Szerződésszegés. A Felek szerződésszegő magatartása, így különösen a teljesítés elmulasztása, késedelme kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve szerződésszegés esetén a másik Fél a Szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti. A szerződésszegéssel okozati összefüggésben álló vis maior esetén a fél akkor mentesül a szerződésszegés és annak jogkövetkezményei alól, ha a vis maior esemény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható és nem volt elvárható, hogy a fél a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
6.1. A Kereskedő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal, kártérítési kötelezettség nélkül, írásban, az ok megjelölésével felmondani - kivéve, ha az Vis Maior következménye –, ha
a) Felhasználó megszegi bármely, szavatossági nyilatkozatát vagy a Felhasználó bármely jognyilatkozatáról bebizonyosodik, hogy az nem felel meg a valóságnak vagy tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása jelen Szerződés szerint súlyos szerződésszegésnek minősül;
b) Felhasználó hálózati csatlakozási vagy hálózathasználati szerződése bármely okból megszűnik;
c) Felhasználó mérlegkör tagsági megállapodása vagy mérlegkör szerződése bármely okból megszűnik;
d) Felhasználó a Szerződés szerinti bármely jogát és/vagy kötelezettségét a Kereskedő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül engedményezi vagy átruházza;
e) Felhasználó a Kereskedőnek a Szerződés alapján járó összegek szerződésszerű kifizetésével kapcsolatos kötelezettségét az eredeti fizetési határidőtől számított 15 (tizenöt) napon belül, a Kereskedő általi írásbeli felszólítás ellenére, nem teljesíti;
f) Felhasználó a Kereskedő erre irányuló felszólítása ellenére nem bocsátja a Kereskedő rendelkezésére a Szerződésben meghatározott biztosítékot, vagy azt nem tartja fenn, vagy nem egészíti ki a Kereskedő kérésének megfelelően, vagy más, az Üzletszabályzatban, jelen ÁSZF-ben vagy a Szerződésben foglalt, a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget;
g) Felhasználó a villamosenergia-átvételi kötelezettségét szerződésszegő módon 15 (tizenöt) napot meghaladóan nem teljesíti, ideértve, de nem kizárólag azt az esetet is, ha erre azért nem képes, mert az adott felhasználási helyet a hálózati engedélyes a Felhasználó szerződésszegése miatt 15 (tizenöt) napot meghaladóan az ellátásból felfüggesztette vagy kikapcsolta;
h) ha a villamosenergia-szolgáltatás szüneteltetése a 30 napot meghaladja;
i) Felhasználó megsérti a Kereskedő teljes ellátási jogát;
j) Felhasználó a Kereskedő által a felhasznál...
Szerződésszegés. 1. Amennyiben Xxxxxxxx nem megfelelő eszközt akar Bérlőnek átadni, Bérlő az eszköz azonnali cseréjét követelheti, vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Bérbeadó köteles Bérlőnek a felmondás miatt keletkezett, igazolt kárait megtéríteni. Amennyiben Xxxxxxxx nem tud azonnali cserét biztosítani Xxxxx pedig nem mondja fel a szerződést, akkor Bérlő a csereeszköz kiállításának napjáig késedelmi kötbérre jogosult.
2. Amennyiben az átadott eszköz, vagy tartozék használata során derül ki, hogy a követel- ményeknek nem felel meg, Bérlő az eszköz, vagy tartozék azonnali cseréjét követelheti, és a csere idejére késedelmi kötbért számolhat fel. Bérbeadó köteles Bérlőnek a csere miatt keletkezett, igazolt kárait megtéríteni.
3. A késedelmi kötbér alapja a csere időtartama alapján számolt nettó díjtétel. A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél. A késedelmi kötbér mértéke napi 0,5%. A ké- sedelmi kötbér esedékessé válik, amikor a késedelem megszűnt, vagy a póthatáridő lejárt.
4. Bérlő jogosult kötbérigényét a Bérbeadó által kiállított számlák bármelyikével szemben beszámítani.
5. A késedelmi kötbér megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen szerződésből Bérlőt megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét.
6. Szerződő felek megállapodnak, hogy Bérlő követelheti a Bérbeadótól azt a kárát, amely abból származott, hogy a Bérbeadó által, felelősségi körében elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kárt szenvedett és ezt a kárát Bérlővel szemben érvényesítette.
7. Amennyiben Xxxxxxxx hibájából az eszközök bérlete a használat megkezdése előtt, vagy annak során meghiúsul, akkor Bérbeadó köteles Bérlő igazolt kárát megtéríteni (pld. a magasabb bérleti díj miatti többletköltség stb.).
