Értesítési kötelezettség mintaszakaszok

Értesítési kötelezettség. Az ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, ami a Bank ügyféllel szembeni követeléseinek kielégítését hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja. Az értesítési kötelezettség különösen fennáll, ha az ügyfél ellen csőd- vagy felszámolási eljárás vagy végrehajtási eljárás megindítása várható, illetve annak veszélye komolyan fennáll.
Értesítési kötelezettség. Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés- korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték. Az Érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.
Értesítési kötelezettség. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
Értesítési kötelezettség. A Szállító haladéktalanul értesíti a Megrendelőt minden olyan bekövetkezett vagy várható akadályról, mely hátráltatja a szállítást vagy a Megrendelő által előírt egyéb követelmény teljesítését.
Értesítési kötelezettség. A Szerződő Felek az Építési Szerződés teljesítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ennek során a Feleket kölcsönös tájékoztatási, értesítési és figyelem felhívási kötelezettség terheli minden olyan körülmény tekintetében, amely a szerződésszerű teljesítést befolyásolhatja. Így pl. a Kivitelező értesítési kötelezettsége különösen kiterjed a teljesítés minőségét, határidejét érintő körülményekre, az anyagbeszerzés akadályaira, pótmunkák elvégzésének szükségességére. Felek a kivitelezésre vonatkozó, bármely Fél által fontosnak tartott körülményt kötelesek az építési naplóba bejegyezni. Amennyiben ezt elmulasztják, a kérdéses körülményre a későbbiekben már nem hivatkozhatnak. Az Építtető értesítési kötelezettsége, pedig elsősorban a fizetési képességével kapcsolatos körülmények, valamint az Építési Szerződés műszaki tartalmát meghaladó munkák elvégzésére irányuló igényei tekintetében áll fenn. Az együttműködés keretében mindegyik fél köteles képviselője útján részt venni a másik fél által kezdeményezett kooperációs megbeszéléseken. Mindegyik félköteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, valamint az esetleg már bekövetkezett károk enyhítése érdeké- ben. Műszaki és egyéb változást az építési naplóban kell rögzíteni, mely elválaszthatatlan része az Építési Szerződésnek.
Értesítési kötelezettség. Az Ügyfél köteles 15 naptári napon belül írásban értesíteni a Társaságot, ha nem érkezett meg időben valamely általa a Társaságtól várt értesítés, különösen, ha a fizetési megbízás teljesítésére, illetve pénzkövetelés jóváírására vonatkozik. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli. A Társasághoz érkező küldemények érkezési idejére a Társaság nyilvántartása az irányadó. Kivételt képeznek ez alól a kézbesítési bizonyítvánnyal rendelkező (tértivevényes) küldemények, amely esetben a tértivevényen szereplő érkezési időpont az irányadó, továbbá az elektronikus rendszerekben, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül megvalósult iratátvétel, amelyet a rendszer időbélyegzője tanúsít. A Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 30 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. Kivételes esetben a Társaság ezt a határidőt legfeljebb 10 naptári napra rövidítheti, ha erre az értesítésben külön felhívta az Ügyfél figyelmét. A Társaság a szolgáltatások nyújtásánál és a szolgáltatások feltételeinek kialakításánál az Ügyfél személyére tekintettel és érdekeinek figyelembevételével jár el. Az Ügyfél köteles a Társasággal való kapcsolatára vonatkozó információkat bizalmasan kezelni. A jogszabályok, a mindenkor hatályos MNB ajánlások, és az Engedményezési szerződés előírásának megfelelően a az Ügyfél, vagy együttesen a két fél nyilatkozattal köteles értesíteni a Kötelezettet az engedményezésről az engedményezést követő lehető legrövidebb időn belül. Az Ügyfél a fizetési határidő előtt megvásárolt, nem lejárt Követelések esetén az engedményezésről szóló értesítést – ellenkező megállapodás hiányában – a Kötelezett részére kiállított és kiküldött számlatartalomban is megteheti. A lejártan vásárolt Követelések engedményezését követően a Kötelezetteket a Társaság a fizetési felszólító levél formájában értesíti a hátralékáról, valamint annak rendezési formáiról és lehetőségeiről. A fizetési határidő előtt megvett Követelések esetében csak a fizetési határidőt követően hátralékkal rendelkező Kötelezettek kapnak tájékoztatást fizetési emlékeztető, illetve fizetési felszólító levél formájában. A Kötelezett a levélben megadott elérhetőségeken további információk szükségessége esetén felkeresheti a Társaságot. A Társaság jogosult – az Ügyfél hozzájárulása nélkül – az Ügyfelekkel kötött szerződések alapján fennálló Követelései...
Értesítési kötelezettség. 8.1. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a saját vagy az alvállalkozói teljesítések vonatkozásában a minőséget, a szerződés szerinti előrehaladást, a határidők betartását gátolja, illetve veszélyezteti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a késedelem okát és annak várható időtartamát. 8.2. Ha a Vállalkozó eltérést vagy összeegyeztethetetlenséget fedez fel a jelen szerződés és bármely törvény, jogszabály, szabályzat, rendelkezés vagy előírás között, köteles azt haladéktalanul írásban jelezni a Megrendelőnek, aki a megfelelő, szükséges intézkedéseket megteszi. 8.3. Az építési és bontási munkák technológiáját/módját a vállalkozói munkák megkezdése előtt úgy kell megválasztani, hogy a vállalkozói munkák a környező építményekben károsodást ne okozzanak. 8.4. A Vállalkozó felelőssége, hogy az építéssel, átépítéssel nem érintett építményekben/építményrészekben károkozás ne történjen a kivitelezésből adódóan sem. 8.5. Az építés miatt szükségessé váló eseti áramtalanításról, ivóvíz szolgáltatás és szennyvízelvezetés szüneteltetéséről az érintett ingatlanok tulajdonosait előzetesen értesíteni kell a Vállalkozónak a szolgáltatóval együttműködve. 8.6. A vállalkozói munkákhoz szükséges víz mennyiségét, az elektromos energia mennyiségét a Vállalkozónak kell biztosítani saját költségén. 8.7. A kivitelezés teljes időtartama alatt – amennyiben lehetséges - folyamatosan biztosítani kell a kivitelezéssel érintett közterületen a gépjármű közlekedést legalább egy nyomsávon, valamint az ingatlanok gyalogos és gépjárművel való megközelítését. 8.8. A kivitelezés teljes időtartama alatt biztosítani kell szükség esetén a mentőszolgálat, a tűzoltóság és a rendőrség járműveinek közlekedését a kivitelezéssel érintett közterületeken.
Értesítési kötelezettség. 7.1. Az Adatfeldolgozó azonnal értesíti az Adatkezelőt a következőkről: ● ellenkező értelmű tilalom – például egy bűncselekménynek a bűnüldözési szervek általi felderítése bizalmasságának érdekében fennálló büntetőjogi tilalom – hiányában állami szervek részéről (ideértve bíróságtól, hatóságtól, bűnüldöző szervektől) érkezett, jogilag kötelező erejű felhívása a személyes adatok közlésére, amennyiben a felhívás alapján nem köteles az Adatfeldolgozó a titoktartásra; ● közvetlenül az Érintettek részéről az Adatfeldolgozóhoz érkezett kérés, érdeklődés, anélkül, hogy erre válaszolna, kivéve, ha erre felhatalmazást kapott.
Értesítési kötelezettség. A Felek egyéb jogainak és kötelezettségeinek érintése nélkül, amennyiben bármely Félnek tudomására jut, hogy bármilyen okból nem képes vagy nem lesz képes szállítani, illetve vételezni részben vagy egészben a Vételezési terv, vagy az érvényes Heti Szállítási Nominálás, vagy az érvényes Nominálás szerinti Földgázmennyiséget, köteles haladéktalanul, az esetlegesen szükséges egyéb dokumentumok megküldésével együtt értesíteni erről a másik Xxxxx. Az értesítésnek tartalmaznia kell az indoklást, és annak a Földgázmennyiségnek a meghatározását, amelyet az érintett Fél képes, vagy képes lesz szállítani, illetve vételezni.

Related to Értesítési kötelezettség

  • Díjfizetési kötelezettség A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési köte- lezettség részletes szabályait az Általános Feltételek 7. fejezete tartalmazza.

  • Kármegelőzési kötelezettség A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget. b /2. A biztosító szolgáltatási kötele- zettségének felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg. Ha a biztosítási feltételekben kár- eseményenkénti szolgáltatási limit illetve azon belül részlimit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövet- kezésekor érvényes káreseményenkénti szolgáltatási limitösszegig illetve részli- mitig terjed. b /3. A biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével össze- függésben, a biztosítási eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következmé- nyeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak nincs lehetősége az általános forgalmi adó visszaigény- lésére. b /4. Ha a kár bekövetkeztében a biz- tosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye. b /5. A biztosító köteles a Bit. 1. számú melléklet A) rész körében bekövetke- zett károk vonatkozásában kárren- dezési tájékoztatót készíteni és azt a honlapján folyamatosan elérhetővé tenni. A kárrendezési tájékoztatónak tartal- maznia kell különösen az alábbiakat: a) a szolgáltatási igény benyújtásának lehetséges módjai,

  • Tájékoztatási kötelezettség Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

  • Kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intéz- kedést megtenni a kár enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításai- nak megtartását ellenőrizni.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettsége Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is. Felhívjuk a figyelmét, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási mód választásával okozott többletköltségekre.

  • Közlési kötelezettség A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki.

  • Kárbejelentési kötelezettség A szerződő, biztosított, illetve élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult köteles a bizto- sítási eseményt annak bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül, élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani. 1. személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán, 2. telefonon: a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán nyitvatartási időben 3. interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxx.xxxx) 4. levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen bejelenteni. A Garancia Plusz, valamint az Autósegély kiegészítő biztosításokban részletezett biztosítási eseményeket a biztosító Különös feltételek V. rész 5. fejezetében meghatározott közreműködőjének, a Europ Assistance Magyarország Kft-nek (Cg. 00-00-000000, 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.) kell bejelenteni a kiegészítő biztosításokban meghatározottak szerint és módon. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell – a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását, – a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését, – a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét), – a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét, – a vonatkozó biztosítási szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat (pl. szerződésszám). Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés. Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóság- nak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes hatóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, NAV) feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtar- tásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következ- ményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.

  • Bejelentési kötelezettség 18.17.1. A Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos köteles a Banknak haladéktalanul bejelenteni, ha - a 16.1. pontban felsoroltakon túl - észlelte, hogy: a) a bankkártya kikerült a birtokából (az őrzése alól), ide értve a bankkártya elvesztését, ellopását, elrablását, adatainak illetéktelen felhasználását is; b) a bankkártya bármely adata jogosulatlan személy, vagy a bankkártya használatához szükséges személyazonosító szám (Bankkártya PIN-kód) más személy tudomására jutott; c) a bankkártya használata során az elektronikus eszköz, berendezés, terminál hibásan működött, vagy működésében zavar keletkezett, d) a 18.10.4 vagy a 18.10.5. pontban leírt bármely körülmény fennáll, e) a bankkártyával a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos felhatalmazása nélküli fizetési tranzakciót kezdeményeztek; f) a fizetési számlakivonaton, illetve a számlán olyan műveletet tüntetett fel a Bank, amelyet a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos nem kíván elismerni. 18.17.2. A bejelentésnek tartalmaznia kell az utolsó kártyahasználat helyét és idejét, a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos nevét, születési helyét és idejét, a bejelentéssel érintett bankkártya típusát és számát, valamint a bejelentés alapjául szolgáló körülmények és a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos által tett intézkedések ismertetését. 18.17.3. Bejelentést a Bank az üzleti órák alatt a bankfiókjaiban, vagy telefonon minden nap, a 24 órás TeleBANKár ügyfélszolgálat közreműködésével fogad el. A jogosulatlan személy által tett bejelentésből, illetve azok alapján tett intézkedésekből eredő károkért a Bank felelősséget nem vállal.