskedelmi szükségleteihez igazított szállítás összehangolt fejlesztésének fokozatos liberalizációja céljából a légiszállításban a piaci hozzáférés feltételeit külön megállapodásban kell szabályozni, amelyet a felek tárgyalnak meg.

(5) A (4) bekezdésben említett megállapodások megkötése előtt a felek nem hoznak az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt fennálló helyzetnél korlátozóbb vagy megkülönböztetőbb intézkedéseket.

(6) Albánia jogszabályait — beleértve az igazgatási, technikai és egyéb jellegű szabályait is — a légi, tengeri és a szárazföldi szállítás területén mindenkor hatályos közösségi jogszabályokhoz igazítja, amennyiben ez a liberalizációt és a feleknek az egymás piacaihoz való kölcsönös hozzáférését szolgálja, illetve megkönnyíti az utasok és az áruk mozgását.

(7) A felek által az e fejezet célkitűzéseinek megvalósításában elért haladással összhangban a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja a légi és szárazföldi szállítási szolgáltatások szabad nyújtásának javításához szükséges feltételek megteremtésének lehetőségét.

IV. FEJEZET

FOLYÓ KIFIZETÉSEK ÉS A TŐKEMOZGÁS

60. CIKK

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya VIII. cikkének rendelkezéseivel összhangban, szabadon átváltható valutában engedélyeznek bármilyen kifizetést és átutalást a Közösség és Albánia közötti fizetési mérleg folyószámláján.

61. CIKK

(1) A fizetési mérleg tőkeszámláján szereplő ügyletek tekintetében a tagállamok és Albánia e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően biztosítják a fogadó ország jogszabályaival összhangban létrehozott társaságokba való közvetlen beruházásokra és az V. cím II. fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban végrehajtott beruházásokra, valamint e beruházások felszámolására és hazatelepítésére, továbbá az ezekből származó nyereségre vonatkozó szabad tőkemozgást.

(2) A fizetési mérleg tőkeszámláján szereplő ügyletek tekintetében a felek e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően biztosítják a szabad tőkemozgást az olyan kereskedelmi ügyletekhez vagy szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódó hitelekre vonatkozóan, amelyekben a felek valamelyikének területén letelepedett személy vesz részt, valamint az egy évnél hosszabb lejáratú kölcsönök és pénzügyi hitelek esetében.

Az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően Albánia létező eljárásainak teljes körű és célszerű felhasználásával engedélyezi az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára albániai ingatlanok megvásárlását, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) szerinti, Albániára vonatkozó, egyedi kötelezettségvállalási ütemezésben előírt korlátozások kivételével. E megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított hét éven belül Albánia fokozatosan kiigazítja az albániai ingatlanok európai uniós tagállamok állampolgárai általi megvásárlására vonatkozó jogszabályait az albán állampolgároknak biztosított bánásmóddal egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Öt évvel az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja az ilyen korlátozások fokozatos megszüntetésének módozatait.

A felek az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő ötödik évtől kezdődően biztosítják a portfólióbefektetésekhez, valamint az egy évnél rövidebb lejáratú pénzügyi kölcsönökhöz és hitelekhez kapcsolódó tőke szabad mozgását.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a felek tartózkodnak a Közösség, illetve Albánia területén letelepedettek közötti tőkemozgást és folyó fizetéseket érintő új korlátozások bevezetésétől, valamint a meglévő szabályok korlátozottabbá tételétől.

(4) A 60. cikk és e cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül amennyiben – rendkívüli körülmények között – a Közösség és Albánia közötti tőkemozgás komoly nehézségeket okoz vagy azzal fenyeget a Közösség, illetve Albánia árfolyam-politikájának vagy monetáris politikájának működésében, a Közösség és Albánia kölcsönösen védintézkedéseket fogadhat el a Közösség és Albánia közötti tőkemozgásokkal szemben egy évet meg nem haladó időtartamra, feltéve, hogy ezen intézkedések feltétlenül szükségesek.

(5) A fenti rendelkezések nem korlátozzák a felek gazdasági szereplőinek azon jogait, hogy kihasználják az e megállapodás feleit érintő, már létező két- vagy többoldalú megállapodások által biztosított kedvezőbb bánásmód előnyeit.

(6) A felek konzultációt folytatnak a Közösség és Albánia közötti tőkemozgás megkönnyítése, és így e megállapodás céljainak előmozdítása érdekében.

62. CIKK

(1) Az e megállapodás hatálybalépését követő első három év során a felek meghozzák azon intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályozás későbbi, fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek megteremtését.

(2) Az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő harmadik év elteltével a Stabilizációs és Társulási Tanács megállapítja a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályozás teljes alkalmazásához szükséges szabályokat.

V. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

63. CIKK

(1) E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági vagy közegészségügyi korlátozások tiszteletben tartásával kell alkalmazni.

(2) E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni olyan tevékenységekre, amelyek valamely fél területén, akár csak alkalmilag is, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatosak.

64. CIKK

E cím alkalmazásában e megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a feleket abban, hogy a belépés és tartózkodás, a foglalkoztatás, a munkafeltételek, a természetes személyek letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák, azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely felet megillető előnyöket semmissé tenné vagy csökkentené. Ez a rendelkezés nem érinti a 63. cikk alkalmazását.

