Common use of Számszaki hiba kezelése Clause in Contracts

Számszaki hiba kezelése. Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell (Kbt. 71. § (11) bekezdés). A közbeszerzési (Döntőbizottsági) gyakorlat alapján azonban ebben a körben kizárólag azok a hibák kerülhetnek javításra, amelyek hibás matematikai műveletekből (összeadási, szorzási hibák) erednek. Nem kerülhetnek javításra e körben a kiírással ellentétes, vagy hiányos árképzésre visszavezethető hibák, hiányosságok, az ajánlatkérő nem képezhet „új” árelemeket, nem pótolhat ajánlattételi hiányosságokat, nem javíthat hibás számítási módokat. Továbbá az ajánlatkérő nem köteles átszámolni a teljes ajánlatot, javítási kötelezettsége kizárólag az értékelésre kiható számítási hibák javítására terjed ki. Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhetett úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok értékelését követően végzi el. [Kbt. 81. § (4).] ⮚ A jelen eljárásban alkalmazásra kerül / nem kerül alkalmazásra. Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely Kbt. 76. § szerint önállóan értékelésre kerül (Kbt. 72. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő a vizsgálat, és az ajánlat e tekintetben történő értékelése során a Kbt. 72. § (2)-(7) bekezdés szerint jár el. Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. (az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (X.30.) Kormányrendelet 25. §) A fentiekben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását Ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, akkor is a Kbt. 72. § (1)-(6) bekezdés kerül megfelelően alkalmazásra. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

Számszaki hiba kezelése. Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását javítását, illetve javíttatását, az EKR rendszeren keresztül az EKR rendeletben előírtak szerint végzi illetve végezteti el. A számítási hiba javítása: a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kerülhet kiszámításra az összesített ellenérték vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adat. A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő végzi el úgyaz ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen. (EKR Kormányrendelet 20.§ (5) bekezdés) A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, közvetlenül – az EKR rendszeren keresztül – írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell (Kbt. 71. § (11) bekezdés). A közbeszerzési (Döntőbizottsági) gyakorlat alapján azonban ebben a körben kizárólag azok a hibák kerülhetnek javításra, amelyek hibás matematikai műveletekből (összeadási, szorzási hibák) erednek. Nem kerülhetnek javításra e körben a kiírással ellentétes, vagy hiányos árképzésre visszavezethető hibák, hiányosságok, az ajánlatkérő nem képezhet „új” árelemeket, nem pótolhat ajánlattételi hiányosságokat, nem javíthat hibás számítási módokat. Továbbá az ajánlatkérő nem köteles átszámolni a teljes ajánlatot, javítási kötelezettsége kizárólag az értékelésre kiható számítási hibák javítására terjed ki. Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhetett úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok értékelését követően végzi el. [Kbt. 81. § (4).] ⮚ A jelen eljárásban alkalmazásra kerül / nem kerül alkalmazásra. Az ajánlatkérő – az EKR rendszeren keresztül – az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről – az EKR rendszeren keresztül – a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely Kbt. 76. § szerint önállóan értékelésre kerül (Kbt. 72. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő a vizsgálat, és az ajánlat e tekintetben történő értékelése során a Kbt. 72. § (2)-(7) bekezdés szerint jár el. Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. (az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (X.30.) Kormányrendelet 25. §) A fentiekben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását Ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, akkor is a Kbt. 72. § (1)-(6) bekezdés kerül megfelelően alkalmazásra. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

Számszaki hiba kezelése. Ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatban a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell (Kbt. 71. § (11) bekezdés). A közbeszerzési (Döntőbizottsági) gyakorlat alapján azonban ebben a körben kizárólag azok a hibák kerülhetnek javításra, amelyek hibás matematikai műveletekből (összeadási, szorzási hibák) erednek, és nyilvánvalóan szembeötlők. Nem kerülhetnek javításra e körben a kiírással ellentétes, vagy hiányos árképzésre visszavezethető hibák, hiányosságok, az ajánlatkérő nem képezhet „új” árelemeket, nem pótolhat ajánlattételi hiányosságokat, nem javíthat hibás számítási módokat. Továbbá az ajánlatkérő nem köteles átszámolni a teljes ajánlatot, javítási kötelezettsége kizárólag az értékelésre kiható a nyilvánvaló, szembeötlő számítási hibák javítására terjed ki. Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhetett úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatok értékelését követően végzi el. [Kbt. 81. § (4).] ⮚ A jelen eljárásban alkalmazásra kerül / nem kerül alkalmazásra. Az ajánlatkérő a bírálat során – előző bekezdés szerinti előzetes döntésének megfelelően, ha vizsgálatot az értékelést megelőzően végzi – az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni kívánt szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely Kbt. 76. § szerint önállóan értékelésre kerül (Kbt. 72. § (1) bekezdés). Az ajánlatkérő a vizsgálat, és az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlat e tekintetben történő értékelése során a Kbt. 72. § (2)-(7) bekezdés szerint jár el. Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. (az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (X.30.) Kormányrendelet 25. §) A fentiekben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását Ha az ajánlattételi határidőre benyújtandó ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, akkor is a Kbt. 72. § (1)-(6) bekezdés kerül megfelelően alkalmazásra. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelőenmegfelelően az adott ajánlati ár/költség realitását, illetve, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.