Szennyvízelvezetés. A szennyvízelvezetés biztosítása a bekötő vezeték átadási pontjától a szennyvíztisztító telepig a gravitációs csatornahálózat, a szennyvízátemelők, és a nyomóvezetékek üzemeltetésével valósul meg. A közüzemi vezetékek és átemelők karbantartásáról a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. A Vksztv.-nek és a Rendeletnek megfelelő szolgáltatási pontot, azaz a Felhasználó és a víziközmű- szolgáltató felelősségi körének határvonalát az alábbi sematikus ábra mutatja: A Rendelet 85. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a víziközmű-szolgáltató, azaz a gravitációs rendszerű szennyvíztörzshálózat üzemeltetője, az ingatlan előtt húzódó szennyvíztörzshálózat tisztító aknáinak fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését biztosítja. Az ingatlan előtt húzódó szennyvíztörzshálózat tisztító aknáinak fedlapszintje alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén az ingatlantulajdonosnak, azaz a Felhasználónak, saját költségen kell biztosítani az elöntés elleni műszaki védelmet, például visszaáramlást gátló szerelvény beépítésével, vagy az ott keletkezett szennyvízmennyiség átemelésével. Amennyiben a felhasználási helyen a szennyvízelvezetéshez házi szennyvíz beemelő üzemeltetése is szükséges, akkor a Felhasználó köteles a BAKONYKARSZT Zrt. részére a korlátozásmentes megközelítési és hozzáférési lehetőséget biztosítani a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési, üzembiztonsági és karbantartási feladatainak ellátása érdekében. Ha a Felhasználó a házi szennyvíz beemelő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a BAKONYKARSZT Zrt.-nek haladéktalanul bejelenteni. A házi szennyvíz beemelő létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos további tudnivalók a 3.5.2. pontban szerepelnek. A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető- és tisztító mű állagát nem károsítja, és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza. A szennyvízcsatornába tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely • a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat, • a szennyvízelvezető és –tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a m...
Szennyvízelvezetés. A településen elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel. Állami és lakossági hozzájárulással a teljes belterületre kiterjedő csatornahálózat épült ki. A települési csatornahálózat üzemeltetője az ÉTV Kft. A településen két szennyvízátemelő üzemel, az FCSM Zrt. üzemeltetésében lévő Csillag sétányi, és az ÉTV Kft. üzemeltetésében lévő Ponty utcai átemelők. A döntően gravitációs szennyvízcsatorna–hálózat főgyűjtője az Ördögárok mellett épített DN 300 mm-es KGPVC anyagú csatorna gerinc. A Csillag sétányi községi szennyvízátemelő a település szennyvizeit –Nagykovácsi község szennyvizeivel együtt- Budapest Főváros csatornahálózatába továbbítja egy DN250 KMPVC szennyvíz-nyomóvezetéken keresztül. Remeteszőlős szennyvízcsatornázása a teljes kiépítéssel befejeződött. A belterületi csatornahálózat, melynek főgyűjtője az 300 mm-es KGPVC a Patak sétányon húzódik a Csillag sétányon épült szennyvízátemelőig. Az átemelő - 2 db FLYGT 330 181 HT 463, 1 db azonos tartalékszivattyú - - kapacitása az üzemeltető tájékoztatása szerint 60 - 80 l/sec. Ennek megfelelően 3000 m3/d szennyvízmennyiség továbbítására alkalmas. A Ponty utcai átemelőben 2 db FLYGT 3085.181.432 típusú szivattyú felváltva üzemel. A szivattyú 24 óra alatt összesen max. 1 órát üzemel. Az átemelő D90 KPE nyomóvezetéken továbbítja a Ponty és Süllő utcák szennyvizét a Patak sétány gravitációs hálózatába, mely a Csillag sétányon lévő átemelőbe juttatja az összegyűjtött szennyvizeket. A település kül- és belterületén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg, külterületen zárt szennyvízgyűjtő műtárgy engedélyezhető meghatározott időre. Az érintett esetleges új fogyasztókat kötelezni kell a szennyvízcsatornára való rákötésre. A fokozottan védett területen való esetleges gravitációs szennyvízcsatorna átvezetéséhez környezeti hatásvizsgálat készítése szükséges. A település elválasztott csatornahálózati jellegéből adódóan szigorúan kerülni kell a csapadékvizek szennyvízcsatornába történő bevezetését. A csatornahálózat az utcákban az út alatt húzódik. Tekintettel arra, hogy az utcák burkolata döntő többségben 30-50 cm betömörített murvaréteg, ezért a tisztító aknák fedlapjai nehezen, vagy egyáltalán nem találhatóak meg. Az utcai gerincvezetékek DN200 KGPVC, a Patak sétányon DN300 KGPVC. Az utcai meglévő gerincvezetékek a meglévő és távlati szennyvízelvezetési igények kielégítésére alkalmas, átmérő, ill. kapacitás bővítésre számítani nem kell.
