Részvénykockázat mintaszakaszok

Részvénykockázat. A részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik és a részvények árfolyama az egyedi vállalati események hatására is visszaeshet. Az árfolyamok csökkenése az eszközalap értékét is mérsékli. A részvényeken hosszabb távon a biztonságosabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét.
Részvénykockázat. A részvények és egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok magukban hordozzák a kibocsátó csődjének, illetve felszámolásá- nak kockázatát, amely az értékpapírok értékének részbeni vagy tel- jes elvesztését jelentheti. Ezen kívül a kibocsátó jövőbeli nyeresé- gességével kapcsolatos várakozások, kilátások, előrejelzések, illetve az általános tőkepiaci hangulat, a befektetők jellemző kockázatvál- lalási hajlandósága is jelentősen befolyásolja a befektetés értékét. Az ilyen értékpapírok értékének alakulása jelentős ingadozást mu- tathat, ezért rövid távon más befektetési formáknál nagyobb való- színűséggel fordulhat elő negatív hozam. Amennyiben az adott eszközalap befektetési politikája ettől eltérőt nem tartalmaz, a rész- vényárfolyamok emelkedése kedvezően, míg a részvényárfolyamok csökkenése kedvezőtlenül befolyásolja az eszközalap árfolyamát.
Részvénykockázat. A részvénypiacokat esetenként, főleg rövid távon nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik és a részvények árfolyama az egyedi vállalati események hatására is visz- szaeshet. Az árfolyamok csökkenése az eszközalap értékét is mérsékli. A részvényeken hosszabb távon a biztonságo- sabb eszközöknél magasabb hozam érhető el, azonban rövidebb távon számolni kell az árfolyamok esésével is, amely negatívan befolyásolja az eszközalap értékét. AHE-21280/BF1 Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a min- denkori keresleti, kínálati viszonyok függvényében változ- hat. Az eszközalapokban lévő, különféle devizákban deno- minált értékpapíroknak az egyes devizákban kifejezett értéke forintra átváltva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. A forint erő- södése (felértékelődése) negatívan hat az eszközalapok devizában denominált befektetési eszközeinek forintban kifejezett árfolyamára. A devizaárfolyamok változása szél- sőséges esetben a befektetési eszköz értékének csökkenté- sét okozhatja még abban az esetben is, ha az eszköz saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.
Részvénykockázat. A részvény-, illetve az azon alapuló befektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az ár- folyam-ingadozása. A kockázat jelentkezhet egyrészt a kibocsátó vállal- kozás (várható) eredményei, működése következtében, és az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is kockázatot jelentenek a be- fektetés értékelalakulására.
Részvénykockázat. A részvények és egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő érték- papírok magukban hordozzák a kibocsátó csődjének, illetve fel- számolásának kockázatát, amely az értékpapírok értékének rész-
Részvénykockázat. A részvények és egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő érték- papírok magukban hordozzák a kibocsátó csődjének, illetve fel- számolásának kockázatát, amely az értékpapírok értékének rész- beni vagy teljes elvesztését jelentheti. Ezen kívül a kibocsátó jövőbeli nyereségességével kapcsolatos várakozások, kilátások, előrejelzések, illetve az általános tőkepiaci hangulat, a befektetők jellemző kockázatvállalási haj- landósága is jelentősen befolyásolja a befektetés ér- tékét. Az ilyen értékpapírok értékének alakulása jelentős ingado- zást mutathat, ezért rövid távon más befektetési formáknál na- gyobb valószínűséggel fordulhat elő negatív hozam. Amennyi-

Related to Részvénykockázat

  • Szakasz Eljárás IV. szakasz: Eljárás

  • Számlázási időszak A Szolgáltató havonta egyszer számlát állít ki az esedékes díjakról és egyéb fizetési kötelezettségekről (a továbbiakban: díjak). A Szolgáltató üzletpolitikai megfontolásból meghatározott időszakra a fentiektől eltérő számlázási gyakoriságot is biztosíthat az Előfizetők részére (éves, féléves, negyedéves számlázási gyakoriság). A Szolgáltató egyes szolgáltatási területein üzletpolitikai okokból ettől eltérő előrefizetési kedvezményrendszert működtethet. A Szolgáltató számlázási időszaka a naptári hónap első nap 0:00 órájától az utolsó nap 24:00 órájáig tart (a továbbiakban: tárgyhónap). A Szolgáltató az esedékes, illetve jövőben esedékessé váló díjakról az esedékesség hónapjában, vagy azt megelőzően számlát küld az Előfizetőnek, a számla összegét az azon feltüntetett határnapig köteles az Előfizető kiegyenlíteni. A fizetési határidő nem lehet kevesebb a számla keltétől számított 13 naptári napnál. A rendszeres díjak megfizetése a - számlázási gyakoriságnak megfelelő - tárgyidőszakra vonatkozóan előre, az egyéb díjak az igénybevételt követő számlázási időszakban, utólag esedékesek. Ha az Előfizető a számlát tárgyhó 20-áig, nem kapja meg, úgy ezt a Szolgáltató felé köteles bejelenteni, és számlamásolatot igényelni. Az ezen okból kiállított számlamásolat díjtalan. Amennyiben a fizetési határnap munkaszüneti napra esik, a fizetés határnapja a következő munkanap. A Szolgáltató a tárgyhóban fel nem számított vagy tévedésből be nem szedett díjakat és egyéb költséget az esedékesség napjától számított egy éven belül számlázhatja ki.

  • AJÁNLATTEVŐI NYILATKOZAT a Kbt. 60. § (3) bekezdéseinek alapján6 Alulírott ………………………………, mint a(z) (székhely:

  • Kockázatkizárás A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):

  • Panaszügyintézés Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továb- bá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti. Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg. Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti. A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a panaszkezelési szabályzatban és a tár- saságunk honlapján közöltek szerint biztosítunk lehetőséget. Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban. Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez. A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg. A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

  • Visszatérítés 8.6.1. A Bank visszatéríti a Számlatulajdonos által jóváhagyott, a kedvezményezett által, vagy rajta keresztül kezdeményezett fizetési művelet összegét, ha:

  • Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás

  • Visszatartási jog Az Eladó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni.

  • Kapcsolattartók Szerződést érintő kérdésekben: Napi operatív kapcsolattartás témáiban:

  • szakasz Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem