A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE mintaszakaszok

A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE. 1. A Társulás tevékenységét és gazdálkodását a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi. 2. A Társulás gazdálkodását – az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatásokat, valamint a kapcsolódó költségvetésből nyújtott támogatások felhasználást is ideértve – az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az európai uniós és költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrzik. 3. A Társulás működése felett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol. Ennek keretében vizsgálja, hogy a Társulás döntése, szervezete, működése és döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak, a Megállapodásban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak. 4. A Társulás tagjai polgármestereik útján ellenőrizhetik a Társulás működését célszerűségi és gazdasági szempontból. A lefolytatott ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a Társulás elnökének, a Pénzügyi Bizottság elnökének és a Társulás tagjainak meg kell küldeni.
A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE. 1.) A Társulás ellenőrzését a Tagok a Társulási Tanácsba delegált képviselőik és a Pénzügyi Bizottság útján látják el. 2.) A Társulás együttműködik a Csongrád Megyei Kormányhivatallal és a Magyar Államkincstárral.
A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE. 1.) A Társulás ellenőrzését a társuló önkormányzatok a Társulási Tanácsba delegált képviselőik és a Pénzügyi Bizottság útján látják el. A társulás gazdálkodása ellenőrzésének ellátására a társulás 3 főből álló Pénzügyi Bizottságot hoz létre. A Pénzügyi Bizottság tagjait a társulási tanács az általános önkormányzati választásokkal megegyező időtartamra választja. A Pénzügyi Bizottság tagjai újraválaszthatók, illetőleg bármikor indoklás nélkül visszahívhatók. Nem lehet a Pénzügyi Bizottság tisztviselője a társulás tagját képviselő települési önkormányzati képviselő és hozzátartozója, a társulással alkalmazotti vagy egyéb szerződéses jogviszonyban álló személy hozzátartozója. A Pénzügyi Bizottság tagjai sorából elnököt választ. 2.) A Pénzügyi Bizottság feladatának ellátása érdekében betekinthet a társulás könyvelésébe, nyilvántartásaiba, irataiba, megvizsgálhatja a létrejött szerződések jogszerűségét, felvilágosítást kérhet a társulási tanács tagjaitól és alkalmazottaitól. A társulás éves pénzügyi terve, mérlege és éves beszámolója csak a Pénzügyi Bizottság véleményezésével együtt terjeszthető a társulási tanács elé. A Pénzügyi Bizottság ügyrendjét és működésének részletes szabályait maga állapítja meg, melyet a Társulási Tanács hagy jóvá.
A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE. A társulás tagjai kölcsönösen rögzítik, hogy a költségvetési beszámolót megelőzően – a tag önkormányzatok pénzügyi bizottsági elnökeiből álló ellenőrzési bizottság útján – pénzügyi ellenőrzést folytatnak, melynek eredményéről a Tanácsnak, s a bizottsági elnökök saját képviselő- testületüknek beszámolnak.
A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE. 1. A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból évente egy alkalommal ellenőrzik a társulás működését.
A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE. A társulás gazdálkodását, számviteli nyilvántartását bármikor, bármely tag saját költségén ellenőrizheti. Ha az ellenőrzés súlyos hiányosságot tár fel, vagy azt állapítja meg, hogy a társulás költségei a megbízott hibájából, vagy téves költségelszámolás miatt az éves módosított költségvetés összegét 10%-kal meghaladja és a korrekciót a megbízott ellenőrt megbízó képviselő-testület felszólítására nem hajlandó önként elvégezni, úgy a megbízott a közös képviselő-testületi ülést haladéktalanul köteles összehívni. Ha a feltárt rendellenesség a megbízott hibájából ered, az ellenőrzés költségei a megbízottat terhelik.
A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE. 1.) A Társulás ellenőrzését a Tagok a Társulási Tanácsba delegált képviselőik és a Pénzügyi Bizottság útján látják el. 2.) A Társulás együttműködik a Csongrád Megyei Kormányhivatallal és a Magyar Államkincstárral. törölt: A társulás gazdálkodása ellenőrzésének ellátására...
A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE 

Related to A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSE

  • Előzetes tájékoztató Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Eljárást megindító, illetve meghirdető felhívás Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) Egyéb korábbi közzététel (adott esetben) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap) A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben: / (KÉ-szám/évszám) A hirdetmény közzétételének dátuma: (év/hó/nap)

  • Xxxxxx egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének? A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Felhasználó igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a webshopot üzemeltető vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az Felhasználó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai 41 8.1. A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai 41 8.2. Internet-hozzáférés szolgáltatók esetében a szünetmentes szolgáltatóváltással kapcsolatos 8.3. A közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai a közvetítőválasztást biztosító hálózati szerződésekben foglaltakkal összhangban 42

  • Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek A fogyasztó a termékkel vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő: Telefon: +00-00-000-0000 Internet cím: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik. A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás- ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • A térítési összeg meghatározásának alapelvei A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja: – a felhasználható maradványok értékét; – valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet; − díjtartozást; − ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK A szerződést terhelő költségekről és mértékükről a termékek különös feltételei konkrétan rendelkeznek. A termék különös feltételeiben részletezett egyes költségek – az ott szereplő korlátozásokkal – változhatnak. A kockázati díjak akkor módosulhatnak, ha a kockázati vi- szonyok vagy jogszabályok megváltozásának következtében a változtatás szükségessége statisztikailag, illetőleg a bizto- sító kártapasztalatával alátámasztható.

  • Az előfizetői szolgáltatás felfüggesztésének esetei és feltételei A szolgáltatás 15 napot meghaladó korlátozását követően, amennyiben a Szolgáltató nem él a díjtartozás miatt biztosított felmondási jogosultságával, a szolgáltatást legfeljebb 6 hónapig felfüggesztheti. A Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztése alatt díjat nem számít fel. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztési oka változatlanul fennáll, a Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztés időtartamának utolsó napjára 15 napos felmondási idővel az előfizetői szerződést felmondhatja. A Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést legalább 15 napos felmondási idővel felmondani, és ennek tartamára a szolgáltatást felfüggeszteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok, információk alapján valószínűsíthető, hogy az Előfizető az előfizetői szerződés megkötése vagy szolgáltatás igénybevétele céljából a szolgáltatót lényeges körülmény - így különösen a személyes adatok - vonatkozásában megtévesztette.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.