Folyamatos díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás

Feltételek

Dimenziók Harmónia

Folyamatos díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelme- sen olvassa el jelen tájékoztatónkat és a „Dimenziók Harmónia” termékünk szerződési feltételeit.

Biztosítónk, az UNIQA Biztosító Zrt. székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

A biztosításközvetítő a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft., szék- helye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

A biztosításközvetítő teljesítési segédje a Raiffeisen Bank Zrt., székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

Biztosítónk és a biztosításközvetítő felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 BKKP Pf.: 777).

A „Dimenziók Harmónia” egy befektetési egységekhez kötött, folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítás.

Melyek a „Dimenziók Harmónia” legfőbb előnyei?

A befektetési egységekhez kötött biztosításoknál a szerződő döntheti el, hogy a díja befektethető részét a biztosító mely eszközalap(ok)ban helyezze el (ún. befektetési egységek formá- jában). A szerződő a rendelkezésre álló eszközalapok közül ho- zamelvárásának és árfolyamkockázat-viselési hajlandóságának megfelelően válogathat. Választását a tartam során a minden- kori igényeinek megfelelően meg is változtathatja. A szerződő- nek így lehetősége van akár olyan befektetésekben is tartania megtakarítását, amelyekhez egyébként csak nagybefektetőként (nagyobb tőkével) juthatna.

A választható eszközalapok befektetési politikáját a „Dimenziók Harmónia” nyugdíjbiztosítás feltételeinek (továbbiakban: Feltéte- lek) 2. sz. melléklete ismerteti.

Kik a biztosítási szerződés szereplői?

A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biz- tosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosítás szolgáltatása a biz- tosított nyugdíjbavonulásához, egészségi állapotának csökke- nésétől vagy halálától függ. A nyugdíjszolgáltatások kedvezmé- nyezettje a biztosított, azaz a biztosító a szolgáltatásokat az ő részére fizeti ki. A biztosított halála esetére kedvezményezettnek akár több személy is megjelölhető.

A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a Xxxxxxxxxx

II.1. fejezetében találhatók.

Milyen időtávra köthető a „Dimenziók Harmónia”?

A termék nyugdíjbiztosítás, ezért tartama a legfeljebb 55 éves biztosított szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorha- táráig – a hatályos rendelkezések szerint a 65. születésnapjáig – tart. A minimális tartam 10 év.

A biztosítási szerződés értelmezését segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kockázatviselés kezdete, a szerződés megszűnésének esetei) a Feltételek II. fejezetében találhatók.

Mi a „Dimenziók Harmónia” szolgáltatása?

A biztosítottat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jog- szabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság meg- szerzése vagy nyugdíjkorhatára betöltése esetén illeti meg a nyugdíjszolgáltatás. Amennyiben a biztosított a szerződés lejá-

rata előtt, de 10 éven belül válik a nyugdíjszolgáltatásra jogo- sulttá, a kifizetés (a biztosító szolgáltatása) kizárólag nem csök- kenő összegű, legalább 10 éves tartamú vagy élethosszig tartó járadék formájában történhet.

Az egészségkárosodási szolgáltatás akkor kerül kifizetésre, ha a biztosított egészségi állapota – a társadalombiztosítási szerv határozata szerint – legalább 40%-os mértékben károsodik.

A szerződés lejáratakor, illetve ha a szerződés tartamából leg- alább 15 év eltelt, a szolgáltatás a szerződés teljes aktuális be- fektetési értéke. Korábban bekövetkező biztosítási eseménynél a szolgáltatás értékét a visszavásárlási összeg határozza meg.

A biztosított halála – mint biztosítási esemény – esetén a bizto- sító a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett(ek)nek. Ezen túlmenően a biztosított halála esetére pénz-visszafizetési garanciát nyújt a biztosító. A garancia lényege, hogy a biztosító a haláleset idő- pontjáig esedékessé vált és be is fizetett folyamatos díjak össze- gének megfelelő (de legalább 150 000 Ft) szolgáltatást akkor is kifizet a kedvezményezett(ek)nek, ha a szerződésen nyilvántar- tott, folyamatos díjakból származó befektetési egységek aktuális értéke éppen akkor ezt az összeget nem érné el.

Ha a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekövetke- zett baleset okozta, 1 000 000 Ft többletszolgáltatás is kifize- tésre kerül.

A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a Feltételek III. fe- jezetéből is tájékozódhat.

Mi határozza meg a befektetés értékét?

A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat al- kotó mögöttes befektetések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik.

Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések kocká- zatát – így különösen az árfolyamkockázatot és az eszközala- pokat alkotó további alapok likviditási helyzetéből fakadó fi- zetőképességi kockázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke- sem hozamgaranciát nem vállal.

A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam visszajuttatásának módját a Feltételek I. fejezete, az esz- közalapok befektetési politikájának módosíthatóságára, az eszköz- alapok létrehozására, lezárására, megszüntetésére, felfüggeszté- sére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudnivalókat a feltételek V. fejezete, az eszközalapok befektetési politikáját a 2. számú melléklete tartalmazza.

Miként teljesíti a biztosító szolgáltatását?

A tartamon belüli biztosítási eseményt a bekövetkezéstől számí- tott 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító a bejelentés, felvilágosítások tartalmát ellenőrizheti, így különböző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifi- zetések teljesítése előtt. A biztosító a szolgáltatást az összes szük- séges irat beérkezését és a jogosultság, illetve a kifizetendő ösz- szeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti. A kifizetés pénznemét az határozza meg, hogy a szerződő a megtakarítást milyen devizanemben nyilvántartott eszköz- alap(ok)ban tartja.

A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a Fel- tételek VIII. fejezete foglalja össze.

A szolgáltatás esetleges korlátozása

A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy sziklamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Továbbá ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezett- ségeit és még néhány egyéb speciális esetben a biztosító men- tesül a szolgáltatás teljesítése alól.

A kizárásokról és mentesülésekről, illetve az ezekben az esetekben kifizethető összegekről részletesen a Feltételek IX. fejezete szól.

Mi a biztosítási díj, és hogyan változhat?

A biztosítási díj az a szerződő által rendszeresen fizetendő ösz- szeg, amelynek ellenében a biztosító a szolgáltatás teljesítését vállalja. A biztosítási díj többféle módon és gyakorisággal is fi- zethető, és a szolgáltatás növelése érdekében – bizonyos korlá- tozásokkal – évente ún. értékkövetéssel növelhető. A megta- karítást a szerződő különböző devizanemekben, esetileg fizetett ún. nyugdíjcélú rendkívüli díjakkal is növelheti, de lehetőség van általános célú, kiegészítő jellegű rendkívüli díjak fizetésére is. A díjfizetésről és módosításának lehetőségeiről, továbbá a díj- fizetés elmulasztásának következményeiről a Feltételek IV. fejeze- téből tájékozódhat. A rendkívüli díj fizetéséről a Feltételek IV.2., az értékkövetési lehetőség részleteiről a IV.5. fejezete szól.

A szerződést terhelő levonások

A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai fedezésére a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket vagy a biztosítási díjból vagy a befektetés értékéből von le. A biztosító az első két évben, illetve a későbbiekben fizetett folyamatos dí- jakat, továbbá a rendkívüli befizetéseket is különböző típusú befektetési egységekre váltja át. Ezek a típusok a költséglevo- nások tekintetében térnek el egymástól, befektetési szempont- ból nem különböznek.

Felhívjuk figyelmét, hogy az első két évre befizetett díjból kép- zett kezdeti egységekből – a feltételek szerinti mértékű – kezdeti költség levonására az utolsó, de legfeljebb a 15. biztosítási év- fordulóig kerül sor, melyet egy esetleges díjcsökkentés sem be- folyásol.

A különböző típusú befektetési egységekről bővebben a Feltételek

I.6. pontja szól, a szerződést terhelő levonások részletezését a

VI. fejezete, továbbá a 3. számú melléklete tartalmazza.

Mik a lehetőségek, ha a szerződő nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségét?

A szerződő az alábbi lehetőségekkel élhet:

– Ha átmeneti pénzügyi gondokkal küzd, három díjjal fedezett év elteltével a díjfizetés akár 1 éves szüneteltetését kérheti.

– Ha a díjakat már várhatóan nem tudná tovább fizetni, két díj- jal fedezett év elteltével díjmentesítést kérhet. Ilyenkor a szerződés további díjfizetés nélkül marad érvényben. Ha a díj- mentesítés a biztosítás 15. évfordulója előtt történik, a bizto- sító a befektetési egységek egy részét elvonja.

– Két díjjal fedezett év elteltével kérheti biztosításának rész- leges vagy teljes visszavásárlását is, utóbbi esetben a szer- ződés megszűnik. Az alap-nyugdíjbiztosítás visszavásárlási ösz- szege a biztosított részére kerülhet kifizetésre. Részleges vissza- vásárlás esetén a befektetés egy része, teljes visszavásárlás ese- tén pedig a teljes befektetés kerül visszaváltásra. A visszaváltás

alapja a befektetés aktuális értéke, amelyet a biztosító a szer- ződés első 15 évében a szerződés kezdetétől eltelt időtől függő mértékben csökkenthet, részleges visszavásárlásnál pedig költséget számít fel. A részleges vagy teljes visszavá- sárlás a szerződésre igényelt esetleges adójóváírás emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségével jár.

Az a természetes személy szerződő, aki a szerződést önálló fog- lalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köti, a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül fel- mondhatja a szerződést.

A szüneteltetésről a Feltételek IV.4., a díjmentesítésről a VII.4., a visszavásárlásról a VII.2., a részleges visszavásárlásról a VII.3. fe- jezete, a 30 napon belüli felmondásról pedig a II.5.31. pontja, il- letve a 3. sz. mellékletének 15. pontja tájékoztat részletesebben.

Milyen egyéb tudnivalókat ajánlunk ügyfeleink figyelmébe?

– A Feltételekben és a szerződésben nem érintett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

– A szerződéssel kapcsolatos esetleges adókötelezettségekről, kedvezményekről elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény rendelkezik. A nyugdíjbiztosításokra vo- natkozó szabályokat külön adózási tájékoztatónk foglalja össze.

– A biztosító jogosult a tudomására jutott, a biztosítási szerző- déssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával össze- függő személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi elő- írásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító kö- teles az adatokat biztosítási titokként kezelni. A biztosítási ti- tokkal, a biztosító adatkezelésével és az adatok továbbítható- ságával kapcsolatos tudnivalókat a Feltételek X.1. fejezete tar- talmazza.

– Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a biztosítási tevékenységről szóló, 2014. évi LXXXVIII. törvényben leírt esetekben – a Feltételek X.1. fejezetében meghatározott szervezeteknek továbbíthatja. A szerző- désre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biztosító- hoz, külföldi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adatkezelő szervezethez is továbbíthassa.

– A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjeszt- heti elő a Feltételek X.5. pontjában foglaltak szerint.

Amennyiben ennek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben rögzített feltételei fennállnak, panaszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172) vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777), vagy a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megismerheti a társaságunk székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx X. xxx. 70–74.) megtalálható Ügyfélszolgá- laton, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon közzétett Panasz- kezelési Szabályzatból.

Az egyéb tudnivalókkal a Feltételek X. fejezete foglalkozik.

Köszönjük, hogy társaságunkat tisztelte meg bizalmával!

Teljes Költség Mutató (TKM)

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás az olyan befekte- tési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások kö- rébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formá- ban – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szol- gáló részét. Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen termék egyben nyugdíjbiztosítás is.

Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költsé- gekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (to- vábbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató érté- kéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM összhangban van a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) szabályozott teljes költségmutatóval.

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi ezen termékcsoport speciális tulajdonságát, – miszerint az jel- lemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdeké- ben, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek szá- mára. A megkülönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítá- sok esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzák a bizto- sítók.

Mi a TKMNy?

A Teljes Költség MutatóNy (TKMNy) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték segít- ségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költsé- geit, amelyek tartalmazzák – többek között - a termékbe beé- pített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKMNy megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelí- tőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költség- mentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked nyugdíjbiztosítási terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKMNy segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűb- ben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált nyugdíjbiztosítások költségszintjeit.

A bemutatott típuspélda a következő

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

• A biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20- 15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal.

• A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valame- lyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tar- tam a konkrét termékre nem elérhető.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja

• A fenti életkorú biztosított

− 2 200 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

− 210 000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.

A nyugdíjbiztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási, il- letve egészségbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet- vagy balesetbiztosítás). A TKM a biztosítási feltétek szerint kötele- zően választandó biztosítási fedezetek kockázati díját veszi fi- gyelembe költségként.

• Jelen „Dimenziók Harmónia” biztosítás esetében a szerző- désbe épített biztosítási kockázat jellemzői a követezőek:

– A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező ha- lála esetén a biztosító a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett(ek)nek. Amennyiben a szerződés folyamatos díjas befektetési értéke nem éri el az aktuális garantált haláleseti összeget, a folya- matos díjas befektési érték helyett a garantált haláleseti ösz- szeg kerül kifizetésre. Az aktuális garantált haláleseti összeg az esedékessé vált és be is fizetett folyamatos díjak összege (részleges visszavásárlás igénylése esetén a kifizetett össze- gekkel csökkentve), de legalább 150 000 Ft.

– Ha a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekö- vetkező baleset okozta, 1 000 000 Ft többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.

A TKMNy számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kap- csolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezménye- ket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltér- nek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum- maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen „Dimenziók Harmónia” folyamatos díjas biztosítás TKMNy értéke:

10 évre 15 évre 20 évre

4,23%–6,19%    3,78%–5,73%    3,10%–5,04%

A TKM Szabályzat szerinti alsó limitértéket meghaladó TKMNy-et eredményező eszközalapok a következők:

Biztonság, Növekedési, Menedzselt, Progresszív, Globális rész- vény, Abszolút hozam, Alternatív energia részvény, Gold nemes- fém, Ázsiai részvény, B-RICH részvény, Nyugat-európai részvény, DWS II.

Ezekhez az eszközalap(ok)hoz tartozó TKMNy értéke(ke)t és a ja- vasolt limitértéktől való eltérés indoklását a szerződési feltételek 0.xx. melléklete tartalmazza.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKMNy értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén érten- dőek, azt feltételezve, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivo- nás semmilyen formában nem történik és a megállapított díj az adott tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKMNy érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi paramétere- inek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értéktől.

A TKMNy számítására vonatkozó módszertan a Rendeletben, az alkalmazására vonatkozó, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói által megalkotott szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható. A biztosítók internetes honlapján a saját termékeire vonatkozó TKM értékek eszközalaponként is elérhetők, míg az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték megtalálható a Magyar Nemzeti Bank honlapján is.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött élet- biztosításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanya- golható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagy- sága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fede- zettel bővíthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerző- désben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldá- sokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. be- fektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKMNy alkalma- zása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált nyugdíjbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2016. július

Adózási tájékoztató a nyugdíjbiztosításokról

az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) alapján

Érvényes 2016. január 1-től

Biztosítási események

A nyugdíjbiztosításban szereplő biztosítási események, az arra kifizethető szolgáltatások a biztosított nyugdíjszolgáltatásra való jogosulttá válásához, egészségi állapotának 40%-os mértéket elérő csökkenéséhez, illetve halálához kötődnek1 (feltételek III. fejezete). A szerződést a biztosított nyugdíjkorhatárához igazo- dóan kell megkötni.

A nyugdíjbiztosításra történő teljesítésre – a haláleseti szol- gáltatást kivéve – a biztosított jogosult. A biztosító teljesítése a szolgáltatásokra történő kifizetés mellett a visszavásárlási ösz- szeg kifizetését is magában foglalja.

A szerződési feltételekben szereplő bizonyos lehetőségek – mint a szerződés tartamának meghosszabbítása vagy a nyugdíjbizto- sítási díjból származó megtakarítások részleges vagy teljes vissza- vásárlása (feltételek VII. fejezete) – általában csak korlátozottan, illetve negatív adókövetkezmények vállalásával igényelhetők.

A szolgáltatások adómentessége

A nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai (feltételek III. fejezete) adó- mentesek.2 A biztosító egyéb kifizetéseinél – beleértve a kiegé- szítő extra egységekből (feltételek I.6.d) pont) teljesített kifizeté- seket – kamatadó és eho fizetési kötelezettség léphet fel.3

Adójóváírás

A magánszemély szerződő által nyugdíjbiztosításra fizetett díj a szerződő adóbevallásakor tett nyilatkozata alapján adójóváírásra jogosít: a befizetett folyamatos díj és nyugdíjcélú rendkívüli befizetések 20%-a, legfeljebb 130 ezer forint – a szerződő ren- delkezése alapján, a személyi adójából – a szerződésen jóváírásra kerülhet. A kedvezmény jóváírásának további feltételei is vannak. A 2015. január 1-jétől befizetett díjak esetében az alap-nyugdíj- biztosítás teljes díjáról csak az esetben adható ki az igazolás, ha a levont kockázati díjrész a 10%-ot nem haladja meg. Ellenkező esetben csak a kockázati díjrésszel csökkentett díj alapján tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat.4

Nem adható ki adójóváírásra jogosító igazolás a kiegészítő biztosításokra befizetett díj után. Jelen terméknél kiegészítő biztosításnak számítanak a választható kockázati kiegészítô biz- tosítások mellett a nyugdíjbiztosítástól független, nem nyugdíj- céjú kiegészítő rendkívüli befizetések (szerződési feltételek 6.d) és 54.b) pontjai).

A biztosító az adóhatóság által a szerződésen történő jóváírás céljából utalt összeget – annak szerződésre történő azonosítását követően – az extra befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint, a folyamatos díjakra aktuálisan megadott eszközala- pokba és arányban ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA befektetési egységekké számítja át (feltételek I.6. b) pont).

Az adójóváírás elvesztése

A nyugdíjbiztosítási szerződés módosítása vagy egyes maradék- jogok – így a (részleges) visszavásárlás (VII. fejezet) – alkalmazása olyan következménnyel járhat, hogy a biztosítás már nem mi- nősül adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosításnak, és a már ki- utalt adójóváírás visszafizetési kötelezettsége is felmerülhet.5

Ez esetben a biztosító a kifizetésből – a hatályos jogszabályok alapján – közvetlenül az adóhatóság részére utalja a korábbi adójóváírások 20%-kal növelt összegét. Amennyiben a kifizetés nem fedezi az adóhatóság részére utalandó összeget, a biztosító a szerződő által teljesítendő további kötelezettségről a szerződő részére igazolást ad.6

Nem jár a nyugdíjbiztosítási kedvezményre való jogosultság el- vesztésével a kiegészítő rendkívüli díjakból származó, nem nyug- díjcélú kiegészítő extra befektetési egységek terhére történő ki- fizetés, de – a befizetéstől eltelt időtől és a megszerzett kamat- jövedelemtől függően – kamatadó és eho fizetési kötelezettség léphet fel.