65. CIKK

Az albán társaságok vagy állampolgárok és közösségi társaságok vagy állampolgárok közös ellenőrzése alatt és kizárólagos közös tulajdonában álló társaságokra is e cím rendelkezései vonatkoznak.

66. CIKK

(1) Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a felek a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben nyújtani fognak.

(2) E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy megakadályozná azt, hogy a felek a kettős adóztatás vagy más adókedvezmények elkerülését szolgáló megállapodások adórendelkezéseinek megfelelően vagy a belföldi adójogszabályok alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés megelőzésére irányulnak.

(3) E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy Albániát abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.

67. CIKK

(1) A felek törekednek arra, hogy ahol lehetséges, elkerüljék a korlátozó intézkedések, beleértve a behozatalra vonatkozó korlátozó intézkedéseket is, a fizetési mérleg okán történő elrendelését. Az ilyen intézkedést elfogadó fél, amint lehetséges, közli a másik féllel az intézkedések megszüntetésére vonatkozó ütemtervet.

(2) Amennyiben egy vagy több tagállam vagy Albánia a fizetési mérlege tekintetében súlyos nehézségekkel vagy azok bekövetkeztének közvetlen veszélyével szembesül, a Közösség vagy adott esetben Albánia a WTO-megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően meghatározott időre korlátozó intézkedéseket fogadhat el, beleérve a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is, amelyek nem haladhatják meg a fizetési mérleg helyzetének orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. A Közösség vagy adott esetben Albánia haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

(3) A korlátozó intézkedéseket nem kell alkalmazni a beruházásokhoz kapcsolódó átutalásokra, különösen a befektetett vagy újra befektetett összegek, illetve az ezekből származó bármely jövedelem hazatelepítésére.

68. CIKK

E cikk rendelkezéseit fokozatosan ki kell igazítani, nevezetesen a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) V. cikke által előírt követelmények figyelembevételével.

69. CIKK

E megállapodás rendelkezései nem sértik semmilyen olyan intézkedésnek a felek valamelyike által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely félnek azon intézkedéseit, amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.

VI. CÍM

A JOGSZABÁLYOK, A JOGALKALMAZÁS ÉS A VERSENYSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE

70. CIKK

(1) A felek felismerik annak fontosságát, hogy Albánia meglévő jogszabályait a közösségi jogszabályokhoz közelítse, és azokat hatékonyan végrehajtsa. Albánia törekszik annak biztosítására, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye a közösségi vívmányokkal. Albánia biztosítja, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait megfelelően végrehajtja és érvényesíti.

(2) Ez a közelítés a megállapodás aláírásának időpontjában veszi kezdetét, és a 6. cikkében meghatározott átmeneti időszak végéig fokozatosan kiterjed az e megállapodásban említett közösségi vívmányok valamennyi elemére.

(3) A 6. cikkben meghatározott első szakaszban a jogszabály-közelítés a belső piaci vívmányok alapvető elemeire, valamint olyan fontos területekre összpontosít, mint például verseny, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok, közbeszerzés, szabványok és hitelesítés, pénzügyi szolgáltatások, szárazföldi és tengeri közlekedés — külön hangsúlyt fektetve a biztonsági és környezetvédelmi előírásokra, valamint a szociális szempontokra —, a társasági jog, a számvitel, a fogyasztóvédelem, az adatvédelem, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint az esélyegyenlőség. A második szakaszban Albánia a közösségi vívmányok fennmaradó részére összpontosít.

A jogszabályok közelítését az Európai Közösségek Bizottsága és Albánia közötti megállapodás tárgyát képező program szerint kell megvalósítani.

(4) Albánia az Európai Közösségek Bizottságának egyetértésével meghatározza a jogszabályok közelítése végrehajtásának ellenőrzésére és a jogalkalmazás érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat is.

71. CIKK

Verseny és egyéb gazdasági rendelkezések

(1) A megállapodás megfelelő működésével, amennyiben érinthetik a Közösség és Albánia közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlenek a következők:

i. minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;

ii. egy vagy több vállalkozásnak a Közösség vagy Albánia területének egészén vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélés;

iii. minden állami támogatás, amely valamely vállalkozás vagy termék előnyben részesítésével a versenyt torzítja, vagy azzal fenyeget.

(2) Az e cikkel ellentétes bármely gyakorlatot a Közösségben alkalmazandó versenyszabályok alkalmazásából, és különösen az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., 82., 86. és 87. cikkéből és a közösségi intézmények által elfogadott értelmező okiratokból származó kritériumok alapján kell elbírálni.

(3) A felek biztosítják, hogy egy működése tekintetében független közjogi testületre ruházzák azt a hatáskört, amely az (1) bekezdés i. és ii. pontjának teljes mértékű alkalmazásához szükséges magán- és közvállalkozások, valamint olyan vállalkozások tekintetében, amelyek számára különleges jogokat biztosítottak.

(4) Albánia az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított négy éven belül létrehoz egy működése tekintetében független hatóságot, melyet az (1) bekezdés iii. pontjának teljes mértékű alkalmazásához szükséges hatáskörökkel ruház fel. Ez a hatóság rendelkezik hatáskörrel többek között az állami támogatási rendszerek és egyedi támogatások a (2) bekezdéssel összhangban való engedélyezésére, valamint a jogellenesen nyújtott állami támogatás behajtásának elrendelésére.

