Üzleti titok. Ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az Ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet üzleti titoknak nyilvánítani különösen
a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,
c) az ajánlattevő, által az alkalmasság igazolása körében bemutatott
Üzleti titok. Amennyiben részvételre jelentkező a Kbt. 44. § alapján a részvételi jelentkezésének egy részét üzleti titoknak (ideértve a védett ismeretet is) minősíti, és ezáltal annak nyilvánosságra hozatalát megtiltja, úgy erről nyilatkoznia kell részvételi jelentkezésében. (Ajánlatkérő erre vonatkozóan a Közbeszerzési Dokumentumok V. fejezetében külön nyilatkozatmintát bocsát rendelkezésre.) Ezzel kapcsolatban Ajánlatkérő felhívja a részvételre jelentkezők figyelmét a Kbt. 44. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakra. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy a fentiek alapján üzleti titoknak (ideértve a védett ismeretet is) minősített információkat a részvételi jelentkezésben elkülönített módon, mellékletben kell közölni. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. A részvételre jelentkező az üzleti titkot tartalmazó́, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A részvételre jelentkező által adott indokolás nem megfelelő̋ , amennyiben csupán megismétli a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket vagy általánosságot rögzít, azaz az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. A benyújtott indoklásban a részvételre jelentkezőnek mindenképpen meg kell jelölnie a kockázatot, a veszélyeket és a valószínűsíthető sérelmet. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a részvételre jelentkező valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja, úgy részvételi jelentkezése a Kbt. 73. § (1) bekezdés fa) pontja alapján érvénytelen.
Üzleti titok. Az ajánlattevő az ajánlatában valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a Kbt. 80. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti elemeket. Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a 80. § (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 80. § (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.
Üzleti titok. A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja a Kbt. 44. § (1) bekezdés alapján. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés szerint a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen
a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,
Üzleti titok. 4.1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
4.2. Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
Üzleti titok. 1. A Felek kötelesek a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatot, információt, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna.
2. A titoktartási kötelezettség körébe különösen, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak:
i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma);
ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how;
iii. a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok;
iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információ, különösen annak forráskódja.
3. A Felek kötelezik magukat, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az iránt, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővé.
4. Az Eladó által szolgáltatott iratok, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg.
5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak.
6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye.
7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.
Üzleti titok. 5.29.1.1. A Bank a működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – az alábbi kivételekkel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
5.29.1.2. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
(i) Felügyeleti hatósággal,
(ii) Befektető-védelmi Alappal,
(iii) MNB-vel,
(iv) Állami Számvevőszékkel,
(v) Állami Adóhatósággal,
(vi) Gazdasági Versenyhivatallal,
(vii) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
(viii) nemzetbiztonsági szolgálattal,
(ix) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel
(x) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben.
5.29.1.3. A titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn
(i) büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,
(ii) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
(iii) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) szemben.
5.29.1.4. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU Rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló, továbbá az EMIR szabályozással kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
5.29.1.5. Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
5.29.1.6. A Bank jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
5.29.1.7. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Bszt-ben meghatározott kivétellel a Bank felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
5.29.1.8. Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben meghatározott összevont alapú felügy...
Üzleti titok. Az ajánlattevő az ajánlatában, valamint a Kbt. 69–70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzák a Kbt. 80.§ (2)-(3) bekezdése szerinti elemeket.
Üzleti titok. Az Ügyfelet terhelő titoktartási kötelezettség.
Üzleti titok. Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, (részvételi jelentkezésben), hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, Ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.