Származékos ügyletek. Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, amely kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók.
Származékos ügyletek. A származékos ügyleteket az eszközalapok fedezeti céllal, a haté- kony portfólió kialakítása érdekében, illetve kockázatmentes hozam realizálása érdekében alkalmazhatnak. Ezen ügyletekben egyéb kockázatok is megjelennek (partnerkockázat, piaci árválto- zás kockázata, kamatkockázat), és ebből adódó összetettségük miatt általában magasabb kockázati szintet képviselnek. Az esz- közalapok a saját jellemző befektetési politikájuk és kockázati pro- filjuk keretein belül végezhetik a fenti célú származékos ügylete- ket, továbbá értékpapír-kölcsönzést és visszavásárlási ügyleteket is.
Származékos ügyletek. A Csoport szigorú limiteket alkalmaz a nettó nyitott származékos pozíciók – azaz a vételi és eladási ügyletek közti különbségek – vonatkozásában, mind az összeg, mind a futamidő tekintetében. Bármely esetben, a hitelezési kockázatnak kitett összeg a nyereséges instrumentumok (azaz eszközök) jelenlegi valós értékére korlátozódik, amely – a származékos ügyletek viszonylatában – a még le nem járt instrumentumok volumenét tükröző szerződéses vagy elméleti tőkeösszegnek csupán kis hányadát jelenti. A Csoport ezt a hitelezési kockázatot az ügyfelekre vonatkozó hitelezési limitek részeként kezeli, a piaci mozgásokból eredő potenciális kitettséggel együtt. Az ezen instrumentumokra vonatkozó hitelezési kockázat esetén a Csoport nem ír elő fedezetet vagy más biztosítékot, kivéve az ügyfelekkel folytatott kereskedés esetén, ahol a Csoport a legtöbb esetben értékpapírletétet kér.
Származékos ügyletek. Az Alap által tartott származtatott pénzügyi eszközök csak a kamatkockázat és a devizaárfolyam- kockázat fedezésére szolgálhatnak, és mögöttes eszközeik csak kamatlábak, devizaárfolyamok, valuták vagy az e kategóriákat képviselő indexek lehetnek. A fedezeti célú származékos ügyletek jellegüknél fogva megfelelő befektetési technikával csökkenthetik az Alap kamatkockázatát és a devizaárfolyam- kockázatát..
Származékos ügyletek. A Csoport szigorú limiteket alkalmaz a nettó nyitott származékos pozíciók – azaz a vételi és eladási ügyletek közti különbségek – vonatkozásában, mind az összeg, mind a futamidő tekintetében. Bármely esetben, a hitelezési kockázatnak kitett összeg a nyereséges instrumentumok (azaz eszközök) jelenlegi valós értékére korlátozódik, amely – a származékos ügyletek viszonylatában – a még le nem járt instrumentumok volumenét tükröző szerződéses vagy elméleti tőkeösszegnek csupán kis hányadát jelenti. A Csoport ezt a hitelezési kockázatot az ügyfelekre vonatkozó hitelezési limitek részeként kezeli, a piaci mozgásokból eredő potenciális kitettséggel együtt. Az ezen instrumentumokra vonatkozó hitelezési kockázat esetén a Csoport nem ír elő fedezetet vagy más biztosítékot, kivéve az ügyfelekkel folytatott kereskedés esetén, ahol a Csoport a legtöbb esetben értékpapírletétet kér. A CRD III. irányelvek és a Hpt. módosítása alapján a Bank Közgyűlése által határozatban elfogadott Bankcsoporti Javadalmazási Politika bevezetésével a korábbi opciós program módosítására volt szükség. A Bankcsoporti Javadalmazási Politika hatálya alá tartozó személyi körben főszabály szerint a teljesítményértékelésen alapuló teljesítményjavadalmazás egységesen készpénzbónusz és részvény formájában történik 50-50%-os arányban, a juttatásnak a Bank törzsrészvényeiből kell állnia, továbbá a teljesítményjavadalmazás – a Hpt. előírásaival összhangban álló – hányadát halasztva kell kifizetni. A teljesítményjavadalmazás részvényalapú részét a Bankcsoporttag leányvállalatok érintett vezetői részére a Bank biztosítja A Bankcsoport Javadalmazási Politikájának implementációs folyamatának keretében vált nyilvánvalóvá, hogy egyes külföldi leányvállalatok esetében – az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összeegyeztethetetlen – nemzeti jogszabályi környezet okán nincs lehetőség az eredetileg meghatározott részvényalapú juttatás biztosítására, ezért az érintett országokban a részvényjuttatás semlegesítésére került sor, illetve 2017-től virtuális részvényjuttatásra – részvényárfolyamhoz kötött készpénzkifizetésre – kerül sor. A teljesítményjavadalmazás részvény alapú hányadának elszámolásához felhasználható részvények egyénekre lebontott darabszámát a részvényalapú teljesítményjavadalmazás összege és a Felügyelő Bizottság1 által megállapított részvényárfolyam hányadosaként kell meghatározni. A Felügyelő Bizottság a részvény darabszámának meghatározásához figyelembe veendő árfolyamot a teljesítményalapú java...