(5) Mindkét fél biztosítja az áttekinthetőséget az állami támogatás területén, többek között oly módon, hogy rendszeres éves jelentést vagy ezzel egyenértékű jelentést ad át a másik félnek az állami támogatásra vonatkozó közösségi felmérés módszerét és előterjesztését követve. Egyik fél kérésére a másik fél tájékoztatást ad az állami támogatás speciális egyedi eseteiről.

(6) E megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított legfeljebb 4 éves időtartamon belül Albánia átfogó nyilvántartást hoz létre a (4) bekezdésben említett hatóság létrehozása előtt bevezetett támogatási rendszerekről, és összehangolja az ilyen támogatási rendszereket a (2) bekezdésben említett kritériumokkal.

(7) Az (1) bekezdés iii. pontja rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében a felek elismerik, hogy az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított első tíz év során az Albánia által nyújtott valamennyi állami támogatást annak a ténynek a figyelembevételével kell elbírálni, hogy Albániát a Közösségnek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikk (3) bekezdése a) pontjában leírt területeivel azonos területnek kell tekinteni.

E megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított öt éven belül Albánia benyújtja az Európai Közösségek Bizottságának a NUTS II. szinten harmonizált, egy főre jutó bruttó nemzeti terméke számadatait. A (4) bekezdésben említett hatóság és az Európai Közösségek Bizottsága ezután a regionális támogatási térkép megfelelő közösségi iránymutatások alapján való elkészítése érdekében közösen értékeli Albánia régióinak alkalmasságát, valamint az ezzel kapcsolatos legnagyobb támogatásintenzitást.

(8) A IV. cím II. fejezetében említett termékek tekintetében:

– az (1) bekezdés iii. pontját nem kell alkalmazni;

– az (1) bekezdés i. pontjával ellentétes bármely gyakorlatot az Európai Közösséget létrehozó szerződés 36. és 37. cikke alapján a Közösség által megállapított kritériumoknak és az ennek alapján elfogadott különleges közösségi okmányoknak megfelelően kell elbírálni.

(9) Amennyiben valamely fél úgy ítéli meg, hogy egy konkrét gyakorlat nem összeegyeztethető az (1) bekezdés feltételeivel, a Stabilizációs és Társulási Tanácson belüli konzultációt követően vagy az ilyen konzultáció indítványozását követő 30 munkanap elteltével megfelelő intézkedéseket hozhat.

E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a felek valamelyike által az 1994-es GATT vonatkozó cikkeivel és a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás megfelelő cikkeivel, illetve a kapcsolódó belső jogszabályokkal összhangban hozott dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések elfogadását.

72. CIKK Közvállalkozások

E megállapodás hatálybalépésének időpontját követő harmadik év végére Albánia a közvállalkozások és olyan vállalkozások esetében, amelyek részére különleges és kizárólagos jogokat biztosítottak, az Európai Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott elveket alkalmazza, különös tekintettel annak 86. cikkére.

Az átmeneti időszak során a közvállalkozások különleges jogai nem foglalják magukban mennyiségi korlátozások vagy azokkal azonos hatású intézkedések alkalmazásának lehetőségét a Közösségből Albániába irányuló behozatalok tekintetében.

73. CIKK

SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDONJOGOK

(1) E cikk és az V. melléklet rendelkezéseinek alapján a felek megerősítik, hogy fontosságot tulajdonítanak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme és érvényre juttatása biztosításának.

(2) Albánia minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy legkésőbb az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított négy éven belül a Közösségben meglévőhöz hasonló szinten biztosítsa a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.

(3) Albánia vállalja, hogy az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított négy éven belül csatlakozik az V. melléklet 1. pontjában említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló többoldalú egyezményekhez. A Stabilizációs és Társulási Tanács határozhat úgy, hogy kötelezi Albániát az ezen a területen kötött egyedi többoldalú egyezményekhez való csatlakozásra.

(4) Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, ezeket bármelyik fél kérésére sürgősen a Stabilizációs és Társulási Tanács elé kell terjeszteni a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.

74. CIKK Közbeszerzési szerződések

(1) A Felek kívánatosnak tartják a közbeszerzési szerződések odaítélésének megkülönböztetéstől mentes és kölcsönös megnyitását, különösen a WTO keretén belül.

(2) Az albániai társaságaok – akár letelepedtek a Közösségben akár nem – részt vehetnek a közbeszerzési eljárásokban e terület közösségi szabályozásának megfelelően, és olyan bánásmódban részesülnek, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyenben e megállapodás hatálybalépésének időpontjától a közösségi társaságok részesülnek.

A fenti rendelkezéseket a közszolgáltatási ágazat szerződéseire is alkalmazni kell, mihelyt Albánia elfogadta a közösségi szabályokat e területen bevezető jogszabályokat. A Közösség időszakonként ellenőrzi, hogy e jogszabályokat Albánia ténylegesen bevezette-e.

(3) Azon közösségi társaságok, amelyek nem telepedtek le Albániában, legkésőbb e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított négy év elteltével e terület szabályozásának megfelelően részt vehetnek Albánia közbeszerzési eljárásaiban, és olyan bánásmódban részesülnek, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyenben az albániai társaságok részesülnek.

(4) A Stabilizációs és Társulási Tanács időszakonként megvizsgálja, hogy Albánia biztosítani tudja-e minden közösségi társaság számára az országban a közbeszerzési eljárásokban való részvétel lehetőségét.