Kamatadó és eho fizetési szabályok

Amennyiben kamatadó és eho fizetési kötelezettség lép fel, úgy arra az alábbi szabályok vonatkoznak.

Kamatjövedelem a magánszemély bevételének az a része, amely meghaladja a magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét. A befizetett díjak között a kockázati díjakat (díjrészeket) nem lehet figyelembe venni. A kamatjövedelem után a kamatadó mértéke 16%, az eho 6%, de a kamatjövedelem bizonyos esetekben ked- vezményesen vehető figyelembe.

• Az extra befektetési egységek terhére történő kifizetésekre már a befizetéstől számított 5 év eltelte után nem kell kamatadót és ehot fizetni.

• Feleződik a kamatadó és az eho az extra befektetési egységek ter- hére történő kifizetésekre a befizetést követő 3 év eltelte után, a folyamatos díjakból származó befektetési egységek terhére történő kifizetésekre pedig a szerződéskötést követő 6 év eltelte után.

A kamatjövedelem után az adót a biztosítónak kell megállapítania, levonnia, befizetnie és bevallania.

Jelen tájékoztató nem teljes körű, csak az általános tudnivalók áttekintésére szorítkozik, az egyedi esetekre, részletekre vonat- kozóan, kérjük, tanulmányozza az eredeti törvényi előírásokat vagy kérje adószakértő tanácsát. A kizárólag a jelen tájékoztatóra történő hagyatkozásból származó felelősségét az UNIQA Bizto- sító Zrt. kizárja.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak, ami érintheti a már megkötött szer- ződéseket is!

1 Szja tv. 3.§ 93. pont

2 Szja tv. 0.xx. melléklet 6.6. pont 3 Szja tv. 65.§ és Eho tv. 3/A §

4 Szja tv. 44/ C § (1) – (5) és 44/D § 5 Szja tv. 44/ C § (8)

6 Szja tv. 44/ C § (6)

„Dimenziók Harmónia” Termékkód: 336

folyamatos díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás

I. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK 2

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 3

II.1. A biztosítási szerződés alanyai 3

II.2. A biztosítási szerződés létrejötte 3

II.3. A szerződés hatályba lépése 4

II.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 4

II.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 4

II.6. Tartamhosszabbítás 4

II.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 4

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 5

III.1. Nyugdíjszolgáltatás 5

III.2 Egészségkárosodási szolgáltatás 5

III.3. Haláleseti szolgáltatás 6

III.4. Járadékszolgáltatás 6

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 6

IV.1. A biztosítás díja 6

IV.2. Rendkívüli díjfizetések 6

IV.3. A díjfizetés elmulasztásának következményei 7

IV.4. A díjfizetés szüneteltetése 7

IV.5. Értékkövetés 7

V. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 8

VI. JÓVÁÍRÁSOK ÉS TERHELÉSEK A SZERZŐDÉSEN 10

VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 10

VII.1. A maradékjogok fogalma 10

VII.2. Visszavásárlás 10

VII.3. Részleges visszavásárlás 11

VII.4. Díjmentesítés 11

VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 11

VIII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 11

VIII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 12

IX. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK 12

IX.1. A közlési és változásbjelentési kötelezettség megsértésének következményei 12

IX.2. Mentesülések 12

IX.3. Kizárások 13

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK 13

X.1. Az adatok nyilvántartása 13

X.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok 14

X.3. Kötvénykölcsön 14

X.4. A biztosítási kötvény elvesztése 14

X.5. Panaszok bejelentése 14

1. sz. melléklet 16

I. Visszavásárlási, részleges visszavásárlási százalékok 16

II. Haláleseti kockázat díja 16

2. sz. melléklet 17

Az eszközalapok befektetési politikája 17

3. sz. melléklet 31

A feltételekben ismertetett, változtatható adatok aktuális értékei 31

4. sz. melléklet 33

A járadékszolgáltatás feltételei 33

Halál esetére szóló kiegészítõ biztosítás feltételei 36

Xxxxxxxx halál esetére szóló kiegészítõ biztosítás feltételei 38

Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítõ biztosítás feltételei 40

Jelen feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatko- zással kötöttek.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogsza- bályok az irányadók.

I. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

1. Az ESZKÖZALAPOK a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, a befektetés nyilvántartásának pénznemében és a befektetések kockáza- tában térnek el egymástól. (Az eszközalapok befektetési po- litikáját a jelen feltételek 2. sz. melléklete ismerteti.)

2. Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részese- dést kifejező – BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKRE vannak felosztva. A szerződőnek az eszközalapokból való részesedését a szer- ződésén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.

3. Az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egy- ségek értékelése révén részesülnek a befektetés eredmé- nyéből.

A kamat- és osztalékbevételek az eszközalapokba kerülnek visszaforgatásra, a befektetéssel összefüggő közvetlen költ- ségek (így különösen az eszközalapok és az esetleg azokat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költsé- gek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek levo- násra.

Az eszközalapok aktuális értéke alapján történik a befekte- tési egységek vételi és eladási árának megállapítása, ezért az eszközalap értékére gyakorolt hatások is a befektetési egységek árfolyamán keresztül jelentkeznek.

A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzs- dei napon, az ún. ÉRTÉKELÉSI NAPOKON újraértékeli. Értékelési napnak – amennyiben egy adott eszközalap esetében annak befektetési politikája ettől eltérően nem rendel- kezik – csak olyan kereskedési nap minősülhet, amelyen az eszközalapok mögöttes befektetési eszközeinek vé- tele és eladása egyaránt lehetséges, mégpedig ugyan- azon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközértéken).

A díj, illetve a szolgáltatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befektetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a szolgáltatás(ok) értékét a pénznemek egymás- hoz viszonyított árfolyama, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.

A befektetési egységek árfolyamának változásához, vala- mint az eszközalapokat alkotó további alapok likviditási (fizetőképességi) helyzetéhez, továbbá a pénznemek át- váltási arányaihoz és az átváltás költségeihez kapcsolódó kockázatot teljes egészében a szerződő viseli.

4. A befektetési egység valamely értékelési napon számított VÉTELI ÁRA (ÁRFOLYAMA) az az eszközalaponként meghatáro- zott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a szolgáltatások kifizetésekor, a befektetési egységek készpénzértékének ki- számításakor alkalmaz. A vételi árfolyam az eszközalap ak- tuális értékének és az eszközalapban kezelt összes befekte- tési egység aktuális számának a hányadosa.

5. A befektetési egység valamely értékelési napon számított ELADÁSI ÁRA (ÁRFOLYAMA) az az eszközalaponként és a befek- tetési egységek típusa (6. pont) szerint meghatározott ak- tuális árfolyam, melyet a biztosító a biztosítási díj befektetési egységekre történő átszámításánál alkalmaz. A vételi és el- adási ár viszonyát a 3. sz. melléklet 5. pontja tartalmazza. Az eladási ár a vételi árat legfeljebb az eladási ár 5%-ával ha- ladhatja meg.

6. A biztosító az első és második biztosítási évben esedékes folyamatos díjakat ún. KEZDETI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKRE szá- mítja át.

A harmadik évtől esedékes folyamatos díjak ún. MEGTAKARÍ- TÁSI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKRE kerülnek átszámításra.

A biztosító a kezdeti befektetési egységeket a díjfizetési tar- tam (24. pont) lejáratakor, de legkésőbb a tizenötödik biz- tosítási évfordulón automatikusan – azonos számú és azo- nos eszközalapokban levő – megtakarítási egységekké ala- kítja át.

Külön-külön azonosíthatóan tartja nyilván a biztosító a kü- lönböző fajta EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKET:

a) a nyugdíjbónusz jóváírásból származó „NYUGDÍJBÓNUSZ EXTRA” befektetési egységeket (71. pont)

b) az adóhatóságtól utalt adójóváírás befektetéséből szár- mazó „ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA” befektetési egységeket, (70. pont),

c) a nyugdíjbiztosításra teljesített rendkívüli befizetésekből képzett „NYUGDÍJ EXTRA” befektetési egységeket (54. a) pont),

d) a nyugdíjbiztosítástól független, nem nyugdíjcélú ki- egészítő rendkívüli befizetésekből képzett „KIEGÉSZÍTŐ EXTRA” befektetési egységeket (54. b) pont),

A befektetési egységek ezen típusai befektetési szempont- ból azonosak, de eltérnek a rájuk vonatkozó költségek, jó- váírások és maradékjogok (1. és 3. sz melléklet), valamint – a mindenkori jogszabályoktól függően – az adókedvezmé- nyek, adó- és járulékfizetési kötelezettségek tekintetében.

7. A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egy- ségek AKTUÁLIS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az idő- pont nem értékelési napra esik – az azt követő első értéke- lési napon érvényes vételi árával egyezik meg. A befektetési egységek aktuális értéke az eszközalap nyilvántartási pénz- nemében kerül meghatározásra.

8. A szerződés aktuális FOLYAMATOS DÍJAS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE a kezdeti és megtakarítási egységek eszközalaponként össze- sített aktuális befektetési értéke.

Az ALAP-NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSHOZ a szerződésen nyilvántartott kezdeti, megtakarítási, nyugdíjbónusz, nyugdíj extra és adójóváírás extra befektetési egységek tartoznak. Az alap- nyugdíjbiztosítás aktuális BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE a hozzá tartozó befektetési egységek összesített aktuális befektetési értéke. A szerződés aktuális TELJES BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az alap-nyug- díjbiztosítás és a kiegészítő extra befektetési egységek össze- sített aktuális befektetési értéke.

9. Amennyiben a költségek pénzneme miatt a pénznemek közötti átszámítás válik szükségessé, az a befektetési egy-

ségek értékének meghatározásával egyidejűleg, az arra a napra érvényes MNB devizaárfolyamokon történik.

10. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és ér- tékéről évente egyszer írásos tájékoztatót küld, a napi tá- jékozódási lehetőséget pedig a 3. sz. melléklet 16. pontjában megjelölt módon biztosítja.

11. A jelen biztosítási szerződés részét képező 3. sz. melléklet- ben szereplő információk, adatok, mennyiségek – az ugyancsak a jelen szerződésben rögzített korlátozásokkal – változhatnak. A 3. sz. melléklet 4., 8., 10., 12., 14., 15., 16. pontjaiban összegszerűen megadott költségek, költségha- tárok, pénzösszegek legfeljebb a kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos 3. sz. melléklet érvényességének kez- deti időpontjait fél évvel megelőző időpontok közötti idő- szakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hiva- talosan közzétett fogyasztói árindexet 5 százalékponttal meghaladó mértékben emelkedhetnek. Ha valamely költ- ség korábban 0 Ft volt, úgy az emelés alapjául legfeljebb 200 Ft-ot lehet figyelembe venni.

Az esetleges változásokról a biztosító a szerződőnek – a mó- dosítás érvényességét megelőző 60. napig – előzetes írásos értesítést küld.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

II.1. A biztosítási szerződés alanyai

12. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási díj ellenében a szerződés feltételei- ben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötele- zettséget.

13. A SZERZŐDŐ az a személy, aki a biztosítás megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

A szerződésre vonatkozó jognyilatkozatok megtétele a szer- ződő joga és kötelessége. A biztosító a szerződés módosí- tására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor tekinti joghatályosnak, ha azokat valamely szervezeti egységéhez írásban eljuttatták.

A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, il- letve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biz- tosítottat tájékoztatni.

14. A BIZTOSÍTOTT az a természetes személy, akire a biztosító koc- kázatviselése vonatkozik. Nem lehet biztosított az a személy, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyug- díjat, járadékot vagy rehabilitációs ellátást állapítottak meg, illetve aki megváltozott munkaképessége miatt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra irányuló kérelmet nyújtott be. A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

A biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéssel a szerződő felet meg- illető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

15. A KEDVEZMÉNYEZETT az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a ki- jelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet ne- vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezek- hez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Kedvez- ményezettként több személy is megnevezhető.

A kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és biztosított írás- beli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a szerződésben más kedvezményezettet nem neveztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási ese- mény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem je- löltek meg, a kedvezményezett maga a biztosított, illetve a haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse.

Jelen biztosítás esetében a haláleseti szolgáltatások kivé- telével az egyéb szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított.

A szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személyek hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

II.2. A biztosítási szerződés létrejötte

16. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli AJÁN- LATTAL kezdeményezi.

17. A biztosító az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozatot

és orvosi vizsgálatot is kérhet.

18. A szerződés úgy jön létre, hogy a biztosító az ajánlat és a hozzá tartozó nyilatkozatok, szükséges dokumentumok alapján kockázatelbírálást végez, majd az ajánlat elfoga- dásáról fedezetet igazoló dokumentumot, KÖTVÉNYT állít ki.

19. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot módosításokkal el- fogadnia. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Lényeges eltérés esetén a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor írás- ban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

20. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot annak beérkezését követő tizenöt napon belül, – amennyiben az ajánlat el- bírálásához egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szük- séges, hatvan napon belül – indoklás nélkül elutasítania.

21. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezését követő 15 napon belül, – amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szükséges, hatvan napon belül – nem nyilatko- zik.

22. A biztosítás technikai (díjfizetési) KEZDETE a kötvényen ekként megjelölt nap.

23. A szerződés LEJÁRATA az a nap, melyen a biztosított – a szer- ződés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerinti – öreg- ségi nyugdíjkorhatárát betölti.

A TARTAM a szerződés kezdete és lejárata közötti időszak.

A szerződés tartama legalább 10 év.

24. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ a tartam éveiben a kötvényen a biz- tosítás kezdeteként megjelölt hónap és nap szerinti évfor- duló. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAPFORDULÓ minden hónapban a hó első napja. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAP két egymást követő biztosí- tási hónapforduló közötti időszak.

A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK a biztosítási évfordulókhoz igazodó egy éves időtartam (biztosítási év), kivéve az utolsó – esetleg nem teljes – biztosítási évet, mely a biztosítási esemény be- következtéig, azaz a biztosított öregségi nyugdíjkorhatár- ának betöltéséig tart

.

Díjfizetési tartam: A díjfizetési kötelezettség a lejárattal egy- beeső, illetve – ha a lejárat nem biztosítási évfordulóra esik

– a lejáratot megelőző biztosítási évfordulóig tart.

25. A jelen (alap)biztosítás mellé – külön díj ellenében – kocká- zati kiegészítő biztosítások köthetők. Ugyancsak kiegészítő biztosításnak tekintendők az I.6.d) pont szerinti rendkívüli befizetések.

II.3. A szerződés hatályba lépése

26. A szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szerződés ha- tályba lépésének feltétele, hogy a szerződő az első díjat leg- később a szerződés létrejöttéig megfizesse, kivéve ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg.

II.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete

27. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

28. A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerződésekre a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap VÁRAKOZÁSI IDŐT köt ki. A várakozási idő alatt a biztosító csak a kocká- zatviselés ideje alatt bekövetkezett balesetből eredő bizto- sítási eseményekre vállalja a kockázatot. Amennyiben a vá- rakozási időn belül bekövetkezett biztosítási esemény nem baleset következménye, a biztosító a szolgáltatást nem tel- jesíti, és a szerződés a befizetett folyamatos díjak visszatérí- tése, valamint a befizetésekből származó extra befektetési egységek értékének (I.6. pont) kifizetése mellett megszűnik.

29. Jelen feltételek szempontjából BALESET a biztosított akaratá- tól független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

II.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése

30. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bármelyikének bekövetkeztével megszűnik:

– a biztosított halálával;

– a szerződés lejáratával (23. pont);

– a szerződés megszűnésével járó egyéb szolgáltatások tel- jesítésével; (III.1.40. és III.2.41. pont);

– díjnemfizetés esetén (56.a) pont);

– a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (VII.2. feje- zet);

– költségfedezet hiánya esetén (VI.74. pont);

– egyéb, a feltételekben (II.5.31. és 36. pont) meghatározott esetekben.

A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – a szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja. Az élet- biztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növe- kedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

A szerződés megszűnésével az esetleges kiegészítő biztosí- tások is megszüntetésre kerülnek.

31. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló kötvény kézhezvé- telétől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmon- dani.

Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését követő 15 napon belül – a feltételek 3. sz. mel- lékletének 15. pontjában meghatározott módon – elszámol a befizetett díjakkal. A szerződő nem mondhat le érvénye- sen az őt megillető felmondási jogról.

II.6. Tartamhosszabbítás

32. A szerződőnek joga van a szerződés tartamának biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítá- sára, akár több alkalommal is, azonban legfeljebb a biztosí- tott 75. születésnapját megelőző évfordulóig. A szerződő- nek nyilatkoznia kell, hogy a hosszabbítást a folyamatos díj- fizetés folytatásával vagy díjfizetés nélkül kéri. A hosszabbí- tásra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelemnek a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.

A tartam hosszabbítása – a hatályos jogszabályoktól függően – befolyásolhatja a szerződésre nyugdíjbizto- sításként járó esetleges kedvezményeket, illetve a ko- rábban igénybevett kedvezményekre vonatkozóan a törvényben meghatározott mértékkel növelt visszafi- zetési kötelezettséggel is járhat.

A szerződés meghosszabbítása esetén az aktuális garantált haláleseti összeg csak a biztosított baleseti eredetű halála esetén kerül figyelembe vételre. A baleseti halál többletszol- gáltatásra (44. pont) vonatkozó kockázatviselés, továbbá a kiegészítő kockázati biztosítások a hosszabbítás első napját megelőző nap végével megszűnnek, de kiegészítő rendkí- vüli befizetések (I.6. d) pont) teljesítésére a szerződőnek to- vábbra is lehetősége marad.

II.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

33. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak

megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségé- nek eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása ön- magában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges körülmények megváltozását, így különösen a biztosított foglalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt koc- kázat (például balesetveszély) szempontjából történő meg- változását.

34. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat.

35. A biztosított az ajánlat aláírásával felhatalmazza a biz- tosítót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biz- tosítási szerződés megkötésével, módosításával, állomány- ban tartásával, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elen- gedhetetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló hatályos törvényben meghatározott egyéb célok körében az arra jo- gosultak számára továbbítsa. Egyúttal a biztosított felmenti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alapján nyilván- tartó személyeket és szervezeteket (többek között házior- vos, társadalombiztosítási szerv) a titoktartási kötelezettsé- gük alól.

36. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti- zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított harmicadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta. A biztosító az ebből eredő jogo- kat csak a szerződéskötést, illetve a változás bejelentést kö- vető első öt évben gyakorolhatja.

37. A szerződő és a biztosított köteles 5 munkanapon belül be- jelenteni a szerződésben rögzített adatainak (különös te- kintettel: lakcím, név) megváltozását.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

38. Biztosítási esemény, ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt

a) eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyug- díjkorhatárát,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjjogosultságát megszerzi;

c) egészségi állapota legalább 40%-ot elérő mértékben

károsodik;

d) elhalálozik.

