Közös tulajdonú ingóságok mintaszakaszok

Közös tulajdonú ingóságok. 2.3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a társasház – lakásszövetkezet
Közös tulajdonú ingóságok. A biztosítási fedezet kiterjed a társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képező, a kockázatviselés helyén bezárva vagy lezárt helyi- ségben tartott ingóságokra biztosítási időszakonként - 100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 5%-ának megfelelő összeghatárig, - 100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 2%-ának megfelelő összeghatárig, de minimum 5 millió Ft-ig. → közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosított közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásában szereplő ingóságok, különösen: - klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek berendezése és felszerelése, - az épület karbantartásához szükséges szerszámok, gépek, készletek, kertápolási eszközök, - tisztító és takarítóeszközök, tisztítószerek, készletek, szemetes kukák. - készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv, illetve minden más, gazdasági rendeltetésű okmány), értékpapír, utalvány, bérlet, igazolvány és egyéb okmányok; - kézirat, terv, dokumentáció, bármilyen adathordozón tárolt adatállomány; - érmék, bélyegek; - képzőművészeti alkotások; - valódi szőrmék és kézi csomózású szőnyegek; - felelősségbiztosításra kötelezett (gép)járművek; - a szövetkezeti tagoknak és nem tag tulajdonosoknak, a társasház tulajdonostársainak, a lakóközösség tagjainak, bérlőknek, albér- lőknek a tulajdonában levő vagyontárgyak.
Közös tulajdonú ingóságok. 2.3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a társasház – lakásszövetkezet mindennapos működéséhez szükségesek, továbbá a biztosított által a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközök, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 2.3.2. A biztosító kockázatviselése ebben a körben kizárólag a társasházi, vagy lakás-szövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képező háztartási ingóság kategóriába tartozó ingóságokra terjed ki. 2.3.3. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra akkor sem, ha azok közösségi tulajdont képeznek: a) a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, érték-papír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,
Közös tulajdonú ingóságok. Jelen feltételek szerint ingóság az a be nem épített vagyontárgy, amely a társasház – lakásszövetkezet tulajdona és a mindennapos mûködéséhez szükséges, továbbá a társasház, szövetkezet érdekében a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszköz, és nem tartozik a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 4.1. A biztosító kockázatviselése ebben a körben kizárólag a társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képezô ingóságokra terjed ki. 4.2. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra akkor sem, ha azok közösségi tulajdont képeznek:
Közös tulajdonú ingóságok. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgy, amely a társasház – lakásszövetkezet mindennapos mûködéséhez szükséges, továbbá a biztosított által a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszköz, 4.1. A biztosító kockázatviselése ebben a körben kizárólag a társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képezô ingóságokra terjed ki.
Közös tulajdonú ingóságok. 2.3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a társasház – lakásszövetkezet mindennapos mûködéséhez szükségesek, továbbá a biz- tosított által a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközök, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 2.3.2. A biztosító kockázatviselése ebben a körben kizárólag a társasházi, vagy lakás- szövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képezô ingóságokra terjed ki.

Related to Közös tulajdonú ingóságok

  • Szellemi tulajdon (1) A Szerződés teljesítése során a Szolgáltató által létrehozott vagy a Szolgáltató érdekkörében létrejött dokumentumok, tudástár és más anyagok (a továbbiakban: Szellemi alkotások) szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi termékek, amelyek tekintetében a személyhez fűződő és a vagyoni jogok kizárólagosan a Szolgáltatót illetik meg a szerzői jogi védelem teljes időtartamára és a Megrendelő csak abban az esetben és olyan terjedelemben szerez azokra vonatkozóan felhasználási jogot, amennyiben ebben a Felek a Szerződésben kifejezetten megállapodtak. (2) Megrendelő a Szolgáltatás létrehozása vagy üzemeltetése során a Szolgáltató által létrehozott Szellemi alkotásokban sem tulajdonjogot, sem szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogot semmilyen módon nem szerez, kivéve, ha a Felek a Szerződésben kifejezetten ettől eltérően állapodtak meg. (3) Szolgáltató szavatolja, hogy a Szerződéssel kapcsolatban létrejött Szellemi alkotások feletti rendelkezési jog kizárólagosan megilleti, az arra vonatkozó felhasználást jogosult a Megrendelőnek engedélyezni és kártérítő felelősség mellett kijelenti, hogy nincs olyan harmadik személy, akinek a joga ezt korlátozná, vagy megakadályozná. (4) Az ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A Szolgáltató a Szolgáltatással kapcsolatban létrejött Szellemi alkotásaira vonatkozó felhasználást a Felek külön írásbeli megállapodásban foglalt díjak és feltételek szerint engedélyezi a Megrendelő részére.