Az Albánia területén letelepedett közösségi társaságok a II. fejezet V. címének megfelelően és e megállapodás hatálybalépésének időpontjától részt vehetnek a közbeszerzési eljárásokban, és legalább olyan kedvező bánásmódban részesülnek, mint amilyenben az albániai társaságok részesülnek.

(5) A közbeszerzési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó letelepedés, működés, a Közösség és Albánia közötti szolgáltatások nyújtása, valamint a munkaerő mozgása és alkalmazása tekintetében a 46-69. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

75. CIKK

Szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés

(1) Albánia meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy fokozatosan igazodjon a közösségi műszaki szabályokhoz és az európai szabványosítási, mérésügyi, akkreditációs és megfelelőségértékelési eljárásokhoz.

(2) E célból a felek korai szakaszban elkezdik:

– a közösségi műszaki előírások, az európai szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások használatának elősegítését;

– a minőségi infrastruktúráknak a szabványosítás, a mérésügy, az akkreditáció és a megfelelőségi értékelés területén való fejlesztésének elősegítésére irányuló segítségnyújtást;

– Albánia részvételének előmozdítását a szabványokkal, megfelelőségértékeléssel, mérésüggyel és hasonló feladatokkal foglalkozó szervezetek (különösen a CEN, CENELEC, ETSI, EA, WELMEC, EUROMET) munkájában;

– adott esetben európai megfelelőségértékelési jegyzőkönyvek elfogadását, amint az albán jogszabályi keretet és eljárásokat kellőképpen összehangolták a Közösségével, és megfelelő szaktudás áll rendelkezésre.

76. CIKK Fogyasztóvédelem

A felek együttműködnek a fogyasztóvédelem albániai szintjének a közösségi szinthez való igazításában. Hatékony fogyasztóvédelem szükséges a piacgazdaság megfelelő működésének biztosítása érdekében. E védelem a piac ellenőrzésének biztosításával foglalkozó igazgatási infrastruktúra létrehozásától és az e területen hozott törvények végrehajtásától függ.

E célból és a közös érdekekre tekintettel a felek ösztönzik és biztosítják:

– a közösségi joggal összhangban lévő aktív fogyasztóvédelmi politikát;

– az albán fogyasztóvédelmi jogszabályok összehangolását a hatályos közösségi jogszabályokkal;

– a fogyasztók hatékony jogi védelmét a fogyasztási cikkek minőségének javítása és a megfelelő biztonsági előírások fenntartása érdekében;

– a szabályok illetékes hatóság általi ellenőrzését és viták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

77. CIKK

Munkafeltételek és esélyegyenlőség

Albánia fokozatosan összehangolja jogszabályait a közösségi jogszabályokkal a munkafeltételek, különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint az esélyegyenlőség terén.

VII. CÍM

IGAZSÁGÜGY, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

I. FEJEZET BEVEZETÉS

78. CIKK

Az intézmények és a jogállamiság megerősítése

A bel- és igazságügyi együttműködés keretében a felek különös fontosságot tulajdonítanak általában a jogállamiság megszilárdításának és a közigazgatás területén a különböző szintű intézmények megerősítésének, valamint különösen a jogalkalmazásnak és az igazságszolgáltatás rendszerének. Az együttműködés különösen a bíróságok függetlenségének megerősítésére, valamint hatékonyságának javítására, a rendőrség és más bűnüldöző szervek működésének javítására, megfelelő képzés biztosítására, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányul.

79. CIKK

A személyes adatok védelme

Albánia e megállapodás hatálybalépésének időpontjában összehangolja a személyes adatok védelméről szóló jogszabályait a közösségi joggal és a magánélet tiszteletben tartásáról szóló más európai és nemzetközi jogszabályokkal. Albánia megfelelő pénzügyi forrásokkal és humán erőforrásokkal rendelkező, független felügyeleti szerveket hoz létre a személyes adatok védelméről szóló nemzeti jogszabályok végrehajtásának hatékony ellenőrzése és biztosítása érdekében. A felek együttműködnek e cél elérése érdekében.

II. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZEMÉLYEK MOZGÁSA TERÉN

80. CIKK

Vízum, határellenőrzés, menedékjog és bevánsorlás

A felek együttműködnek a vízumok, a határellenőrzés, a menedékjog és a bevándorlás területén, és adott esetben a meglévő más kezdeményezések figyelembevételével és teljes mértékű felhasználásával e területeken regionális szinten is együttműködési keretet hoznak létre.

Az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben kialakított együttműködés a kölcsönös konzultáción és a felek közötti szoros koordináción alapul, és magában foglalja a technikai és közigazgatási segítségnyújtást a következőkhöz:

– információcsere a jogszabályokról és a joggyakorlatról;

– a jogszabályok kidolgozása;

– az intézmények hatékonyságának javítása;

– a személyzet képzése;

– az úti okmányok biztonságossága és a hamis dokumentumok kiszűrése;

– határellenőrzés.