Az EGÉSZSÉGKÁROSODÁS akkor minősül biztosítási esemény- nek, ha az egészségkárosodás megállapítására vonatkozó kérelmet a kockázatviselés ideje alatt nyújtották be az ille- tékes társadalombiztosítási szervhez, és ha az azt megálla- pító határozat kiadása a kockázatviselés időszakára esik.

A biztosítási esemény időpontja a határozat kiadásának kelte.

III.1. Nyugdíjszolgáltatás

III.1.1. Nyugdíjkorhatár betöltése

39. Amikor a biztosított eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatárát (38.a) pont), a biztosító nyug- díjszolgáltatásként az alap-nyugdíjbiztosítás azon a napon érvényes aktuális befektetési értékét fizeti ki. A nyugdíjszolgáltatás mellett a kiegészítő extra befekte- tési egységek aktuális befektetési értéke is kifizetésre kerül, és a szerződés megszűnik.

III.1.2. Nyugdíjjogosultság korhatár előtti megszerzése

40. Amennyiben a biztosított nyugdíjjogosultságát öregségi nyugdíjkorhatára előtt megszerzi (38.b) pont), akkor az igényelhető szolgáltatás:

a) Ha a szerződés kezdetétől legalább 10 év eltelt, a szer- ződés az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó befektetési egységek aktuális visszavásárlási értékének (VII.2.76. pont), a 15. biztosítási évfordulót követően pedig az alap-nyugdíjbiztosítás aktuális befektetési értékének megfelelő összeg nyugdíjszolgáltatásként történő kifize- tésével megszüntethető.

b) Ha a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a szer- ződés megszüntetése az alap- nyugdíjbiztosítás a) pont szerinti értékének legalább 10 éves tartamú (vagy a biz- tosított haláláig tartó), nem csökkenő összegű járadékra váltása mellett, a biztosítónál akkor ilyen célra rendel- kezésre álló megfelelő járadéktermékek feltételei szerint kérhető.

Az alap-nyugdíjbiztosítás megszüntetésekor a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális befektetési értéke ugyancsak kifizetésre kerül.

III.2. Egészségkárosodási szolgáltatás

41. Amennyiben a biztosított egészségi állapota legalább 40%- ot elérő mértékben károsodik (38.c) pont), akkor a szerződés az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó befektetési egységek ak- tuális visszavásárlási értékének (VII.2.76. pont), a 15. biz- tosítási évfordulót követően pedig az alap-nyugdíjbiztosítás aktuális befektetési értékének megfelelő összeg egész- ségkárosodási szolgáltatásként történő kifizetésével meg- szüntethető.

Az alap-nyugdíjbiztosítás megszüntetésekor a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális befektetési értéke ugyancsak kifizetésre kerül.

III.3. Haláleseti szolgáltatás

42. Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt elha- lálozik,

a) a szerződés folyamatos díjas befektetési értéke, de legalább az aktuális garantált haláleseti összeg és

b) a szerződés extra befektetési értéke, (melybe a nyug- díjbónusz extra befektetési egységek csak legalább 2 évi díj befizetése esetén és a 2. biztosítási évfordulót követő elhalálozás esetén kerülnek beszámításra)

kerül a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére kifizetésre, és a szerződés megszűnik.

43. Az AKTUÁLIS GARANTÁLT HALÁLESETI ÖSSZEG az alapbiztosításra a haláleset időpontjáig esedékessé vált és ténylegesen be is fizetett – díjbeszedési költség nélküli – folyamatos díjak ér- téke, de legalább 150 000 Ft.

Amennyiben a szerződés megtakarítási egységei terhére részleges visszavásárlás történik, az aktuális garantált halá- leseti összeg ezen kifizetett összeg(ek)kel csökken, de nagy- sága továbbra is legalább 150000 Ft.

Az esetleges tartamhosszabbítás (II.6. fejezet) ideje alatt az aktuális garantált haláleseti összeg csak a biztosított baleseti eredetű halála esetén kerül figyelembe vételre.

44. Amennyiben a biztosított halálát baleset okozta, a III.3.42. pontban szereplő szolgáltatás felett 1000000 Ft kerül többletszolgáltatásként kifizetésre. Ebben a vonatkozás- ban biztosítási esemény, ha a biztosított – a baleset bekö- vetkeztétől számított – 1 éven belül, a biztosítás tartama alatt halálozik el.

III.4. Járadékszolgáltatás

45. A biztosító az egyösszegű nyugdíj- és egészségkárosodási szolgáltatások (III.1. és III.2. fejezet) teljesítése előtt minden esetben felkínálja a jogosult részére a kifizetendő összeg a

4. sz. melléklet szerinti járadékra váltásának lehetőségét. A biztosított tetszése szerint választhat a biztosító – a szol- gáltatás esedékességekor rendelkezésre álló – egyéb jára- dékbiztosítási kínálatából, feltéve, hogy a folyósítható jára- dék összege a járadékbiztosítás szerződési feltételeiben rög- zített minimális szintet eléri.

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

IV.1. A biztosítás díja

46. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezettsé- gek teljesítését a biztosítási díj ellenében vállalja.

47. A biztosítás folyamatos (rendszeres) éves díjfizetésű. A díjak a 3. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott pénz- nemben esedékesek.

48. A szerződés első díját az ajánlattételkor kell megfizetni. A biztosítási ajánlaton egyértelműen jelölni kell, hogy a be- fizetett első díj mely időszakra vonatkozik.

A szerződés későbbi, folytatólagos díjai a további biztosítási évfordulókon, előre esedékesek.

49. A biztosító hozzájárulhat az éves díj részletekben történő fizetéséhez. Részletfizetés esetén a díjak a megfelelő rész- letfizetési időszak első napján, előre esedékesek.

A díjfizetés ajánlattételkor megválasztott gyakoriságát a szerződő a biztosítási évfordulókon megváltoztathatja, amennyiben erre irányuló kérését az évforduló előtti 30. napig írásban jelzi a biztosítónak, és ha a biztosító ahhoz hozzájárul.

A biztosító a teljes biztosítási évre esedékes díjat az esetben is követelheti, ha a szerződés valamely okból a biztosítási éven belül szűnne meg.

50. Az esedékes díjak befizetésekor ún. díjbeszedési költség kerül levonásra, mely a díjfizetés módjától függ és változhat; mértékét az aktuális 3. sz. melléklet 4. pontja tartalmazza.

51. A szerződő – a 3. sz. melléklet 2. pontjában meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befektetésre kerülő részét mely esz- közalap(ok)hoz és milyen arányban rendelje.

52. A biztosító a szerződésre azonosítható díjat – a díjbeszedési költség és az esetleges kiegészítő biztosítások díjának levo- nása után – a szerződő rendelkezésének megfelelően be- fektetési egységekre számítja át.

53. A befektetési egységekre történő átszámítás legkorábban a díj esedékességekor, legkésőbb pedig a teljes (az esetleges kiegészítő biztosítások díját is tartalmazó) esedékes díj biz- tosítóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra ér- vényes eladási árakon történik. Amennyiben a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibá- jából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosí- tást gátló körülmény megszűnésétől kell számítani. Az át- számítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmen- tesen kezeli.

Az első díj befektetési egységekre történő átszámításának feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szer- ződőnek.

IV.2. Rendkívüli díjfizetések

54. A szerződő a szerződésre rendkívüli díjfizetéseket is teljesít- het, ha ezen befizetések nagysága esetenként a 3. sz. mel- léklet 1. pontjában meghatározott összeget eléri.

A biztosító befizetett díjnak a számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

A rendkívüli díj (díjelőírás) pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntar- tott díjbevételi számlájára érkezett be.

A rendkívüli befizetés lehet

a) a nyugdíjbiztosítás rendszeres díján felüli eseti, nyugdíj- célú befizetés, vagy

b) kiegészítő, az alap-nyugdíjbiztosítástól független, ál- talános célú befizetés.

Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésé- nek időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a be- fizetés milyen célú rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az összeg az átszámítás után – a 3. sz. melléklet

2. pontjában meghatározott keretek között – mely eszköz- alapokban és milyen arányban kerüljön nyugdíj extra, il- letve kiegészítő extra befektetési egységként elhelye- zésre.

A befektetési egységekre történő átszámítás a díj beérkezé- sét követően, legkésőbb a rendkívüli díj biztosítóhoz tör- ténő beérkezését követő 3. értékelési napra érvényes eladási árakon történik. Amennyiben a rendkívüli díjfizetés rendel- tetése nem egyértelmű, vagy a befizetés szerződésre tör- ténő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem vé- gezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biz- tosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.

55. A biztosító a különböző célú rendkívüli befizetésekből szár- mazó extra befektetési egységeket elkülönítetten kezeli, így azokról a szerződő külön rendelkezhet.

IV.3. A díjfizetés elmulasztásának következményei

56. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a szerződő felet a díjfizetés teljesítésére 30 napos póthatáridő megadásával írásban felszólítja. A határidő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség nap- jára visszamenő hatállyal megszűnik, illetve díjmentesítésre kerül, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

a) Ha a szerződés tartamából kevesebb, mint 2 év telt el, vagy kevesebb, mint 2 évi esedékes díj került befize- tésre, a biztosítási szerződés az extra befektetési egysé- gek – nem ideértve a jóváírásokból származó nyugdíjbó- nusz extra befektetési egységeket – befektetési értékének a szerződő részére történő kifizetésével megszűnik.

Ha a szerződő korábban nem értesíti a biztosítót a szerző- dés megszüntetésének szándékáról, a biztosító az extra be- fektetési egységek kifizetését az elmaradt esedékességet kö- vető 7. hónapfordulón számított aktuális befektetési érté- kükön, a 7. hónapfordulót követő 15 napon belül teljesíti.

A kifizetés elszámolása a VII.2.76. pontban írottak szerint történik.

b) Ha a szerződés tartamából legalább 2, díjjal fedezett év már eltelt, a szerződés díjmentesítésre (VII.4. fejezet) kerül, ha a szerződő ehelyett nem kéri a szerződés meg- szüntetését és a visszavásárlási összeg (VII.2.76. pont) ki- fizetését.

Amennyiben a szerződés fenti esetekben történő – azaz nem a III.38. pont szerinti – megszűnése a hatályos jogsza- bályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésé- vel és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító az esetleges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által tel- jesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szer- ződő részére igazolást ad.

57. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő – a biz- tosított életbenléte esetén – a megszűnés napjától számí- tott 6 hónapon belül kérheti a biztosítót a kockázat- viselés helyreállítására, amennyiben pótolja az elmaradt

díjakat. A biztosító a hozzájárulását újabb kockázatelbírálás eredményétől is függővé teheti.

A biztosító kockázatviselése (az eredeti tartalommal és ösz- szeggel) a teljes hátralék befizetését követő nap 0. órájától kezdődik újra (reaktiválás). .

A pótlólagos díjak befektetési egységekre történő átszámí- tása legkésőbb a pótlólagos díj biztosítóhoz történő beér- kezését követő 3. értékelési napra érvényes eladási árakon történik. Amennyiben a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmény megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biz- tosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli. A szerző- désre könyvelés feltétele, hogy a biztosító a reaktiváláshoz hozzájáruljon.

IV.4. A díjfizetés szüneteltetése

58. Amennyiben a szerződés tartamából már legalább 3, díjjal fedezett év eltelt, a szerződő (az elmaradt díj esedékessé- gétől számított 90 napon belül) kérheti a díjfizetésnek az elmaradt díj esedékességétől számított, legfeljebb 1 éves szüneteltetését.

59. A szüneteltetés alatt a biztosító kockázatviselése folyamatos. Az esetleges kiegészítő biztosításokra vonatkozó kocká- zatviselés csak a szerződő külön kérésére, a biztosító hoz- zájárulásával, a kiegészítő biztosítás díjának megfizetése el- lenében tartható fenn.

A biztosító a VI.72. pontban szereplő költségeket a szüne- teltetés alatt is felszámítja, de nem kéri az elmaradt díjak pótlását.

A szüneteltetési időszak leteltét követően elsőként esedékes díj teljes, egyértelműen azonosítható módon történő beér- kezésével a kockázatviselés a kiegészítő biztosításokra is újra fennáll. A díjfizetés elmaradása esetén a szerződés – e díj esedékessége hónapjának utolsó napján – automatikusan díjmentesítésre kerül.

60. A díjfizetés szüneteltetése legalább két egymást követő, díjfizetéssel eltelt biztosítási év után ismételten igényel- hető.

IV.5. Értékkövetés

61. Jelen biztosítási szerződés esetében az értékkövetés a bizto- sítás folyamatos díjának biztosítási évfordulóval történő emelése a várható szolgáltatás növelésének érdekében.

62. Amennyiben a biztosító kezdeményezi a díj emelését (in- dexálását), arról a biztosító a biztosítási évfordulót meg- előző 45. napig írásban értesíti a szerződőt.

A szerződőnek jogában áll az emelést a biztosítási idősza- kot megelőző 30. napig írásban visszautasítania. Amennyi- ben a szerződő a megadott határidőig nem utasítja vissza az emelést, a szerződés az értesítésnek megfelelően módo- sításra kerül.

63. A biztosító az értékkövetésre vonatkozó javaslatánál a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexe- ket és a várható inflációt is figyelembe veszi.

64. A szerződő által kezdeményezett értékkövetést (ide értve azt is, ha a szerződő a biztosító által kezdeményezettnél na- gyobb mértékű emelést kér) a biztosítónak jogában áll el- utasítania, vagy annak elfogadásáról – illetve esetleges kor- látozásokkal történő elfogadásáról – újabb egészségi nyilat- kozat, illetve orvosi vizsgálat alapján dönteni. Az értékköve- tés legkorábban a biztosítási évfordulóval válik hatályossá, további feltétele, hogy azt a biztosító írásban visszaigazolja, és az első emelt díj beérkezzen a biztosítóhoz.

V. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA

65. A szerződő bármikor rendelkezhet a jövőben esedékes díjak más eszközalapokba történő ÁTIRÁNYÍTÁSÁRÓL. Az erre vonatkozó egyértelmű írásbeli kérelemnek a díj esedékes- sége előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie. Az át- irányítás feltételeit a 3. sz. melléklet 9. pontja, költségét a

3. sz. melléklet 10. pontja tartalmazza.

66. A meglévő befektetési egységek – a 3. sz. melléklet 11. pont- jában meghatározott feltételekkel – a termékhez rendelke- zésre álló más eszközalapokba, a szerződő kérésére ÁTHE- LYEZHETŐK.

Az áthelyezés legkésőbb az erre vonatkozó kérelem biztosí- tóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvé- nyes vételi árakon történik: az áthelyezésre kerülő befekte- tési egységek értéke vételi áron kerül megállapításra, mely érték – kedvezményesen – ugyancsak vételi áron kerül az új eszközalapban befektetési egységek formájában jóváírásra. Amennyiben az áthelyezési kérelem nem egyértelmű, vagy annak szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani.

Áthelyezés első ízben a biztosítási kötvény kézhezvételét

követően kérhető.

Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a 3. sz. melléklet

12. pontjában szereplő költséget számítja fel. Az áthelyezési költség az áthelyezendő egységek vételi árának legfeljebb 9 ezreléke lehet.

67. A biztosítónak jogában áll

– az eszközalapok befektetési politikáját módosítania, melyről lényeges eltérés esetén a biztosító külön írásos tá- jékoztatót is küld,

– új eszközalapokat létrehoznia,

– eszközalapokat lezárnia (amikor az adott eszközalapba további befektetés már nem lehetséges), illetve megszün- tetnie;

– illetve eszközalapokat felfüggesztenie.

A biztosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hónappal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő ren- delkezhessen befektetésének más eszközalapba történő át- helyezéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irá- nyításáról.

Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás idő- pontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egységeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szer- ződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

68. A biztosító az eszközalapokat felfüggesztheti az eszköz- alapok hátterét képező befektetési alapokkal, értékpa- pírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos ha- tósági intézkedésre, döntésre vagy ezen alapokkal, ér- tékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kibocsátó, forgalmazó, letétkezelő, alapkezelő intézke- désére, döntésére, helyzetére figyelemmel. A biztosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 mun- kanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve eladására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak szerint jár el: az eszközalap felfüggesztése alatt beérkező, befektetési egységek vételére, áthelyezésére, eladására vonatkozó igényeknek a biztosító a felfüggesztést követő első, ál- tala megjelölt értékelési napon, az ezen a napon érvé- nyes árfolyamon tesz eleget. Az árfolyamváltozásból és a kifizetések felfüggesztés miatti elhalasztásából eredő kockázatot – mint befektetési kockázatot – teljes egé- szében a szerződő viseli.

Az eszközalapok felfüggesztésére vonatkozó szabályozás (Bit. 127.§):

(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap be- fektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továb- biakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek- nek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszköz- alap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szol- gáló körülményről való tudomásszerzését követően haladékta- lanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatály- lyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a bizto- sítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivéte- lével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezé- sek – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszköz- alap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tá- jékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett vala- mennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti eze- ket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatko- zóan szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelke- zést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tá- jékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszköz- alapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szer- ződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülöní- tetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüg- gesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az esz-

közalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyil- vántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beér- kező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik nap- tól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződés- ben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási ese- mény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása ese- tében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek fi- gyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti ese- tekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő ti- zenöt napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vető első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szer- ződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüg- gesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-fel- függesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján hatá- rozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötele- zettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében tel- jesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosí- tottanként legfeljebb harminc millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kocká- zati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a kü- lönbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás ke- retében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszköz- alap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának le- jártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést ha- ladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát köve- tően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény meg- szűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés sze- rinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, il- letve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama to- vábbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszkö- zei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszün- tetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalap- pal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása ér- dekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszköz- alap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüg- gesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik to- vább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid esz- közök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket el- különítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántar- tani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)–

(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti esz- közalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétvá- lasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amely- nek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelen- ként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó is- mert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségét – e § rendelkezésit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi meg- alapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüg- gesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indo- káról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az esz- közalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, vala- mint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékozta- tást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékozta- tást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

69. A biztosítónak joga van a befektetési egységek felosztá- sára vagy összevonására, ami a befektetési egységek szá- mát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg.

E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek következté- ben az eszközalapok összértéke és az egyes szerződések ak- tuális befektetési értékei és szolgáltatásai nem változnak.

VI. JÓVÁÍRÁSOK ÉS TERHELÉSEK A SZERZŐDÉSEN

70. A nyugdíjbiztosítások után járó, az adóhatóság által a szerződésen történő jóváírás céljából utalt összeget

– annak szerződésre történő azonosítását követően – a biz- tosító az extra befektetési egységekre vonatkozó szabályok szerint, a folyamatos díjakra aktuálisan megadott eszközala- pokba és arányban számítja át ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA befektetési egységekké.

71. Amennyiben a szerződés díjfizetési tartama 10, 11, 12 vagy 13 év, a biztosító a szerződés elfogadását követően, az első díj befektetésével egyidejűleg egyszeri jóváírást tel- jesít. A jóváírás mértéke az alap-nyugdíjbiztosítás (kiegészítő biztosítások nélküli) kezdeti éves díja arányában

– 10 éves tartam esetén 24%,

– 11 éves tartam esetén 17%,

– 12 éves tartam esetén 10%,

– 13 éves tartam esetén 3%.

A jóváírás a rendkívüli befizetésekre vonatkozó szabályok szerint extra befektetési egységekre történő átszámítással történik, a folyamatos díjakra megadott kezdeti eszközalap- felosztás szerint. Az így létrejött ún. NYUGDÍJBÓNUSZ EXTRA be- fektetési egységek elkülönítetten kerülnek nyilvántartásra. A befektetési egységeket a szerződő a későbbiekben tetszés szerinti eszközalapokba áthelyezheti.

72. A biztosító a díjbeszedési költségen (IV.1.50. pont) túlme- nően a szerződéssel összefüggő ráfordítások fedezésére az alábbi rendszeres terheléseket mutatja ki:

a) KEZDETI KÖLTSÉG, mely csak a kezdeti befektetési egysé- gekre vonatkozik, és a biztosító szerződéskötéssel és ér- tékkövetéssel kapcsolatos költségeit fedezi (3. sz. mellék- let 6. pont). Mértéke a szerződés tartamán belül nem vál- tozhat.

b) KEZELÉSI DÍJ, mely elsősorban a biztosító folyamatos költ- ségeinek a fedezésére szolgál (3. sz. melléklet 7. pont), továbbá tartalmazza a baleseti többletszolgáltatás (44. pont) költségét. Havi mértéke nem haladhatja meg a be- fektetési egységek számának 2 ezrelékét.

c) NYILVÁNTARTÁSI KÖLTSÉG, mely a szerződések nyilvántartá- sával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál (3. sz. mel- léklet 8. pont);

d) HALÁLESETI KOCKÁZAT KÖLTSÉGE, a kockázat fennállása ese- tén (1. sz. melléklet II. pont);

73. A terheléseket a biztosító minden megkezdett biztosítási hónapra végrehajtja. A levonásokra a biztosítási hónapfor- dulókon, illetve – amennyiben az utolsó megkezdett hó- napra a levonás még nem történt meg – a szerződés meg- szűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó be- fektetési egységek számának csökkentése formájában.

• A szerződés első két évében az összes terhelés levonása a kezdeti egységekből, ha azokból nem lehetséges, az extra egységekből történik. Elsőként a kezdeti költség és keze- lési díj összegének levonására kerül sor, ezt követi a nyil- vántartási költség, majd a haláleseti kockázat költségének a levonása.

• A szerződés későbbi éveiben először a kezdeti egységek- ből a kezdeti költség és a kezdeti egységekre jutó keze- lési díj összege kerül levonásra.

Ezt követi a megtakarítási és extra befektetési egysé- gekre eső kezelési díj levonása.

Ezután történik a nyilvántartási költség, majd a halále- seti szolgáltatás költségének a levonása, mely a megta- karítási egységekből – ha azokból nem lehetséges, az extra befektetési egységekből, végül szükség esetén a kezdeti befektetési egységekből – történik.

A terhelések elszámolása során valamennyi típusú extra be- fektetési egység figyelembe vételre kerül.

A terhelések a különböző eszközalapokból – összegszerűen meghatározott terhelések esetén a levonást megelőző utolsó ismert vételi árfolyamokat figyelembe véve – arányo- san történnek.

74. Ha a biztosítás fennállása alatt bármikor, a VI.72. pontban megnevezett bármelyik ráfordítás levonására nem áll rendelkezésre kellő számú befektetési egység, úgy a biz- tosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés – a levonás esedékességekor – kifizetés nélkül megszűnik.

VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

VII.1. A MARADÉKJOGOK FOGALMA

75. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A jelen szerződés esetében a maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés.

A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a VIII. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve.

A maradékjogok igénybevétele a nyugdíjbiztosításra vo- natkozó – a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a – kedvezmények elvesztésével, illetve a már kiutalt adójóváírások emelt összegben tör- ténő visszafizetési kötelezettségével járhat.

VII.2. Visszavásárlás

76. A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmond- hatja a szerződést.

– Amennyiben a szerződés tartamából legalább 2, díjjal fedezett év már eltelt, a biztosító az – igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének a biztosítóhoz tör- ténő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális VISSZAVÁSÁR- LÁSI ÖSSZEGET fizeti ki. Az alap-nyugdíjbiztosítás visszavá- sárlási összege a biztosítottat, a kiegészítő rendkívüli be- fizetésekből származó extra befektetési egységekből tel- jesített kifizetés pedig a szerződőt illeti.

Az aktuális visszavásárlási összeg megegyezik a szerző- déshez tartozó kezdeti, megtakarítási és extra befektetési egységek – az 1. sz. mellékletben megadott – megfelelő visszavásárlási százalékokkal szorzott aktuális befekte- tési értékének összegével.

– Egyéb esetekben – kivéve a II.5.31. pontban szereplő esetet – a szerződő a befizetett folyamatos díjakból sem- milyen visszatérítésre nem tarthat igényt, az aktuális visz- szavásárlási összeg meghatározása kizárólag az extra be- fektetési egységek figyelembe vételével történik.

Amennyiben a szerződés fenti esetekben történő – azaz nem a III.38. pont szerinti – megszűnése a hatályos jogsza- bályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésé- vel és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító a kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szerződő részére igazolást ad.

77. A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptet- hető újból hatályba.

VII.3. Részleges visszavásárlás

78. A szerződő bármikor kérheti a kiegészítő rendkívüli díjfize- tésekből származó kiegészítő extra befektetési egységei

RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSÁT.

A nyugdíj extra, az adójóváírás extra, illetve – amennyi- ben a szerződésből már legalább két, díjjal fedezett év eltelt

– a megtakarítási és nyugdíjbónusz extra befektetési egy- ségek részleges visszavásárlása ugyancsak igényelhető, de az ebből származó kifizetés a biztosított részére történhet.

79. A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelöl- nie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a kifizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az alapban található egységei hány szá- zalékának a visszavásárlását kéri.

Extra befektetési egységek részleges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli befizetést, illetve jóváírást is meg kell nevezni, amelyhez az igényelt extra befektetési egységek tartoznak. Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a rész- leges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységeknek az – igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének biz- tosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális be- fektetési értékét fizeti ki.

Amennyiben a szerződés részleges visszavásárlása – különö- sen a megtakarítási, a nyugdíj extra és az adójóváírás extra befektetési egységek tekintetében – a hatályos jogszabályok szerint az adójóváírásra való jogosultság elvesztésével és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító a kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóság- nak átutalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szerződő részére igazolást ad.

80. Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befektetési egységek száma a részlegesen visszavásárolt egységek számával csökken.

81. A megtakarítási egységek részleges visszavásárlása csak akkor lehetséges, ha a részleges visszavásárlás után meg- maradó, illetve a részleges visszavásárlásra kijelölt befekte-

tési egységekre a 3. sz. melléklet 13. pontjában meghatáro- zott minimumfeltételek teljesülnek.

82. A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 3. sz. mel- léklet 14. pontjában szereplő költséget levonja. A költség mértéke a kifizetendő összeg legfeljebb 9 ezreléke lehet.

VII.4. Díjmentesítés

83. Legalább két, díjjal fedezett év eltelte után a szerződés – a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés esetén (IV.3. 56.b) pont) – díjmentesítésre kerülhet. A díjmentesített szer- ződés további folyamatos díjfizetés nélkül marad érvény- ben, de rendkívüli befizetések továbbra is teljesíthetők.

A díjmentesítéskor a biztosító a kezdeti befektetési egy- ségeket megtakarítási befektetési egységekké váltja át oly módon, hogy – eszközalaponként – a kezdeti egységek számának az 1. sz. mellékletben megadott visszavásárlási táblázat szerinti százalékával azonos számú megtakarítási egységet ír jóvá a szerződésen.

84. A díjmentesített szerződésekből a VI.72. b), c) és d) pontok- ban felsorolt költségek továbbra is levonásra kerülnek. Díj- mentesítéskor az esetleges kiegészítő biztosítások megszün- tetésre kerülnek.

85. A szerződő – a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával, valamely jövőbeli esedékességi időponttól kezdődően – a már korábban díjmentesített szerződésre újraindíthatja a folyamatos díjak fizetését.

A díjfizetés újraindítása nem jelenti a befektetési egységek típusának módosítását, azaz a díjmentesítéssel korábban megtakarítási egységekké alakított befektetési egységek kezdeti egységekké történő visszaszámítását.

A kiegészítő biztosítások újraindítására nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezése esetén új kiegészítő biztosítások köthetők.

VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

VIII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

86. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, bele- értve a biztosított orvosi vizsgálatát is, amely elvégzéséhez a biztosítónak jogában áll orvosszakértőt kijelölni.

87. A biztosító a bejelentett igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét, illetve a já- radékra váltandó összeget pedig az igény elbírálását követő

– eszközalaponként esetleg eltérő – értékelési napon ér- vényes árfolyam alapján állapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is.

A biztosító az alap-nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait, továbbá a részleges, illetve teljes visszavásárlási összeg kifizetését, a kiegészítő extra befektetési egységekből teljesített kifizeté- seket a 3. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott pénz- nemben teljesíti, az esetlegesen szükséges további deviza- átváltásból eredő költségeket a jogosult viseli.

A garantált haláleseti összeg és a kockázati kiegészítő biz- tosításokra a szolgáltatások teljesítése – amennyiben arról a kiegészítő biztosítás feltételei máshogy nem rendelkez- nek – forintban történik.

88. A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogo- sultság és az összeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti.

Amennyiben a biztosítónak, mint kifizetőnek, adó-, illetve adóelőleg levonási kötelezettsége van, a kifizetést a levoná- sok elvégzése után teljesíti.

89. A biztosítási esemény bekövetkezésének napjától szá- mított 2 év elteltével a biztosításból eredő igények elé- vülnek. Az elévülési időn belül a fel nem vett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

VIII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok

90. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:

– a nyugdíjba vonulás igazolására a nyugdíjbiztosítási igaz- gatási szerv jogerős határozatát;

– az egészségkárosodási szolgáltatáshoz a társadalombizto- sítási szerv által kiadott, a biztosítási eseményt igazoló ha- tározatot és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (vagy jogutódja) szakvéleményét; az egészségkárosodást előidéző betegség előzményeinek igazolását;

– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;

– baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülménye- inek, következményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;

– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításához szükséges egyéb okiratokat;

– a biztosítási kötvényt és – a biztosító kérésére – a díjfizetés igazolását.

A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok be- mutatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezé- sét a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, ked- vezményezettnek bizonyítania szükséges. A biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalmasak azon okiratok, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőköny- vek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jog- alapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A fel- soroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, kedvezmé- nyezettnek joga van a biztosítási esemény igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

91. A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló és egyéb, nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvé- nyekben előírtak betartására, és ezzel összefüggésben egyéb iratok bemutatását, továbbá az adóügyi illetékesség- gel kapcsolatos nyilatkozatok megtételét is kérheti.

92. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.

IX. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

IX.1. A közlési és változásbjelentési kötelezettség megsérté- sének következményei

93. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló köte- lezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgál- tatás teljesítése alól, és – a biztosítási szerződés egyidejű meg- szűnése mellett – a visszavásárlási összeget fizeti ki, kivéve ha

– bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor, illetve a szer- ződés módosításakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében; vagy

– a szerződés megkötésétől, illetve módosításától a biztosí- tott halálának bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

94. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a biztosítási eseményt a megadott határidőn belül nem jelentik be, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenné válnak.

95. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási szolgáltatás kifi- zetése nélkül szűnik meg, a biztosító – ellenkező kikötés hi- ányában – a visszavásárlási összeget fizeti ki.

IX.2. Mentesülések

96. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. A visszavásár- lási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

97. A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fi- zeti ki, ha a biztosított

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye foly- tán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a szerződéskötéstől számított két éven belül elköve- tett öngyilkossága következtében

halt meg.

98. Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatá- rozott szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosítási ese- ményt okozó balesetet a biztosított szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy ittasság melletti és egyéb közlekedési szabályt is megsértő gépjárműve- zetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

IX.3. Kizárások

99. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket,

– amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak:

– HIV fertőzéssel;

– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásá- val (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);

– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, ext- rém sport (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve moto- ros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sportágak űzése közben bekövetkezett esemé- nyekkel;

– repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányrepü- lés) közben bekövetkezett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való rész- vétel formájában történt a szervezett légi utasforga- lomban;

– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselek- ményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tünte- téssel;

– a biztosított fegyveres szolgálat teljesítése közben, il- letve a biztosított fegyverviselésének vagy -használa- tának során, azzal összefüggésben bekövetkezett ese- ményekkel.

100. A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatvise- lés köréből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek

– közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyil- kosságával vagy annak kísérletével;

– továbbá azon eseményeket, amelyek a biztosított sú- lyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) ál- lapota miatt következtek be.

101. A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a visszavá- sárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított halálát közvet- lenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta.

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK

X.1. Az adatok nyilvántartása

102. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hoz- zájárulásán és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-án és 136.

§-án, valamint a 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) I. számú mellékletében és a 2014. évi XIX. törvény (FATCA-törvény)

I. számú mellékletében foglaltakon alapul. Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. kezeli, adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (A-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxxxx 00.), az adatkezelő által felkért orvosszakértő, továbbá az adatkezelő számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkori kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivéte- lével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott

esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá joga- inak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz for- dulhat. A pert törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – lakóhelye vagy tartóz- kodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomá- sára jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközve- títő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a káro- sultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszony- nyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

103. A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit.-ben foglal- tak szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha

− a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad,

− a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

104. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsér- tése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bí- rósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügy- ben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nem- zetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgá- lati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbizto- sításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyv- vizsgálóhoz, alapvető jogok biztosához, a Hpt.-ben meg- határozott pénzügyi intézményhez a pénzügyi szolgálta- tásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósághoz, a pénzmosás és terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben

eljáró pénzügyi információs egységként működő hatóság- hoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelen- tési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentés- nek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő át- adása.

A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartá- sára vonatkozó kötelezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség is.

105. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító harma- dik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez továbbíthassa.

A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása ér- dekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosító- hoz, továbbá a fentieknek megfelelő megkeresésre a jog- szabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosító- nak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biz- tosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatá- tadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezel- heti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban sze- replő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

X.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok

106. A szerződés nyugdíjbiztosítás és az Szja tv-ben a nyugdíj- biztosításokra meghatározott kedvezményekre jogosít mindaddig, míg a hatályos jogszabályokban szereplő egyéb

– részletesebben az adózási ügyféltájékoztatóban ismerte- tett – feltételeknek is megfelel.

A szerződés díjához és az arra történő kifizetésekhez kap- csolódó esetleges adókedvezményről, adójóváírásról és adókötelezettségről a személyi jövedelemadóról szóló tör- vény (Szja. tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és egyéb fizetési kötelezettséget az Szja tv. és Eho tv. határozza meg. Nem magánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szol- gáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó

jogszabályok további előírásokat is tartalmaznak. Az adó- zással kapcsolatos további, részletesebb információt a ter- mékhez tartozó adózási tájékoztatóban és honlapunkon, a xxx.xxxxx.xx oldalon találhat.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

A felek megállapodnak abban, hogy a szerződőt a jelen biz- tosítás alapján megillető adókedvezmény törvényi szabá- lyainak változása esetén a biztosító jogosult a szerződési fel- tételeket egyoldalú nyilatkozattal módosítani annak érde- kében, hogy a biztosítás a megváltozott adózási szabályok- hoz igazítva az adókedvezmény igénybevételétre jogosító feltételeknek megfeleljen.

A biztosító a módosításról, a változások pontos megjelölése mellett, az alábbi következményekre történő figyelmezte- téssel egyidejűleg köteles a szerződő felet írásban értesíteni. Ha a szerződő fél a módosítást a biztosító értesítésének vé- telét követő harminc napon belül írásban nem utasítja el, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint, ellen- kező esetben pedig az eredeti feltételek szerint marad ha- tályban.

X.3. Kötvénykölcsön

107. A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.

X.4. A biztosítási kötvény elvesztése

108. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szerző- dés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biztosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek meg- térítését.

X.5. Panaszok bejelentése

109. Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékeny- ségére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfél- szolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben,

b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon: x00-0-000-0000, 000-0000, 1418-as rövidszám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00-0-000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, va- lamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító szék- helyén működő Ügyfélszolgálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a pa- nasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, jog-

hatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon:

x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail:

xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz for- dulhat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00-00-000-000, tele- fax: x00-0-000-0000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt fel- tétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései ér- telmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvos- lat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalko- zásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdeké- ben eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempont- jából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosításközve- títő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értel- mében nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt el- utasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezde- ményezhet polgári peres eljárást.

110. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (1534 Budapest, BKKP Pf.:777)

I. VISSZAVÁSÁRLÁSI, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSI SZÁZALÉKOK

II. HALÁLESETI KOCKÁZAT DÍJA

Termékkód: 336

1. sz. melléklet

A visszavásárlási, illetve részleges visszavásárlási összeg (érték) a különböző típusú befektetési egységek befektetési értékének az alábbiakban megadott százaléka:

A) Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási százalékai:

Eltelt és díjjal fedezett teljes biztosítási év	Tartam (teljes biztosítási év)
	10	11	12	13	14	15–
0	0%	0%	0%	0%	0%	0%
1	0%	0%	0%	0%	0%	0%
2	51%	46%	41%	35%	30%	25%
3	53%	48%	42%	36%	30%	25%
4	57%	51%	45%	38%	32%	25%
5	62%	55%	48%	41%	34%	27%
6	69%	62%	54%	46%	38%	30%
7	79%	71%	62%	54%	45%	36%
8	86%	80%	74%	64%	54%	44%
9	93%	86%	80%	74%	67%	56%
10	100%	93%	86%	80%	74%	69%
11		100%	93%	86%	80%	74%
12			100%	93%	86%	80%
13				100%	93%	86%
14					100%	93%
15–						100%

Amennyiben a szerződés tartamából kevesebb, mint két év telt el, vagy kevesebb, mint két évi esedékes díj került be- fizetésre, a kezdeti egységekre átszámított folyamatos díjak- ból, a fenti táblázat szerint a szerződő semmilyen visszatérí- tésre nem tarthat igényt.

Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek visszavásárlási százaléka

Nyugdíjbónusz extra befektetési egységek (részleges) visszavásárlási százalékai az eltelt és egyben már díjjal is fedezett biztosítási évek száma szerint
év	0	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10 és több
%	0%	0%	100%	100%	100%	100%	100%	100%	100%	100%	100%

Amennyiben a szerződés tartamából kevesebb, mint két év telt el, vagy kevesebb, mint két évi esedékes díj került be- fizetésre, az első éves díj alapján jóváírt „nyugdíjbónusz extra” befektetési egységekből a szerződő a fenti táblázat szerint semmilyen visszatérítésre nem tarthat igényt.

