Elnökség mintaszakaszok

Elnökség. Az NSZ Elnökség az NSZ ügyintéző és képviseleti szerve. Állandóan működő irányító és végrehajtó testületi szerv, az NSZ Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben dönthet, üléseit szükség szerint – de legalább negyedévente – tartja. Az NSZ Elnökségnek tagjai: - az elnök (1 fő: a Küldöttgyűlés által megválasztott tag), - az alelnök (1 fő: a Küldöttgyűlés által megválasztott tag), - a vezető jogi ügyvivő (1 fő: a Küldöttgyűlés által megválasztott tag). Az NSZ Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések: - éves költségvetés meghatározása, - szervezi és irányítja az NSZ alapszabály szerint működését, - gondoskodik az NSZ Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, - előkészíti és összehívja az NSZ Küldöttgyűlést, - beszámol tevékenységéről az NSZ Küldöttgyűlésnek, - kialakítja az NSZ számviteli politikáját, - megtárgyalja az NSZ Alelnöke által előterjesztett előző évi számviteli beszámolót, és amennyiben a beszámolót arra alkalmasnak találja, elfogadásra előterjeszti az Ellenőrző Bizottságnak, - rendszeres kapcsolatot tart más társadalmi, önkormányzati és állami szervekkel, - dönt a tag kizárásáról, - célfeladat ellátására munkacsoportokat hoz létre és működtet, - céltevékenység szervezésére és végzésére tagozatokat hoz létre, illetve – ha a tagozatnak már egy tagja sem maradt, vagy a tagozat működése egyéb okból fenntarthatatlan – megállapítja a tagozat megszűnését, - dönt alapítvány létesítéséről, pályázat kiírásáról, díj kitűzéséről, - csoportvezetői (vagy Tudományos Tanács szekciójának elnöke) tisztségviselők jelölése, megválasztása, - Elnökségi megbízott tisztségviselő jelölése elnökségi tagok által és megszavazása egyszerű többséggel - dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés vagy az egyes tisztségviselők kizárólagos hatáskörébe, - a szakszervezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, - a szakszervezeti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, - a szakszervezet jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, - részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás a szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre; - a tagság nyilvántartása, - a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, - a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése, - olyan megállapodáso...
Elnökség. A Társulás munkáját a Társulási Tanács ülései közötti időszakban az Elnökből és a két Elnökhelyettesből álló Elnökség irányítja. Az Elnökség irányítja és ellenőrzi a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását, döntésre előkészíti a Tanács hatáskörébe tartozó ügyeket, szervezi, összehangolja és megteszi a beruházás előkészítéséhez, lebonyolításához szükséges – Tanács hatáskörébe nem tartozó – intézkedéseket, felel a Társulási Tanács üléseinek előkészítéséért, összehívásáért. A Tanács hatáskörét nem érintő – a beruházás lebonyolításához kapcsolódó – operatív ügyekben megteszi a szükséges intézkedéseket, melyekről a Társulási Tanács soron következő ülésén a Tanácsnak beszámol. Az Elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekre a Tanács felhatalmazta.
Elnökség. II.1. A Bizottság az Európai Együttműködő Államok képviselői közül elnököt és alelnököt választ, egyéves időtartamra.
Elnökség. II.2.1. Az MKOSZ ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. Az Elnökség mandátuma a testület megválasztásától számított 4 évre szól. Abban az esetben, ha időközben bármely elnökségi tag mandátuma megszűnik, úgy a helyére választott új tag mandátuma az Elnökség mandátumának lejártáig tart.
Elnökség. MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZ.
Elnökség. A Kuratórium Elnöksége 2003 márciusában történt megválasztása óta végezte feladatát, összetételében a 2006. évben két személyt érintő változás következett be: 2006. július 19-én Xxxxxx Xxxxxxx és Dr. Xxxxx Xxx- zsát az Országgyűlés a Közalapítvány Kuratóriumának elnökségi tagjává választotta.
Elnökség. 4.1. Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselő, akiket a közgyűlés választ meg. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, a jelen rendelkezésbe foglalt alapszabályi felhatalmazás alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. A Ptk. 3:22. § - a tartalmazza a vezető tisztségviselővel szemben megfogalmazott követelményeket és kizáró okokat az alábbiak szerint: „3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

Related to Elnökség

  • Költségtérítések Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen, indokoltan felmerült és igazolt alábbi költségeket. A jelen pontban nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

  • Kármegelőzési kötelezettség 7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

  • Díjfizetési kötelezettség f /1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatviselésének teljes tartamára.

  • Az előfizető kötelezettségei Az Előfizető felelőssége az előfizetői router megrendelése, beszerelése és fenntartása, saját költségén. Az előfizetői routernek fizikai, adatkapcsolati és hálózati szinten is alkalmasnak kell lennie a szolgáltató routeréhez való csatlakozásra: - G.703 / G.704, X.21, V35 vagy LAN. A Szolgáltató az Előfizető kérésére IP címtartományt rendelhet az előfizetőhöz. A szolgáltatás megszűnése után legfeljebb 1 hónap elteltével a szolgáltató az IP címtartományt visszavonja. A garantált sávszélesség a routerek közötti garantált átviteli sebességet jelenti kilobit/sec (kbps) mértékegységben. Bérelt vonali szolgáltatás esetében nem lehetséges az ÁSZF-ben egyébként rögzített szolgáltatásszüneteltetés.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint szükséges, a biz- tosított által benyújtott dokumentu- mok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

  • A Szolgáltató kötelezettségei A Szolgáltató köteles gondoskodni az általa kezelt előfizetői adatok biztonságáról és az adatkezelési műveleteket úgy megszervezni, hogy a GDPR és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A Szolgáltató alkalmazottai, alvállalkozói és megbízottjai – jogszabály kötelezően alkalmazandó eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatóval azonos adatvédelmi és titoktartási kötelezettség teljesítésére kötelesek. A Szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága). A Szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a Szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát. A Szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a Szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges. Egy Előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy Előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása vagy más megfelelő jogalap alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A fentiekben meghatározott tevékenysége keretében a Szolgáltató köteles az alábbi szabályoknak megfelelni: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel (biztonsági másolat készítésével és megőrzésével, az irányadó adatmegőrzési időkre is tekintettel) biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.