Common use of Biztosítási összeg, limit, önrészesedés Clause in Contracts

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. (1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározott, a biztosítási szerződésben rögzített összeg. A biztosítási összeg meghatározását az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzák. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túl- biztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének ér- téke erejéig. (3) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alul- biztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni. (4) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg; b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- telt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva; c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. (5) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásával; b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész meghatározásával. (6) Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjed. (7) Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. (1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározott, a biztosítási szerződésben rögzített összeg. A biztosítási összeg meghatározását az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzák. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy vagyontárgy va- lóságos értékét. A biztosított érdek értékét , az ezt meghaladó részben (túl- biztosítás) részében a biztosítási összegre vonatkozó vonatko- zó megállapodás semmis, . A biztosítási összeg meghatározását az egyes va- gyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák. (3) A biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás valóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a szerződő (biztosított) jogosult a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási ösz- szeg és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra. (4) Biztosítási szerződést lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének ér- téke értéke erejéig. (35) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek vagyontárgy értékénél kisebb (alul- biztosításalulbiztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összegnek összeg a vagyontárgy káridőponti értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteniaránylik. (46) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg; b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- telt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba Az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító bizto- sító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva; c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. (57) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásávalmeghatározá- sával; b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész meghatározásávalönrész meg- határozásával. (68) A szerződő (biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biz- tosítást. Ellenkező esetben a biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét. (9) Ha a szerződő (biztosított) ugyanazon biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározvaérdekre vagy ugyanar- ra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni újabb bizto- sítást kötött (többszöri biztosítás), a biztosító – figyelembe véve a már meg- kötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjedkötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy túlbiztosítás ne forduljon elő. (7) Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. (1) 4.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározottmeghatározott, a biztosítási szerződésben adatközlésben rögzített összeg. A biztosítási összeg meghatározását az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzák. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) 4.2. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy vagyontárgy valóságos értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túl- biztosítás) , az ezt maghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározását a szerződési feltételek, kiegészítő feltételek vagy az egyes biztosítási szerződések tartalmazzák. 4.3. Az egyesület nem téríti meg a szerződési feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás valóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a szerződő (biztosított) jogosult a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg és a díjat megfelelően le kell szállítanivalóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra. 4.4. E rendelkezés ellenére is Biztosítási szerződést lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének ér- téke értéke erejéig. (3) 4.5. Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek vagyontárgy értékénél kisebb (alul- biztosításalulbiztosítás), a biztosító az egyesület a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összegnek összeg a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteniaránylik. Az aránylagos kártérítés részletes szabályait a szerződési feltételek, kiegészítő feltételek vagy az egyes biztosítási szerződések tartalmazzák. (4) 4.6. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan oly módon, hogy min- den minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg; b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- teltszerződéstétel!) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba , az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító az egyesület úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva; c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál vagyontárgynál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. (5) A biztosító 4.7. Az egyesület szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásával;meghatározásával, b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész önrész meghatározásával. 4.8. A szerződő (6biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben az egyesület a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét. 4.9. Ha a szerződő (biztosított) ugyanazon biztosítási feltételekben érdekre vagy ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni újabb biztosítást kötött (többszöri biztosítás), az egyesület – figyelembe véve a már megkötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási limit is meg van ha- tározvakötelezettségét olyan mértékben korlátozza, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjedhogy túlbiztosítás ne forduljon elő. (7) Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. (1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározott, a biztosítási szerződésben rögzített összeg. A biztosítási összeg meghatározását az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzák. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy vagyontárgy va- lóságos értékét. A biztosított érdek értékét , az ezt meghaladó részben (túl- biztosítás) részében a biztosítási összegre vonatkozó vonatko- zó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározását az egyes va- gyonbiztosítási különös, vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák. (3) A biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás va- lóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a bizto- sított jogosult a biztosított vagyontárgyra vonatkozó – biztosítási szerző- désben rögzített – biztosítási összeg és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is biztosított vagyontárgy valóságos értékének különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra. (4) Biztosítási szerződést lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének ér- téke értéke erejéig. (35) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek vagyontárgy tényleges értékénél kisebb (alul- biztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összegnek összeg a vagyontárgy tényleges értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteniaránylik. (46) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa ha- tára az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;. b. az A vagyontárgyak azonos értékelés értékelése alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- teltszerződéstételt) a szerződő felek a vagyoncsoportra megjelölt biztosítási biztosí- tási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely amely összeg egyben a biztosítási bizto- sítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba Az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva;. c. a A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden min- den egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálnivizs- gálni. (57) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásávalmeghatározásával; b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész meghatározásávalönrész meg- határozásával. (68) A szerződő (biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biz- tosítást. Ellenkező esetben a biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét. (9) Ha a szerződő ugyanazon biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározvaérdekre vagy ugyanarra a vagyon- tárgyra vonatkozóan, ugyanazon kockázatok elleni újabb biztosítást kötött (többszöri biztosítás), a biztosító – figyelembe véve a már megkötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjedkötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy ne forduljon elő túlbiztosítás. (7) Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. (1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározott, a biztosítási szerződésben rögzített összeg. A biztosítási összeg meghatározását az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzák. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy vagyontárgy va- lóságos értékét. A biztosított érdek értékét , az ezt meghaladó részben (túl- biztosítás) részében a biztosítási összegre vonatkozó vonatko- zó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározását az egyes va- gyonbiztosítási különös, vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák. (3) A biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás va- lóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a bizto- sított jogosult a biztosított vagyontárgyra vonatkozó – biztosítási szerző- désben rögzített – biztosítási összeg és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is biztosított vagyontárgy valóságos értékének különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra. (4) Biztosítási szerződést lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének ér- téke értéke erejéig. (35) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek vagyontárgy tényleges értékénél kisebb (alul- biztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összegnek összeg a vagyontárgy tényleges értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteniaránylik. (46) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa ha- tára az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;. b. az A vagyontárgyak azonos értékelés értékelése alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- teltszerződéstételt) a szerződő felek a vagyoncsoportra megjelölt biztosítási biztosí- tási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely amely összeg egyben a biztosítási bizto- sítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba Az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva;. c. a A túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden min- den egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálnivizs- gálni. (57) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásávalmeghatározásával; b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész meghatározásávalönrész meg- határozásával. (68) A szerződő (biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biz- tosítást. Ellenkező esetben a biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét. (9) Ha a szerződő ugyanazon biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározvaérdekre, vagy ugyanarra a vagyon- tárgyra vonatkozóan, ugyanazon kockázatok elleni újabb biztosítást kötött (többszöri biztosítás), a biztosító – figyelembe véve a már megkötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjedkötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy ne forduljon elő túlbiztosítás. (7) Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. 4.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (1kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) A feltün- tetett káreseményenkénti és a biztosítási összeg időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely magában foglalja az eljárási költségeket is. 4.2. Ha a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározottSzerződő által, a biztosítási szerződésben rögzített összegdíj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkal- mazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen eset- ben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). 4.3. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóvá- hagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító- nak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg meghatározását erejéig téríti meg. 4.4. Abban az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzákesetben, ha a kárösszeg meghaladja a káre- seményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgál- tatása a szerződésben meghatározott káreseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. 4.5. A Amennyiben egy biztosítási esemény bekövetkezésekor vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A káre- seményenkénti biztosítási összeg nem haladhatja meg elegendő vala- mennyi kártérítési követelés kielégítésére, a biztosított vagyon- tárgy értékétBiztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést. 4.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezet- feltöltésre nincs lehetőség. 4.7. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn. 4.8. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túl- biztosítás) Biztosított a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének ér- téke erejéig. (3) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alul- biztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni. (4) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg; b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- telt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva; c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. (5) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásával; b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész meghatározásával. (6) Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjed. (7) Az összegből önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét címén a szerződésben (kötvényenkötvényben, fedezetet igazoló dokumen- tumban) kell feltüntetnimeghatározott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk száza- lékában, illetve együttesen is meg lehet határozni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. 4.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (1kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) A feltüntetett káreseményen- kénti és a biztosítási összeg időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely magában foglalja az eljárási költségeket is. 4.2. Ha a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározottSzerződő által, a biztosítási szerződésben rögzített összegdíj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). 4.3. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg meghatározását erejéig téríti meg. 4.4. Abban az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzákesetben, ha a kárösszeg meghaladja a káreseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a szerződésben meghatározott káreseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. 4.5. A Amennyiben egy biztosítási esemény bekövetkezésekor vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A káreseményenkénti biztosítási összeg nem haladhatja meg elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a biztosított vagyon- tárgy értékétBiztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést. 4.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség. 4.7. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn. 4.8. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túl- biztosítás) Biztosított a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének ér- téke erejéig. (3) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alul- biztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni. (4) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg; b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- telt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva; c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. (5) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásával; b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész meghatározásával. (6) Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjed. (7) Az összegből önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét címén a szerződésben (kötvényenkötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) kell feltüntetnimegha- tározott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk százalékában, illetve együttesen is meg lehet határozni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. (1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározottmeghatározott, a biztosítási szerződésben szerzôdésben rögzített összeg. A biztosítási összeg meghatározását az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzák. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy vagyontárgy valóságos értékét. A biztosított érdek értékét , az ezt meghaladó részben (túl- biztosítás) részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, . A biztosítási összeg meghatározá- sát az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítô feltételek tar- talmazzák. (3) A Biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgálta- tás valóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az eset- ben a Szerzôdô (Biztosított) jogosult a vagyontárgyra vonatkozó bizto- sítási összeg és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra. (4) Biztosítási szerzôdést lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értékeér- téke, továbbá helyreállításának vagy helyreállításának, illetôleg új állapotban való beszerzésének beszerzésé- nek értéke erejéig. A Biztosító a biztosított vagyontárgy valóságos ér- téke erejéigés az e bekezdés szerint megállapított biztosítási összeg közti különbözet megfizetésére csak akkor kötelezett, ha a vagyontárgy helyreállítása, új állapotban való beszerzése, pótlása megtörténik. (35) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek vagyontárgy értékénél kisebb (alul- biztosításalulbizto- sítás), a biztosító Biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összegnek összeg a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteniaránylik. (46) A biztosítási szerződésben szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat vagyon- csoportokat a szerződő Szerzôdô felek a következők következôk szerint tekintik biztosítottnak: a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási megje- lölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső szolgálta- tás felsô határa az illető illetô vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;. b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- teltszerzô- déstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnakbizto- sítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa felsô hatá- ra is. A külön- böző vagyoncsoportba Az egyes szerzôdéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító Biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva;. c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés szerzôdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kü- lön kell vizsgálni. (57) A biztosító Biztosító szolgáltatását a következők következôk szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásával;meghatáro- zásával, b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész önrész meghatározásával. (68) A Szerzôdô (Biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet má- sik biztosítást. Ellenkezô esetben a Biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a Szerzôdô (Biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét. (9) Ha a Szerzôdô (Biztosított) ugyanazon biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározvaérdekre vagy ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon biztosítási érdek- re vagy ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon kockáza- tok elleni újabb biztosítást kötött (többszöri biztosítás), a biztosító Biztosító – fi- gyelembe véve a már megkötött másik biztosítási szerzôdést is – szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjedkötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy túlbiz- tosítás ne forduljon elô. (7) Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

Biztosítási összeg, limit, önrészesedés. 4.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (1kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) A feltün- tetett káreseményenkénti és a biztosítási összeg időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely magában foglalja az eljárási költségeket is. 4.2. Ha a biztosított vagyontárgyak értéke alapján megha- tározottSzerződő által, a biztosítási szerződésben rögzített összegdíj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkal- mazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen eset- ben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). 4.3. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóvá- hagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító- nak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg meghatározását erejéig téríti meg. 4.4. Abban az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítő feltéte- lek tartalmazzákesetben, ha a kárösszeg meghaladja a káre- seményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgál- tatása a szerződésben meghatározott káreseményenkén- ti biztosítási összeghatárig terjed. 4.5. A Amennyiben egy biztosítási esemény bekövetkezésekor vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. (2) A káre- seményenkénti biztosítási összeg nem haladhatja meg elegendő vala- mennyi kártérítési követelés kielégítésére, a biztosított vagyon- tárgy értékétBiztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést. 4.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan továb- bi szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezet- feltöltésre nincs lehetőség. 4.7. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn. 4.8. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túl- biztosítás) Biztosított a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének ér- téke erejéig. (3) Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alul- biztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni. (4) A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncso- portokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak: a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biz- tosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg; b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződésté- telt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is. A külön- böző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva; c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni. (5) A biztosító szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja: a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) megha- tározásával; b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó ön- rész meghatározásával. (6) Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van ha- tározva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limit- összegig terjed. (7) Az összegből önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel, így az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál levonja. Az önrészesedés káresemé- nyenkénti összegét címén a szerződésben (kötvényenkötvényben, fedezetet igazoló dokumen- tumban) kell feltüntetnimeghatározott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk száza- lékában, illetve együttesen is meg lehet határozni.