Common use of A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK Clause in Contracts

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben téríti: 1.1. a személysérüléses kárt: xxxxxxxxx a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezett. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozata, az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben téríti: 1.1. a személysérüléses kárt: xxxxxxxxx valakinek a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezett. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozata, az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben térítikövetkezôk szerint nyújt szolgáltatást: 1.11. A Biztosító a személysérüléses kártkárokat káreseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetôeszközben, – mindenkor figyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: xxxxxxxxx a halálaúj, testi sérülésemûszaki avult, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezettkönyv szerinti) értékének. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elôa Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjedolyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. 3. Amennyiben Ha a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemlegesbiztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak aránylagos térítést alkalmaz, tehát a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjedkárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez. 4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének figyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendô többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett új érték. 5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kifizetésre kerülô térítési összegébôl az értékesíthetô, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja. 6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történô helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülô szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza. 7. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítanihelyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés. 8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana megtérítés összegét. 39. Az okozott károk rendezésének feltétele Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridôpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridôponti befejezési árak, illetve elôállítási vagy építési költségek figyelembevételével. 10. A Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozataáltal bérelt, az elismerô jognyilatkozatkölcsönvett, vagy az lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelô – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitigtárgyi eszköznek minôsülô vagyontárgyakat) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza értéken téríti meg. Káridôponti érték az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Biztosított azonos használati értékû, mûszaki tartalmú és állapotú vagyontárgyhoz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott vagyontárgy biztosítási összege. 811. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez Termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a Biztosítottnak vagy nettó értékig téríti meg a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásáhozhasznosítási összeg, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak amely nem minôsülô dokumentumokat:haladhatja meg azok nettó értékét.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben térítikövetkezôk szerint nyújt szolgáltatást: 1.11. A Biztosító a személysérüléses kártkárokat káreseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetôeszközben –, mindenkor figyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: xxxxxxxxx a halálaúj, testi sérülésemûszaki avult, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezettkönyv szerinti) értékének. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elôa Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjedolyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. 3. Amennyiben Ha a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemlegesbiztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak aránylagos térítést alkalmaz, tehát a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjedkárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez. 4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének figyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendô többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett biztosítási összeg. 5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kifizetésre kerülô térítési összegébôl az értékesíthetô, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja. 6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történô helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülô szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza. 7. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítanihelyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés. 8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana megtérítés összegét. 39. Az okozott károk rendezésének feltétele Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridôpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridôponti befejezési árak, illetve elôállítási vagy építési költségek figyelembevételével. 10. A Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozataáltal bérelt, az elismerô jognyilatkozatkölcsönvett, vagy az lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelô – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitigtárgyi eszköznek minôsülô vagyontárgyakat) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza értéken téríti meg. Káridôponti érték az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Biztosított azonos használati értékû, mûszaki tartalmú és állapotú vagyontárgyhoz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott vagyontárgy biztosítási összege. 811. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez Termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a Biztosítottnak vagy nettó értékig téríti meg a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásáhozhasznosítási összeg, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak amely nem minôsülô dokumentumokat:haladhatja meg azok nettó értékét.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat Xxxxx feltétel alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben alábbiakat téríti: 1.1. a a) személysérüléses kártkár esetén: xxxxxxxxx valakinek a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. , a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami a személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben összefüggésben keletkezett; b) vagyoni kár esetén: más személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét felelôsséget elismerô nyilatkozata, az . 4. Az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. 5. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 56. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 67. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 78. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 89. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat: 10. A Biztosítottnak és a károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat Xxxxx feltétel alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben téríti: 1.1. a személysérüléses kárt: xxxxxxxxx a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik más személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezettkárt téríti meg. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét felelôsséget elismerô nyilatkozata, az . 4. Az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. 5. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 56. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 67. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 78. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 89. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat: a) a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat, b) összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt, c) fuvarozási okmányokat, kereskedelmi áruszámlákat, csomagjegyzéket, súlybizonylatot, d) tevékenységi engedélykivonat másolata, e) tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült), f) ha hatósági eljárás is történt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot, g) vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet, h) a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét, i) a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását, j) a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást, k) a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat, l) a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát. 10. A Biztosítottnak és a károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján a Biztosító az egyes Különös feltételekben részletezett módon kártérítést nyújthat a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben térítihelyett: 1.1. a személysérüléses kárt: xxxxxxxxx a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárta) személyi sérüléses kárra, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kártb) dologi kárra, 1.3. c) kizárólag arra a sérelemdíjra, amelyet a személyi sérülés okozott a sérült személynek, továbbá a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônytelônyre, keresetveszteségetkeresetveszteségre, azt elhunyt sérült általi tartási kötelezettség pótlására, d) tisztán pénzügyi veszteségre, e) a sérelemdíjatBiztosítottat xxxxxxx jogi és szakértôi költségekre, f) a Biztosítottat xxxxxxx, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezetta kárenyhítés körébe esô költségekre. Az egyes Különös feltételek szûkíthetik vagy bôvíthetik a Biztosító fent leírt szolgáltatásának körét. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozata, de az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni visszafizetni tartozik. 4. Ha Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként összegébe a káreseményenként meghatározott limitig) limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. A várható járadék kifizetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) káreseményenkénti kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak vagy felmerült költségek térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy illetve a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve vagy a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:: • a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat, • összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt, • tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült), • ha hatósági eljárás is történt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot, • vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet, • a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét, • a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását, • a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást, • a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat, • a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, • személysérülésnél a sérültnek az eseményt megelôzô jövedelmi viszonyait, egészségi állapotát igazoló orvosi iratokat, • halálesetnél a temetésre vonatkozó költségek igazolását. A Biztosítottnak és a károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben téríti: 1.1. a személysérüléses kárt: xxxxxxxxx a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônytelőnyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben összefüg- gésben keletkezett. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elôelő, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak Biztosítottja felelôsségének felelősségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége felelőssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség felelősség a károkozók között egyenlô egyenlő arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét elismerô felelősségét elismerő nyilatkozata, az elismerô elismerő jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét Bizto- sított felelősségét a Biztosító minden esetben – elismerô elismerő nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget felelősséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét felelősségét vagy összegszerû összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe teljesítendő kifizetések összegébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke tőkeértéke is beleszámítandó. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô történő bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô követő 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét összegszerűségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben fizetőeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben fizetőeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti káridőponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô minősülő dokumentumokat:: • a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat, • összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt, • tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült), • ha hatósági eljárás is történt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot, • vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet, • a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hivatalos véleményét, • a káresemény előtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a főjavítás, felújítás igazolását, • a káreseményt megelőző üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást, • a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat, • a Károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát. A Biztosítottnak és a Károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat Xxxxx feltétel alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben alábbiakat téríti: 1.1. a a) személysérüléses kártkár esetén: xxxxxxxxx valakinek a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. , a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami a személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben összefüggésben keletkezett; b) vagyoni kár esetén: más személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét felelôsséget elismerô nyilatkozata, az . 4. Az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben térítikövetkezők szerint nyújt szolgáltatást: 1.11. A Biztosító a személysérüléses kártkárokat káreseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben, – mindenkor figyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: xxxxxxxxx a halálaúj, testi sérüléseműszaki avult, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezettkönyv szerinti) értékének. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elôa Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjedolyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. 3. Amennyiben Ha a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemlegesbiztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak aránylagos térítést alkalmaz, tehát a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjedkárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez. 4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének figyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendő többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett biztosítási összeg. 5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kifizetésre kerülő térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja. 6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történő helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülő szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza. 7. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítanihelyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minősül a műszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhető eltérés. 8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana megtérítés összegét. 39. Az okozott károk rendezésének feltétele Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével. 10. A Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat) a Biztosító káridőponti értéken téríti meg. Káridőponti érték az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozataazonos használati értékű, az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésreműszaki tartalmú és állapotú új vagyontárgyhoz juthat, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban térítés azonban nem lehet magasabb, mint az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozikadott vagyontárgy biztosítási összege. 411. Ha Termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá váliknettó értékig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, akkor kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandóhasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben térítikövetkezők szerint nyújt szolgáltatást: 1.11. A Biztosító a személysérüléses kártkárokat káreseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben, – mindenkor figyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: xxxxxxxxx a halálaúj, testi sérüléseműszaki avult, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezettkönyv szerinti) értékének. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elôa Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjedolyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. 3. Amennyiben Ha a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemlegesbiztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak aránylagos térítést alkalmaz, tehát a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjedkárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez. 4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének figyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendő többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett új érték. 5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kifizetésre kerülő térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja. 6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történő helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülő szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza. 7. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítanihelyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minősül a műszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhető eltérés. 8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana megtérítés összegét. 39. Az okozott károk rendezésének feltétele Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével. 10. A Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontár- gyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat) a Biztosító káridőponti értéken téríti meg. Káridőponti érték az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozataazonos használati értékű, az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésreműszaki tartalmú és állapotú vagyontárgyhoz juthat, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban térítés azonban nem lehet magasabb, mint az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozikadott vagyontárgy biztosítási összege. 411. Ha Termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá váliknettó értékig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, akkor kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandóhasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben térítikövetkezôk szerint nyújt szolgáltatást: 1.11. A Biztosító a személysérüléses kártkárokat káreseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetôeszközben, – mindenkor figyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: xxxxxxxxx a halálaúj, testi sérülésemûszaki avult, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezettkönyv szerinti) értékének. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elôa Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjedolyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. 3. Amennyiben Ha a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemlegesbiztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító helytállási kötelezettsége aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez. 4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének figyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendô többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett biztosítási összeg. 5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kifizetésre kerülô térítési összegébôl az értékesíthetô, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja. 6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történô helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülô szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza. Az ideiglenes javítások vagy helyreállítások költségeit a Biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjedvégleges helyreállítás részét képezik és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik, vagy azok a kárenyhítés érdekében szükségesek. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítanijavítási költségek elérik, vagy meghaladják a károsodott berendezésnek vagy eszköznek a káridôpont elôtti aktuális értékét, úgy a berendezést vagy eszközt totálkárosnak kell tekinteni. 7. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés. 8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana megtérítés összegét. 39. Az okozott károk rendezésének feltétele Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridôpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridôponti befejezési árak, illetve elôállítási vagy építési költségek figyelembevételével. 10. A Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozataáltal bérelt, az elismerô jognyilatkozatkölcsönvett, vagy az lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelô – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitigtárgyi eszköznek minôsülô vagyontárgyakat) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza értéken téríti meg. Káridôponti érték az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Biztosított azonos használati értékû, mûszaki tartalmú és állapotú új vagyontárgyhoz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott vagyontárgy biztosítási összege. 811. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez Termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a Biztosítottnak vagy nettó értékig téríti meg a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásáhozhasznosítási összeg, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak amely nem minôsülô dokumentumokat:haladhatja meg azok nettó értékét.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK. 1. Jelen szabályzat alapján A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben térítikövetkezők szerint nyújt szolgáltatást: 1.11. A Biztosító a személysérüléses kártkárokat káreseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, mindenkor figyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: xxxxxxxxx a halálaúj, testi sérüléseműszaki avult, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt, 1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt, 1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezettkönyv szerinti) értékének. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elôa Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjedolyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. 3. Amennyiben Ha a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemlegesbiztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak aránylagos térítést alkalmaz, tehát a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjedkárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez. 4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének figyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendő többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett biztosítási összeg. 5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kifizetésre kerülő térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja. 6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történő helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülő szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza. 7. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítanihelyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minősül a műszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhető eltérés. 8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana megtérítés összegét. 39. Az okozott károk rendezésének feltétele Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével. 10. A Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat) a Biztosító káridőponti értéken téríti meg. Káridőponti érték az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozataazonos használati értékű, az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésreműszaki tartalmú és állapotú vagyontárgyhoz juthat, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban térítés azonban nem lehet magasabb, mint az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozikadott vagyontárgy biztosítási összege. 411. Ha Termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá váliknettó értékig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, akkor kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandóhasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat: