Common use of Magyarország és az Európai Unió Clause in Contracts

Magyarország és az Európai Unió. Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés. Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz – stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak; – teljesítik a jogállamiság feltételeit; – biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat; – működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak; – képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére. Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől kezdődően fél éven keresztül Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökének tisztét.

Magyarország és az Európai Unió. Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés. Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz – stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak; – teljesítik a jogállamiság feltételeit; – biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat; – működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak; – képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére. Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől kezdődően fél éven keresztül Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökének tisztét.

Magyarország és az Európai Unió. Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés. Az Európai Unió 1993. 1993 nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz – stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak; – teljesítik a jogállamiság feltételeit; – biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat; – működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak; – képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére. Hazánk 1994. 1994 áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized 12 év során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós EU-tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió EU athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós jelenlegi EU-tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől kezdődően fél éven keresztül Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökének tisztét.

Magyarország és az Európai Unió. Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés. Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz – stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak; – teljesítik a jogállamiság feltételeit; – biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat; – működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak; – képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére. Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized 13 év során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós EU-tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió EU athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós EU-tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől kezdődően fél éven keresztül Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökének tisztét.

Magyarország és az Európai Unió. Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés. Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz – stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak; – teljesítik a jogállamiság feltételeit; – biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat; – működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak; – képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére. Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől kezdődően fél éven keresztül Magyarország töltötte tölti be az Európai Unió soros elnökének tisztét.

Magyarország és az Európai Unió. Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés. Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz – stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak; – teljesítik a jogállamiság feltételeit; – biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat; – működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak; – képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére. Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized 13 év során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele. A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós EU-tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió EU athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós EU-tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is. 2011. január 1-jétől kezdődően fél éven keresztül Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökének tisztét.