Elnökség mintaszakaszok

Elnökség. A Társulás munkáját a Társulási Tanács ülései közötti időszakban a Társulási Xxxxxx által választott Elnökből és az Alelnökből álló bizottság (a továbbiakban: Elnökség) irányítja (lásd IX/1/5.). előkészíti és koordinálja a Tagok együttműködésével, szervezeti kérdésekkel kapcsolatos döntéseit; tájékoztatja a Társulás Tagjait; ellenőrzi és elemzi a projektek megállapodás szerinti megvalósulásának időarányos állapotát; a szakmai munkát felügyeli; ellátja a projektekkel összefüggő teljes gazdasági és számviteli rendszer kezelését; nyilvántartja a projektek adminisztratív és pénzügyi adatait; javaslatot tesz a szerződési célok ütemezésére és irányítja a projektek megvalósítását; javaslatot tesz a megvalósítás szakaszainak meghatározására, valamint irányítja annak teljes menetét; a projektek teljesítéséhez igazodó feladatokhoz határidőket rendel; elkészítteti a projektek végrehajtásához szükséges pályáztatási dokumentumokat; elkészíti és előterjeszti a projektek éves beszámolóját; meghatározott időközönként beszámolót készít a Társulási Tanács számára a projektek megvalósulásáról; észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, azok közigazgatási szervei, a körzeti meghatalmazottak, a hatóságok, továbbá a szakmai munkában, kivitelezésben működő szervek, személyek felé; rendszeresen tájékoztatja a körzeti meghatalmazottakat; erre irányuló kérés esetén eseti tájékoztatást nyújt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére; beszámoltathatja a projektekben közreműködő bármely érdekeltet; felhívja a Társulás Tagjait a Társulási Tanács által a tárgyévre megállapított működési hozzájárulás megfizetésére; a Társulás Tagjának kizárását megelőzően felszólítja a tag önkormányzatot a Társulási Megállapodásból, illetve a Társulási Tanács döntéséből fakadó kötelezettsége teljesítésére; képviseli és irányítja a projektek megvalósításának teljes menetét; a Társulás Elnöke a Társulás Közbeszerzési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően aláírja a projektek végrehajtásához szükséges szerződéseket, megállapodásokat, valamint a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott feltételek fennállása esetén a Társulás nevében gyakorolja az ajánlatkérői/megrendelői jogokat.
Elnökség. A Társulás munkáját a Társulási Tanács ülése közötti időszakban 5 tagú elnökség szervezi, koordinálja. Az elnökséget – amelynek egy elnöke és két elnökhelyettese van – a Társulási Tanács választja meg a társulás tagjainak polgármestereiből. Az elnökség tagjainak megbízatása az önkormányzati választásokhoz igazodva 4 éves határozott időre szól. Az elnökség megbízatása az önkormányzati választások napjával megszűnik. Az önkormányzati választásokat követő 6 hónapon belül új elnökséget kell választani. A leköszönő elnökség ennek megtörténtéig a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében „ügyvivő elnökségként” köteles részt venni.
Elnökség. 4.1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselő, akiket a közgyűlés választ meg. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, a jelen rendelkezésbe foglalt alapszabályi felhatalmazás alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. A Ptk. 3:22. § - a tartalmazza a vezető tisztségviselővel szemben megfogalmazott követelményeket és kizáró okokat az alábbiak szerint: „3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]
Elnökség. A Kuratórium Elnöksége 2003 márciusában történt megválasztása óta végezte feladatát, összetételében a 2006. évben két személyt érintő változás következett be: 2006. július 19-én Xxxxxx Xxxxxxx és Dr. Xxxxx Xxx- zsát az Országgyűlés a Közalapítvány Kuratóriumának elnökségi tagjává választotta.
Elnökség. A Társulás munkáját a Társulási Tanács ülései közötti időszakban az Elnökből és a két Elnökhelyettesből álló Elnökség irányítja. Az Elnökség irányítja és ellenőrzi a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását, döntésre előkészíti a Tanács hatáskörébe tartozó ügyeket, szervezi, összehangolja és megteszi a beruházás előkészítéséhez, lebonyolításához szükséges – Tanács hatáskörébe nem tartozó – intézkedéseket, felel a Társulási Tanács üléseinek előkészítéséért, összehívásáért. A Tanács hatáskörét nem érintő – a beruházás lebonyolításához kapcsolódó – operatív ügyekben megteszi a szükséges intézkedéseket, melyekről a Társulási Tanács soron következő ülésén a Tanácsnak beszámol. Az Elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekre a Tanács felhatalmazta.
Elnökség. II.1. A Bizottság az Európai Együttműködő Államok képviselői közül elnököt és alelnököt választ, egyéves időtartamra.
Elnökség. II.2.1. Az MKOSZ ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. Az Elnökség mandátuma a testület megválasztásától számított 4 évre szól. Abban az esetben, ha időközben bármely elnökségi tag mandátuma megszűnik, úgy a helyére választott új tag mandátuma az Elnökség mandátumának lejártáig tart.
Elnökség. MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZ.
Elnökség. Mindegyik fél rotációs alapon egy évig látja el a testület elnökségi teendőit. A rotáció az intézményeknek a Szerződés 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott sorrendjét követi. A Szerződés 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő lista kimerítését követően a rotáció a Szerződés 13. cikkének (4) bekezdésében említett két tanácsadó szervvel folytatódik. Ezután az Európai Beruházási Bank következik, ha a Bank az 1. cikk (2) bekezdése szerint féllé válik. Az elnökség szervezi meg a testület munkáját; ennek keretében biztosítja a megfelelő szervezési és eljárási intézkedések meghozatalát, és az összes szükséges információ és a dokumentum eljuttatását a testület valamennyi tagjához.

Related to Elnökség

  • Költségtérítések Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költségeket. A jelen pontban nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

  • Kármegelőzési kötelezettség 7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

  • Díjfizetési kötelezettség (1) A biztosítási szerződés alapján a biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.

  • Az előfizető kötelezettségei Az Előfizető felelőssége az előfizetői router megrendelése, beszerelése és fenntartása, saját költségén. Az előfizetői routernek fizikai, adatkapcsolati és hálózati szinten is alkalmasnak kell lennie a szolgáltató routeréhez való csatlakozásra: - G.703 / G.704, X.21, V35 vagy LAN. A Szolgáltató az Előfizető kérésére IP címtartományt rendelhet az előfizetőhöz. A szolgáltatás megszűnése után legfeljebb 1 hónap elteltével a szolgáltató az IP címtartományt visszavonja. A garantált sávszélesség a routerek közötti garantált átviteli sebességet jelenti kilobit/sec (kbps) mértékegységben. Bérelt vonali szolgáltatás esetében nem lehetséges az ÁSZF-ben egyébként rögzített szolgáltatásszüneteltetés.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség (1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.

  • A Szolgáltató kötelezettségei A Szolgáltató köteles gondoskodni az általa kezelt előfizetői adatok biztonságáról és az adatkezelési műveleteket úgy megszervezni, hogy a GDPR és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A Szolgáltató alkalmazottai, alvállalkozói és megbízottjai – jogszabály kötelezően alkalmazandó eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatóval azonos adatvédelmi és titoktartási kötelezettség teljesítésére kötelesek. A Szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága). A Szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a Szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát. A Szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a Szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges. Egy Előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy Előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása vagy más megfelelő jogalap alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A fentiekben meghatározott tevékenysége keretében a Szolgáltató köteles az alábbi szabályoknak megfelelni: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel (biztonsági másolat készítésével és megőrzésével, az irányadó adatmegőrzési időkre is tekintettel) biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.