Common use of Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya Clause in Contracts

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 2006. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 2006. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20062017. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló 52. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20062017. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062017. évi költségvetési törvény 41.§-a 52. §-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére kötelezettségeinek teljesítésére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi, Zártkörűen Működő Részvénytársaság szervezi továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az Országgyűlés állami készfizető kezesség a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (közjogi elemei miatt nem azonos a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjenkifizetést teljesíteni. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a A fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 198.§ 6:2. § (3) bekezdése bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest Kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló jogszabályi állami kezességvállalást, annak kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5V. 5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag Korm. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen az államháztartásért felelős miniszter) a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és kezest a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.várható beváltást megelőzően legalább

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 20062007. évi költségvetési törvény 41.§-ában 42.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20062007. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062007. évi költségvetési törvény 41.§-a 42.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 20062009. évi költségvetési törvény 41.§-ában 40.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20062009. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062009. évi költségvetési törvény 41.§-a 40.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20062015. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló 53. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20062015. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062015. évi költségvetési törvény 41.§-a 53. §-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2015. évi költségvetési törvény 53.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az Országgyűlés állami készfizető kezesség a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (közjogi elemei miatt nem azonos a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjenkifizetést teljesíteni. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ 6:2.§ § (3) bekezdése bekezdése, 6:429. §-a és X. Címe alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló jogszabályi állami kezességvállalást, annak kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5V. 5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen az államháztartásért felelős miniszter) a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és kezest a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.várható beváltást megelőzően legalább

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 20062010. évi költségvetési törvény 41.§-ában 61.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20062010. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062010. évi költségvetési törvény 41.§-a 61.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Az Áht. 33.§(5) bekezdése alapján pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele, hogy a kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ 33/A.§ (21) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban tehát még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 20062011. évi költségvetési törvény 41.§-ában 51.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20062011. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062011. évi költségvetési törvény 41.§-a 51.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Az Áht. 33.§ (5) bekezdése alapján pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele, hogy a kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ 33/A.§ (21) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20062014. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló 44. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20062014. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062014. évi költségvetési törvény 41.§-a 44. §-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése 25. §–a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2014. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai 301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 20062014. december 31március 15-én várhatóan hatályba lép az új Ptk, amely a kezességre vonatkozóan is megállapít új rendelkezéseket. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre Bár a 2006Kibocsátó és a Forgalmazó fentiekben is kifejtett megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályi kezességre - a 2014. évi költségvetési törvény 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára figyelemmel - az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók, az új Ptk. előbbiek szerinti hatályba lépésére tekintettel nem terjednek zárható ki a Magyar Államot terhelő kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok kapcsolódó változása. Tekintettel ezen túl arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései felhatalmazták a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem zárható ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotásahogy a fenti szabályokban változás áll be.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20062012. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló 47. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20062012. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062012. évi költségvetési törvény 41.§-a 47. §-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése 25. §–a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2012. évi költségvetési törvény 47.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai 301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. december 31vonatkozó rendelkezései 2012. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre január 1-jével léptek hatályba, és az Áht. felhatalmazta a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem terjednek zárható ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotásahogy a fenti szabályokban változás áll be.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20062016. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló 51. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20062016. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062016. évi költségvetési törvény 41.§-a 51. §-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2016. évi költségvetési törvény 51.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az Országgyűlés állami készfizető kezesség a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (közjogi elemei miatt nem azonos a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjenkifizetést teljesíteni. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a A fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 198.§ 6:2.§ § (3) bekezdése bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418.§-ai, 6:420.§-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló jogszabályi állami kezességvállalást, annak kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5V. 5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen az államháztartásért felelős miniszter) a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és kezest a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.várható beváltást megelőzően legalább

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92. §-án alapuló, a 20062013. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló 44. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti. A 20062013. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062013. évi költségvetési törvény 41.§-a 44. §-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése 25. §–a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2013. évi költségvetési törvény 44.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ 198. § (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai 301. §-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. december 31vonatkozó rendelkezései 2012. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre január 1-jével léptek hatályba, és az Áht. felhatalmazta a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem terjednek zárható ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotásahogy a fenti szabályokban változás áll be.

Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 20062008. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. A 20062008. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 20062008. évi költségvetési törvény 41.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokatkezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A megfelelő jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.