B) Megtakarítási egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

C) Adójóváírás extra befektetési egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

D) Nyugdíj extra befektetési egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

E) Kiegészítő extra befektetési egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

A havi haláleseti kockázati költséget 1000 Ft kockázati ösz- szegre vetítve az alábbi táblázat tartalmazza.

Kockázati összeg: az aktuális garantált haláleseti összegnek és a szerződés – haláleseti kockázati díj levonása előtti – folyamatos díjas befektetési értékének a különbsége. (Ha ezen befektetési érték meghaladja a garantált haláleseti összeget, kockázati díj nem kerül levonásra.)

Az életkor az aktuális naptári év és a születés éve közötti különb- ségként kerül meghatározásra. A kockázatelbírálás során a biz- tosító a díjat – a biztosított egészségi állapotától, foglalkozásától, szabadidős tevékenységétől függően – a biztosított tényleges életkoránál magasabb életkor alapján állapíthatja meg.

Aktuális életkor	Kockázati költség (Ft)
18	0,0538501
19	0,0631080
20	0,0684987
21	0,0724433
22	0,0737224
23	0,0754904
24	0,0770203
25	0,0790397
26	0,0832632
27	0,0867648
28	0,0907623
29	0,0969772
30	0,1056636
31	0,1141294
32	0,1243454
33	0,1360802
34	0,1545220
35	0,1802208
36	0,2159797
37	0,2606678
38	0,3107245
39	0,3642815
40	0,4184645
41	0,4756674
42	0,5347562
43	0,5979517
44	0,6605669
45	0,7255626
46	0,7907723

Aktuális életkor	Kockázati költség (Ft)
47	0,8563152
48	0,9241683
49	0,9927084
50	1,0626614
51	1,1323107
52	1,2028796
53	1,2742082
54	1,3527146
55	1,4394676
56	1,5339464
57	1,6344514
58	1,7418541
59	1,8608107
60	1,9910239
61	2,1338200
62	2,2856560
63	2,4498803
64	2,6283623
65	2,8242834
66	3,0340644
67	3,2538879
68	3,4924246
69	3,7577054
70	4,0539087
71	4,3780016
72	4,7193073
73	5,0954696
74	5,5149351
75	5,9923572

Termékkód: 336

2. sz. melléklet

Az eszközalapok befektetési politikája Érvényes: 2016. július 1-től

Az eszközalapok vagyonkezelését – beleértve azok adminisztráci- óját és nettó eszközértékelését – a biztosító végzi. A rendelkezésre álló eszközalapok jellemzően befektetési alapokba fektetnek, ame- lyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy jól teljesítő és ha- tékonyan működő befektetési alapok kerüljenek bevonásra.

Amennyiben az egyes eszközalapok leírásánál ezzel ellentétes információ nem szerepel, a felsorolt eszközalapokra általánosan a következők vonatkoznak:

• Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamgaran- ciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaznak.

• Az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok be- fektetési jegyeinek árfolyama nőhet vagy csökkenhet, ami az eszközalap befektetési egységeinek az árfolyamát is be- folyásolja.

• Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az eszközalap értékelési napján vásárolhatók meg, illetve vált- hatók vissza. Egy adott eszközalap értékelési napja minden olyan magyarországi munkanap, amelyen a Magyar Nem- zeti Bank azon devizák mindegyikére, amelyekben az esz- közalap mögöttes befektetései kereskedhetők, hivatalos de- vizaárfolyamot tesz közzé, továbbá amelyen a mögöttes be- fektetések megvásárolhatók és vissza is válthatók, mégpedig ugyanazon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközértéken.) A biztosítónak jogában áll bármely eszközalap értékelését határozatlan időre felfüg- geszteni, ha a mögöttes befektetések visszaváltása illetve jegyzése nem valósítható meg, különös tekintettel a követ- kező esetekre: munkaszüneti nap a mögöttes befektetés for- galmazási, illetve kereskedési helyén; a mögöttes befektetés forgalmazásának vagy visszaváltásának bármilyen okból tör- ténő felfüggesztése; elszámolási korlátok; az érintett álla- mok közötti deviza forgalmak korlátozásai. A felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap befektetési egy- ségeinek a vételére, áthelyezésére, eladására vonatkozó igé- nyeknek a biztosító a felfüggesztést követő első, általa meg- jelölt értékelési napon, az ezen a napon érvényes árfolya- mon tesz eleget.

• Az eszközalap befektetési egységeire, illetve az eszközalap mögötti értékpapírokra vonatkozó vételi és eladási megbí- zások teljesítése a piaci elszámolási technikáknak, illetve a kollektív befektetési formákra vonatkozó mindenkori befek- tetési szabályozásoknak megfelelő idő alatt történik. A vég- rehajtás ideje alatt – amennyiben a megbízások az eszköz- alap jelentős részét érintik – az eszközalapok készpénzhá- nyada akár jelentősen meg is változhat, és az eszközalapban meglévő készpénz-, illetve folyószámlahányad eltérhet a be- fektetési stratégiában kitűzött aránytól. A fenti körülmények az eszközalap árfolyamára is – a mögöttes eszközök piaci ár- folyamának változásától eltérő – hatással lehetnek.

A mellékletben felsorolt eszközalapok közül a szerződő megta- karítása tervezett futamidejének valamint a kockázatviselési haj- landóságnak megfelelően választhat.

Az eszközalapoknál – a múltbéli tapasztalatok alapján – feltün- tetésre került az ajánlott minimális befektetési időtartam. Ennél rövidebb megtakarítási idő esetén aktív befektetői maga- tartás és fokozott figyelem szükséges a szerződő részéről.

Az egyes eszközalapok tapasztalati alapokon nyugvó összesített kockázata – hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre került.

Az összesített kockázat meghatározásának módját és az egyes koc- kázat-típusok bemutatását jelen 2. sz. melléklet Befektetési kocká- zatok című fejezete tartalmazza.

A magasabb összesített kockázatú eszközalapok a nagyobb kocká- zatviselési hajlandóságú ügyfelek számára ajánlottak, míg az alacso- nyabb összesített kockázatú eszközalapok a kockázatkerülő ügyfelek számára lehetnek megfelelőek. A megcélzott ügyfélkör öt típusát határoztuk meg (kockázatviselési hajlandóság szerinti növekvő sor- rendben): konzervatív, mérsékelten konzervatív, kiegyensúlyozott, mérsékelten kockázatvállaló és kockázatvállaló.

A múltbéli tapasztalatok alapján az összesített kockázat mértéke általában jellemzi a hosszabb távon elérhető hozamokat is. A ho- zamok jövőbeli alakulására nézve azonban biztos következtetések nem vonhatók le.

A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénz- neme eltérhet egymástól, egyes – azonos befektetési politikájú – eszközalapok több nyilvántartási pénznemben is választhatók. Az eszközalap(ok) kiválasztásakor a 3. sz. mellékletben szereplő esetleges korlátozásokat is figyelembe kell venni.

Az eszközalapok hátterét képező értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciók az eszközalapokban a befektetési politikától el- térő likviditási hányadot is okozhatnak. Az egyes eszközalapok befektetési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt is változhat. Amennyiben a befektetési politika megvalósí- tása az alább rögzített kereteken túlmenően hosszabb távon vál- tozna, a biztosító értesíti a szerződőket.

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

(és nyilvántartásuk pénzneme)

	HUF	EUR
ALACSONY KOCKÁZATÚ ESZKÖZALAPOK
Magyar államkötvény	✓
Rövid lejáratú pénzpiaci	✓
Biztonság	✓
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Növekedési	✓
Menedzselt	✓
Progresszív	✓
Globális részvény	✓
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Abszolút hozam	✓	✓
Alternatív energia részvény	✓	✓
Gold nemesfém	✓	✓
REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK
Ázsiai	✓	✓
B-RICH	✓	✓
Nyugat-európai	✓	✓
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK
DWS II.		✓

Az eszközalapokra vonatkozó további információk a xxxx://xxx.xxxxx.xx internetes oldalon találhatók.

BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK

ÖSSZESÍTETT KOCKÁZAT

A befektetési kockázatok általánosságban azt jelentik, hogy a befektetés

– mely lehet részvény, kötvény, árupiaci termék, ingatlan vagy egyéb befektetés – értéke előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet is. A befektetési értéket befolyásoló tényezők és folyamatok egymással is összetett kapcsolatban vannak, nehezen jelezhetők előre. Egyes be- fektetések értéke rövid idő alatt is nagy mértékben változhat.

Az egyes eszközalapok befektetési egységeinek árfolyamát a befektetési politikának megfelelően kezelt vagyon értéke és a befektetési egységek száma határozza meg. A befektetett eszközök (mögöttes befektetések) értéke a piaci folyamatok következtében változik, ezért az eszközalapok befektetési egységeinek árfolyama előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet is.

Az összesített kockázat meghatározása nemzetközileg elfogadott mód- szertan figyelembe vételével történt, mely az összesített kockázatot a múltban tapasztalt árfolyamváltozások statisztikai jellemzőiből vezeti le. A végeredményeket egy hétfokú skálán „+” jelek segítségével tettük ösz- szehasonlíthatóvá, ahol kevesebb „+” jel alacsonyabb, több „+” jel pedig magasabb összesített kockázatot jelent.

A kockázati besorolás – változatlan befektetési politika mellett is – idővel módosulhat.

A BEFEKTETÉSEKET ÁLTALÁBAN JELLEMZŐ FŐBB KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE

Az egyes eszközalapokat különböző típusú kockázatok jellemzik. Egy eszközalapra többféle kockázat-típus is jellemző lehet. Ugyanakkor az egyes kockázat-típusok mértéke a különböző befektetések esetén más és más lehet. Például a kötvények mind ki vannak téve visszafizetési koc- kázatnak, de ennek mértéke nagyon függ attól, hogy milyen államköt- vénybe vagy vállalati kötvénybe történik a befektetés. Ezért az összesített kockázat mértéke nem áll közvetlen összefüggésben az egyes eszköz- alapok esetében feltüntetett jellemző kockázatok számával, az összesített kockázatot ugyanis a jellemző kockázatok mértéke is jelentősen befo- lyásolja.

Árukockázat

Az árupiaci termékek árváltozásának kockázata. Az árupiaci termékek – élelmiszerek, olaj, fémek és különböző nyersanyagok – ára a makrogaz- dasági, tőkepiaci események mellett az inflációs várakozásoktól, időjárási körülményektől, kereslet-kínálati viszonyoktól és a befektetők várakozá- saitól is függ.

Devizaárfolyam-kockázat

A befektetett tőke és a befektetési terület vagy a befektetés elszámolá- sának, nyilvántartásának pénzneme (devizaneme) eltérő lehet. A devi- zaárfolyam-kockázat az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyam- változásának kockázata. A devizaárfolyam-változás önmagában is képes egy befektetés értékét növelni vagy csökkenteni (a nyilvántartás pénz- nemében kifejezve) még akkor is, ha a befektetési terület pénznemében kifejezve nem történt változás. A devizaárfolyamokat a makrogazdasági folyamatok mellett a különböző jegybankok árfolyam- és kamatpoliti- kája, valamint a devizapiaci kereslet és kínálati viszonyok is befolyásol- ják.

Ingatlankockázat

Az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befektetések jellemző kockázata az in- gatlanból származó bevételek (bérbeadás, értékesítés) és kiadások jövő- beni bizonytalanságát jelenti. Meghatározói az általános gazdasági, szo- ciográfiai helyzet, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló té- nyezők, így például a kamatszint és a gazdasági növekedés mértékének alakulása.

Kamat- és hozamkockázat

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például: állampapír, vállalati kötvény) esetében fennáll a hozamok változásának kockázata. A jegy- banki kamatemelés, inflációs várakozások változása, vagy az ország-koc- kázat negatív változása miatt megemelkedő hozamok (kamatok) követ- keztében csökkenhet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfo- lyama. Csökkenő kamatok esetében ugyanakkor felértékelődik az érték- papírok árfolyama. Az alacsonyabb kamatú, illetve a hosszabb futami- dejű befektetések érzékenyebben reagálnak a változásokra.

Koncentrációs kockázat

Azok a befektetések, melyek egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy iparágban (szektorban) vagy eszköztípusban összpontosulnak (koncent- rálódnak), nagyobb kockázatnak vannak kitéve azáltal, hogy az adott te- rületet, iparágat, eszköztípust érintő esetleges negatív hatások nagyobb hatást gyakorolnak a befektetés értékére. A koncentrációs kockázat csök- kenthető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzifikáció).

• Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok földrajzilag kon- centrálódnak, a földrajzi kitettség azon országnak, ország-csoport- nak, régiónak vagy kontinensnek a megnevezése ahol a kockázatok összpontosulnak.

• Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szektorban) koncentrálódnak, a szektoriális kitettség azon iparág- nak a megnevezése ahol a kockázatok összpontosulnak.

Likviditási kockázat

A befektetések forgalomképességéből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő kockázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befekte- tett eszközök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emelkedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök befektetésének elhú- zódása miatt a hozam egy részétől eshetnek el a befektetők.

Ország- és politikai kockázat

A befektetések értékét a nemzeti és nemzetközi gazdasági és politikai kör- nyezet változásai is befolyásolhatják. A nemzeti kormányok által megha- tározott adórendszer és jogszabályi környezet, a jegybankok kamat-, inf- lációs-, és devizaárfolyam-politikája, nemzetközi egyezmények hatással lehetnek az adott országhoz kapcsolódó befektetések teljesítményére.

Partnerkockázat

A befektetések adásvétele, őrzése, kezelése és értékelése során külső szol- gáltatók és partnerek bevonásából adódó kockázatok, különös tekintet- tel az elszámolások nem-, hiányos vagy késedelmes teljesülésére.

Részvénykockázat

A részvény-, illetve az azon alapuló befektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az ár- folyam-ingadozása. A kockázat jelentkezhet egyrészt a kibocsátó vállal- kozás (várható) eredményei, működése következtében, és az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is kockázatot jelentenek a be- fektetés értékelalakulására.

Visszafizetési (hitel) kockázat

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) esetében előfordulhat, hogy a kibocsátó a futamidő végén nem fizeti vissza a (teljes) tőkét.

Felhívjuk figyelmét, hogy a szerződéssel kapcsolatos összes befek- tetési kockázatot a szerződő viseli.

Az alábbi táblázat tartalmazza mindazon eszközalapok felsorolását, melyek esetében a termék TKMNy mutatója a Magyar Nemzeti Bank 2/2014-es ajánlása szerinti alapértéknél (egyben a MABISZ TKM Szabályzata szerinti alsó limitértéknél) magasabb, bemutatva eszközalaponként a termék TKMNy értékét és az alapértéktől való eltérés magyarázatát. A felső érték túllépése egyetlen eszközalap esetében sem történik meg.

Eszközalap neve	TKMNy értékek			Magyarázat
	10 évre	15 évre	20 évre
ALACSONY KOCKÁZATÚ ESZKÖZALAPOK
Biztonság	5,58%	5,12%	4,43%	Célzottan 70% kötvény, 30% pénzpiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyon- kezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamat-trendekre reagálva a mö- göttes kötvénybefektetések átlagos hátralévő futamidejének módosításával aktív vagyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el mérsékelt árfolyam-ingadozások mellett.
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Növekedési	5,81%	5,34%	4,66%	Célzottan 70% pénzpiaci és kötvény, 30% globális részvény befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési poli- tikájában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, így aktív vagyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a piaci trendekre reagálva a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el közepes árfo- lyam-ingadozások mellett.
Menedzselt	6,00%	5,54%	4,86%	Célzottan 50% pénzpiaci és kötvény, 50% globális részvény befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési poli- tikájában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, így aktív vagyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a piaci trendekre reagálva a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el az átlagost meg- haladó árfolyam-ingadozások mellett.
Progresszív	6,07%	5,60%	4,92%	Célzottan 30% pénzpiaci és kötvény, 70% globális részvény befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű esz- közalap. A vagyonkezelő a referenciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között dönthet a befektetések összetételéről, így aktív vagyonkezelést végez azzal a céllal, hogy a piaci trendekre reagálva a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el az átlagosnál magasabb árfo- lyam-ingadozások mellett.
Globális részvény	6,19%	5,73%	5,04%	Elsősorban európai, amerikai és fejlődő országokban kibocsátott részvényeket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A részvénykitettség miatt az eszközalap az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozásokkal és ma- gasabb hozampotenciállal rendelkezik.
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Abszolút hozam	6,18%	5,71%	5,03%	Elsősorban abszolút hozam befektetési alapokba fektető, összetett szerkezetű eszközalap, amely a mögöttes be- fektetési alapokon keresztül aktív befektetési stratégiák kihasználásával, kötvény, részvény, készpénz és fedezeti ügyletek kombinációjával törekszik az árfolyamkockázat mérséklése mellett a biztonságos kötvényhozamokat meghaladó pozitív nominális hozam elérésére.
Alternatív energia részvény	6,16%	5,69%	5,01%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban olyan nemzetközi befektetési alapokba helyezi a vagyonát, amelyek a világ különböző részein működő, alternatív energia és energiatechnológia szektorban tevékenykedő vállalatok részvényeit vásárolják. A befektetési célterület várható fejlődése miatt az eszközalap az átlagosnál ma- gasabb árfolyam-ingadozásokat és hozampotenciált hordoz magában.
Gold nemesfém	4,65%	4,19%	3,52%	Olyan összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban fizikai nemesfémekbe vagy nemesfém határidős ügyle- tekbe fektető befektetési alapokba, illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapokba helyezi a vagyonát. A mö- göttes befektetés jellege és a globális piaci változásoktól való kitettsége miatt az eszközalap az átlagosnál ma- gasabb árfolyam-ingadozásokat és hozampotenciált hordoz magában.
REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK
Ázsiai	6,17%	5,70%	5,02%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban Délkelet-Ázsia, India, Kína fejlődő részvénypiacaira és Japán részvénypiacaira fektető befektetési alapokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszközalap változatos részvényösszetétellel rendelkezik az ázsiai piacon, fejlődő piaci kitettsége miatt a hagyo- mányos részvénypiacokhoz képest – nagyobb árfolyammozgás mellett – magasabb hozampotenciál jellemzi.
B-RICH	6,16%	5,70%	5,01%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban brazil, orosz, indiai és kínai részvényekbe fektető befektetési alapokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszközalap viszonylagosan elmaradott, de jelentős növekedési potenciállal rendelkező piacokon működő vállalatok részvényeit tartalmazza, így – az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozás mellett – az átlagosnál magasabb hozampotenciál jellemzi.
Nyugat-európai	6,16%	5,70%	5,01%	Összetett szerkezetű eszközalap, amely elsősorban nyugat-európai tőzsdék nagyvállalati részvényeibe fektető befektetési alapokba helyezi vagyonát. A mögöttes befektetési alapokon keresztül az eszközalap változatos rész- vényösszetétellel rendelkezik, részvénykitettsége miatt – az átlagosnál magasabb árfolyam-ingadozás mellett – az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik.
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK
DWS II. 2019	4,43%	3,97%	3,30%	Az eszközalapokban lévő megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapokban helyezi el. A mögöttes befektetési alap lejáratakor érvényes árfolyamra a befektetési alapok kezelője az eszközalap részletes leírásában található garanciát nyújtja, ugyanakkor az UNIQA Biztosító az eszközalap árfolyamára további garanciát nem vállal. A mögöttes befektetési alapok szerkezete összetett, a lejáratukhoz közeledve csökkenő arányban részvényeket és ezzel párhuzamosan növekvő arányban kötvényeket tartalmaz- nak. Magasabb részvénykitettség mellett az eszközalap árfolyam-ingadozása, valamint hozampotenciálja is meghaladja az átlagos szintet, ugyanakkor a lejárathoz közeledve az árfolyam-mozgások mérséklődése mellett a hozampotenciál is csökken.
DWS II. 2020	4,39%	3,93%	3,26%
DWS II. 2021	4,39%	3,93%	3,26%
DWS II. 2022	4,39%	3,93%	3,26%
DWS II. 2023	4,39%	3,93%	3,26%
DWS II. 2024	4,39%	3,93%	3,26%
DWS II. 2025	4,39%	3,93%	3,26%
DWS II. 2026	5,48%	5,02%	4,34%
DWS II. 2027	5,50%	5,04%	4,36%
DWS II. 2028	5,48%	5,02%	4,34%
DWS II. 2029	5,44%	4,98%	4,30%
DWS II. 2030	5,44%	4,98%	4,30%
DWS II. 2031	5,44%	4,98%	4,30%

I. ALACSONY KOCKÁZATÚ ESZKÖZALAPOK

Magyar államkötvény

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex	MAX Composite Index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
A magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap vagyonát a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fekteti azzal a céllal, hogy alacsony kocká- zat mellett pozitív nominális hozamot érjen el. Az állampapír alacsony kockázatú magyar befektetési lehetőség, a befektetések mögött a ma- gyar állam áll.

Az eszközalap referenciaindexe a MAX Composite index, amely kosará- ban a magyar állampapírpiacon leglikvidebbnek számító államkötvé- nyek szerepelnek, és amelyekre az Elsődleges Forgalmazók vételi és el- adási oldalon folyamatos másodlagos piaci árjegyzési kötelezettséget vállalnak.

Az eszközalap kezelője a portfoliót képező értékpapírok hátralévő futa- midejére vonatkozó korlátozás nélkül, szabadon válogathat az aktuálisan elérhető állampapírok közül, kihasználva a különböző lejáratok eltérő kamatszintjeiben rejlő lehetőségeket.

Az eszközalap kezelőjének értékpapír-vételi és -eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megenge- dett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem ar- bitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban az értékpapírok célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében a készpénz és bankbetét aránya célzottan 5–10%. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik

Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Forint folyószámla, bankbetét, pénzpiaci termékek	100%	100%	100%

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci termékekbe, vagyis magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el. A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az eszköz- alap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meg- hirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek.

A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Biztonság – kötvény és pénzpiaci eszközalalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kötvény befektetési alapok	65–70%	50%	90%
Pénzpiaci befektetési alapok	25–30%	10%	50%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyaroroszág
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap vagyonát olyan befektetési alapokba fekteti, amelyek be- fektetéseiket magyar állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vál- lalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban helyezi el. A befektetési állomány mintegy 30%-a évesnél rövidebb lejáratú érték- papír (pénzpiaci befektetés), tipikusan diszkontkincstárjegy, a többi hosszabb futamidejű befektetés (kötvény). Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül minél nagyobb kamat- jövedelem elérése.

A befektetési politika a magyar állampapírpiacon vásárolható állampa- pírok eltérő kamatozásában rejlő lehetőségek kihasználásával igyekszik előnyös hozam elérésére.

Az eszközalap hosszú távú teljesítményét illetően várhatóan infláció fe- letti hozamot biztosító, alacsony kockázatú befektetés. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek engedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az érték- papír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapo- dások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likvidi- tás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tar- talmaz, melyek aránya célzottan 5–10%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

II. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Növekedési eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	30% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon ma- gyar forintra váltva) + 70% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	65–70%	50%	100%
Globális részvény befektetési alapok	25–30%	0%	50%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamokat érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelő hatá- rozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy célzottan mintegy 65–70%-ban kötvény és pénzpiaci értékpapí- rokba, a fennmaradó 25–30%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok alkotják.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban az értékpapírok célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében a készpénz és bankbetét aránya célzottan 5–10%. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Menedzselt eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	50% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	45–50%	25%	75%
Globális részvény befektetési alapok	45–50%	25%	75%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	25%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap célja, hogy a közepesnél valamivel magasabb kockázatot vállalva dinamikusan növekvő teljesítményt nyújtson. Az eszközalap esz- közmegoszlását – befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a va- gyonkezelő befektetési szakemberei határozzák meg az aktuális érték- papír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva.

A befektetési állomány célzottan mintegy 45–50%-a évesnél rövidebb lejáratú értékpapírba (pénzpiaci befektetés), valamint hosszabb futami- dejű kötvényekbe, főleg államkötvénybe kerül befektetésre. A fennma- radó 45–50%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok alkotják.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a fent meg- adott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az ak- tuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meghatározásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban az értékpapírok célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében a készpénz és bankbetét aránya célzottan 5–10%. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Progresszív eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	70% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon ma- gyar forintra váltva) + 30% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	25–30%	0%	50%
Globális részvény befektetési alapok	65–70%	30%	85%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi pia- cok dinamikus növekedését használja ki.

Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 65–70%-ban részvény befek- tetési alapok alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesít- ményt nyújtó értékpapírokba és – kisebb mértékben – a Budapesti Ér- téktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendel- kező részvényekbe, továbbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvé- nyeibe fektető befektetési alapok is megtalálhatók.

A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke fenn- maradó – célzottan mintegy 25–30%-os – részét kötvényekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban az értékpapírok célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében a készpénz és bankbetét aránya célzottan 5–10%. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befekte- tésre.

Globális részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Globális részvény befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi pia- cok dinamikus növekedését használja ki. Az eszközalapot alkotó befek- tetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot indirekt módon elsősorban az európai illetve az amerikai OECD országokban ki- bocsátott értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzs- dén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési és jövedelmezőségi kilátá- sokkal rendelkező részvények, továbbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények alkossák.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalap kezelése során a részvény befektetési alapok súlya a lehető legmagasabb (célzottan 90–95%-os), de – szükség szerint – az eszköz- alap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek be- fektetésre.

III. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Abszolút hozam / E-Abszolút hozam – pozitív nominális hozam elérésére törekvő eszközalap

Jellemzők	Nyilvántartás pénzneme forint	Nyilvántartás pénzneme euró
Összesített kockázat	+ + + + +	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló	Kiegyen- súlyozott
Referenciaindex	ZMAX	EuroMTS Eonia Index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Az eszközalap abszolút hozamra törekvő befektetési alapokba fekteti va- gyonát. A mögöttes abszolút hozam alapok kezelői aktív befektetési stra- tégiák kihasználásával, kötvények, részvények, készpénz és a fedezeti ügyletek kombinációjával minden piaci árfolyammozgás mellett (legye- nek akár csökkenő, emelkedő vagy stagnáló részvényárfolyamok) pozitív nominális hozam elérésére törekednek, a befektetési alapokra általában jellemző indexkövető stratégiával szemben.

Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Abszolút hozam befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté- rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likvidi- tás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tar- talmaz, melyek aránya célzottan 5–10%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása sze- rint – forintban vagy euróban történik, de az eszközalapon belüli eszkö- zök egy része más devizában kerül befektetésre.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Alternatív energia / E-Alternatív energia részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Az eszközalap – befektetési alapokon keresztül – olyan vállalatok rész- vényeibe fektet, amelyek fő tevékenységüket az alternatív energia és energia technológia szektorban végzik. A vállalatok tevékenysége tehát a következő területekre terjedhet ki: megújuló energiaforrások (nap-, szél-, hő- és víz energia) kiaknázása, bio-üzemanyagok termelése, ener- giatárolási és energiatermelési megoldások.

A befektetési alapok pozitív hozamok elérésére törekszenek globális rész- vénybefektetéseikkel. A szektor hosszú távon magasabb hozampoten- ciálja jelentősebb árfolyam-mozgásokkal párosulhat.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Alternatív energiaszektorban érdekelt részvényekbe fektető befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Az eszközalap olyan – részvényeket tartalmazó – befektetési alapokba fektet, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendel- keznek az érintett gazdaságokban, valamint múltbeli teljesítményük, költségstruktúrájuk és kockázati mutatóik következetesen a meghirdetett stratégiának megfelelően alakulnak.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: Alternatív energia

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likvidi- tás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tar- talmaz, melyek aránya célzottan 5–10%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása sze- rint – forintban vagy euróban történik, de az eszközalapon belüli eszkö- zök egy része más devizában kerül befektetésre.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Gold / E-Gold nemesfém eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% LBMA Gold Price PM EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Fizikai nemesfémekbe vagy nemesfém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat •	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: Arany (nemesfém)

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap a – főleg euró elszámolású – mögöttes befektetési alapo- kon keresztül elsősorban az arany világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési alapok azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy port- folióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel ren- delkeznek.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biz- tosítja, így a befektetési jegyek célzottan 90–95%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása sze- rint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli befekte- tések azonban más devizában kerülnek befektetésre.

IV. REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK

Ázsiai / E-Ázsiai részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI AC Asia ex-Japan (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Ázsiai részvény alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Ázsia
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban az ázsiai tőzsdék részvé- nyeiben rejlő növekedési potenciál kihasználására törekszik. Az eszköz- alap befektetési célkitűzése a hagyományos részvénypiacok hozamait meghaladó teljesítmény elérése Délkelet-Ázsia, India, Kína fejlődő rész- vénypiacaira esetenként Japán részvénypiacaira történő befektetésekkel. Az eszközalap olyan – részvényeket tartalmazó – befektetési alapokba fektet, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendel- keznek az érintett gazdaságokban, valamint múltbeli teljesítményük, költségstruktúrájuk és kockázati mutatóik következetesen a meghirdetett stratégiának megfelelően alakulnak.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likvidi- tás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tar- talmaz, melyek aránya célzottan 5–10%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása sze- rint – forintban vagy euróban történik, de az eszközalapon belüli eszkö- zök egy része más devizában kerül befektetésre.

B-RICH / E-B-RICH részvény eszközalap (Brazília, Oroszország [Russia], India, Kína [CHina])

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	MSCI EM BRIC (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Az eszközalap – nemzetközi befektetési alapokon keresztül - Brazília, Oroszország (Russia), India és Kína (CHina) tőzsdei részvényeiben rejlő növekedési potenciál kihasználására törekszik. Ez a négy ország jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, nemcsak rövid, hanem hosszú távon is. Ugyanakkor az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam na- gyobb árfolyammozgásokkal párosulhat.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Brazil, orosz, indiai, és kínai részvényekbe fektető befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Az eszközalap olyan – részvényeket tartalmazó – befektetési alapokba fektet, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendel- keznek az érintett gazdaságokban, valamint múltbeli teljesítményük, költségstruktúrájuk és kockázati mutatóik következetesen a meghirdetett stratégiának megfelelően alakulnak.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Brazília, Oroszország, India, Kína
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása sze- rint – forintban vagy euróban történik. Az eszközalapon belüli részvény- alapok azonban más devizában kerülnek befektetésre.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Nyugat-európai / E-Nyugat-európai részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI EUROPE index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Az eszközalap – nemzetközi befektetési alapokon keresztül – nyugat- európai társaságok értékpapírjaiba, vagy olyan társaságok által kibocsá- tott értékpapírokba fektetnek, melyek gazdasági tevékenységüket dön- tően Nyugat-Európában gyakorolják. Az ettől a piactól elvárható maga- sabb hozam nagyobb árfolyammozgásokkal párosulhat.

Az eszközalap olyan – részvényeket tartalmazó – befektetési alapokba fektet, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendel- keznek az érintett gazdaságokban, valamint múltbeli teljesítményük, költségstruktúrájuk és kockázati mutatóik következetesen a meghirdetett stratégiának megfelelően alakulnak

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Európai részvény alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Nyugat-Európa
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

Az eszközalap kezelése során a vagyonkezelő törekszik a lehető legma- gasabb (célzottan 90–95%-os) részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása – a szerződő választása sze- rint – forintban vagy euróban történik, az eszközalapon belüli részvény- alapok azonban más devizában kerülnek befektetésre.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

V. LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK

DWS II. nemzetközi vegyes eszközalap-csoport

I. RÖVID ÁTTEKINTÉS1

I.1. Főbb jellemzők

• A befektetések hátterét a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Csoport biztosítja.

• A biztosítási eszközalapok mögöttes befektetési alapjai lejáratukkor ún. „all-time-high” garanciát nyújtanak, vagyis befektetési jegyeiket ekkor a – havonta rögzített időpontokban megfigyelt (euróban szá- mított) – legmagasabb árfolyamon váltják vissza (továbbiakban: „ár- folyammaximum-garancia”).

• Az egyes biztosítási szerződések esetében a biztosító dinamikus befektetés-kezeléssel gondoskodik a mögöttes befektetési alapok ár- folyammaximum-garanciájának és a biztosítás lejáratának összehan- golásáról.

• Az eszközalapokba történő befektetések, illetve kifizetések végre- hajtása – összhangban a mögöttes befektetési alapok működésével – havonta, előre rögzített időpontokban történik.

I.2. A főbb jellemzőkről részletesebben

I.2.1. Alapkezelő

A DWS II. 2019–2030 (továbbiakban: DWS II.) eszközalapokhoz rendelt megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. 2019– 2030 (továbbiakban: DWS FlexPension II.) befektetési alapokba fekteti. A befektetési alapok kezelője a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt, amely a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Cso- port tagja.

I.2.2. A befektetési alap árfolyammaximum-garanciája

A DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapok legfontosabb tulaj- donsága az árfolyammaximum-garancia, ami azt jelenti, hogy lejáratukkor e befektetési alapok (euróban jegyzett) jegyei az előre rögzített havi meg- figyelési napokon elért legmagasabb árfolyamukon kerülnek kifizetésre.

• A lejáratkori garantált árfolyam a megfigyelési napokon mért értékek közül a legnagyobb lesz,

• így soha nem süllyedhet egy korábbi – valamely megfigyelési napon elért – maximum alá.

A DWS FlexPension II. befektetési alapokra a garanciát a DWS Investments

S.A. Luxemburg nyújtja. Az UNIQA Biztosító Zrt. sem e mögöttes befek- tetési jegyekre, sem pedig az ezekbe fektető a DWS II. eszközalapok be- fektetési egységeire árfolyam-, tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal. A mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapokra nyújtott árfolyam- maximum-garancia miatt a 2019.12.31. előtti lejáratú biztosítási szer- ződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!

és az egyes biztosítási szerződések összehangolása dinamikus befektetés-kezeléssel

A mögöttes befektetési alapok kezelője évente új, a megelőző befekte- tési alapok árfolyammaximum-garanciáját is öröklő DWS FlexPension II. befektetési alapot tervez kibocsátani.

A biztosító ezekre építve évente további DWS II. eszközalapokat vezethet be, és ilyenkor automatikus áthelyezéssel és a díjak automatikus átirá- nyításával gondoskodik arról, hogy a megtakarítás mindig a biztosítás tartamának végéhez legközelebbi (de nem későbbi) lejáratú eszköz- alapba kerüljön.

Határozott tartamra kötött biztosítás esetén a céldátum a biztosítás lejáratának dátuma, nyugdíjbiztosítás esetén az utolsó biztosítási évfordulót megelőző nap. Élethosszig szóló biztosításnál – DWS II. eszközalap-csoport választása esetén – a szerződéshez külön kell megjelölni céldátumot, amely a biztosítás valamely – 2019. december 31-nél nem korábbi – évfordulója lehet. Amennyiben az élethosszig szóló szerződéshez rendkívüli befizetések is tartoznak, azok mindegyi- kéhez külön céldátum adható meg. Amennyiben az adott élethosszig szóló biztosításhoz vagy az esetleges rendkívüli befizetéséhez tartozó befektetési egységek vagy azok egy része DWS II. eszközalapban van el- helyezve, a céldátum nem módosítható.

I.2.4. Az eszközalapokba történő befektetések, illetve azok visszaváltása

A biztosítási szerződésre díjfizetés bármikor lehetséges, ugyanakkor az eszközalapok befektetési egységei, összhangban a mögöttes befektetési alapok jegyeivel

• évente 13 alkalommal (az ún. jegyzési napokon) vásárolhatók meg, és

• évente 24 alkalommal (az ún. visszaváltási napokon) válthatók vissza.

II. TOVÁBBI FONTOS TUDNIVALÓK

II.1. Fogalmak

Megfigyelési napok: azok a napok, amelyeken a befektetési jegyek ár- folyama megfigyelésre kerül. Ezen árfolyamok közül a legmagasabb ha- tározza meg a DWS FlexPension II. befektetési alapokra vonatkozó ár- folyammaximum-garanciát. A megfigyelési napok a következők:

• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, továbbá

• a december vége előtti 6. kereskedési nap,

a frankfurti tőzsde (Frankfurt am Main) kereskedési naptárának megfe- lelően.

Jegyzési napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. be- fektetési alapok jegyei megvásárolhatók. A jegyzési napok megegyeznek a megfigyelési napokkal.

Visszaváltási napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. befektetési alapok jegyei visszaválthatók. A visszaváltási napok:

• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, valamint

• a minden hónap vége előtti hatodik tőzsdei kereskedési nap, a frankfurti tőzsde kereskedési naptárának megfelelően.

A konkrét megfigyelési, jegyzési és visszaváltási napok megtekinthetők a xxx.xxxxx.xx honlapon.

I.2.3. Az árfolyammaximum-garancia

1 Az I. fejezetben leírt tájékoztatás önmagában nem teljes körű, kérjük, olvassa el a további részleteket tartalmazó II. és III. fejezetet is!

