Külföldi befektetések értékelése. Az alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az alap értékelési devizájára átszámítani. Az alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.
Külföldi befektetések értékelése. A külföldi devizában denominált kötvények értékét az utolsó ismert záróárfolyamon, az MNB által közzétett deviza- középárfolyamon kell értékelni. A külföldi devizában denominált részvényeket az utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni, az MNB által közzétett deviza- középárfolyamon. A külföldi devizában denominált befektetési jegyeket az utolsó közzétett nettó eszközértéken kell értékelni, az MNB által közzétett deviza- középárfolyamon. Amennyiben az adott devizára nem áll rendelkezésre MNB árfolyam, akkor azt az MNB EUR/HUF árfolyamból és az adott ország jegybankja által meghatározott EUR keresztárfolyamból kell kiszámítani. A devizában denominált tőzsdei határidős ügyleteket tőzsdei elszámoló áron kell naponta értékelni, az MNB által közzétett deviza- középárfolyamon. Azokat a devizában denominált értékpapírokat, amelyek nem felelnek meg a fenti pontoknak, vagyis nem rendelkeznek hivatalosan közzétett piaci (tőzsdei, kibocsátói vagy árjegyzői) árfolyammal, a beszerzési értéken, az MNB által közzétett deviza- középárfolyamon kell értékelni.
Külföldi befektetések értékelése. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét az E-napon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB-középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni (MNB-ár). Emellett minden devizapárra letöltésre kerül a Bloombergről a londoni idő szerint 14:30-kor fixált középár (Bloomberg-ár). Abban az esetben, ha az EURHUF, USDHUF vagy JPYHUF devizapárok közül legalább egynek a Bloomberg-ára minimum 1%-kal eltér az MNB-ártól, akkor a valódiság elvének, valamint a legfrissebb piaci árfolyamok használatának érdekében az értékeléshez az E-napra minden devizapárra a Bloomberg-árat kell használni. Azon devizapárok MNB-ára, amelyekre nincs publikált MNB-ár, a legkevesebb plusz számítással szintetikusan kerülnek előállításra a leglikvidebb MNB-árakból (európai devizapárok esetén lehetőleg EURHUF, a többi devizánál USDHUF árfolyamok felhasználásával). Azon devizapárok esetén, amelyekre nincs (londoni) 14:30-kor fixált Bloomberg-ár, meg kell keresni az E-napon a 14:30 és 10:30 között utoljára (fél óránként) fixált árat, és azt használni a fentiek alapján Bloomberg-árként. Azon devizapárok, amelyekre egyáltalán nincs félóránként fixált ár, a legkevesebb plusz számítással szintetikusan kerülnek előállításra a leglikvidebb Bloomberg-árakból (európai devizapárok esetén lehetőleg euró, a többi devizánál USA dollár árfolyamának felhasználásával). Azon devizapárokra, amelyek egyik lábának devizájára egy időpontra sincs Bloomberg-ára, ott a Bloomberg London Composite (CMPL) árat, ennek hiányában az MNB-árat kell használni.
Külföldi befektetések értékelése. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
a) az eszközalap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni;
Külföldi befektetések értékelése. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a T napi MNB-devizaárfolyam felhasználásával kell az Alap devizanemében kifejezni (MNB-ár). Abban az esetben, ha egy külföldi befektetés devizanemére nincs MNB- ár, akkor az adott külföldi befektetés értékeléséhez a T napra a Bloomberg-árat kell használni. Rövid (short) pozíció értékelése A rövid pozíció T-napi értékének kiszámításához a kölcsönvett instrumentumok fenti értékelési módszerek alapján meghatározott T-napi (vagy annak hiányában a legutolsó) piaci árfolyama és mennyisége alapján számolt kötelezettségállományt kell figyelembe venni. (Ezzel szemben áll az instrumentumok eladásából származó eszközök fenti értékelési módszerek alapján számolt piaci értéke.) Amennyiben az adott értékpapír esetén az annak megfelelő fenti árazási módszer – az értékpapír piaci árának valamely piaci szereplő által történő vélelmezhetően szándékos eltérítése miatt – nem az adott értékpapír valós értékét tükrözi, az Alapkezelőnek joga van az adott értékpapír árát azon módszer segítségével meghatározni, amely legjobban megfelel a valódiság elvének. Bármely tőzsdére bevezetett eszközre Abban az esetben, ha egy tőzsdére bevezetett eszköz kereskedése fel van függesztve bármilyen, az árfolyamot lényegesen befolyásoló hír (például vételi vagy eladási ajánlat, csőd stb.) miatt, az Alapkezelőnek az eszköz értékelésénél mérlegelési joga van. Ha a hír ismeretében az eszköz Alapkezelő által számolt fair ára olyan mértékben változna az utolsó tőzsdei árhoz képest, hogy az az Alap nettó eszközértékében 0,5 százaléknál nagyobb eltérést okozna, az Alapkezelőnek joga van a befektetők védelmében az eszközt az általa számolt fair áron értékelni. A döntésről az Alapkezelő egyeztet a Letétkezelővel, és a számítás módjáról feljegyzést készít.
Külföldi befektetések értékelése. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
Külföldi befektetések értékelése