Lengyelország. 87. cikk. Németország, amint ezt a Szövetséges és Társult Hatalmak már megtették, elismeri Lengyelország teljes függetlenségét, és Lengyelország javára lemond mindazokra a területekre vonatkozó összes jogairól és igényeiről, amely területek határai: (következik az új német–lengyel határvonal meghatározása a 27. és 28. cikkekkel megegyezően).
Lengyelország. A Lengyelországba szállított vagy ott nyújtott Termékekre, illetve Szolgáltatásokra a következő kiegészítő kikötések, illetve kivételek vonatkoznak: Az Általános Feltételek 1. pontján túl a Felek megállapodnak abban, hogy az Alkalmazandó Jog eltérő rendelkezése hiányában, amikor a Szerződés dokumentumszerű formában van, a Felek minden egyéb nyilatkozata, információja, megállapodása és intézkedése csak akkor érvényes, ha szintén dokumentum formájú, és elektronikus úton került intézésre.
Lengyelország. 2.2.1. Adónyilatkozat beszerzése 18 000 Ft eseményenként és végbefektetőnként 7.3. 951523
Lengyelország. AmennyibenVevő és Szállító székhelye Lengyelországban van, a fentieken kívül a következőket kell alkalmazni:
Lengyelország. A lengyel jog kifejezetten nem szabályozza a szerződés átruházását. Az általános szerződési jogi szabályok szintjén azonban hasonló joghatás érhető el két jogügylet kom- binációjával: az engedményezéssel és a tartozásátvállalással. Mindkét jogügyletet sza- bályozza az 1964. évi lengyel Polgári törvénykönyv (Ptk.). A különös szabályok szintjén is találkozunk olyan jogintézményekkel, amelyek joghatása a szerződés átruházásához hasonló. Ilyenek a mezőgazdasági termékek adásvétele, amikor a termelő gazdasága más birtokába kerül; a bérleti szerződés, amikor a bérlemény tulajdonjoga másra száll át, valamint a biztosítási szerződés, amikor a biztosítás tárgya másra száll át. Lengyelország függetlenségének 1918-as visszanyerését követően öt jogrendszer volt hatályban az ország területén: a német, az orosz, az osztrák, a magyar és a francia. A jogrendszer konszolidációját a polgári jog tekintetében az 1933. évi Kötelmi törvény- könyvről szóló elnöki rendelet hozta meg. A Kötelmi törvénykönyv a 168–176. cikkekben szabályozta a jogosulti alanyváltást, a 182–187. cikkekben pedig a kötelezetti alany- váltást. A második világháború után ez a szabályozás a Polgári törvénykönyv 1964-es