II.2. Általános tudnivalók az eszközalapokról és a mögöttes befektetésekről

Eszközalap	Lehetséges befektetési eszközök	A vagyonkezelő mozgástere		Összesített kockázat*	A befektetési alap és az eszközalap
		Minimum	Maximum		Indítása	Lejárata
DWS II. 2019 eszközalap	DWS FlexPension II 2019 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2019. XII. 31.
DWS II. 2020 eszközalap	DWS FlexPension II 2020 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2020. XII. 31.
DWS II. 2021 eszközalap	DWS FlexPension II 2021 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2021. XII. 31.
DWS II. 2022 eszközalap	DWS FlexPension II 2022 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2022. XII. 31.
DWS II. 2023 eszközalap	DWS FlexPension II 2023 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2023. XII. 31.
DWS II. 2024 eszközalap	DWS FlexPension II 2024 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2024. XII. 31.
DWS II. 2025 eszközalap	DWS FlexPension II 2025 befektetési alap	100%	100%	+	2010. VII. 1.	2025. XII. 31.
DWS II. 2026 eszközalap	DWS FlexPension II 2026 befektetési alap	100%	100%	+	2011. VII. 1.	2026. XII. 31.
DWS II. 2027 eszközalap	DWS FlexPension II 2027 befektetési alap	100%	100%	+	2012. VII. 1.	2027. XII. 31.
DWS II. 2028 eszközalap	DWS FlexPension II 2028 befektetési alap	100%	100%	+	2013. VII. 1.	2028. XII. 31.
DWS II. 2029 eszközalap	DWS FlexPension II 2029 befektetési alap	100%	100%	+	2014. VII. 1.	2029. XII. 31.
DWS II. 2030 eszközalap	DWS FlexPension II 2030 befektetési alap	100%	100%	+	2015. VII. 1.	2030. XII. 31.
DWS II. 2031 eszközalap	DWS FlexPension II 2031 befektetési alap	100%	100%	+	2016. VII. 1.	2031. XII. 31.
Nyilvántartási pénznem	Euró
Referenciaindex	EONIA Total Return Index (az Egynapos Euró Index Átlagból képzett referenciaindex)
Megcélzott ügyfélkör	mérsékelten konzervatív
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

* Az összesített kockázat értéke „+”, amennyiben a befektetést a szerződő az adott eszközalap lejáratáig megtartja. Összesített kockázat a befektetési időszak alatt: „+ + +”

A 2019. december 31. előtti lejáratú biztosítási szerződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!

II.2.1. A DWS II. eszközalapok vagyonkezelése

A biztosító által kezelt DWS II. eszközalapok és a mögöttes DWS Flex- Pension II. befektetési alapok – bár előbbi 100%-ban az utóbbira épül

– nem azonosak.

A DWS II. eszközalapok vagyonkezelését, valamint az eszközalapok ad- minisztrációját és nettó eszközértékelését a biztosító végzi. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek engedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az érték- papír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapo- dások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére. A DWS II. eszközalapokra vonatkozó értékelési napok megegyeznek a visszaváltási napokkal (II.1. fejezet). Az ezektől ettől eltérő napokra a biztosító kizárólag tájékoztató jellegű árfolyamo- kat közöl.

Az eszközalapokban lévő megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapokban helyezi el, a befektetési alapokat pedig a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt kezeli. Az eszközalapokban egyéb pénzügyi eszköz (így készpénz, bankbetét) nem tartható. A biztosító az eszközalapokat euróban tartja nyilván. Ezeknek megfelelően az eszközalapok befektetési egységeinek vételi árfolyama minden értékelési napon meg fog egyezni a hozzá tartozó mögöttes befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéké- vel.

A DWS II. eszközalapok határozott lejáratúak: a mögöttes befektetési alapok lejáratához igazodva a nevükben jelzett év december 31-én meg- szüntetésre kerülnek.

II.2.2. A DWS II. eszközalapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok felépítése

Az árfolyammaximum-garancia biztosíthatósága érdekében az eszköz- alapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok a lejáratukig hátralévő időtől függő arányban tartalmaznak kötvény- és részvénybe- fektetéseket.

Általánosságban elmondható, hogy a DWS FlexPension II. befektetési alapok indulásukkor főleg részvényeket, a lejáratukhoz közeledve egyre nagyobb arányban kötvényeket tartalmaznak. A befektetési alapok részvényeket tartalmazó része akár tőkeáttételt is alkalmaz- hat, negatív tőkepiaci folyamatok esetén viszont az is előfordulhat, hogy a befektetési alapok egyáltalán nem fektetnek részvényekbe.

II.2.3. Új befektetési alapok és ezekre épülő új eszközalapok

A befektetési alapok kezelője évente új, 1-1 évvel későbbi lejáratú, 15 és fél éves tartamú DWS FlexPension II. befektetési alapokat tervez ki- bocsátani. Ebben az esetben:

• az új befektetési alapok kezdeti árfolyama megegyezik majd a meg- előző lejáratú befektetési alapnak az aznapi árfolyamával, és

• az új befektetési alapnak a megelőző lejáratú befektetési alap addig elért garancia-szintje (azaz addigi megfigyelési napok legmagasabb ár- folyama) is átadásra kerül (az árfolyammaximum-garancia „öröklődik”).

Példa az árfolyammaximum-garancia „öröklôdésére”

A biztosító az újonnan bevezetett befektetési alapokra építve új DWS II. eszközalapokat indíthat.

II.2.4. A befektetési tranzakciók időzítése és végrehajtása

A DWS II. eszközalapok esetében a befektetési tranzakciók időzítése

− összefüggésben a mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapok előre rögzített jegyzési és visszaváltási napjaival − eltér a biztosítási fel- tételekben leírt, az értékelési napokhoz kapcsolódó általános szabá- lyozástól. A költségek, terhelések, valamint a vételi és eladási árfolya- mok alkalmazása az általános szabályozás szerint történik.

A befektetési tranzakciók időzítésének és végrehajtásának részletes tech- nikai leírása a III. fejezetben található.

II.2.5. Korlátozások

Két különböző DWS II. eszközalap közötti áthelyezést a szerződő nem igényelhet, arra kizárólag a biztosító részéről, a dinamikus be- fektetés-kezelés részeként kerülhet sor (II.3.1. fejezet).

A DWS II. eszközalapokban lévő extra befektetési egységekből nem lehetséges a folytatólagos díj kiegyenlítése.

II.3. A DWS befektetések személyre szabása

II.3.1. Dinamikus befektetés-kezelés

Az egyes befektetési alapok az árfolyammaximum-garanciát a lejáratuk időpontjára nyújtják.

Annak érdekében, hogy a mögöttes befektetési alap árfolyammaximum- garanciája minél jobban igazodjék a biztosítási szerződéshez, a biztosító egy adott szerződés folyamatos díjakból származó befektetéseit auto- matikusan és költségmentesen mindig abban a DWS II. eszközalapban helyezi el, amelynek lejárata a legközelebb esik a biztosítás lejáratához (de nem későbbi annál).

Az automatikus áthelyezés a rendkívüli befizetésekhez tartozó befekte- tésekre is vonatkozik.

Ezért, ha egy olyan új DWS II. eszközalap kerül bevezetésre, melynek le- járata a korábbiaknál jobban megközelíti a biztosítás lejáratát (de nem későbbi annál), a biztosító

• a DWS II. eszközalapokban tartott befektetési egységeket költségmen- tesen áthelyezi az új eszközalapba,

• és a DWS eszközalapokba irányuló, később befizetett folyamatos dí- jakat is az új eszközalapba irányítja át, illetve – rendkívüli befizetés esetén – oda helyezi.

2009. július 1.

2027. május 31. (a biztosítás lejárata)

Példa:

• Az illusztráción a biztosítási szerződés lejárata 2027. május 31. Mivel a 2009. július 1-jén induló eszközalapok közül a 2024-ben lejáró közelíti meg legjobban a biztosítás lejáratát, ezért a megtakarítások kezdetben ebbe az eszközalapba kerülnek.

• 2010. július 1-én az egy év alatt összegyűlt befektetési egységeket a biz- tosító az akkor – várhatóan – bevezetésre kerülő DWS II. 2025 eszköz- alapba helyezi át, és a következő évtől a díjakat is ide irányítja.

• Ez a folyamat – évente – addig ismétlődik, amíg a szerződés befektetései a biztosítás lejáratát közvetlenül megelőző DWS II. 2026 eszközalapba nem kerülnek.

A lejáratot megelőző időpontokra a befektetési alapok árfolyammaxi- mum-garanciája nem vonatkozik.

II.3.2. Áthelyezés a szerződéshez rendelt utolsó DWS II. eszközalap lejárata után

Ha a biztosítási szerződés fennállása alatt a szerződéshez rendelt DWS

II. eszközalap lejár (megszűnik), akkor az abban elhelyezett befektetési egységek értéke a biztosítási szerződés akkor érvényes 2. sz. mellékleté- ben szereplő eszközalapokba helyezhető át. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg a megszűnést megelőző 15. napig új eszközalapot, annak kiválasztását a biztosító végzi el.

II.4. A befektetési politika esetleges módosulásai; kockázatok

II.4.1. A jogszabályi környezet esetleges megváltozásának következményei

Ha a DWS II. eszközalapok mögötti DWS FlexPension II. befektetési ala- pok működésére vonatkozó esetleges jogszabály változások a befek- tetési jegyek árfolyam-alakulását negatívan befolyásolnák, úgy ennek következtében a befektetési alap árfolyammaximum-garanciája is csorbulhat.

II.4.2. Új befektetési alapok bevezetésének esetleges korlátai

Szélsőséges piaci körülmények között előfordulhat, hogy az újonnan in- dítandó garantált árfolyamú DWS FlexPension befektetési alap szem- pontjából kedvezőtlen volna, ha az azt megelőző leghosszabb hátralévő futamidejű, garantált-árfolyamú alap árfolyammaximum-garanciáját vinné tovább.

Ilyen esetekben a DWS Investments S.A. fenntartja a jogot, hogy olyan módon indít új garantált árfolyamú befektetési alapot, hogy ennek ár- folyammaximum-garanciája csak a jövőbeni befektetésekre érvényes, és nem viszi tovább a korábbi befektetési alap árfolyammaximum-garan- ciáját.

Ebben az esetben – szemben a II.3. fejezetben írottakkal – a Bizto- sító csak a jövőbeni díjakat fekteti az új DWS FlexPension befekte- tési alapra épülő új DWS eszközalapjába, de a már felhalmozott be- fektetések nem kerülnek át ebbe az eszközalapba (tehát csak díját- irányítást végez, áthelyezést nem).

A korábban felhalmozott befektetések továbbra is a korábbi DWS II. esz- közalapban maradnak annak lejáratáig, vagy amíg olyan megfelelő, ga- rantált árfolyamú befektetési alap nem indul, amelyre a korábbi árfo- lyammaximum-garancia szintje örökíthető.

Ilyen eseményre (tehát arra, hogy az újonnan indított DWS FlexPension befektetési alap nem örökli a korábbi árfolyammaximum-garanciáját) akkor kerülhet sor, ha például a megelőző lejáratú DWS FlexPension II. befektetési alap befektetéseinek csak kis hányada van nagyobb hozam- kilátással rendelkező eszközökben. Ebben az esetben a leírt eljárásrend biztosítja, hogy az újonnan beérkező befektetések nagyobb eséllyel ré- szesülhessenek a részvénypiaci lehetőségekből.

A módosuló eljárásrend nem érinti sem a korábban, sem az újonnan in- dított DWS FlexPension befektetési alapok saját árfolyammaximum-ga- ranciáját.

A DWS Investments S.A. utoljára 2028-ban (2043-as lejárattal) tervez új DWS FlexPension befektetési alapot indítani, de fenntartja a jogot, hogy egy vagy több éven keresztül, illetve egyáltalán ne indítson új alapot.

II.4.3. Befektetési kockázatok

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapok mögött álló befektetési alapok azonban más devizában is be- fektethetnek. Az eszközalapok árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

A Biztosító az eszközalapok, valamint az azok hátterét képező be- fektetési alapok tekintetében – függetlenül az utóbbiakra vonatko- zóan mások által nyújtott garanciáktól – semmilyen tőke-, hozam- vagy árfolyamgaranciát nem vállal.

II.5. További befektetési, illetve árfolyam információ

A DWS II. eszközalapok aktuális árfolyama, aktuális befektetési összeté- tele és befektetési politikája a xxxx://xxx.xxxxx.xx internetes oldalon található. A mögöttes befektetési alapokról további információ az ugyanott feltüntetett – a DWS FlexPension II. alapok kezelője által köz- zétett jelentésekre mutató – hivatkozáson keresztül érhető el.

III. A BEFEKTETÉSI TRANZAKCIÓK IDŐZÍTÉSÉVEL

ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TECHNIKAI TUDNIVALÓK

III.1. A DWS II. eszközalapok befektetési egységeinek eladása, illetve visszaváltása

• A Biztosító a DWS II. eszközalapokba irányuló befizetéseket a be- fizetés egyértelmű azonosításának és elfogadásának napját követő munkanapon átmenetileg az E-Kamat technikai alap befektetési egy- ségeire számítja át. A nem euróban előírt díjú szerződések esetén az ehhez szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivata- los devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.

A befektetési egységek ezután ebből az alapból kerülnek át a megfe- lelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy

– az E-Kamat technikai alapban tartott befizetést a biztosító a kö- vetkező lehetséges (az E-Kamat technikai alapba helyezést leg- alább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az E-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán átváltja euró-kész- pénzre;

– ez az euró érték a jegyzési napon, a DWS II. eszközalap aznapi árfo- lyamán kerül befektetési egységekre átszámításra.

• A DWS II. eszközalapokból történő – (részleges) visszavásárlási vagy egyéb – kifizetési kérelmeket a biztosító azok egyértelmű azonosí- tását és elfogadását legalább 2 munkanappal követő első visszaváltási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-készpénzre. Amennyiben a biztosítási szerződés alapján a kifizetést forintban kell teljesíteni, a befektetési egységek így számított euró értéke a vissza- váltási napot követő második napi MNB devizaárfolyamon kerül fo- rintra átváltásra.

III.2. A DWS II. eszközalapokba, illetve az azokból történő áthelyezés

A DWS II. eszközalapokba, illetve az azokból történő áthelyezés két- két lépésben történik.

• A DWS II. eszközalapokba történő áthelyezés során:

1. A biztosító az áthelyezendő befektetési egységek értékét – hacsak az adott forrás eszközalap befektetési szabályaiból más nem követ- kezik – a kérelem beérkezését, egyértelmű azonosítását és elfoga- dását követő első értékelési napon átmenetileg az E-Kamat tech- nikai alap befektetési egységeire számítja át, az ehhez esetlegesen szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes MNB devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.

2. A befektetési egységek ebből a technikai alapból kerülnek át a meg- felelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy

– az E-Kamat technikai alapban tartott befektetést a biztosító a le- hetséges legkorábbi (az ezen eszközalapba helyezést legalább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az E-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán váltja át euró-kész- pénzre;

– ezt az euró értéket a jegyzési napon – a DWS II. eszközalap aznapi árfolyamán – számítja át a DWS II. eszközalap befektetési egysé- geire.

• A DWS II. eszközalapokból történő áthelyezés során:

1. A biztosító az áthelyezésre kerülő befektetési egységeket a kérelem egyértelmű azonosítását és elfogadását legalább 2 munkanappal követő első visszaváltási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-készpénzre.

2. a) Euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés esetén az ezt legalább 2 munkanappal követő első lehetséges értékelési napon, az átváltás napján érvényes árfolyamon történik meg ezen összeg átszámítása a választott új eszközalap befektetési egysége- ire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem következik).

b) Nem euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés ese- tén az ezt követő második napi MNB devizaárfolyamon (kereszt- árfolyamon) az euró-készpénzt a biztosító átváltja a megfelelô de- vizára, majd az ezt követő első lehetséges értékelési napon, az át- váltás napján érvényes árfolyamon történik meg az átváltott ösz- szeg átszámítása a választott új eszközalap befektetési egységeire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem következik).

A DWS II. eszközalapokhoz kapcsolódó – nem választható – technikai jellegű alap:

E-Kamat technikai alap

Az E-Kamat technikai alap vagyonkezelését – beleértve annak admi- nisztrációját és nettó eszközértékelését – a biztosító végzi. Ennek a tech- nikai alapnak a vagyona kizárólag hitelintézeti látra szóló, illetve rövid lejáratra lekötött euró bankbetétben, vagyis magas likviditású, ugyan- akkor alacsony kockázatú befektetésekben kerül elhelyezésre. A befek- tetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy ezen technikai alapnak az árfolyama rövid távon is növekvő tendenciát mutasson, ala- csony árfolyam-ingadozás mellett. A kamatok naponta jóváírásra és tő- késítésre kerülnek, és a be- és kifizetések is folyamatosan teljesíthetők. Az E-Kamat technikai alap nyílt végű, tőke- vagy hozamgaranciára vo- natkozó ígéretet nem tartalmaz. Ennek a technikai alapnak a befekteté- sei mindenekelőtt partner-fizetőképességi és likviditási, valamint deviza- árfolyam-kockázattal rendelkeznek.

A feltételekben ismertetett, változtatható adatok aktuális értékei

3. sz. melléklet

Termékkód: 336

Érvényes: 2014. július 1-től

1. A biztosítási díjak az alábbi pénznemekben kerülhetnek elő- írásra:

Díjfizetés	Díjelőírás pénzneme
	forint	euró
folyamatos díj	✓	–
rendkívüli díj nyugdíjbiztosításra	✓ (minimum 20000 Ft)	✓ (minimum 100 E)
kiegészítő rendkívüli befizetés	✓ (minimum 20000 Ft)	✓ (minimum 100 E)

A rendkívüli díj (díjelőírás) pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntar- tott díjbevételi számlájára érkezett be.

A biztosító befizetett díjnak a megfelelő díjbevételi számlá- xxx xxxxxxxxxxx jóváírt összeget tekinti.

2. Az eszközalapok közötti választási lehetőségek: a folya- matos díj, illetve a rendkívüli befizetések a befizetéskor ér- vényes 2. sz. mellékletben szereplő eszközalapokba helyez- hetők el, az alábbiak szerint:

Díjelőírás pénzneme		Eszközalap nyilván- tartásának pénzneme
		forint	euró
folyamatos díj	forint	✓	csak DWS II.
rendkívüli díj nyugdíjbiztosításra	forint	✓	csak DWS II.
	euró	–	✓
kiegészítő rendkívüli befizetés	forint	✓	csak DWS II.
	euró	–	✓

3. A befektetési egységek aktuális értékének és a kifizeté- sek teljesítésének pénzneme:

A befektetési egységek értéke az eszközalap nyilvántartá- sának pénznemében kerül meghatározásra és – amennyi- ben a szerződési feltételek kifejezetten másként nem ren- delkeznek – a szolgáltatások és egyéb kifizetések is az esz- közalap(ok) nyilvántartásának pénznemében (pénznemei- ben) kerülnek teljesítésre.

4. Díjbeszedési költség: 0 Ft.

5. Vételi-eladási árrés: az eladási ár a vételi árat az eladási ár alábbi táblázatban megadott százalékával haladja meg.

Befektetési egység típusa	Vételi-eladási árrés
Kezdeti befektetési egység	3,95%
Megtakarítási befektetési egység	3,95%
Nyugdíjbónusz extra befektetési egység	0,00%
Nyugdíj extra befektetési egységek	3,95%
Kiegészítő extra befektetési egységek	3,95%
Adójóváírás extra befektetési egységek	0,00%

6. Kezdeti költség: a kezdeti egységekből kerül elszámolásra, havi mértéke a kezdeti befektetési egységek darabszámára vetített 5,45%-os éves érték 1/12-ed része.