Ez az együttműködés különösen a következőkre összpontosít:

– a menedékjog területén a nemzeti jogszabályoknak az 1951. évi genfi egyezmény és az 1967. évi New York-i jegyzőkönyv rendelkezéseinek való megfelelést célzó fejlesztése és végrehajtása a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartásának, valamint a menedékkérők és menekültek egyéb jogai tiszteletben tartásának biztosítása érdekében;

– a jogszerű migráció területén a beléptetési szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása. A migrációval kapcsolatban a felek megállapodnak abban, hogy a területükön jogszerűen tartózkodó, más országok állampolgárait egyenlő bánásmódban részesítik, és előmozdítják azon politikákat, amelyek célja, hogy azoknak a saját állampolgáraikéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosítsanak.

81. CIKK

Az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése, és a visszafogadás

(1) A felek együttműködnek az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból a felek megállapodnak, hogy kérésre és további formaságok nélkül Albánia és a tagállamok:

– visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó állampolgáraikat;

– visszafogadják a területükön illegálisan tartózkodó, Albánia területére valamely tagállamon keresztül vagy tagállamból beutazó, illetve valamely tagállam területére Albánián keresztül vagy Albániából beutazó, harmadik országbeli állampolgárokat és hontalan személyeket.

(2) Az Európai Unió tagállamai és Albánia egyaránt ellátják állampolgáraikat a megfelelő személyazonossági okmányokkal, és e célból minden adminisztratív segítséget biztosítanak nekik.

(3) Az állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadására vonatkozó egyedi eljárásokat az Európai Közösség és Albánia közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, 2005. április 14-én aláírt megállapodás állapította meg.

(4) Albánia beleegyezik, hogy visszafogadási megállapodásokat köt a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országokkal, és vállalja, hogy meghozza az e cikkben említett valamennyi visszafogadási megállapodás rugalmas és gyors végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(5) A Stabilizációs és Társulási Tanács más közös erőfeszítéseket is létrehoz az illegális bevándorlás — beleértve az emberkereskedelmet és az illegális migrációs hálózatokat is — megelőzése és ellenőrzése érdekében.

III. FEJEZET

Együttműködés a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, a tiltott kábítószerek, valamint a terrorizmus elleni küzdelem területén

82. CIKK

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

(1) A felek szorosan együttműködnek annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában bűncselekményekből, és különösen a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, továbbá a terrorizmus finanszírozására használják fel.

(2) Az e területen folytatott együttműködés igazgatási és technikai segítségnyújtást foglalhat magában, amelynek célja a pénzmosás elleni küzdelem szabályaira és meglévő mechanizmusaira vonatkozó szabályozás végrehajtásának fejlesztése, a Közösség és az e területen tevékenykedő nemzetközi fórumok, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (PAM) által elfogadottaknak megfelelően.

83. CIKK

Együttműködés a tiltott kábítószerek terén

(1) Illetékességük és hatáskörük keretén belül a felek együttműködnek egy, a kábítószer- kérdésre irányuló kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában. A kábítószer- ellenőrzésre irányuló politikák és tevékenységek célja a kínálat, a kereskedelem és a tiltott kábítószerek iránti kereslet csökkentése és a prekurzorok hatékonyabb ellenőrzése.

(2) A felek megállapodnak az e célok eléréséhez szükséges együttműködés módszereiben. A fellépések az EU kábítószer-ellenőrzési stratégiájának közösen elfogadott elvein alapulnak.

84. CIKK

A terrorizmus elleni küzdelem

A felek megállapodnak, hogy azon nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek részesei, valamint saját vonatkozó jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorcselekmények és azok finanszírozásának – különösen a határokon átnyúló tevékenységek – megelőzése és leküzdése érdekében:

– az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető terrorcselekményekről szóló 1373 (2001) határozata és az Egyesült Nemzetek egyéb vonatkozó határozatai, nemzetközi egyezmények és jogi okmányok teljes körű végrehajtásával;

– a terrorista csoportokról és támogató hálózataikról a nemzetközi és nemzeti jogszabályokkal összhangban folytatott információcserével;

– a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott tapasztalatcserével, beleértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserével.

IV. FEJEZET BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS

85. CIKK

A szervezett bűnözés és más tiltott tevékenységek elleni harc és megelőzés

A felek együttműködnek az olyan, akár szervezett, akár nem szervezett bűnözés és tiltott tevékenységek elleni harc és azok megelőzése terén, mint:

– az embercsempészet és emberkereskedelem;

– a gazdasági területen végzett tiltott tevékenységek, különösen a korrupció, a pénzhamisítás, az ipari hulladékkal és a radioaktív anyagokkal, illetve a tiltott termékekkel vagy hamisítással kapcsolatos ügyletek;

– a mind a magán, mind az állami szektorban, különösen a nem átlátható közigazgatási gyakorlatokhoz kapcsolódóan megvalósuló korrupció;

– az adócsalás;

– a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

– a csempészet;

– a tiltott fegyverkereskedelem;

– az okirathamisítás;

– a tiltott gépjármű-kereskedelem;

– a számítógépes bűnözés.

Ösztönözni kell a regionális együttműködést és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos elismert nemzetközi előírások betartását.

VIII. CÍM EGYÜTTMŰKÖDÉSI POLITIKÁK

86. CIKK

Általános rendelkezések az együttműködési politikákról

(1) A Közösség és Albánia szoros együttműködést alakít ki, amely az Albánia fejlődéséhez és növekedési potenciáljához való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés a felek javára a lehető legszélesebb alapon erősíti a fennálló gazdasági kapcsolatokat.