Szennyvízelvezetés. A szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos!
Szennyvízelvezetés. A Szolgáltató működési területén döntő hányadán elválasztott rendszerű csatornahálózat létesült, ebben az esetben a csatornahálózatba csapadékvizet bevezetni tilos. Egyes rendszereken – így az 1990. előtt épült győri, csornai és kapuvári csatornaszakaszokon – egyesített rendszerű hálózat létesült, ezeken a területeken a csapadékvíz is bevezethető a hálózatba. Az összegyűjtött szennyvíz a csatornahálózaton, szennyvízátemelőkön és nyomóvezetékeken keresztül jut el a tisztítótelepre.
Szennyvízelvezetés. A város és a Velencei-tó környéki települések szennyvízelvezetésének kiépítése az 1970-es években a regionális elvezető főműrendszer, és az agárdi szennyvíztisztító telep kiépítésével kezdődött meg. Az elvezető főmű rendszerhez (csatornák, átemelők nyomócsövek) fokozatosan csatlakoztak az egyes településeken kiépült gyűjtő csatornák, gravitációsan ill. telepített átemelők és nyomócsövek fokozatos kiépítésével. Velence város területén – a regionális rendszer nyugati ágaként négy főművi elem épült ki, csatlakozva a szennyvizet a tisztítótelepre szállító, Gárdony város területén áthaladó további főművi elemekhez. Velence város területén a szennyvízelvezetés teljes körűen biztosított, ill. annak lehetősége fennáll. A városon belüli fejlesztések a gyűjtőcsatorna-hálózat tisztító aknáihoz történő csatlakozással valósulhatnak meg. Azokon a területrészeken, ahol az önálló szennyvízelvezető-csatorna rendszert - a terepviszonyok miatt nem lehet gravitációs módon csatlakoztatni a meglévő rendszerhez, ott a terület mélypontján közterületi átemelőt kell létesíteni, a szivattyúk nyomócsöve csatlakozik a meglévő csatornákhoz Nagyobb szennyvíz kibocsátású fejlesztés, valamint a tervezettnél nagyobb szennyvíz kibocsátások során az elvezető csatorna és az érintett átemelők kapacitását felül kell vizsgálni. . A külső területeken a belső szennyvízgyűjtő csatorna végpontján szennyvíz kisátemelőt kell telepíteni, amely az összegyűjtött szennyvizet nyomócsövön át a legközelebbi belterületi csatornába továbbítja. A fejlesztések során a gravitációs csatornahálózat többlet szennyvízzel terhelhető, ugyanis az egyéb műszaki megfontolások pl. tisztíthatóság, nagyobb esés stb. miatt a csatornák kapacitás többlettel rendelkeznek. A tisztítótelepi többlet kapacitása a fejlesztéshez biztosított. Villamos közművek Velence város területén nem található országos nagyfeszültségű főelosztó hálózat (120,400 kV-os távvezeték). A település villamos energia ellátásának üzemeltetője az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Székesfehérvári Régiója. Velence ellátása a Baracskán található 120/20 kV-os, északi területei pedig a Székesfehérvár-Köfém elnevezésű 120/20 kV-os alállomásból történik. A kétirányú megtáplálhatóság megnövekedett üzembiztonságot eredményez. Velence tóparti és központi részein a 20 kV-os elosztóhálózat földkábelen épült ki, a transzformátor állomások földre telepített kialakításúak. Az újabb berendezések kis helyen, esztétikusan jelennek meg. A földkábelek biztonsági övezete 1 m...
Szennyvízelvezetés. (1) A településen az elválasztott rendszerű szennyvízelvezetés kiépített. A fejlesztési területek szennyvízelvezetése a meglevő rendszer bővítésével létesíthető.
(2) A talaj, talajvíz védelme és vízminőségvédelem érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos. Közműpótlóként a szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig különlegesen indokolt esetben zárt szennyvíztározó építése lehetséges.
(3) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően az ingatlanok szennyvíz gerincvezetékre történő rákötése kötelező.
Szennyvízelvezetés