Szerződésszegés. 5.1. Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
5.1.1. a távhőszolgáltatást a fűtési időszakban Felhasználó rendelkezése ellenére nem kezdi meg,
5.1.2. a távhőt nem a jelen szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
5.1.3. a távhő Felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi,
5.1.4. a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről Felhasználót az Üzletszabályzatban előírt módon és időben nem értesíti,
5.1.5. felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41.§-ban foglaltakon túlmenően szünetelteti, vagy korlátozza,
5.1.6. a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a Felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.
5.2. Felhasználó, illetve a Díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha:
5.2.1. a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó, vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja, vagy veszélyezteti,
5.2.2. a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet /fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica/ megrongálja, eltávolítja, vagy ezek sérülését, illetve hiányát a Szolgáltató nak nem jelenti be,
5.2.3. a mérőeszköz befolyásolásával, vagy megkerülésével – ideértve a mérőeszköz, vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását, és eltávolítását is – távhőt vételez,
5.2.4. a távhő díját nem, vagy az önkormányzatnak az áralkalmazás és a díjfizetés feltételeit megállapító rendeletében meghatározott határidőn túl nem, vagy késedelmesen fizeti meg,
5.2.5. a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget,
5.2.6. a távhő vételezését nem a jogszabályban foglalt feltételekkel szünteti meg.
Szerződésszegés. Szolgáltató szerződésszegésének esetei és következményei a Tszt. 49. §. (1), 50. § (1), 51. §.
a) a távhőszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg.
b) a távhőt nem a közüzemi/közszolgáltatási szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
c) a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi
d) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a Felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti,
e) Felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt – hőtermelői korlátozás és üzemzavart megelőző nem tervezett javítást kivéve – szünetelteti, vagy korlátozza
f) a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a Felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg
a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi
b) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;
c) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy – amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó/díjfizető állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított – ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be;
d) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez; Szerződésszegés lehetséges következménye: szolgáltatás felfüggesztése (51 § (3) a) pont)
e) Együttes díjfizetés esetén felhasználói, épületrészenkénti díjfizetés esetén Díjfizetői szerződésszegés, ha a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;
Szerződésszegés. 1. A jelen szerződés szempontjából szerződésszegésnek minősülnek az alábbi körülmények:
a. az állandó műsorszám elkészítésének vagy adásba szerkesztésének elmaradása vagy nem szerződésszerű teljesítése,
b. az állandó műsorszám egy adáson belül egyetlen témára korlátozása,
c. a vállaltnál kevesebb állandó műsorszám elkészítése,
d. az előírtnál rövidebb időtartamú állandó műsorszám készítése,
e. az állandó műsorszám adásba kerülési időpontjának módosítása előzetes bejelentés nélkül,
f. az adásba kerülési időpont és dátum feltüntetésének elmulasztása,
g. az állandó műsorszám rögzítésének elmaradása, továbbá az állandó műsorszám xxxx://xxxxxxxxx.xxxx.xx/xxxxxxxxx/ honlapra való feltöltésének elmulasztása, valamint határon túli kedvezményezett esetén az általa fenntartott internetes felületen az egyes beszámolók lezárásáig terjedő időszakban a beszámolóval érintett műsorszámokat nem teszi elérhetővé.
h. a kedvezményezett médiaszolgáltatási jogosultságának a támogatott időszak alatt történő megszűnése vagy megszakítás nélküli, folyamatos gyakorlásának megsértése,
i. a támogatás tényének előírásszerű feltüntetésének elmulasztása,
j. a támogatás összegének támogatási céltól eltérő, jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű felhasználása,
k. a más forrásból kapott támogatás igazolására felhasznált bizonylatok záradékolt összegének jelen támogatás terhére történő elszámolása,
l. a támogatók megtévesztése,
m. a költségvetéstől való eltérés,
n. valamely, a szerződésben meghatározott fizetési, illetve visszafizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása,
o. a kedvezményezett beszámolással kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése, ideértve a beszámolási határidő elmulasztását, valamint a háttérdokumentáció/ az időközi beszámoló hiányát vagy szabálytalanságát is,
p. az ellenőrzési eljárással kapcsolatos együttműködési, tájékoztatási kötelezettség megsértése,
q. a szerződésben előírt bármely, a támogatók felé irányuló tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása,
r. a pályázati felhívás, a pályázat vagy a jelen szerződés kedvezményezettet kötelező bármely rendelkezésének megsértése.
2. A kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés hatálya alatt, illetve a szerződés VI.1. pontja szerinti szerződésszegése esetén a támogatók az alkalmazandó jogkövetkezményről a támogatás-ellenőrzési eljárás során felmerülő szerződésszegések jogkövetkezményeiről szóló 1205/2014. (XII. 16.) számú általános érvényű médiatanácsi döntés – illetve a szerződés hatálya ...
Szerződésszegés. A Felek a Szerződésben vállalt kötelezettségeinek megszegése, így különösen a teljesítés elmulasztása, késedelme kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve a szerződés másik Fél által történő rendkívüli felmondását alapozza meg. A Xxxxx mentesülnek a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha bizonyítják, hogy az Vis Maior miatt következett be. A jelen pontban rögzített szerződésszegési esetek és azok itt előírt következményei nem zárják ki a szerződés bármely más pontjában meghatározott szerződésszegési eseteket, illetve az azokhoz fűzött jogkövetkezményeket.
Szerződésszegés. 1. Szerződő felek az Alvállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték (alvállalkozói díj). A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél.
2. A kötbér mértéke: − késedelem esetén napi 0,5%, de maximum 15%; − nem teljesítés esetén 20%; − hibás teljesítés esetén 15%.
3. Hibás teljesítésnek minősül, ha az Alvállalkozó nem a VII. 2. pontban foglaltaknak megfelelően végzi el a munkát. Felek a Ptk. 6:187. § (2) bekezdésében rögzítettektől eltérően megállapodnak abban, hogy Vállalkozó jogosult a hibás teljesítési kötbér és a jótállási/szavatossági jogok együttes érvényesítésére. Amennyiben a vonatkozó, valamennyi jogalkalmazóra nézve kötelező érvényű, egységesített jogértelmezés szerint a Ptk. idézett rendelkezése nem teszi lehetővé a hibás teljesítési kötbér és a jótállási/szavatossági jogok együttes érvényesítését, Felek megállapodnak, hogy Vál- lalkozó kizárólagos joga annak eldöntése, hogy hibás teljesítés esetén a hibás teljesítési kötbért vagy a jótállási/szavatossági jogait érvényesíti.
4. Amennyiben az Alvállalkozó a várható szerződésszegésről elvárható időben nem tájékoztatja a Vállalkozót, úgy a kötbér 10%-a akkor is jár, ha Alvállalkozó a szerződésszegésért való felelősség alól magát egyébként sikeresen kimentette.
5. A kötbér esedékessé válik: − késedelmi kötbér esetén, amikor a késedelem megszűnt, vagy a póthatáridő lejárt, köt- bér eléri maximumát; − hibás teljesítési kötbér esetén, amikor Vállalkozó a hibás teljesítéssel kapcsolatos igé- nyét az Alvállalkozónak bejelentette; − nemteljesítési kötbér esetén, amikor Vállalkozó az elállási, vagy felmondási szándékát az Alvállalkozónak bejelentette − egyéb esetben, ha Alvállalkozó szerződésszegése Vállalkozó számára nyilvánvalóvá válik.
6. A VII. 2. pontban foglaltaknak nem megfelelő Munka átvételét és az arra felszámított alvállalkozói díj kifizetését Vállalkozó a Ptk. 6:247.§ (3) bekezdésében foglalt kivétellel megtagadhatja.
7. A hibás, késedelmes teljesítés, illetve meghiúsulás esetére szóló kötbér megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen keretszerződésből Vállalkozót megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét.
8. Szerződő felek megállapodnak, hogy Vállalkozó követelheti az Alvállalkozótól azt a kárát, amely abból származott, hogy az Alvállalkozó által, felelősségi körében elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kárt szenved...
Szerződésszegés. 23.2.1. Szerződésszegésnek minősül különösen:
a. ha a Kártyabirtokos a Bankkártya Szerződéssel kapcsolatosan valótlan adatot szolgáltat a Banknak;
b. fedezetlen Tranzakció végrehajtása vagy megkísérlése;
c. a Bankkártyával kapcsolatosan elkövetett vagy megkísérelt bármilyen visszaélés, különösen: a Bankkártya adatainak megváltoztatása, más személynek történő átadása, lejáraton túli használata, a használat során a Bankkártyán feltüntetett területi korlátozás megsértése, a letiltani kért Bankkártya további használata;
d. a Bankkártya használatával kapcsolatos jogszabályok megsértése;
e. szerződésellenes Bankkártya-használat (pl. átruházás);
f. a Kártyabirtokos bármely fizetési kötelezettségét esedékességkor nem teljesíti, illetőleg számláján a Bank aktuális kimutatása szerint erre nem áll rendelkezésre megfelelő egyenleg;
23.2.2. Szerződésszegés esetén a Bank:
a. bármely a Bankszámlához kibocsátott Bankkártya használatát azonnal letilthatja és tiltólistán közzéteheti; a Bank a letiltás következményeiért nem felel, a Kártyabirtokos, illetve a Számlatulajdonos köteles azonban a Banknak okozott minden kárt és költséget megtéríteni és a Bankkártyákat a Banknak visszaszolgáltatni; a Bank a Bankkártya letiltása esetén a letiltást követően haladéktalanul – fogyasztó esetén papíron, elektronikus csatornáin, vagy más Tartós adathordozón – egyéb esetben telefonon vagy írásban tájékoztatja a Kártyabirtokost a letiltás tényéről és annak okairól;
b. a Bankkártya Szerződés, azonnali hatállyal felmondhatja;
c. azonnal esedékessé és fizetendővé teheti bármely, a Számlatulajdonossal, illetve a Kártyabirtokossal szemben fennálló, de még nem esedékes követelését;
x. élhet a beszámítási jogával a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos nála elhelyezett bármely pénzeszköze tekintetében,
e. részben vagy egészben felhasználhatja a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos által vagy nevében nyújtott biztosítékokat;
f. megtagadhatja és megállíthatja a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos által adott fizetési, átutalási vagy egyéb megbízások teljesítését.
Szerződésszegés. A Szolgáltató jogosult az Előfizetői Szerződés megszegése esetén az Előfizetői Szerződést 15 napos határidővel felmondani, ha: 🢭 az Előfizető akadályozza, vagy veszélyezteti a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az Előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg; 🢭 az Előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a Szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a Szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához és elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze; 🢭 az Előfizető a Szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja; 🢭 az Előfizető az igénybe vett szolgáltatást a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is harmadik személy részére tovább értékesíti; 🢭 Előfizető a 3.1.6. pontban meghatározott bérleti készülékeket nem az ott szabályozott módon használja, vagy tovább értékesíti. Ha a felmondás indoka az Előfizető szerződésszegése, és az Előfizető a felmondási idő alatt a szerződésszegést megszünteti, az Előfizetői Szerződés nem szűnik meg a Szolgáltató felmondásával.
Szerződésszegés. 9.1 Ha bármely időpontban:
(a) az Ügyfél nem teljesíti bármely fizetési kötelezettségét az eBrókerház Zrt.-vel szemben az esedékességkor, vagy az Ügyfél nem teljesíti bármely, a jelen Szerződésből származó kötelezettségét, vagy nem tett eleget kötelezettségeinek bármely Tranzakció kapcsán, és ezen mulasztás az eBrókerház Zrt. által az Ügyfélnek küldött figyelmeztetés megküldésének napjától számított 2 (kettő) munkanapig, illetőleg azon túl fennáll; vagy
(b) az Ügyfél halála, mentális betegsége esetén, vagy ha az Ügyfél nem képes kifizetni az adósságát az esedékesség napján, vagy ha csődöt jelentett, ha fizetésképtelenné vált az Ügyfélre vonatkozó, bármely fizetésképtelenségről, és csődről szóló törvény alapján; vagy az Ügyfélnek bármely adóssága nincs határidőben kifizetve, vagy az lejárttá és fizetendővé válhat mielőtt az egyébként esedékessé vált volna az adott szerződés vagy az ilyen adósság tanúsítására szolgáló más dokumentum szerint, vagy ha a jelen Kereskedési Szerződéshez kapcsolódóan ellene bármilyen pert, vagy más eljárást indítottak (“Eljárás”), vagy az Ügyfél ellen végrehajtási eljárást kezdeményeztek, vagy az Ügyfél vagyonának egésze vagy bármely része tekintetében (legyenek azok tárgyi eszközök vagy immateriális javak) lefoglalást, fizetési letiltást, vagy zárolást, vagy terhelést indítványoztak; vagy
(c) bármely szavatossági kijelentés – amelyet az Ügyfél a jelen Kereskedési Szerződés alapján adott, vagy amely adottnak tekintendő – valótlannak vagy félrevezetőnek bizonyul bármely szempontból abban az időben, amikor ezen nyilatkozat készült, vagy azt az Ügyfél adta, vagy azt megadottnak vagy megtettnek kellett tekinteni; vagy
(d) az eBrókerház Zrt. szükségesnek vagy kívánatosnak tartja, hogy megelőzzön olyan eseményt, amely – megítélése szerint – valamely alkalmazandó törvény vagy egyéb rendelkezés, vagy a piaci gyakorlat megsértését jelenti vagy jelentheti; vagy
(e) eBrókerház Zrt. szükségesnek vagy kívánatosnak tartja saját érdekeinek védelme érdekében; vagy
(f) valamely olyan esemény vagy cselekmény történt, amelyet az eBrókerház Zrt. úgy ítél meg, hogy annak lényeges, hátrányos hatása lehet arra, hogy az Ügyfél a jelen Kereskedési Szerződésből, vagy valamely konkrét Tranzakcióból eredő kötelezettségeit teljesíteni tudja; vagy
(g) az Ügyféllel kapcsolatban szerződésszegési esemény következik be (bárhogyan is legyen az meghatározva) az eBrókerház Zrt.-vel fennálló bármely szerződés rendelkezései szerint, (az (a)-(g) foglaltak a továbbiakban...