7. Kezelési díj: a befektetési egységekből, havonta kerül el- számolásra, havi mértéke a különböző típusú befektetési egységek darabszámára vetített éves érték 1/12-ed része:

Befektetési egység típusa	Éves kezelési díj a befektetési egységek arányában
Kezdeti befektetési egység	1,75%
Megtakarítási befektetési egység	1,75%
Extra befektetési egységek	0,99%

8. Nyilvántartási költség: havonta 390 Ft mely a befektetési egységek darabszámának csökkentésével kerül levonásra.

9. Az átirányítás feltételei: A folyamatos díjak – a 2. sz. pont szerinti korlátozással – az aktuális 2. sz. mellékletben talál- ható eszközalapokba átirányíthatók.

10. Az átirányítás költségmentes.

11. Az áthelyezés feltételei: A befektetési egységek áthelye- zése az eredeti díjelőírás pénzneméhez igazodóan a jelen melléklet 2. sz. pontjához tartozó táblázat szerinti eszköz- alapokba lehetséges.

12. Áthelyezési költség: az áthelyezésre kerülő egységek vételi árának 4,5‰-e, de legalább 300 Ft kerül levonásra.

A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét meg- előző értékelési napon érvényes vételi árfolyamon kerül sor. Az áthelyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biz- tosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthe- lyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor át- helyezésre.

Az azonos eszközalapban található folyamatos díjakból szár- mazó egységek áthelyezési igénye esetén a kezdeti és meg- takarítási egységek együttesen, azonos arányban kerülnek áthelyezésre.

Külön-külön áthelyezésnek minősülnek a folyamatos díjak- ból származó, továbbá az egyes rendkívüli befizetésekből vagy jóváírásokból származó extra befektetési egységeknek az áthelyezései, valamint a különböző eszközalapokból, illetve a különböző eszközalapokba történő – akár egy- idejű – áthelyezések.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

13. A részleges visszavásárlás feltételei:

a) a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egysé- gek összesített befektetési értéke legalább 50 000 Ft le- gyen,

b) a részlegesen visszavásárlásra kijelölt megtakarítási be- fektetési egységek összesített befektetési értéke legalább 50 000 Ft legyen.

E feltételek ellenőrzéséhez a biztosító az utolsó ismert árfo- lyamokat veszi alapul.

14. A részleges visszavásárlás költsége: részleges visszavásár- lás esetén a kifizetendő összeg 5,5‰-e, de legalább 300 Ft kerül levonásra.

Külön-külön részleges visszavásárlásnak minősülnek a meg- takarítási, illetve a különböző rendkívüli befizetésekből vagy jóváírásokból származó extra befektetési egységek – akár egyidejű – részleges visszavásárlásai.

Az egyes rendkívüli befizetésekből vagy jóváírásokból szár- mazó extra befektetési egységek 100%-ban történő vissza- vásárlása is a szerződés részleges visszavásárlásának minő- sül.

15. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül bejelentett felmondása esetén a biztosító által érvényesített költségek a következők:

– a szerződés kockázatelbírálási, nyilvántartási és kötvénye- sítési költsége 10 000 Ft, továbbá

– az esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálatok számlával iga- zolható költsége.

Az árfolyamok változásából adódó kockázatot a biztosító nem vállalja át, azaz a díj befektetése és a befektetési egy- ségek visszaváltási napja közötti esetleges árfolyamváltozás- ból adódó veszteséget, illetve nyereséget a biztosító az el- számolásban a szerződőre hárítja, illetve javára jóváírja.

16. Tájékozódási lehetőségek: az eszközalapokról, az aktuális árfolyamokról, illetve az egyes szerződésekről a napi tájé- kozódás lehetőségei az alábbiak:

– az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán:

x00 0 000 0000

– az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: xxx.xxxxx.xx

A fentieken kívül a biztosító a szerződésről évente egyszer részletes írásos elszámolást küld a szerződőnek.

A szerződő kérésére készített további írásos elszámoláso- kért alkalmanként 500 Ft költség kerül felszámításra.

A JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS FELTÉTELEI 4. sz. melléklet

Jelen feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – befektetési egy- ségekhez kötött nyugdíjbiztosítási feltételeihez kapcsolódnak, és a szolgáltatások járadék formájában történő kifizetésének sza- bályait tartalmazzák. Az itt nem szabályozott kérdésekre a nyug- díjbiztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A nyugdíjbiztosítási szerződés megszűnését követően a já- radékszolgáltatást a biztosító technikailag önálló járadék- szolgáltatási szerződés formájában kezeli.

2. A járadékszolgáltatás tartamát a biztosított határozza meg. A folyósítás legfeljebb 25 éves határozott tartamra igényel- hető. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a járadékszolgáltatás minimális tar- tama úgy kerül megállapításra, hogy a nyugdíjbiztosítás kezdetétől az utolsó járadék-kifizetésig 10 év elteljen.

3. A járadékszolgáltatás tartama alatt a szerződői jogokkal is a nyugdíjbiztosítási szerződés biztosítottja rendelkezik.

4. A járadék a biztosított részére kerül kifizetésre. A biztosított halála után esedékes szolgáltatás (9. pont) kedvezménye- zettje – amennyiben más kedvezményezettet nem jelölnek meg – a biztosított örököse.

II. JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS

II.1. A járadéktőke

5. A járadéktőke kezdetben a nyugdíjbiztosítás szolgáltatási összegének a Függelék I. pontjában megnevezett alacsony kockázatú eszközalap befektetési egységeire történő átvál- tása eredményeként létrejövő befektetési egységek ösz- szességével azonos. A befektetési egységekre történő át- váltás legkésőbb a nyugdíjbiztosítás – a nyugdíjbiztosítás feltételei szerint megállapított – szolgáltatási összegének fo- rintra váltását követő 3. értékelési napra érvényes vételi ár- folyamon történik.

Az aktuális járadéktőke a járadéktőkéből a járadékfolyósí- tások során addig fel nem használt (10. pont) befektetési egységek összességével egyezik meg.

6. A járadékfolyósítás tartama alatt a szerződő a járadéktő- kéből áthelyezést nem kezdeményezhet, de a biztosító- nak jogában áll a mindenkori járadéktőkét az általa megha- tározott más, alacsony kockázatú eszközalapba – költség- mentesen – áthelyezni.

Az áthelyezésre kerülő befektetési egységek értéke vételi áron kerül megállapításra, mely érték ugyancsak vételi áron kerül az új eszközalapban befektetési egységek formájában jóváírásra. Az áthelyezés arányosan módosítja a továbbiak- ban folyósításra kerülő befektetési egységek számát, de e módosítás kizárólag technikai jellegű, és tartalmilag nem je- lenti a járadék-kifizetések mértékének megváltozását.

A biztosítónak joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami a befektetési egységek számát és

– ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. Ez a mó- dosítás arányosan módosítja a továbbiakban folyósításra ke- rülő befektetési egységek számát, de e módosítás kizárólag technikai jellegű, és tartalmilag nem jelenti a járadék-kifize- tések mértékének megváltozását.

II.2. A járadék folyósítása

7. A biztosító a járadékfolyósítás kezdeti időpontjától a jára- déktőke terhére havi járadékot fizet a biztosított részére a járadékszolgáltatási tartam lejáratáig, feltéve, hogy a bizto- sított életben van.

8. Az első járadék-kifizetés a járadéktőke létrejöttét (5. pont)

követő hónapban esedékes.

9. Amennyiben a biztosított a járadékszolgáltatás tartamán belül elhalálozik, a járadéktőke aktuális befektetési értéke kerül a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére

– kedvezményezettségük arányában – kifizetésre.

II.3. A járadék összege

10. Az egyes járadékfolyósításokkor felhasználandó befektetési egységek száma úgy kerül megállapításra, hogy a járadék- tőkét kezdetben alkotó befektetési egységek száma elosz- tásra kerül a – járadékszolgáltatás tartamától (2. pont) és az első járadék-kifizetés időpontjától (8. pont) függő – járadék- kifizetések számával.

A fentiek szerint xxxxxxx felhasználandó befektetési egysé- gek alkotják a bruttó havi járadékot, mely a járadékfolyó- sítások során a járadéktőkét csökkenti.

11. A biztosító költségei megtérülésének fedezetére a járadék- szolgáltatás tartama alatt havi kezelési díjat számít fel. A kezelési díj levonására a járadékfolyósításokkor felhasznált befektetési egységekből kerül sor, így a havi járadékok fo- lyósításakor csak a bruttó járadék kezelési díjjal csökkentett része (a nettó havi járadék) kerül kifizetésre.

12. A kezelési díj mértékét a várható bruttó havi járadék fo- rintösszege határozza meg.

A várható bruttó havi járadék forintösszegének megállapí- tása úgy történik, hogy a nyugdíjbiztosítás szolgáltatási ösz- szege elosztásra kerül a járadékszolgáltatás tartamában fog- lalt hónapok számával, ahol az első figyelembe veendő hónap a 8. pontban írottak szerinti első járadékfolyósítási hónap.

A kezelési díj mértékét a Függelék II. pontja tartalmazza.

13. A folyósításra kerülő havi járadék forintösszege a nettó havi járadékot alkotó befektetési egységeknek a hó ötödik munkanapjára – amennyiben az nem értékelési nap, akkor az azt követő értékelési napra – vonatkozó árfolyamon szá- mított aktuális befektetési értékével egyezik meg.

A nettó havi járadékot alkotó befektetési egységek száma a tartam alatt állandó (eltekintve a 6. pontban jelzett kizáró-

lag technikai jellegű esetleges eltérésektől), de az árfolyam- változás kockázatát teljes egészében a szerződő viseli.

14. A járadékfolyósítás csak olyan időtartamra kérhető, amely esetén a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható havi összege – azaz a várható bruttó havi járadék (12. pont) csökkentve a Függelék II. pontjában szereplő kezelési díjjal – eléri a Függelék III. pontjában meghatározott forintössze- get.

Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, de a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható havi összege a járadékszolgáltatás minimális tar- tama (2. pont) esetén sem éri el a Függelék III. pontjában szereplő forintösszeget, a biztosító a nyugdíjbiztosítási szol- gáltatást egy összegben teljesíti.

III. A KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

15. A biztosító a havi járadékot az ehhez tartozó forintösszeg meghatározásának értékelési napját (13. pont) követő 5 munkanapon belül folyósítja.

16. A biztosító a járadék kifizetését magyarországi bankszámlára költségmentesen teljesíti. Amennyiben a jogosult ettől el- térő kifizetést igényel, a kifizetés költségét a biztosító felszá- míthatja.

17. A biztosító – a biztosított költségére – jogosult évente egy- szer meggyőződni a biztosított életben létéről.

IV. VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A járadékszolgáltatás megszüntetése a folyósítás tartama alatt bármikor, de legkorábban a járadékszolgáltatás mini- mális tartamának (2. pont) letelte után kérhető. Ez esetben a biztosító az aktuális járadéktőkének a Függelék IV. pontjá- ban meghatározott megváltási díjjal csökkentett részét fi- zeti ki egy összegben a biztosított részére, és a továbbiakra a járadékszolgáltatás megszűnik.

A forintérték meghatározása és a kifizetés a nyugdíjbiztosí- tási feltételekben a kifizetések teljesítésére meghatározott eljárás szerint történik.

19. A járadékszolgáltatásra kötvénykölcsön nem igényelhető.

20. Az adatok nyilvántartására, a panaszok bejelentésére a nyugdíjbiztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

FÜGGELÉK 4. sz. melléklet

I. A járadéktőkét tartalmazó alacsony kockázatú eszközalap (5. pont)

1. A járadéktőkét a Likviditás eszközalap tartalmazza.

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	ZMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Forint folyószámla, bankbetét, pénzpiaci befektetési alapok, készpénz, bankbetét	100%	80%	100%

2. A Likviditás eszközalap befektetési politikája

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid lejáratra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci befektetési ala- pokba, vagyis magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el.

A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az eszközalap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meghirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak.

Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóvá- írásra és tőkésítésre kerülnek. A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye meghaladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat.

Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt be- fektetési eszközök piacának függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet, így az is előfordulhat, hogy az esz- közalap aktuális árfolyama alacsonyabb, mint a megelőző értékelési napon volt.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek engedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

II. A kezelési díj mértéke a várható bruttó havi járadék függvényében (12. pont)

A várható bruttó havi járadék forintösszege (12. pont)	Kezelési díj a bruttó havi járadék (10. pont) százalékában
–19 999	5,00%
20 000–34 999	3,00%
35 000–49 999	1,50%
50 000–99 999	0,99%
100 000–	0,50%

A várható havi bruttó járadék alapján megállapított kezelési díj mértéke a járadékszolgáltatás tartama alatt nem módosítható.

III. A járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható havi összegének minimuma (14. pont)

A járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható havi összegének minimuma 10 000 Ft.

IV. Megváltási díj (18. pont)

A járadékszolgáltatás megszüntetése esetén a megváltási díj az aktuális járadéktőke 0,99%-a.

HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI Termékkód: 817

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosítás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbiz- tosítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbiz- tosítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő biz- tosítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Élet- hosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskötéskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető, de – határozott tartamú alapbiztosítás esetén – lejáratának meg kell egyez- nie az alapbiztosítás lejáratával.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kocká- zatviselés kezdete és a várakozási idő szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejövő kiegészítő biz- tosításokra 6 havi várakozási időt köt ki, azaz a biztosított- nak a kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés kez- detétől számított 6 hónapon belüli elhalálozása esetén a biztosító jelen haláleseti kiegészítő biztosításra szolgáltatást nem teljesít, csak a kiegészítő biztosításra befizetett díjakat téríti vissza.

Kivételt képez, ha a halál oka a kockázatviselés kezdete után elszenvedett baleset volt.

Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalá- lozik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)

megszűnik

− a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

− a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

− a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

− az alapbiztosítás megszűnése,

− az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

− az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is).

5. A jelen kiegészítő biztosítást a szerződő a biztosítási évfor- dulóval felmondhatja. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül elhalálozik.

7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg mellett a ki- egészítő biztosítás tartama és a biztosított kora határozza meg. A díjat befolyásolhatja továbbá egyebek mellett a biz- tosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékeny- sége, egészségi állapota is

10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

11. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

13. Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

14. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

15. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a kiegé- szítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

16. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. MARADÉKJOGOK

17. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

19. A szolgáltatás teljesítésének feltételei, a biztosító mente- sülésének, kockázata szűkítésének feltételei megegyez- nek az alapbiztosítás feltételeiben foglaltakkal. Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

20. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

XXXXXXXX HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70-74) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosítás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat, ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadé- kot vagy rehabilitációs járadékot, ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.

A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbizto- sítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbiztosítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő biztosítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.

Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kocká- zatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)

megszűnik

– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

– az alapbiztosítás megszűnése,

– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)

– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfordu- lót megelőző nap végével.

5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett balesetből eredően, a baleset bekö- vetkeztétől számított 1 éven belül elhalálozik.

Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalálo- zik, testi sérülést vagy maradandó egészségkárosodást szen- ved.

7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is.

10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

11. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

13. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

14. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a kiegé- szítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

15. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

16. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt doku- mentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

17. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

18. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

19. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:

– foglalkozási ártalom és annak következményei;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsági állapottal okozati összefüggésbe hozható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.

Amennyiben a biztosított halálát valamely kizárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

20. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

21. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

22. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

BALESETI EREDETÛ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosítás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy re- habilitációs ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.

A szolgáltatásra - ellenkező kikötés hiányában – a kiegé- szítő biztosítás biztosítottja jogosult.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.

Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkö- tésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) megszűnik

– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

– az alapbiztosítás megszűnése,

– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)

– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfordu- lót megelőző nap végével;

– ha a jelen kiegészítő biztosításra teljesített szolgáltatások összesített százalékos értéke eléri a 100%-ot.

5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított – a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett – balesete miatti, a baleset bekövet- keztétől számított 2 éven belül megállapított maradandó egészségkárosodása.

7. Jelen feltételek szempontjából baleset a biztosított akara- tától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkant- ság) a biztosított közvetlenül baleseti eredetű anatómiai el- változással járó funkciókárosodása, végleges egészségkáro- sodása, testi vagy szellemi teljesítőképességének végleges csökkenése.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

9. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a ki- egészítő biztosítás baleset időpontjában érvényes aktuális biztosítási összegének a megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát téríti.

10. A bekövetkezett maradandó egészségkárosodás százalé- kos mértéke a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesztése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt fi- gyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra:

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése Egyik szem látóképességének teljes elvesztése Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése Szaglóérzék teljes elvesztése

Ízlelõképesség teljes elvesztése

Egy kar vállízülettõl való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége

Egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése

100%

50%

60%

30%

10%

5%

70%

15. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

vagy teljes mûködõképtelensége Egy kar könyökízület alattig való teljes elvesztése	65%
vagy teljes mûködõképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése	55%
Hüvelykujj elvesztése	20%
Mutatóujjak elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	5%
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése
vagy teljes mûködõképtelensége Egy láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége	70% 60%
Egyik láb térdig elvesztése	50%
Egyik lábszár térd alattig történõ elvesztése	45%
Lábfej elvesztése	40%
Nagyujj elvesztése	5%
Más lábujj elvesztése, egyenként	2%

16. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a biztosító a táblázat megfelelően csökkentett értékeit veszi figyelembe.

A táblázatban nem szereplő esetekben a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben károsodott. A biztosító orvos szakértőjének megállapítása független min- den más orvosi és társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvos szakértők, intézmények megállapításá- tól.

11. Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor a szolgáltatás meghatározásánál az elő- zetes rokkantság százalékos mértéke levonásra kerül.

12. Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon balesetből ere- dően, több szervet, testrészt érintő többszörös károsodás vagy funkciócsökkenés következett be, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a kiegészítő biztosítás teljes tartamán belül összességében – nem halad- hatja meg a 100%-os egészségkárosodási mértéknek meg- felelő szolgáltatási összeget.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

13. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is

14. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

17. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

18. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a kiegé- szítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

19. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

20. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt doku- mentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges. A biztosító kérheti a biztosított személyes vizsgálatát is.

21. A biztosító a maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét legkorábban a balesetet követő 30 nap elteltével, legkésőbb, illetve véglegesen a balesetet követő két év elteltével állapítja meg.

Ha a baleset következtében a biztosított 30 napon belül meghal, a szolgáltatás nem igényelhető. Ha a biztosított 30 nap után, de még azelőtt meghal, hogy a biztosító a mara- dandó egészségkárosodás mértékét megállapította volna, a szolgáltatást a rendelkezésre álló orvosi dokumentumok alapján határozza meg.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

22. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

23. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

24. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:

– foglalkozási ártalom és annak következményei;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsági állapottal okozati összefüggésbe hozható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.

Amennyiben a biztosított egészségkárosodását valamely ki- zárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosításra szolgáltatás nem kerül kifizetésre.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

25. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

26. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

27. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx

H 1873/ 2016. 07./ 181 4400474/V2