Xxxxxx xxxxx a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
Xxxxxx xxxxx a Ptk. 2:47. §-a szerinti üzleti titok. (Eht. 188.§ 109.)
Xxxxxx xxxxx. A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalma- zó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.ű
Examples of Xxxxxx xxxxx in a sentence
XXXXX Xxxxxx, XXXxXXX Xxxxxx, XXXXXXXX Xxxxxx, XXXXXX Xxxxx, rovatszerk.
More Definitions of Xxxxxx xxxxx
Xxxxxx xxxxx. A biztosítási monopóliumtól a sokszereplős versenypiacig. Biztosítás és Kockázat, 2014/1. szám, 4. utat” a rendszerváltozást követően elindult vállalkozás szabadsága és gazdasági verseny adott.179 A régi Ptk. a felelősségbiztosítást a IV. – kötelmi jogi – részének, egyes szerződések körében a XLV. – „A biztosítás” elnevezéssel rendelkező – fejezetében helyezte el, mégpedig a vagyonbiztosítás önálló alfajaként. A régi Ptk. biztosítási szabályai tekintetében egyoldalú kógencia érvényesült, amely alapján a biztosítási szerződésben csak a biztosított vagy a kedvezményezett javára lehetett eltérni.180 181 A biztosítási szerződések szabályozására jellemző módon a magánjogi kódex mellett érvényesültek közjogi szabályok is, amelyeket a régi Bit. tartalmazott, mégpedig olyan formában, hogy egyúttal számos magánjogi normát is megállapított.182 A jogalkotó a régi Ptk.-ban a felelősségbiztosításra vonatkozó normák részletes megállapítását hanyagolta, s mindösszesen egy szakaszban, az 559. §- ban négy bekezdéssel állapított meg rendelkezéseket. Az 559. § (1) bekezdés meghatározta a felelősségbiztosítási szerződés fogalmát, amely szerint a „felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.” A fogalmi meghatározás alapján tehát a felelősségbiztosítási fedezetbe bármely a biztosított terhére megállapított kár bevonható, amelyért jogszabály alapján felelős. Mivel a jogszabályi felelősség tekintetében nincs korlátozás megfogalmazva, ezért a törvényszöveg értelmezéséből eredően elviekben bármely felelősség fedezetbe vonható. A fedezetbe vonás kérdését azonban 179 UJVÁRINÉ [2018]: i.m. 28. 180 XXXX Xxxxxx: Szerződési alaptípusok. Novotni Kiadó, Miskolc, 2003, 291.
Xxxxxx xxxxx. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya: a fontosabb elméletek és a hazai gyakorlat. Xxxxxxxx, Xxxxx XXX. (2005) 68. tes tiltakozás esete nagy valószínűséggel felmerül majd Oroszország és Kína részéről, mely államok az eddigiek során már kifejezték ellenvetésüket az Artemisz-megállapo- dásban foglaltakkal szemben. Ennek okán valószínűsíthető, hogy persistent objector szabály felhívásával az Artemisz-megállapodás 10 és 11. cikke szerinti jelenleg formá- lódó szokásjog Kínát és Oroszországot feltehetően nem köti majd. Ehhez kapcsolódóan érdemes továbbá azt is megemlíteni, hogy a szóban forgó két állam az Egyesült Álla- mok ‘táborával’ szemben 2021 márciusában egy saját véleményüket tükröző egyetér- tési megállapodást írt alá. A megállapodásban az államok előirányozták a Holdon egy Nemzetközi Kutatóállomás létrehozását,118 valamint rögzítették, hogy a programhoz bármely további állam és nemzetközi partner csatlakozhat.119
Xxxxxx xxxxx. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének mellőzhetetlensége. In: Osztovits (szerk., 2014) i. m. 500.
Xxxxxx xxxxx. Előszó, in: Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből (szerk.: Xxxxxx Xxxxx), HVG- ORAC, Budapest, 2010, 7-9. o., 8. o.
Xxxxxx xxxxx. Vázlatok a faktoringszerződés magánjogi alapkérdéseihez. Ma- gyar Jog 1996/12. 715-719. o.
Xxxxxx xxxxx az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ában így meghatározott fogalom. A Kbt. 44. § alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben nem elkülönített módon kerülnek benyújtásra az üzleti titkot képező, vagy azt tartalmazó iratok, azokat az ajánlatkérőnek nincs módjában üzleti titokként kezelni! Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét továbbá, hogy az adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősíti üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, az ajánlat érvénytelen. A Kbt. 44.§ (3) bekezdése szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44.§ (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
Xxxxxx xxxxx egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK)