Szlovákia. Szlovákiában nem jogszabályi követelmény a nukleáris létesítmények fenyegetettségének tudományos alapokon nyugvó, szisztematikus elemzése. Ennek ellenére az atomerőműveket üzemeltető Slovenské Elektrárne készíttetett ilyen jellegű tanulmányokat, de ezek összeállításában csak az érintett atomerőművek munkatársai vettek részt, honvédelmi szakembereket nem vontak be. Az elemzések nem teljes körűek, csak egy-egy kiválasztott fenyegetéstípusra (például repülőgéppel vagy terrorista csoport által végrehajtható támadás) koncentrálnak. Az eredmények figyelembevételével hajtottak végre fejlesztéseket a fizikai védelem erősítésére, de ezek sem szisztematikus tervezés alapján készültek. Érdekességként hangzott el, hogy balesetelhárítási gyakorlatot hajtottak végre, melynek szcenáriójában egy terrorista támadás elhárítása szerepelt.
Szlovákia. 17.23.1. Az alkalmazandó szlovák jogszabályok által maximálisan megengedett mértékben a Kia szerződésen, illetve jogszabályon alapuló (különösen a ténylegesen felmerült kárért és az elmaradt haszonért fennálló), a Szolgáltatások vagy a Bővítések nyújtásából eredően vagy azzal kapcsolatban, illetve a Szolgáltatások és Bővítések nyújtásának bármilyen késedelméből vagy megszakításából eredően vagy azzal kapcsolatban kártérítési felelőssége jogalaptól függetlenül korlátozva van. A Kia csupán azokért a károkért felel, amelyeket a szerződés aláírásakor előre látott, vagy kötelességszegése lehetséges eredményeként előre láthatott volna, figyelembe véve az összes tényt, amelyről a Kia tudott vagy megfelelő gondossággal eljárva tudnia kellett volna.
Szlovákia. A szlovák parlament 2003. április 23-án elfogadta az új 190/2003. sz. törvényt a lőfegyverekről és lőszerekről. Ez 2004. január 1-jén lépett hatályba néhány paragrafus kivéte- lével, amelyek 2004. május 1-jén léptek hatályba. A lőfegyver- törvény megállapítja a lőfegyverek és lőszerek kategóriáit, megszerzésük, tartásuk, hordásuk és használatuk feltételeit, birtokosaik jogait és kötelezettségeit, az export, import és továbbadás feltételeit. Ugyancsak rögzíti a lőterek létesítésének és működtetésének, a lőfegyverek és lőszerek kiállításának, ezen a területen az információs rendszerek üzemeltetésének feltéte- leit és a törvényben lefektetett kötelezettségek megszegésének szankcióit.
Szlovákia. 2003. március 17—21. között tartották Hágában a szlovák — holland kétoldalú szakértői megbeszéléseket. A megbeszélés napirendje a kölcsönös információcserére koncent- rált a hagyományos fegyverek exportellenőrzése területén. A megbeszélés Pozsonyban tartandó követő megbeszélését jelenleg készítik elő.
Szlovákia a) Szlovákia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjo gának a nem honos személyek általi megszerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében egy nem honos személy megszerezheti a Szlovák Köztársaságban található ingatlan tulajdonjogát, kivéve a mezőgazdasági földterület és erdőt. Nem honos személyek nem szerezhetik meg olyan ingatlan tulajdonjogát, amelyet a devizáról szóló, módosított 202/1995. Coll. számú törvény külön rendelkezései korlátoznak.
Szlovákia. Szlovákiában – Csehországtól eltérően – még nem zajlott le a polgári jog újrako- difikálása, annak ellenére, hogy az már nagyon régóta központi témaként van jelen. Még 200q-ben a szlovák kormány kormányhatározattal hagyta jóváqq7 az új Polgári tör- vénykönyv megalkotását,qq8 és megbízta az akkori miniszterelnök-helyettest, valamint az igazságügyi minisztert, hogy a törvénytervezet paragrafusos változatát terjessze a kormány elé. Az elkészített törvényjavaslat a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumánál megalakított, a magánjog újrakodifikálásával foglalkozó bizottságqqq munkájának volt köszönhető.l000 A szóban forgó módosítás hatálybalépési időpontját 202l. január l-re tűzték ki, mely számos új jogintézmény bevezetését is jelentette volna. A javaslatban szerepel a szer- ződésátruházás jogintézményének kifejezett szabályozása, amely, mint ismeretes, egy európai jogalkotási szabvány. A törvény indokolásából egyértelműen látható, hogy a jogalkotó a törvénymódosí- tás megalkotásakor az újrakodifikált magyar Polgári törvénykönyvből,l00l illetve az észt kötelmi jogi törvénybőll002 merített ihletet. A javaslat alapján az okiratba foglalt szerző- dés átruházása esetén az okirati forma kötelező lenne, továbbá az is megfogalmazásra került, hogy a tartozásátvállaláshoz hasonlóan a törvény lehetővé tenné a szerződésát- ruházáshoz történő előzetes hozzájárulást. A lényeges különbség abban rejlik, hogy az írásban megkötött szerződésátruházás esetén a másik szerződő fél hozzájárulásának az előző rendelkezés alapján mindig írásban kell történnie.l003 Ezen felül a témával kapcsolatban még egy új jogintézmény, a „szerződésátruhá- zás forgatmánnyal (hátirattal)” is bevezetésre került volna, melyet az új cseh Polgári törvénykönyv inspirált, és amely célul tűzte ki a szerződésátruházás pragmatikus leegyszerűsítését. Ez lényegében bármilyen szerződéstípusra alkalmazható lett volna. Mindemellett a törvény szövegezésében kiemelésre került, hogy az intézmény alkal- mazása nem eredményezi azt, hogy az írásban megkötött szerződés értékpapírrá qq7 l3. számú kormányhatározat (uznesenie vlády Slovenskej republiky č. 13).
Szlovákia