Alulbiztosítottság. 8.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alul- biztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
8.2.2. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeg- gel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban fel- hívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezet- feltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.2.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
Alulbiztosítottság a. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgycsoport értéke, akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgycsoport értékéhez vi- szonyított arányában téríti meg, valamint
b. alulbiztosítottsághoz vezet, ha a biztosított lakásban/csa- ládi házban
b.1. az együtt élők száma,
b.2. az ott tartott ebek száma, illetve
b.3. az ott lévő gépjármű beállók száma több mint a bizto- sítási ajánlaton ezen kategóriák esetén meghatározott érték.
c. Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következmé- nyeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.
Alulbiztosítottság. Ha az ajánlaton megjelölt külön tulajdonok száma keve- sebb, mint a felelősségi kár bekövetkezésének időpont- jában a biztosítottnak a külön tulajdonokat felsoroló okiratában (pl.: az alapító okiratban, az alapszabályban) szereplő külön tulajdonok száma, úgy a biztosító a fele- lősségi kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton szereplő és a káridőponti külön tulajdonok száma egy- máshoz aránylik. Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő felelősségi károk
1. Biztosítási eseménynek minősül · a közös tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetében a lakóközösség, · az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében – a lakóközösség, – a lakóközösség tagja, valamint a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vele közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve a kockázat- viselési helyen állandó jelleggel ott lakó, de a lakóközösség tagjával közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója, mint a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulaj- donosa, használója vagy ezek építtetője, felújítója által, e minőségében, szerződésen kívül okozott* és bekövetkezett · dologi kár, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik és/vagy · személysérüléses kár, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabá- lyai szerint sérelemdíj fizetésére köteles.
2. A biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívül okozott* · a tűz, · a robbanás, · a víz, gőz vagy csapadék által előidézett felelősségi károkat is, amelyek megtérítése iránt 2.1. közös tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetében a lakóközösség tagja(i) a lakóközösséggel szemben; 2.2. az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében: · a lakóközösség tagjai egymással szemben, · a lakóközösség a lakóközösség tagja(i)val szemben, · a lakóközösség tagja(i) a lakóközösséggel szemben támasztanak igényt. 3. Megtéríti továbbá a biztosító az épület egészére kötött vagyonbiztosí- tás esetében azokat a szerződésen kívüli*, a Magyarország területén és e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett felelősségi károkat, amelyekért a kötvényen megjelölt épület lakóközösségének tagja, mint a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó e minősé- gében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik/ sérelemdíj fizetésére köteles.
Alulbiztosítottság. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a Szerződésben rögzített biztosítási összeget, akkor a Biztosító káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy, illetve vagyon- csoport káridőponti utánpótlási/újrabeszerzési értéke (helyreállítási költ- sége), a Biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A Biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a biztosítási összeg 10%-át. A Szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felső határát az egyes vagyontárgyakra megadott biztosítási összeg képezi;
Alulbiztosítottság a. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgycsoport értéke, akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgycsoport értékéhez vi- szonyított arányában téríti meg.
Alulbiztosítottság. 8.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
8.2.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Amennyiben a szerződő fél fogyasztónak minősülő személy, akkor jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti mértékre emelni (fedezetfeltöltés).
8.2.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
Alulbiztosítottság. Ha az ajánlaton megjelölt külön tulajdonok száma keve- sebb, mint a felelősségi kár bekövetkezésének időpont- jában a biztosítottnak a külön tulajdonokat felsoroló *E fogalom kiterjed a szövetkezet tulajdonában álló lakásokra/nem lakás céljára szolgáló helyiségekre is. okiratában (pl.: az alapító okiratban, az alapszabályban) szereplő külön tulajdonok száma, úgy a biztosító a felelős- ségi kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton
Alulbiztosítottság. A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, ill. eltekint az arányos kártérítés alkalmazásától, ha a kártérítés összege (mellékköltségek összegével együtt) – a maradványérték valamint az önrészesedés levonás után - nem haladja meg a 100 millió Ft-ot. Amennyiben a kártérítés összege meghaladja ezen összeget, a 100 millió Ft-ot meghaladó kártérítési összegrész meghatározásában, ill. az alulbiztosítottság vizsgálatában a Biztosító vonatkozó feltételei az irányadóak. Könyv szerinti bruttó értéken vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak esetében az alulbiztosítottság vizsgálatára az értékelési mód alapján meghatározott tényleges értékhez (tehát a könyvszerinti bruttó értékhez vagy műszaki avult értékhez és nem az új értékhez) viszonyítva kerül sor.
Alulbiztosítottság. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy, illetve vagyon- csoport káridőponti utánpótlási / újrabeszerzési értéke (helyreállítási költ- sége), a Biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A Biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a biztosítási összeg 10%-át. A Szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felső határát az egyes vagyontárgyakra megadott biztosítási összeg képezi;