(2) A politikai és egyéb intézkedések célja Albánia fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése. E politikák biztosítják, hogy a kezdetektől fogva teljes mértékben magukba foglalják a környezetvédelmi megfontolásokat és kapcsolódjanak a harmonikus társadalmi fejlődés követelményeihez.

(3) Az együttműködési politikák a regionális együttműködés keretébe illeszkednek. Különös figyelmet kell fordítani azon intézkedésekre, amelyek elősegítik Albániának a környező országokkal, köztük az Európai Unió tagállamaival való együttműködését, ezzel járulva hozzá a régió stabilitásához. A Stabilizációs és Társulási Tanács prioritásokat határozhat meg az alábbiakban meghatározott együttműködési politikák között és azokon belül.

87. CIKK

Gazdaság- és kereskedelempolitika

(1) A Közösség és Albánia azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire, valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó ismereteik szélesítése érdekében.

(2) Az albán hatóságok kérésére a Közösség segítséget nyújthat Albánia arra irányuló törekvéseinek támogatásához, hogy működő piacgazdaságot hozzon létre és politikáit fokozatosan közelítse a gazdasági és monetáris unió stabilitásközpontú politikáihoz.

(3) Az együttműködés stabil és megkülönböztetéstől mentes, kereskedelmi vonatkozású jogi keret kialakítása révén a törvényességnek az üzleti szférában való megerősítését is célozza.

(4) Az e területen folytatott együttműködés magában foglalja a gazdasági és monetáris unió alapelveivel és működésével kapcsolatos nem hivatalos információcserét is.

88. CIKK Statisztikai együttműködés

A felek közötti együttműködés elsősorban a statisztikával kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Különösen egy hatékony és fenntartható statisztikai rendszer kidolgozására törekszik, amely az albán átalakulási és reformfolyamat megtervezéséhez és nyomon követéséhez szükséges, összehasonlítható, megbízható, tárgyilagos és pontos adatokat tud biztosítani. Ezenkívül alkalmassá kell tennie az Albán Statisztikai Hivatalt, hogy jobban ki tudja elégíteni hazai és nemzetközi ügyfeleinek igényeit (mind a közigazgatásban, mind a magánszektorban). A statisztikai rendszer tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Szervezete által előírt alapvető statisztikai elveket és az európai jog statisztikai tárgyú rendelkezéseit, és közelít a közösségi vívmányokhoz.

89. CIKK

Banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások

A felek közötti együttműködés a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít. A felek együttműködésének célja, hogy megfelelő keretet hozzanak létre és fejlesszenek ki az albán banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat ösztönzésére.

90. CIKK

Számviteli és pénzügyi ellenőrzési együttműködés

A felek közötti együttműködés elsősorban az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzéssel (PIFC) és a külső számviteli ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít. A felek együttműködésének célja különösen, hogy hatékony PIFC- és külső pénzügyi ellenőrzési rendszert hozzanak létre Albániában a nemzetközileg elfogadott előírásoknak és módszereknek, valamint az EU bevált gyakorlatainak megfelelően.

91. CIKK Beruházásfejlesztés és -védelem

Illetékességük és hatáskörük keretén belül a felek együttműködnek a beruházásfejlesztés és a beruházásvédelem terén azzal a céllal, hogy kedvező környezetet teremtsenek mind a belföldi, mind a külföldi magánberuházások számára, ami rendkívül lényeges az albán gazdaság és ipar újjáélesztése szempontjából.

92. CIKK

Ipari együttműködés

(1) Az együttműködés célja az albániai ipar és annak különböző ágazatai, valamint a felek gazdasági szereplői közötti ipari együttműködés modernizációjának és szerkezetátalakításának előmozdítása, és a magánszektor megerősítése olyan körülmények között, amelyek biztosítják a környezet védelmét.

(2) Az ipari együttműködés kezdeményezései a felek által meghatározott prioritásokat követik. Figyelembe veszik az ipari fejlődés regionális szempontjait, adott esetben előnyben részesítve a nemzetek közötti partnerségi kapcsolatokat. E kezdeményezéseknek létre kell hozniuk különösen egy megfelelő keretet a vállalkozások számára, de javítaniuk kell a vállalatirányítási ismereteket, és elő kell mozdítaniuk a piacokat, a piacok átláthatóságát és az üzleti környezetet.

(3) Az együttműködés kellően figyelembe veszi az iparpolitikával kapcsolatos közösségi vívmányokat.

93. CIKK

Kis- és középvállalkozások

A felek közötti együttműködés célja a magánszektor kis- és középvállalkozásainak (KKV-k) fejlesztése és erősítése, és kellően figyelembe veszi a KKV-kkel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit, valamint a kisvállalkozások európai chartájában foglalt alapelveket.

94. CIKK Turizmus

(1) A felek közötti együttműködés célja a turizmus területén elsősorban a turizmussal kapcsolatos információk (nemzetközi hálózatokon, adatbankokon stb. keresztül történő) áramlásának erősítése, valamint a know-how (képzések, cserék, szemináriumok segítségével történő) átadása. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ágazattal kapcsolatos közösségi vívmányokat.

(2) Az együttműködés regionális együttműködési keretbe is beépíthető.

95. CIKK Mezőgazdaság és az agráripari ágazat

A felek közötti együttműködés a mezőgazdasággal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít. Az együttműködés különösen a mezőgazdaság és az agráripari ágazat modernizációjára és szerkezetátalakítására, valamint az albán jogszabályok és joggyakorlat közösségi szabályokhoz és előírásokhoz való fokozatos közelítésének támogatására irányul.