  • Jogfenntartás, tulajdonjogi kikötés Amennyiben Ön korábban már úgy rendelt Árut, hogy azt a kiszállítás során nem vette át (ide nem értve azt az esetet, amikor elállási jogával élt), vagy az Áru nem kereste jelzéssel érkezett vissza az eladóhoz, az Eladó a megrendelés teljesítését a vételár és a szállítási költségek előre történő megfizetéséhez köti. Eladó visszatarthatja az Áru átadását, ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru árának kifizetése sikeresen megtörtént az elektronikus fizetési megoldás használatával (ideértve azt az esetet is, amikor az átutalással fizetett Áru esetén Vásárló a tagállama szerinti pénznemben utalja el a vételárat és az átváltás, valamint a banki jutalékok, költségek miatt Xxxxx nem kapja meg teljes mértékben a vételár és a szállítási díj összegét). Amennyiben az Áru ára nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére hívhatja fel a Vásárlót.

  • Információ az elektronikus munkafolyamatokról A megrendelés elektronikus úton történik x Elektronikusan benyújtott számlákat elfogadnak x A fizetés elektronikus úton történik

  • Tulajdonjog-fenntartás 6.1. Szállító a leszállított termékekre vonatkozó tulajdonjogát a teljes vételár és járulékai (pl. ÁFA, esetleges csomagolási, szállítási költség) kiegyenlítéséig fenntartja, amit jogosult, de nem köteles a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba bevezetni. Fizetési késedelem vagy egyéb súlyos szerződésszegés esetén az Szállító felszólítására a Vevő köteles saját költségén az Szállító által megjelölt helyre 2 munkanapon belül visszaszolgáltatni azokat a termékeket, amelyekre tekintettel az Szállító tulajdonjogát fenntartotta. Amennyiben a felszólítás kézhezvétele után a Vevő a termékeket 2 munkanapon belül nem képes kifogástalan műszaki állapotban és eredeti hibátlan csomagolásban visszaszállítani, köteles az áru számla szerinti bruttó értékét azonnal, de legkésőbb a számlán szereplő fizetési határidőig kiegyenlíteni. 6.2. A tulajdonjog fenntartással eladott termékeket a Vevő csak abban az esetben alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti vagy vegyítheti más dologgal, amennyiben ezt Szállító külön megállapodásban jóváhagyta. 6.3. A tulajdonjog fenntartás alá tartozó termékek Vevő általi viszonteladása esetén a viszonteladási vételár teljes összegét a Vevő az Szállítóra engedményezi. A Vevő az engedményezésről köteles az ügyfelét azonnal értesíteni, amely értesítést köteles egyidejűleg az Szállító részére is megküldeni. A Vevő köteles továbbá az engedményezett viszonteladási vételár behajtásához szükséges összes információt az Szállító részére átadni. 6.4. A tulajdonjog fenntartás időtartama alatt tilos a termék zálogjoggal terhelése vagy egyéb megterhelése. 6.5. A Vevő köteles a Szállítót harmadik személy által indított, a tulajdonjogi fenntartással korlátozott terméket érintő bármely peres-, nem peres eljárásról haladéktalanul értesíteni. A Szállító ez által keletkező beavatkozási költségeit a Vevő viseli.

