Számviteli politika. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 2014. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal.
Számviteli politika. A Csoport által követett legfontosabb számviteli irányelvek és a számviteli politikában alkalmazott kritikus számviteli becslések megegyeznek a 2013. december 31-ével végződött év konszolidált éves pénzügyi beszámolójában alkalmazottakkal, az alábbi kivételekkel. 2014. január 1-jével a Csoport a következő IFRS standardokat, módosításokat és értelmezéseket alkalmazta: IAS 32 (módosított) Az IAS 32 módosításai tisztázzák az IASB pénzügyi instrumentumok nettózására vonatkozó követelményeit. A módosítás tisztázza: ▪ „a könyvelt összegek nettózására vonatkozó, jelenleg jogszerűen érvényesíthető lehetőség” jelentését; és ▪ azt, hogy bizonyos bruttó rendezési rendszerek nettó rendezésnek tekinthetők. A módosított standard alkalmazása a Csoport pénzügyi kimutatásait nem változtatta jelentősen, így nem szükséges a korábban bemutatott egyenlegeket újra megállapítani. IFRS 10, IFRS 11, IFRS 12, IAS 27 (módosított) és IAS28 (módosított) Az IFRS 10 az IAS 27 – Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások és a SIC-12 Konszolidálás – speciális célú gazdálkodó egységek helyébe lépő konszolidációra vonatkozó iránymutatás, mely minden egység számára egyetlen, ellenőrzésen alapuló, a befektetés tárgyát képező gazdálkodótól független konszolidációs modellt vezet be (azaz akár szavazati jogon, akár a speciális célú gazdálkodóegységeknél jellemző szerződéses megállapodáson keresztül gyakorolják az ellenőrzést). Az IFRS 10 az ellenőrzés alábbi három elemét azonosítja: ▪ a befektetés tárgyát képező gazdálkodó irányítása; ▪ a befektetésből származó változó hozamokból (megtérülésből) eredő kitettségek és ahhoz kapcsolódó jogok; és ▪ a befektetés tárgyát képező gazdálkodó feletti ellenőrzés használatának képessége a befektetőt illető megtérülés befolyásolása céljából. Az IFRS 11 az IAS 31 – Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek helyett a közös vezetésű vállalatok kapcsán új számviteli követelményeket vezet be. Megszünteti a közös vezetésű vállalatok bemutatásának opcióját, így ezek a konszolidációba már nem vonhatók be arányos konszolidációs módszerrel. Az IFRS 11 továbbá megszüntette a közösen ellenőrzött eszközöket, így már csak közösen ellenőrzött tevékenységek és közös vezetésű vállalkozások különböztethetők meg. A közösen ellenőrzött tevékenység olyan szerződéses megállapodás, melyben a közös vezetést gyakorló felek rendelkeznek az eszközök feletti jogokkal és a kötelezettségekből származó kötelességekkel. A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, melyben ...
Számviteli politika. A vállalkozás számviteli politikájának összeállításakor figyelembe vette a számviteli törvény alapelveit. Ez biztosítja azt, hogy a cég beszámolója reálisan mutatja a vállalkozás jelenlegi vagyoni és pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és a mai helyzet alapján a jövőbeni tervek is kirajzolódnak.
Számviteli politika. Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők:
Számviteli politika. A Magyar Telekom Nyrt. számviteli politikája a számviteli alapelveket, értékelési módszereket és eljárásokat, a Számviteli törvény végrehajtásának módszereit és eszközeit foglalja magában. A Magyar Telekom Nyrt. mind a magyar Számviteli törvény előírásainak (továbbiakban HAR), mind a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (továbbiakban IFRS) megfelelően vezeti a könyveit. A két beszámoló közötti különbségek csak az eltérő számviteli elvekből adódnak. A Társaság üzleti évének fordulónapja minden év december 31-e. A mérlegkészítés időpontja 2010-ben a tárgyévet követő első munkanap. A Magyar Telekom Nyrt. a magyar Számviteli törvény előírásai alapján készített éves beszámoló mérlegének elkészítésekor az “A” típusú mérlegváltozatot, az eredménykimutatás elkészítésekor az összköltség “A” típusú formátumot alkalmazza. A Társaság az éves beszámoló adatait millió forintban szerepelteti. A könyvelés pénzneme a magyar forint. A Számviteli törvény megengedi a mérlegben egyes mérlegsorok kibontását, illetve elhagyását, amely lehetőséget mind a mérlegben, mind az eredménykimutatásban alkalmazza a Társaság. 2010. évtől a Magyar Telekom Nyrt. tevékenysége elkülönült engedélyezéshez kötött villamos energia és gázszolgáltatással bővült. E tevékenységhez kapcsolódóan a Társaság számviteli szétválasztást végez, amely során minden más tevékenységétől elkülönülten a kiegészítő melléklet részeként bemutatja a villamos energia és gázszolgáltatásokra vonatkozó mérlegét, valamint eredménykimutatását. A Társaság konszolidált beszámoló készítési kötelezettségének 2005. január 1-jétől oly módon tesz eleget, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. A Deutsche Telekom A.G. (Xxxxxxxxx-Xxxxx-Xxxx 000, 00000 Xxxx, Németország) a Deutsche Telekom Csoport konszolidált beszámolójába a Magyar Telekom Nyrt-t, mint leányvállalatot bevonja. A Magyar Telekom Nyrt. a mérlegbeszámolójának összeállításakor alkalmazza a Számviteli törvényben meghatározott jelentős és lényeges mértékeket.
Számviteli politika. A Társaság könyveit és nyilvántartásait a 2000. évi C. számviteli törvényben (továbbiakban „Törvény”) és a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően vezeti.
Számviteli politika. A Társaság a számviteli politikájának összeállításakor figyelembe vette a számviteli törvény alapelveit. Ez biztosítja azt, hogy a Társaság beszámolója reálisan mutatja a vállalkozás jelenlegi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét.
Számviteli politika. 2. Számlarend
Számviteli politika. 2.5.1 A számviteli politika definíciója és tartalma A számviteli politika röviden összefoglalva azt jelenti, hogy az adott vállalkozás milyen módon tesz eleget a számviteli törvényben megfogalmazott szabályoknak. Pontosan meg kell határoznia az adott gazdasági társaságnál alkalmazott számviteli rendszer elemeit. Ez alatt az elveket és szabályokat, valamint a működési rendszert értjük. Bár kötött szabályokhoz kell ragaszkodni, a számviteli politika kialakítása egyfajta „szabadságot” ad az adott vállalkozásnak. Fontos kiemelni, hogy a gazdasági társaság megalapítása után, 90 napon belül írásban kell rögzíteni és elfogadtatni a számviteli politikát. A számviteli politikának tartalmaznia kell kiegészítő szabályzatokat. Ezek a: leltározási szabályzat, értékelési szabályzat, pénzkezelési szabályzat, önköltségszámítási szabályzat.10 A kiegészítő szabályzatokon kívül az alábbi elveknek is eleget kell tenni: testre szabottság elve, teljes körűség elve, egyértelműség elve, hasznosíthatóság elve, következetesség elve, időszerűség elve. A számviteli politika kialakítása azért lényeges, mert enélkül a számviteli törvényben leírt szabályokat nem lehetne alkalmazni. Célja, hogy a vállalkozáson belül olyan számviteli rendszer alakuljon ki, amely világosan és összefoglalva levezesse a folyamatokat, illetve az éves beszámoló elkészítésénél az információk valóságosak legyenek. A számviteli politikához tartoznak alapelvek, hogy a magyar számviteli törvény mely elveket nevesíti, a következő alfejezetben szemléltetem.
Számviteli politika