Common use of KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Clause in Contracts

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmő, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására. A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a az MFB Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 20102012. évi költségvetési törvény 61.§-a 47. §-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a hatályos szabályok szerint a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmőegyértelmű, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó része 2012. január 1-jével lépett hatályba, és felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására. A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét összegét. Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett működtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle egyéb kockázat is felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel. A 2011. év végén elfogadott új nemzeti Felsőoktatási törvény szerint átalakuló felsőoktatás- finanszírozással kapcsolatban 2012. őszétől várható a hallgatói hitelrendszer bővítése is. Ennek részletei, illetve hatásai a jelen Alaptájékoztató készítésekor még nem becsülhetők meg. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása azonban továbbra is minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetendő új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket fog nyújtani: a szabad felhasználású, a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel terméket, és a teljes vagy részleges képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre álló Xxxxxxxxx XX. terméket Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően nem változik, azonban a Diákhitel II termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az ügyfelek által fizetendő kamat fix 2% lesz. A hitelrendszer a fentiek alapján két elkülönülő kockázatközösséggel működik tovább, nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, mely alapján az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik.. Jelenleg üzleti kockázat abból adódik, hogy a felsőoktatás finanszírozásának és keretszámainak 2012. évi jelentős átalakításával a hallgatói hitelek iránti kereslet, s így a piaci finanszírozási igény az első évben csak nagy bizonytalansággal becsülhető. Az új Diákhitel II termék törlesztése 3-5 éven belül kezdődik, így a visszafizetési hajlandóságról addig szintén csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Társasághoz így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét. Mivel az utóbbi egy év során a megalkotásra került Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülhetnek módosításra, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek közül az alapvető rendelkezések elfogadására a 2011. év végén került sor, míg a végrehajtást szolgáló rendeletek a Kötvény kibocsátását követően várhatók. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények kondícióik tekintetében határozottan összehasonlíthatóak az állampapírokkal – értve ezalatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot –, mivel azok a – Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejő – 2010/D elnevezéső Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra. Ezen felül a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Pénzügyminisztérium gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 20102007. évi költségvetési törvény 61.§-a 42.§-a alapján a központi költségvetés terhére történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmő, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására. A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények kondícióik tekintetében határozottan összehasonlíthatóak az állampapírokkal – értve ezalatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot –, mivel azok a – Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejű – 2009/F elnevezésű Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra. Ezen felül a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Pénzügyminisztérium gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 20102006. évi költségvetési törvény 61.§-a 41.§-a alapján a központi költségvetés terhére történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmő, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására. A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett működtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK. A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők: A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a az MFB Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent. A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 20102011. évi költségvetési törvény 61.§-a 51.§-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmő, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására. A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.