  • Tulajdonjog fenntartása OROSházaGLAS Kft. fenntartja a tulajdonjogát az általa szállított vagy előállított árukon egészen addig, amíg a megrendelő minden anyagi kötelezettségét nem teljesíti. A vevő köteles meggyőződni arról, hogy az áruk könnyen azonosíthatók maradjanak, és visel minden kockázatot az elvesztésükért vagy értékcsökkenésükért, miután az eladó átadja neki azokat. A megrendelő köteles OROSházaGLAS Kft. tulajdonjogának fenntartásához szükséges formai előírások betartására. Amennyiben harmadik személyek az árun zálogjogot vagy egyéb jogot érvényesítenek, köteles a megrendelő arra, hogy OROSházaGLAS Kft. tulajdonjogát érvényesítse és OROSházaGLAS Kft-t erről késedelem nélkül értesítse. A megrendelő jogosult arra, hogy rendes üzletmenet keretei között a tulajdonjog fenntartással terhelt árut harmadik személynek elidegenítse, illetve feldolgozza. A megrendelő nem tehet az árura vonatkozóan más rendelkezést, különösképpen nem jogosult az árut zálogba adni vagy az árura nézve biztosítéki tulajdon-átruházásra vonatkozó rendelkezést tenni. A megrendelő az áru harmadik személyre történő átruházására csak tulajdonjog-fenntartás mellett jogosult, kivéve, ha az áru átadása azonnali fizetés ellenében történik, és a megrendelő által kapott vételár legalább OROSházaGLAS Kft.-vel szemben fennálló vételár összegét eléri, ebben az esetben OROSházaGLAS Kft. tulajdonjog-fenntartási joga kiterjed a megrendelő által kapott vételárra, de csak OROSházaGLAS Kft.-vel szemben fennálló vételár mértékében. A megrendelő ezennel minden olyan követelését átruházza OROSházaGLAS Kft-re, amely a tulajdonjog-fenntartással terhelt áru harmadik személynek történő elidegenítéséből ered, valamint átruházza OROSházaGLAS Kft-re az ezzel kapcsolatosan megszerzett biztosítékokat is, és OROSházaGLAS Kft. ezennel a fent említett követelések és biztosítékok átruházását elfogadja. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő díjakat és illetékeket a megrendelő köteles viselni. A megrendelő ezúton arról is biztosítja OROSházaGLAS Kft-t, hogy áruinak harmadik személyre történő átruházásából eredő követeléseit még eddig nem ruházta át senkire, vagyis azok felett szabadon rendelkezni jogosult. OROSházaGLAS Kft. kötelezi magát arra, hogy az imént említett módón ráruházott követeléseket nem hajtja be addig, amíg a megrendelő a fizetési kötelezettségeit szabályszerűen teljesíti. A megrendelő köteles OROSházaGLAS Kft. ilyen irányú kérésére az adósát a megtörtént követelés átruházásról bizonyítható módon értesíteni, és OROSházaGLAS Kft. felé minden olyan információt közölni, amely a követelés behajtásához szükséges, valamint OROSházaGLAS Kft. számára minden ezzel kapcsolatos dokumentumot megküldeni. A megrendelő kötelezi magát továbbá arra, hogy minden olyan cselekményt és nyilatkozatot megtegyen, amely a követelés-átruházás érvényességéhez szükséges. OROSházaGLAS Kft. ilyen irányú kérésére a megrendelő köteles a formai előírások betartását igazolni. A tulajdonjog-fenntartással terhelt áruk megrendelő általi feldolgozása, átalakítása vagy beépítése minden esetben OROSházaGLAS Kft. javára történik. Amennyiben a tulajdonjog-fenntartással terhelt áru más, nem OROSházaGLAS Kft. tulajdonát képező dologgal feldolgozásra vagy ilyen dologba beépítésre kerül, vagy azzal olyan módon vegyül, hogy elválasztásukra nincs mód, OROSházaGLAS Kft. társtulajdont szerez az újonnan előállt dolgon, méghozzá OROSházaGLAS Kft. tulajdonában álló dolog és a másik dolog értékének arányában. Amennyiben OROSházaGLAS Kft tulajdonában álló áru egy másik ingó dologgal egyesülve egy új dolgot képez és ez az újonnan létrejött dolog jogilag fő dolognak minősül, a felek egyetértenek abban, hogy a megrendelő OROSházaGLAS Kft.-re arányos tulajdonrészt ruház át, ha a fő dolog a megrendelő tulajdonában áll. Ebben az esetben a megrendelő köteles a tulajdonjogot OROSházaGLAS Kft. számára gyakorolni és szükség szerint megvédeni. A vételár teljes kiegyenlítéséig az eladót akadálytalan bejárás illeti meg a vevő helységébe a ki nem fizetett áruk visszaszerzésére.

