We use cookies on our site to analyze traffic, enhance your experience, and provide you with tailored content.

For more information visit our privacy policy.

Szerződéses okmányok mintaszakaszok

Szerződéses okmányok. Szerződő Xxxxx jelen szerződést a fentiekben hivatkozott beszerzési eljárási ajánlatkérési dokumentációja, valamint a nyertes ajánlata alapján kötik.
Szerződéses okmányok. Felek kijelentik, hogy teljes megállapodásukat nem kizárólag jelen Szerződés törzsszövege tartalmazza. A beszerzési eljárás során keletkezett iratokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a jelen Szerződés elválaszthatatlan részeit képezik annak ellenére, hogy fizikailag nem kerülnek csatolásra ahhoz (továbbiakban: Szerződéses Okmányok). 1.1. A Szerződéses Okmányokat az alábbi iratok alkotják:
Szerződéses okmányokSzerződő felek teljes megállapodását jelen szerződés, a közbeszerzési eljárás során a kiegészítő tájékoztatás-kérésre adott Ajánlatkérői válaszok (amennyiben kiegészítő tájékoztatási igény felmerült), a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívás és közbeszerzési dokumentum, illetve a vállalkozó nyertes ajánlatának teljes tartalma (a Kbt. 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel) tartalmazza.
Szerződéses okmányok. Felek teljes megállapodását a Szerződés törzsszövege, a Közbeszerzési Eljárás során a kiegészítő tájékoztatás-kérésre adott ajánlatkérői válaszok (amennyiben kiegészítő tájékoztatási igény felmerült), a Közbeszerzési Eljárást indító felhívás és dokumentáció és a Vállalkozó nyertes ajánlatának teljes tartalma / a Kbt. 44. §-ában foglaltakra figyelemmel / (a továbbiakban: Szerződéses okmányok) tartalmazza. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
Szerződéses okmányok. Felek teljes megállapodását a jelen szerződés törzsszövege, a közbeszerzési dokumentumok és Vállalkozó nyertes ajánlatának teljes tartalma /a Kbt. 44. §-ának (1) bekezdésében és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ában foglaltakra figyelemmel/ tartalmazza.

Related to Szerződéses okmányok

  • SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSE SZERZŐDÉS SZÁMA 1 MEGNEVEZÉSE Szállítási szerződés. V.1.) Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja:

  • A szerződés nyelve, a szerződés formája A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a magyar nyelv. A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nem minősülnek írásba foglalt szerződéseknek, azokat az Eladó nem iktatja.

  • A szerződés módosításai VI.1) A közbeszerzés ismertetése a módosításokat követően

  • Szerződés megszűnése 5.1. A felek között létrejött eseti szerződés a szerződésszerű teljesítéssel megszűnik. 5.2. A felek között létrejött eseti szerződés teljesítés nélkül is megszűnhet: 5.2.1. a felek közös megegyezésével. 5.3. A Szolgáltató jogosult a szolgáltatást felfüggeszteni, vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani (illetve attól elállni), ha a Megrendelő az alábbi tiltott magatartások bármelyikét tanúsítja: 5.3.1. Az elkészítendő honlapon vagy alkalmazáson – törvénybe ütköző módon pornográf, iparjogvédelmi illetve a szerzői jogokat vagy mások jó hírnevét, becsületét sértő, avagy a jó ízléssel össze nem egyeztethető anyagokat kíván elhelyezni, megjeleníteni. 5.3.2. Ha a Megrendelő több mint 30 napos fizetési késedelembe esett, és felhívásra sem rendezi tartozását. 5.3.3. Ha a Megrendelő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolását határozza el. 5.3.4. Ha a Megrendelő egyéb súlyos szerződésszegést követ el. A Szolgáltató azonnali hatályú felmondása esetén a Megrendelő a vállalkozási díj 100%-ának megfelelő kárátalányt köteles megfizetni kivéve az 5.4.3 pont szerinti esetet. Rendkívüli felmondás esetén a megrendeléseket a Szolgáltató nem köteles teljesíteni. Az ilyen megrendelések teljesítésétől a Szolgáltató írásban jogkövetkezmények nélkül elállhat. 5.4. A felek között létrejött szerződés bármely okból történő megszűnése, vagy felmondása nem mentesíti a feleket a fennálló kötelezettségeik, vagy díjtartozásaik teljesítése alól. 5.5. A postai úton eljuttatott írásbeli közléseket a Megrendelőlapon feltüntetett címre kell megküldeni ajánlott vagy tértivevényes küldeményként. A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megküldésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés eredménytelen volt, mert a címzett az iratot nem vette át, vagyis a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, akkor azt az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kel tekinteni. 5.6. Megrendelő az adataiban bekövetkezett minden változást és a szerződés teljesítése szempontjából lényeges egyéb változásokat köteles 15 napon belül írásban közölni Szolgáltatóval.

  • A szerződés felmondásának szabályai a Szolgáltató részéről Az Előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb, mint 60 nap. A Szolgáltató az Előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben, amennyiben az Előfizetői szerződésben az Előfizető hozzájárult, olyan elektronikus dokumentumban vagy elektronikus levélben köteles megküldeni az Előfizetőnek, amelynek kézbesítése hitelt érdemlően igazolható, kivéve, ha az Előfizetőt a felmondásról azért nem így tudja értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a Szolgáltató nem rendelkezik az Előfizető e módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ebben az esetben az értesítést a Szolgáltató az Eht. 144.§ (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott egyéb módon is teljesítheti. A felmondásnak tartalmaznia kell: a) a felmondás indokát,

  • A szerződés létrejötte A szolgáltatási szerződés a küldeménynek a Szolgáltató által történő felvételével, vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre. A küldemény felvétele a küldemény átvételének írásbeli elismerésével történik. A szolgáltatási szerződés teljesítésének megkezdését a Szolgáltató dátumozása, a felvétel pontos időpontjának feltüntetése és a felvevő megbízott aláírása igazolja. Ha az Általános Szerződési Feltételek a szerződés alakiságára írásbeli formát ír elő, akkor a szolgáltatási szerződés az írásba foglalt szerződés – valamennyi szerződő fél által történő – aláírásával jön létre. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat a Szolgáltató – az egyedi kivitelezésű szállítóleveleket is – díjmentesen köteles az igénybevevő számára biztosítani. A küldeményt – ha arról a szerződő felek másként nem állapodtak meg – a Szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladója a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolta és annak tartalmához a csomagolás, illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet. A szolgáltatás díjának kiegyenlítése – ha az Általános Szerződési Feltételek vagy a felek eltérően nem rendelkeznek – a küldemény kézbesítése utáni első szolgáltatási díj számlájának kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül esedékes. Szerződés szerint a fizetési idő hosszabbodhat, de ennek feltétele a szerződés írásbeli alakisága. A szolgáltatási szerződés esetében jelen Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok az eltérést tiltják. Nem térhetnek el a szerződő felek az Általános Szerződési Feltételek szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.

  • Szerződés létrejötte A biztosítási szerződés létrejön, ha a biztosító a szerződő (és a biztosított) írásbeli ajánlata alapján biztosítási kötvényt állít ki. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra an- nak beérkezésétől számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 na- pon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Az előző bekezdés szerinti esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasol- hatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal- mazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfel- mérésre van szükség, 60 napig van kötve. A biztosító jogosult az ajánlattételkor a biztosítás első díjának megfelelő díjelőleget beszedni, melyet kamatmentes előleg- ként kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító az előleget a biztosítási díjba beszámítja. Amennyiben a szerződés nem jön létre, a biztosító az előleget a szerződőnek visszafizeti.

  • Szerződésszegés 1. Szerződő felek a Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték (vállalkozói díj). A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél. 2. A kötbér mértéke: − késedelem esetén napi 0,5%, de maximum 15%; − nem teljesítés esetén 20%; − hibás teljesítés esetén 15%. 3. Amennyiben a Vállalkozó a várható szerződésszegésről elvárható időben nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy a kötbér 10%-a akkor is jár, ha Vállalkozó a szerződésszegésért való felelősség alól magát egyébként sikeresen kimentette. Vállalkozó póthatáridő tűzése esetén köteles a póthatáridőből eltelt idő után késedelmi kötbért fizetni, kivéve, ha Megrendelő kifejezetten késedelmi kötbér mentes póthatáridőt tűzött ki. Amennyiben Megrendelő a hibásteljesítés kijavítása miatt tűzött ki póthatáridőt és a Vállalkozó a póthatáridőn belül a hibát kijavítja, Megrendelő csak hibásteljesítési kötbérre tarthat igényt. Amennyiben a Vállalkozó a póthatáridőn belül nem javítja ki a hibát, Megrendelő hibásteljesítési, valamint a póthatáridő teljes időtartama után késedelemi kötbért egyaránt követelhet. 4. A kötbér esedékessé válik: − késedelmi kötbér esetén, amikor a késedelem megszűnt, vagy a póthatáridő lejárt; − hibás teljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette; − nemteljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő az elállási szándékát a Vállalkozónak bejelentette. 5. Megrendelő jogosult kötbérigényét a Vállalkozó által kiállított számlák bármelyikével szemben beszámítani. 6. A hibás, késedelmes teljesítés, illetve meghiúsulás esetére szóló kötbér megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen szerződésből Megrendelőt megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét. 7. Szerződő felek megállapodnak, hogy Megrendelő követelheti a Vállalkozótól azt a kárát, amely abból származott, hogy a Vállalkozó által, felelősségi körében elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kárt szenvedett és ezt a kárát Megrendelővel szemben érvényesítette, azonban a Felek a közvetett vagy következményes károk és az elmaradt haszon érvényesítését kizárják. 8. Amennyiben Vállalkozó hibájából a Xxxxx elvégzése annak megkezdését követően meghiúsul, vagy a vállalt Munkát a Vállalkozó saját hibájából az előírt időpontban meg sem tudja kezdeni és Megrendelő csak más vállalkozó igénybe vételével tudja a Munkát lebonyolítani, akkor Vállalkozó köteles Megrendelő igazolt kárát megtéríteni (pld. a magasabb vállalkozói díj miatti többletköltség). 9. Amennyiben Vállalkozó a X. 1. pontban meghatározott előzetes írásbeli jóváhagyás nélkül vesz igénybe alvállalkozót, köteles a Megrendelőnek mulasztásonként 100.000,- forint kötbért fizetni. 10. A Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó igazolt kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, a kötbérek, valamint a Vállalkozó által Megrendelőnek okozott igazolt károk összegét levonhatja a Vállalkozónak fizetendő esedékes, vagy esedékessé váló pénzösszegből (Ptk. 6:49.§, Ptk. 6:50.§, valamint Ptk. 6:52.§ szerinti beszámítás). Felek rögzítik, hogy Megrendelő max 50 millió Forint mértékig érvényesítheti a kárát. 11. A teljesítésigazolás kiállítása és/vagy a Vállalkozó számlájának Megrendelő általi megfizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy a Vállalkozó számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Vállalkozó részére.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Szerződésszegés, kötbér Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve jelen szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségnek teljesítését elmulasztja. Amennyiben a Vállalkozó a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. A szerződő Felek Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítés esetére – amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. § második mondatában foglalt feltételek együttes fennállásának hiányában nem mentesül a felelősség alól (vagy) amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. §-ban foglaltak alapján jogszerűen ki nem menti magát - kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a teljes nettó Vállalkozói díj („Kötbéralap”). Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja szerződéses kötelezettségeinek a szerződés 2.3. pontban vállalt teljesítési határidőn belüli teljesítését, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke minden késedelemmel érintett nap után a kötbéralap 0,5%-a. A késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a kötbéralap 20%-át. Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a szerződés nem teljesítését eredményezi. A póthatáridő kitűzése, illetve a szerződés nem teljesítése sem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól. Amennyiben Vállalkozó a szerződésben rögzített bármely határidőt bármely okból elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Ebben az esetben a Szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a szerződés teljesítése meghiúsul (a szerződés nem teljesített), a Vállalkozó köteles MÁV Zrt. részére meghiúsulási kötbért fizetni, melynek mértéke a kötbéralap 20%-a. Nem teljesítés esetén Vállalkozó a nem teljesítéssel érintett szerződéses részre vonatkozóan díjigénnyel nem élhet. Ha a Tervdokumentáció a jelen szerződésben, illetve a jelen szerződés 1. számú mellékletében foglalt követelményeket nem elégíti ki, valamint amennyiben azok a hatósági és jogszabályi előírásoknak nem felel meg, a szolgáltatás kellékhiányos (hibás teljesítés), illetve minden olyan esetben, amikor a Tervdokumentáció nem egyezik meg a műszaki követelményekben és a jelen szerződésben rögzített előírásokkal, a teljesítés hibásnak minősül. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén a kötbér mértéke a kötbéralap 20%-a. Amennyiben a szerződés fennállása alatt a Megrendelő két alkalommal jogosulttá válik a hibás teljesítési kötbér érvényesítésére, a harmadik esetben Megrendelő jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni, illetve meghiúsulási kötbért érvényesíteni. A kötbér esedékessé válik: késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejár, vagy ha mértéke a kötbérmaximumot eléri, hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette, meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő felmondását vagy elállását a Vállalkozónak bejelentette, egyéb esetben, ha Vállalkozó szerződésszegése Megrendelő számára nyilvánvalóvá válik. A Megrendelő a 11.1.1. pontban felsorolt esetekben jogosult a meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Vállalkozót ezen esetben kártérítés vagy kártalanítás nem illeti meg, azonban Vállalkozó köteles a kötbér mértékét meghaladóan a Megrendelő valamennyi igazolt kárát megtéríteni (pl. magasabb áron történő beszerzés). A hibás teljesítési, késedelmi és meghiúsulási kötbérigényt Megrendelő kumuláltan is érvényesítheti. A kötbérigény(ek) érvényesítése nem érinti a Megrendelő jogát a kötbért meghaladó kára megtérítésére. Amennyiben harmadik személy Megrendelővel szemben Vállalkozó tevékenységével összefüggésben igényérvényesítéssel lép fel, úgy Vállalkozó köteles Megrendelőt a kártérítés alól haladéktalanul mentesíteni, és tevékenységéért felelősséget vállalni és a kártérítést Megrendelő helyett megfizetni. A Megrendelő kötbérigényéről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bizonylatot (kötbért terhelő levelet) állít ki és küld meg a Vállalkozónak. A Vállalkozó minden kötbérfizetési és kártérítési kötelezettségét köteles 30 napon belül teljesíteni.