96. CIKK

Halászat

A felek a halászati szektorban feltárják a közös érdekű, kölcsönösen előnyös területek azonosításának lehetőségét. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a halászattal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit, beleértve a Nemzetközi és Regionális Halászati Szervezetnek a halállománnyal való gazdálkodásra és megőrzésre vonatkozó szabályaival kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek betartását.

97. CIKK Vámügyek

(1) A felek azzal a céllal alakítanak ki együttműködést ezen a területen, hogy biztosítsák a kereskedelem területén elfogadandó rendelkezések tiszteletben tartását, valamint hogy megvalósítsák az albán vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítését, hozzájárulva így az e megállapodás alapján meghatározott liberalizációs intézkedések és az albán vámjogszabályoknak a közösségi vívmányokhoz való fokozatos közelítése előtti út megnyitásához.

(2) Az együttműködés kellően figyelembe veszi a vámügyekkel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

(3) A felek közötti, vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás szabályait a

6. jegyzőkönyv állapítja meg.

98. CIKK

Adózás

(1) A felek együttműködnek az adózás területén, beleértve az adórendszer reformjának folytatását és az adóhatóság szerkezetátalakítását célzó intézkedések segítségével az adók hatékony beszedésének biztosítása, és az adócsalás elleni harc érdekében.

(2) Az együttműködés kellően figyelembe veszi az adózással és az ártalmas adóverseny elleni küzdelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit. Ezzel kapcsolatban a felek elismerik az átláthatóság és az Európai Unió tagállamai és Albánia közötti információcsere javításának fontosságát azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az adókijátszás és adókikerülés megelőzését célzó intézkedések végrehajtását. A felek az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően továbbá konzultációt folytatnak egymással annak érdekében, hogy kiküszöböljék az Európai Unió tagállamai és Albánia közötti káros adóversenyt, és azonos feltételeket biztosítsanak az üzleti adózás területén.

99. CIKK

Szociális együttműködés

(1) A felek együttműködnek az albán foglakoztatási politika reformjának a megerősített gazdasági reform és integráció keretében megvalósítandó megkönnyítésében. Az együttműködés az albán szociális biztonsági rendszernek az új gazdasági és szociális követelményekhez való hozzáigazítása megkönnyítését is célozza, és magában foglalja a munkafeltételekkel és a nők egyenjogúságával kapcsolatos albán jogszabályok kiigazítását, valamint a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását, referenciának tekintve a Közösségben biztosított védelem szintjét.

(2) Az együttműködés kellően figyelembe veszi az e területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

100. cikk Oktatás és képzés

(1) A felek együttműködnek az albániai általános oktatás, szakoktatás és szakképzés, valamint az ifjúságvédelmi politika és a fiatalok munkavállalása színvonalának növelése érdekében. A felsőoktatási rendszeren belül kiemelt fontosságú a Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek elérése.

(2) A felek együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy Albániában az oktatás és képzés valamennyi szintjére való bejutás mentes legyen a nemi, faji, etnikai hovatartozás vagy vallási meggyőződés szerinti hátrányos megkülönböztetéstől.

(3) A vonatkozó közösségi programok és eszközök hozzájárulnak az albániai oktatási és képzési struktúrák és tevékenységek színvonalának emeléséhez.

(4) Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

101. cikk Kulturális együttműködés

A felek vállalják, hogy előmozdítják a kulturális együttműködést. Ezen együttműködés célja többek között az egyes személyek, közösségek és népek kölcsönös megértésének és értékelésének erősítése. A felek vállalják, hogy együttműködnek a kulturális sokszínűség támogatásában, nevezetesen a kulturális kifejezési módok sokszínűségnek védelméről és elősegítéséről szóló UNESCO egyezmény keretén belül.

102. CIKK

Audiovizuális együttműködés

(1) A felek együttműködnek az európai audiovizuális ipar előmozdítása érdekében, és ösztönzik a közös gyártást a mozi és a televízió területén.

(2) Az együttműködés többek között újságírók és más média-szakemberek képzésére irányuló programokra és lehetőségekre, valamint a közszolgálati és a magán tulajdonban lévő médiának nyújtandó technikai segítségnyújtásra terjedhet ki, ezáltal erősítve azok függetlenségét, szakmai színvonalát és az európai médiával való kapcsolatait.

(3) Albánia a vonatkozó közösségi politikákkal összehangolja a határokon átnyúló műsorszolgáltatás tartalmi aspektusainak szabályozására vonatkozó politikáit, továbbá összehangolja jogszabályait a közösségi vívmányokkal. Albánia különös figyelmet fordít a műholddal, földi frekvenciákon vagy kábelen sugárzott programok esetében és a műsorszolgáltatásban a szellemi alkotások tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos kérdésekre.

103. CIKK Információs társadalom

(1) Az együttműködés elsősorban az információs társadalommal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít. Az együttműködés különösen az e szektorral kapcsolatos albániai politikáknak és jogszabályoknak a megfelelő közösségi politikákkal és jogszabályokkal való fokozatos összehangolását támogatja.

(2) A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy továbbfejlesszék az információs társadalmat Albániában. Globális cél a társadalom egészének felkészítése a digitális korszakra, a beruházások vonzása és a hálózatok és szolgáltatások interoperabilitásának biztosítása.