Származékos ügyletek. Az IAS 39 (Pénzügyi eszközök – Elismerés és értékelés) új értelmezése nem tekinti különállónak az alapszerződést és a beágyazott származékos terméket azoknál a szerződéseknél, amelyek olyan valutában köttettek, amely egyik szerződő félnek sem saját valutája, abban az esetben, ha az adott valuta az adott piacon széles körben használt. Az értelmezés változásának következtében a Magyar Telekom a 2004. december 31-i IFRS szerinti eredménytartalékából kivezette a beágyazott származékos termékek könyv szerinti értékét (873 millió Ft) és a hozzá tartozó halasztott adó kötelezettséget (140 millió Ft). Az IFRS standard értelmezésbeli változása nem volt hatással a U.S. GAAP kimutatásokra, ahol ezek a beágyazott származékos termékek továbbra is külön kerülnek elismerésre, és valós értéken vannak nyilvántartva. 2006. január 1-jével az IAS 39-ben további változások léptek életbe, aminek következtében a Csoport 2005- ös IFRS beszámolója ismét módosításra került. A módosítás a Csoport egyik részvény-befektetésével kapcsolatos, amelynek a 2005. évi valós értékelése kapcsán keletkezett nyereség elismerését módosítottuk oly módon, hogy azt a saját tőke részeként halasztott nyereségként mutatjuk ki, és csak az eladás során realizáljuk az elhatárolt nyereséget. Erre az eladásra 2006-ban került sor. Ezekkel a változásokkal az IFRS és a U.S. GAAP szabályok közelebb kerültek egymáshoz. A különbség jelentéktelen nagyságára való tekintettel korábbi években nem képeztünk U.S. GAAP módosítást erre a tételre. Ezen kívül, mivel a szóban forgó befektetés 2006-ban eladásra került, a U.S. XXXX beszámoló a visszamenő évekre vonatkozóan nem került változtatásra. 2006. december 31-én sem az IFRS, sem a U.S. GAAP szerinti tőke nem tartalmaz elhatárolt értékelési különbözetet. 2004 során a Társaság megváltoztatta magyar mobil leányvállalatának, a Westelnek a nevét T-Mobile Magyarország-ra, míg a csoport más tagvállalatainál a T-márkanév bevezetése 2005-ben és 2006-ban történt meg (35. megjegyzés). A DT AG-tól erre kapott kompenzációt egyéb működési bevételként mutatjuk ki az IFRS eredménykimutatásban. A U.S. GAAP szabályai szerint a Magyar Telekom a kapott kompenzációt a többségi tulajdonostól kapott tőke hozzájárulásként kezeli. Ez a U.S. GAAP beszámolóban alacsonyabb mérleg szerinti eredményt okoz, ellenben nem okoz változást a Saját tőkében.
Származékos ügyletek. Pénzügyi eszköz megnevezése Végrehajtási partnerek