Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok mintaszakaszok

Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok. A Kbt. 35. §-ában foglaltaknak megfelelően több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljáró valamennyi jogosultsággal rendelkező képviselőt megjelölni. Az ajánlatban csatolni kell a meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat. (Kbt. 35.§ (2a) bekezdés szerint) Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek megállapodást (közös ajánlattételi megállapodás) kell kötniük egymással, melyben szabályozzák a közös ajánlattevők egymás közötti és az Ajánlatkérővel való kapcsolatát. Az ajánlatban utalni kell a közös ajánlati szándékra, és meg kell nevezni az egyes közös ajánlattevőket, illetve a közös ajánlattevők vezető tagját (képviselőjüket), annak címét, egyéb elérhetőségét. A közös ajánlattételi megállapodást az ajánlathoz kell csatolni. A megállapodásnak az alábbi kötelező elemeket kell tartalmazni: • ajánlattevők adatai (név, lakcím/székhely); • a közös ajánlattevőket vezető (képviselő) gazdasági szereplő megnevezése és felhatalmazása a közös ajánlattevők vezetésére (képviseletére), az Ajánlatkérővel való kapcsolattartásra, valamint a teljes körű döntéshozatalra; • a felek egyetemleges kötelezettségvállalása a szerződés teljesítésére; • a közös ajánlattevők, illetve ajánlattevők egymás közötti munkamegosztása, a feladatok teljesítésének százalékos aránya; adott esetben az ellenszolgáltatás összege; • a felek egyértelmű nyilatkozata arról, hogy nyertességük esetén a határidős adásvételi szerződésben foglalt valamennyi kötelezettség teljesítéséig a közös ajánlattételi megállapodás ezen tartalmi elemein és a tagok személyén nem változtatnak. • a közös ajánlattevőket vezető (képviselő) gazdasági szereplő meghatalmazása arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat. A szerződő tagok személye az ajánlattételi határidő lejárta után nem változhat. Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) bekezdésében foglaltak alapján a közbeszerzési eljárásban való részvételt nem köti...
Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok. A Kbt. 35. §-ában foglaltaknak megfelelően több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Közös ajánlattétel esetében elegendő az egyik Ajánlattevőnek a KD-t elektronikus úton letölteni és a letöltés tényét visszaigazolni Ajánlatkérő részére. A KD személyes átvétele esetén a KD-t átvevő személy átvételi elismervényt köteles kitölteni és aláírni. Az átvételi elismervényen olvashatóan fel kell tüntetni a KD-t átvevő elérhetőségeit. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek megállapodást kell kötniük egymással, melyben szabályozzák a közös ajánlattevők egymás közötti és az ajánlatkérővel való kapcsolatát. Az ajánlatban utalni kell a közös ajánlattételi szándékra (nyilatkozat közös ajánlattételről), s meg kell nevezni a közös ajánlattevőket, illetve a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt, annak címét, egyéb elérhetőségét. A megállapodást az ajánlathoz kell csatolni. A megállapodásnak az alábbi kötelező elemeket kell tartalmazni:
Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok. Az ajánlathoz csatolni szükséges (tekintettel a felkérni kívánt közös ajánlattevői összetételre) ajánlattevő cégszerűen aláírt nyilatkozatát, amely tartalmazza az ajánlatban vállalt kötelezettségeken belül azokat, amelyeket: - az egyes ajánlattevők külön-külön teljesítenek (az érintett ajánlattevő megnevezésével), - amelyeket egynél több ajánlattevő együttesen teljesít (az érintett ajánlattevők megnevezésével), - és azon kötelezettségeket, amelyek tekintetében harmadik személlyel kívánnak szerződést kötni. Az ajánlattevők személye közös ajánlattétel esetén az eljárás során nem változhat.
Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok. Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlattétel). Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. Közös ajánlattétel esetén elegendő, ha az ajánlattevők egyike veszi át a Közbeszerzési Dokumentumokat. Ha egy ajánlattevő ajánlatát egyedüli ajánlattevőként nyújtja be, az ajánlat benyújtását követően közös ajánlattételre már nem kerülhet sor. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a közös ajánlattételben résztvevő ajánlattevők köre és személye a közös ajánlat benyújtását követően nem módosítható. Közös ajánlattétel esetén az ajánlathoz csatolni kell a közös ajánlattevők által cégszerűen aláírt nyilatkozatot a közös ajánlattételi szándékról (ezen nyilatkozattal kapcsolatos tartalmi elvárásokat a dokumentáció a nyilatkozatminták között tartalmazza), valamint az egyetemleges felelősségvállalásról szóló, közös ajánlattevők által kötött megállapodást, amely megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:
Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok. A Kbt. 35. §-ában foglaltaknak megfelelően több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Ajánlatkérő a Kbt. 113. § (2) bekezdése alapján a közös ajánlattétellel kapcsolatosan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást - anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték volna - megküldte, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot. A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. Közös ajánlattétel esetében elegendő az egyik Ajánlattevőnek a KD-t elektronikus úton letölteni és a letöltés tényét visszaigazolni Ajánlatkérő részére. Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek megállapodást kell kötniük egymással, melyben szabályozzák a közös ajánlattevők egymás közötti és az ajánlatkérővel való kapcsolatát. Az ajánlatban utalni kell a közös ajánlattételi szándékra (nyilatkozat közös ajánlattételről), s meg kell nevezni a közös ajánlattevőket, illetve a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt, annak címét, egyéb elérhetőségét. A megállapodást az ajánlathoz kell csatolni. A megállapodásnak az alábbi kötelező elemeket kell tartalmazni:

Related to Közös ajánlattételre vonatkozó szabályok

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • Üzleti előfizetőkre vonatkozó különös szabályok 2.1.4.1. Azon üzleti előfizető esetében, amelynek foglalkoztatotti létszáma legalább 50 fő és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, a felek egyező akarattal eltérhetnek az Eht. előfizetői szerződéssel kapcsolatos, valamint a 2/2015. (III.30.) NMHH rendelet rendelkezéseitől.

  • Vonatkozó jogszabályok A Szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak, és különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól 1997. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 2011. évi CXX. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)

  • A hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 6.1.2.1. A Szolgáltató a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt a hiba elhárításától számított egy évig megőrzi.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Az előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó eljárás 2.1.1.1. A Szolgáltató jelen ÁSZF-ben megjelölt szolgáltatása csak előfizetői hozzáférési pont létesítését követően illetve a Szolgáltató vagy jogelőde által jogszerűen kiépített előfizetői hozzáférési pont meglétének igazolását követően írásban megkötött előfizetői szerződés alapján vehető igénybe, a jelen ÁSZF-ben megjelölt kivétellel.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti,

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.