104. CIKK

Elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások

(1) Az együttműködés elsősorban az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít.

(2) A felek különösen az elektronikus hírközlési hálózatok és a kapcsolódó szolgáltatások területén erősítik meg az együttműködést azzal a végső célkitűzéssel, hogy Albánia egy évvel e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően elfogadja az e szektorokkal kapcsolatos közösségi vívmányokat.

105. CIKK Tájékoztatás és kommunikáció

A Közösség és Albánia meghozza a kölcsönös információcsere serkentéséhez szükséges intézkedéseket. Elsődlegességet azon programok élveznek, amelyek a Közösségről alapvető tájékoztatást nyújtanak Albániában a nagyközönség, és részletesebb tájékoztatást a szakmai körök számára.

106. CIKK Közlekedés

(1) Az együttműködés a közlekedéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít.

(2) Az együttműködés nevezetesen az albán közlekedési módok szerkezeti átalakítására és modernizációjára, az utasok és áruk szabad mozgásának elősegítésére, a közlekedési piachoz és infrastruktúrákhoz való nagyobb hozzáférés biztosítására – beleértve a kikötőket és repülőtereket is

–, a multimodális infrastruktúrák főbb transzeurópai hálózatokkal kapcsolatban megvalósítandó fejlesztésének támogatására, nevezetesen a regionális összeköttetések megerősítésére, a közösségi működési előírásoknak megfelelő előírások kialakítására, a közösségi rendszerrel összeegyeztethető és azzal összehangolt albán közlekedési rendszer kialakítására, valamint a közlekedés területén a környezetvédelem javítására irányulhat.

107. CIKK Energia

Az együttműködés az energiával kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít, adott esetben beleértve a nukleáris biztonsági szempontokat. Az együttműködés figyelembe veszi a piacgazdaság elveit és az aláírt, a közös energiapiacról szóló regionális szerződésen alapul abból a célból, hogy Albánia fokozatosan integrálódjon Európa energiapiacaiba.

108. CIKK Környezetvédelem

(1) A környezeti fenntarthatóság előmozdítása érdekében a felek fejlesztik és megerősítik a környezet rombolása elleni létfontosságú küzdelemben való együttműködésüket.

(2) Az együttműködés elsősorban az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire összpontosít.

109. CIKK

Kutatási és technológiai fejlesztési együttműködés

(1) A felek a kölcsönös előnyök alapján ösztönzik az együttműködést a nem katonai kutatás és technológiai fejlesztés területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.

(2) Az együttműködés kellően figyelembe veszi a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

(3) Az együttműködést az egyes felek által elfogadott eljárások szerint megtárgyalt és megkötött külön megállapodások alapján kell megvalósítani.

110. CIKK

Regionális és helyi fejlesztés

(1) A felek a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében törekszenek a regionális és helyi fejlesztési együttműködés megerősítésére. Külön figyelmet fordítanak a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködésre.

(2) Az együttműködés kellően figyelembe veszi a regionális fejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

111. CIKK Közigazgatás

(1) Az együttműködés a hatékony és elszámoltatható albán közigazgatás kialakításának biztosítását, nevezetesen a jogállamiság megvalósulásának támogatását, az állami intézményeknek Albánia teljes lakossága javát szolgáló megfelelő működését, továbbá az Európai Unió és Albánia közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődését célozza.

(2) Az együttműködés ezen a területen elsősorban az intézményfejlesztésre irányul, beleértve az átlátható és elfogulatlan munkaerő-toborzási eljárások, a humánerőforrás-menedzsment, a közszolgálati karrierfejlesztés, az államigazgatásban a folyamatos képzés és az etikus magatartás, valamint az elektronikus közigazgatás fejlesztését és végrehajtását. Az együttműködés a központi és helyi közigazgatásra egyaránt vonatkozik.

IX. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

112. CIKK

Az e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 3., 113. és 115. cikkel összhangban Albánia támogatások és kölcsönök formájában pénzügyi segítséget kaphat a Közösségtől, beleértve az Európai Beruházási Banktól kapott kölcsönöket is. A közösségi támogatás továbbra is az Általános Ügyek Tanácsának 1997. április 29-i következtetéseiben meghatározott alapelvek és feltételek teljesítéséhez kötődik, figyelembe véve a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok évente elvégzett felülvizsgálatának eredményeit, az Európai Partnerségeket, valamint más, különösen a kiigazítási programok tiszteletben tartásával kapcsolatos tanácsi következtetéseket. Az Albániának nyújtott támogatást az indokolt szükségletekhez, kiválasztott prioritásokhoz, a felvevő- és visszafizetési képességhez, valamint a gazdasági reform és szerkezetátalakítás érdekében meghozott intézkedésekhez kell igazítani.

113. CIKK

A támogatás formájában nyújtott pénzügyi segítségre a Közösség által az Albániával folytatott tárgyalásokat követően meghatározott, többéves indikatív kereten belül a Tanács vonatkozó rendeletében meghatározott intézkedések vonatkoznak.

A pénzügyi segítségnyújtás az együttműködés valamennyi területére kiterjedhet, külön figyelmet fordítva a jog érvényesülésére, a szabadságra és a biztonságra, a jogszabály-közelítésre és a gazdasági fejlődésre.