  • Hibás teljesítési kötbér Eladó hibás teljesítési kötbér megfizetésére köteles, amennyiben olyan okból, amelyért felelős a 3. értékelési részszempontra (szerviz kiszállási idő) tett vállalását a teljesítés során megszegi. A hibás teljesítési kötbér mértéke: a nettó ajánlati ár 0,5%/alkalom. A hibás teljesítési kötbér maximum 30 alkalommal kerül felszámításra (maximuma a teljes nettó ajánlati ár 15 %-a). A hibás teljesítési kötbér összege a szerviz kiszállási időre tett vállalás túllépése pillanatától a Vevő külön felszólítása nélkül azonnal esedékes. Vevő a kötbér összegét jogosult az Eladó által kiállított számlába beszámítani a Kbt. 135. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. Amennyiben a számlából történő levonásra nincs lehetőség, vagy a számla összege nem nyújt fedezetet a teljes követelésre, akkor a kötbér alapján esedékes összeget az Eladó köteles 10 napon belül a Vevőnek átutalni. Vevő valamennyi kötbértípus esetén jogosult a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is érvényesíteni. A szerződés biztosítékaival, illetve a szerződést megerősítő biztosítékokkal kapcsolatos előírásokra vonatkozó részletes szabályokat a szerződéstervezet tartalmazza.

  • Tartózkodás meghosszabbítása Amennyiben a biztosítottnak külföldön tartózkodását kórházi elbocsátását követően – orvosilag indokolt esetben – meg kell hosszabbítania, vagy ha- zaszállítására, illetve hazautazására a sürgősségi ellátás biztosítási/baleseti káresemény miatt csak az eredetileg tervezettnél későbbi időpontban ke- rülhet sor, a biztosító fedezi a felmerülő, legfeljebb 5 éjszakára szóló szál- lodaköltségeket, illetve a hazautazással kapcsolatos, számlával igazolt többletköltségeket – maximum a kötvényben rögzített összeghatárig – mind a biztosított, mind pedig a vele együtt külföldön tartózkodó, Utazási Biztosítással rendelkező hozzátartozója részére.

  • Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

  • Ügyfélkapcsolat, hibaelhárítás, panaszkezelés, jogviták 28 6.1. A hibabejelentések kezelése, folyamata, a vállalt hibaelhárítási határidő, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 28 6.2. Az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 32 6.3. Az előfizetői panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció és kártérítési igények intézése) 34 6.4. Az ügyfélszolgálat működése, az ügyfelek szolgáltató által vállalt kiszolgálási ideje 37 6.5. A tudakozó szolgáltatás igénybevétele 40 6.6. Tájékoztatás a szolgáltatással összefüggő jogviták peres és peren kívüli kezdeményezésének lehetőségéről és feltételeiről, a békéltető testülethez való fordulás jogáról, az eljárásra jogosult hatóságok, békéltető testület és egyéb szervezetek megnevezése, elérhetőségeik (cím, telefonszám, egyéb elérhetőség) feltüntetése 40

  • Az osztott erőforrásokra vonatkozó irányelvek A szolgáltató Internet szolgáltatása osztott erőforrásokra épül. Ezeknek az erőforrásoknak a túlzott (indokolatlan mértékű) igénybevétele vagy ezekkel való visszaélés, akár egy előfizető részéről is, minden más felhasználó számára negatív hatást válthat ki. A hálózati erőforrásokkal való visszaélések leronthatják a hálózat teljesítményét, és a jelen szabályzat elveibe ütköznek. Az ilyen visszaélések a szolgáltatás felfüggesztését, illetve megszüntetését eredményezhetik.