Common use of Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya Clause in Contracts

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 2017. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 2017. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2017. évi költségvetési törvény 52. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesíteni. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A fentiek alapján a Magyar Államot törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172006. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt jogszabályi 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20172006. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172006. évi költségvetési törvény 52. §-a 41.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi Zrt. végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján ugyanis az állami készfizető kezesség Országgyűlés a közjogi elemei miatt nem azonos törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 198.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezesség kezességvállalást, annak előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5V.5.) KormKormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. rendelet szabályozzaA megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. Eszerint – A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalábbrendelkezés megalkotása.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172010. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt jogszabályi 61.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20172010. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172010. évi költségvetési törvény 52. §-a 61.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Az Áht. 92. § (8) 33.§(5) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele feltétele, hogy a jogszabályi kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezességen túlmenően kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírásaállammal szemben fennálló tartozása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem kötelesvalamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat Az Áht. 33/A.§ (1) bekezdése alapján ugyanis az állami készfizető kezesség Országgyűlés a közjogi elemei miatt nem azonos törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 198.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi állami kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség előkészítésétérvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának rendjét érvényesítési idejére a 110/2006. (V. 5.) KormKormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat kezesség járulékos jellege folytán – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya tehát még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszterV.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a kezest jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a várható beváltást megelőzően legalábbkezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20172015. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20172015. évi költségvetési törvény 52. § 53.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesíteni. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. 6:2.§ § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172012. évi költségvetési törvény 5247. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20172012. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172012. évi költségvetési törvény 5247. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a –a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20172012. évi költségvetési törvény 52. § 47.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2198. § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154300-301. §-a -ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi állami Az állam által vállalt kezesség előkészítését, illetve előkészítésének és a kezesség beváltásának rendjét a eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) KormKormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjárólesetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a beváltás mértékéről – ide nem értve hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az egyediállami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (ha ez V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései 2012. január 1-jével léptek hatályba, és az Áht. felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem az államháztartásért felelős miniszter) zárható ki, hogy a kezest a várható beváltást megelőzően legalábbfenti szabályokban változás áll be.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172007. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt jogszabályi 42.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20172007. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172007. évi költségvetési törvény 52. §-a 42.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján ugyanis az állami készfizető kezesség Országgyűlés a közjogi elemei miatt nem azonos törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 198.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezesség előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5V.5.) KormKormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. rendelet szabályozza. Eszerint A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjárólkezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, illetve menetét és a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalábbkapcsolódó határidőket illetően.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172008. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt jogszabályi 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20172008. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172008. évi költségvetési törvény 52. §-a 41.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján ugyanis az állami készfizető kezesség Országgyűlés a közjogi elemei miatt nem azonos törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 198.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezesség előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5V.5.) KormKormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. rendelet szabályozza. Eszerint A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjárólkezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, illetve menetét és a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalábbkapcsolódó határidőket illetően.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20172016. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20172016. évi költségvetési törvény 52. § 51.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesíteni. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A fentiek alapján a Magyar Államot törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. 6:2.§ § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai418.§-ai, 6:420. §-a6:420.§-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172014. évi költségvetési törvény 5244. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20172014. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172014. évi költségvetési törvény 5244. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a –a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20172014. évi költségvetési törvény 52. § 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2198. § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154300-301. §-a -ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi állami Az állam által vállalt kezesség előkészítését, illetve előkészítésének és a kezesség beváltásának rendjét a eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) KormKormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjárólesetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a beváltás mértékéről – ide nem értve hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az egyediállami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (ha ez V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. 2014. március 15-én várhatóan hatályba lép az új Ptk, amely a kezességre vonatkozóan is megállapít új rendelkezéseket. Bár a Kibocsátó és a Forgalmazó fentiekben is kifejtett megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezességre - a 2014. évi költségvetési törvény 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára figyelemmel - az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók, az új Ptk. előbbiek szerinti hatályba lépésére tekintettel nem zárható ki a Magyar Államot terhelő kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok kapcsolódó változása. Tekintettel ezen túl arra, hogy az államháztartásért felelős miniszter) állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései felhatalmazták a kezest Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem zárható ki, hogy a várható beváltást megelőzően legalábbfenti szabályokban változás áll be.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172013. évi költségvetési törvény 5244. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20172013. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172013. évi költségvetési törvény 5244. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a –a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20172013. évi költségvetési törvény 52. § 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2198. § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154300-301. §-a -ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi állami Az állam által vállalt kezesség előkészítését, illetve előkészítésének és a kezesség beváltásának rendjét a eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) KormKormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjárólesetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a beváltás mértékéről – ide nem értve hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az egyediállami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (ha ez V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései 2012. január 1-jével léptek hatályba, és az Áht. felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem az államháztartásért felelős miniszter) zárható ki, hogy a kezest a várható beváltást megelőzően legalábbfenti szabályokban változás áll be.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172011. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt jogszabályi 51.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20172011. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172011. évi költségvetési törvény 52. §-a 51.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Az Áht. 92. § 33.§ (8) 5) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele feltétele, hogy a jogszabályi kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezességen túlmenően kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírásaállammal szemben fennálló tartozása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem kötelesvalamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat Az Áht. 33/A.§ (1) bekezdése alapján ugyanis az állami készfizető kezesség Országgyűlés a közjogi elemei miatt nem azonos törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 198.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi állami kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség előkészítésétérvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának rendjét érvényesítési idejére a 110/2006. (V. 5.) KormKormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat kezesség járulékos jellege folytán – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszterV.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a kezest jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a várható beváltást megelőzően legalábbkezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20172009. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt jogszabályi 40.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20172009. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20172009. évi költségvetési törvény 52. §-a 40.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján ugyanis az állami készfizető kezesség Országgyűlés a közjogi elemei miatt nem azonos törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesítenikifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 198.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a Kezest kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A jogszabályi Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezesség előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5V.5.) KormKormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. rendelet szabályozza. Eszerint A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjárólkezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, illetve menetét és a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalábbkapcsolódó határidőket illetően.