A maradékjogok fogalma mintaszakaszok

A maradékjogok fogalma. 121. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok a visszavásárlás és a díj- mentesítés. A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a X. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve.
A maradékjogok fogalma. 88. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a szerződésnek a szolgáltatás kifizetése nél- küli megszűnése esetében fennmaradnak. Egyszeri díjas szerződések esetében maradékjog a visszavásárlás. A maradékjog érvényesítését a szerződő írásban, a biztosí- tott hozzájárulásával kérheti, a X. fejezetben szereplő előírá- sokat is figyelembe véve.
A maradékjogok fogalma. 48. A maradékjogok a biztosítási szerzôdésre vonatkozó azon jo- gok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetôleg a szerzôdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszûnése esetében fenn- maradnak. A maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentes leszállítás. A maradékjogok gyakorlására legkorábban a különös feltéte- lekben meghatározott – biztosítási díjjal fedezett – tartam letelte után kerülhet sor. Amennyiben a szerzôdésen belül értékkövetésre (IV. fejezet) került sor, az ebbôl származó szolgáltatás-növekmények (IV.41. pont) a maradékjogok szempontjából új szerzôdések- nek tekintendôk. A maradékjogok érvényesítését a szerzôdô írásban, a biztosí- tott hozzájárulásával kérheti.
A maradékjogok fogalma. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a szerződésnek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fenn- maradnak. Egyszeri díjas szerződések esetében maradékjog a visszavásár- lás. A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a biztosított hozzájá- rulásával kérheti, a C.16.1.3. és C.16.1.4. pontokban szereplő előírásokat is figyelembe véve.
A maradékjogok fogalma. 72. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonat- kozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A jelen szerződés esetében a maradékjogok a visz- szavásárlás és a díjmentesítés. A maradékjogok érvényesítését a szerződő írás- ban, a biztosított hozzájárulásával kérheti, a VIII. fejezetben szereplő előírásokat is figyelembe véve.
A maradékjogok fogalma. (1) A maradékjogok a biztosítási szerződésben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szer- ződésnek - a határozott tartamú, kockázati életbiztosítások ki- vételével - a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak.
A maradékjogok fogalma. 82. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A jelen szerződés esetében a maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés. A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a VIII. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve. A maradékjogok igénybevétele a nyugdíjbiztosításra vo- natkozó – a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a – kedvezmények elvesztésével, illetve a már kiutalt adójóváírások emelt összegben tör- ténő visszafizetési kötelezettségével járhat.
A maradékjogok fogalma. 48. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerző- désnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentes leszállítás. A maradékjogok gyakorlására legkorábban a különös felté- telekben meghatározott – biztosítási díjjal fedezett – tartam letelte után kerülhet sor. Amennyiben a szerződésen belül értékkövetésre (IV. feje- zet) került sor, az ebből származó szolgáltatás-növekmé- nyek (IV.41. pont) a maradékjogok szempontjából új szer- ződéseknek tekintendők. A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a biz- tosított hozzájárulásával kérheti.

Related to A maradékjogok fogalma

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • Szolgáltatásra jogosultak köre A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdo- nosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káraival kapcso- latos szolgáltatásra.

  • A hálózathasználati irányelvek szerepe A jelen hálózathasználati irányelvek (Irányelvek) az Internet szolgáltatók által általában világszerte elfogadott legfontosabb irányelvek gyűjteménye. Ezek az irányelvek nem csupán a "Netiquette" jellegű dokumentumokban szereplő viselkedési ajánlások, hanem olyan szigorú követelmények, amelyek betartását szigorú szankciókkal is elő kell segíteni. A hálózathasználati irányelvek és szabályok a szolgáltatásokat rendeltetésszerűen igénybevevő ügyfelek védelmét szolgálja azáltal, hogy védi a felhasználót és a szolgáltatót, valamint annak hálózatát és szolgáltatását, a rosszhiszemű, tudatlan, vagy esetleg gondatlan felhasználók ellen. Az ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) nyomatékosan ajánlja, hogy minden Internet szolgáltató követelje meg az ügyfeleitől a hálózathasználati irányelvek betartását, továbbá javasolja, hogy a jelen hálózathasználati irányelvek a szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeiben szerepeljenek. A felhasználóknak a hálózathasználati irányelvek megsértése ügyében a szolgáltatójukkal ajánlott felvenniük a kapcsolatot, a külön ilyen célra fenntartani javasolt abuse@<szolgáltatónév>.hu alakú e-mail címen.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 13.2.1. Az Előfizető köteles a szolgáltatást rendeltetésszerűen használni. Az Előfizető köteles a szolgáltatás igénybevétele során az ÁSZF és az egyedi előfizetői szerződés alapján eljárni. Az Előfizető felelősséggel tartozik a Szolgáltató felé az előfizetői szerződés megszegéséből eredő ténylegesen felmerült károkért (különösen nem megfelelő végberendezés meghibásodásából, nem engedélyezett berendezés csatlakozástatásából, szolgáltató ellenőrzési jogának megakadályozásából, szolgáltató általi hibaelhárítás biztosításának elmulasztásából, harmadik személy részére történő jogosulatlan jel- vagy szolgáltatásátengedésből, illetve jogellenes jelvételezésből eredő károkért).

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.