Tőkeáttétel mintaszakaszok

Tőkeáttétel. Az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem:  a nettó kockázati kitettségeket a 78/2014 (III.14.) Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét,  a nettó kockázati kitettségeket a 78/2014 (III.14.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének nyolcszorosát. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alap az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.
Tőkeáttétel. Az Alap származtatott befektetési alap, ezért tőkeáttételt speciális befektetési szabályok figyelembevételével vehet fel. Az Alap jogszabályban meghatározott szorzószámokkal korrigált értéken számított nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének kétszeresét. Az Alap korrekció nélkül számított nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének nyolcszorosát. Az Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat így az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét, valamint a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza.
Tőkeáttétel. Az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alap az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.
Tőkeáttétel. Az Alap származtatott befektetési alap, ezért tőkeáttételt speciális befektetési szabályok – 78/2014. (III.14.) Kormányrendelet 22.-és 23. §. –ban rögzítettek – figyelembevételével vehet fel. Az Alap a megengedett eszközkategóriákban meglévő kitettségeit részben származtatott pénzügyi eszközökön keresztül vállalja fel úgy, hogy az Alap teljes nettó kockázati kitettsége az alábbi táblázatban meghatározott szorzószámok alkalmazásával nem haladja meg az Alap nettó eszközértékének kétszeresét, a szorzószámok alkalmazása nélkül pedig az Alap nettó eszközértékének nyolcszorosát. Az Alap teljes nettó kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. A származtatott alap nettó pozíciójának számításához alkalmazott szorzók A nettó pozíciót képező pénzeszköz, pénzügyi eszköz Szorzószám
Tőkeáttétel. Az Alap teljes nettó kockázati kitettségének maximális mértéke a befektetési politika szerint maximum az Alap vagyonának 200%-a lehet. A Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat ideértve Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét, valamint a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza.
Tőkeáttétel. Az Alap származtatott befektetési alap, ezért tőkeáttételt speciális befektetési szabályok figyelembevételével vehet fel. Az Alap jogszabályban meghatározott szorzószámokkal korrigált értéken számított nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének kétszeresét. Az Alap korrekció nélkül számított nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének nyolcszorosát.
Tőkeáttétel. A CFD -k nagyfokú kockázatot hordoznak. A CFD kereskedés során elérhető tőkeáttétel azt jelenti, hogy csak egy kis letét elhelyezése szükséges a velünk történő kereskedés megkezdéséhez, bár ez a kis betét nagy veszteségeket vagy nagy nyereséget eredményezhet. A magas tőkeáttétellel végrehajtott ügyletek jelentős értékváltozásoknak vannak kitéve a CFD árának alapjául szolgáló mögöttes eszköz vagy dolog viszonylag kis változásai miatt.
Tőkeáttétel. A KELER tőkeáttételi mutatója 14,82% a CRR 499. cikk (3) bekezdése és a CRR 499. cikk (1) bekezdése alapján az átmeneti rendelkezések figyelembe vételével számítva. Teljes kitettség 140 148 493 302 Alapvető tőke 20 766 638 851 A tőkeáttételi mutató változására az alapvető tőke, valamint a kockázattal súlyozott eszközök értékének (kitettségek) megváltozása van hatással. A KELER tőkeáttételi mutatója nem változott számottevően 2015 során.
Tőkeáttétel. Az Alap teljes nettó kockázati kitettségének maximális mértéke a befektetési politika szerint maximum az Alap vagyonának 200%-a lehet.

Related to Tőkeáttétel

  • Szünetelés A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

  • Szavatosság 1. A megrendelt termékek hibája esetén a Vevő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Szolgáltatóval szemben. A kellékszavatossági igénye érvényesítése során a Vevő kérheti a hibás termék kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha a kijavítás vagy kicserélés lehetetlen, vagy a Szolgáltató számára aránytalan többletköltséggel járna. Ha Vevő a kijavítást, vagy a kicserélést nem kérte, illetve kérhette, arányos árleszállítást igényelhet, a terméket a Szolgáltató költségére kijavíthatja, illetve kijavíttathatja, vagy elállhat a szerződéstől, ha a kijavítást vagy kicserélést a Szolgáltató nem vállalta, nem tudta elvégezni, vagy ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlás érdemi bizonyítása a Vevő kötelessége. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A Vevő a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban viselnie kell, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a Szolgáltató adott okot. A vevő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de legkésőbb a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölni. A szerződés teljesítésétől számított 2 éves elévülési határidőn túl szavatossági igényét már nem érvényesítheti. A teljesítéstől számított 6 hónapon belül kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén, továbbá a számla, vagy annak másolata felmutatásán/megküldésén túl nincs egyéb feltétele. A teljesítéstől számított 6 hónap leteltét követően azonban már a Vevő köteles bizonyítani, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. 2. Kellékszavatosság helyett a Vevő a gyártóval vagy forgalmazóval szemben termékszavatossági igényt is érvényesíthet. Termékszavatosság esetén a Vevő kizárólag a hibás termék kicserélését (kijavítását) igényelheti. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban foglalt tulajdonságokkal. A termék hibáját ebben az esetben a Vevőnek kell bizonyítania. A termékszavatossági igény a forgalomba hozataltól számított 2 éven belül érvényesíthető. A gyártó/forgalmazó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége körén belül gyártotta, illetve hozta forgalomba; vagy a hiba a tudomány és technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető; vagy a termék hibája jogszabály, illetve kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak/forgalmazónak elegendő egy okot bizonyítania. Kellékszavatossági és termékszavatossági igény egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető.

  • A kockázatviselésből kizárt események bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;

  • Kellékszavatosság Ön a Szolgáltató hibás teljesítése esetén a Szolgáltatóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet. Fogyasztói szerződés esetén Ön az átvétel időpontjától számított 2 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit, azokért a termékhibákért, amelyek a termék átadása időpontjában már léteztek. Két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait Ön érvényesíteni már nem tudja. Nem fogyasztóval kötött szerződés esetén a jogosult az átvétel időpontjától számított 1 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. Ön – választása szerint – kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a Szolgáltató számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést Ön nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát a Szolgáltató költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Ön a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban köteles viselni, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a Szolgáltató adott okot. Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni a Szolgáltatóval. Ön közvetlenül a Szolgáltatóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét. A szerződés teljesítésétől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket a Szolgáltatótól vásárolta (számla vagy a számla másolatának bemutatásával). Ilyen esetben a Szolgáltató csak akkor mentesül a szavatosság alól, ha ezt a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája az Ön részére történő átadást követően keletkezett. Amennyiben a Szolgáltató bizonyítani tudja, hogy a hiba oka Önnek felróható okból keletkezett, nem köteles Ön által támasztott szavatossági igénynek helyt adni. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ha Ön a szavatossági igényét a terméktől - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a termék egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

  • Jótállás, szavatosság 11.1 E-Töltő(k) 11.1.1 Az E-töltőkre E.ON a Szerződésben foglalt jótállást vállal. E.ON tájékoztatja a Megrendelőt, hogy a jótállás érvényesíthetőségének feltétele lehet, hogy a gyártóval szerződött szervízpartner/ek végezzék az E-Töltő szakszerű beüzemelését, karbantartását, valamint üzemeltetését. A jótállás megszűnését eredményezheti a szakszerűtlen beavatkozás. Erről részletesen a gyártói tájékoztató tartalmazhat információkat. E.ON az E-Töltő gyártójával szembeni jótállás érvényesítésében közvetítői szerepet vállal, azonban a jótállási körbe nem eső hibák esetén a felmerülő költségeket Megrendelő köteles megfizetni. 11.1.2 A jótállás hatályát veszti, ha a Megrendelő az E-töltőt az E.ON engedélye nélkül megbontotta, vagy a Megrendelőtől elvárható gondosságot és hibamegelőző lépéseket nem teljesítette, valamint, ha az E.ON vagy harmadik személy bizonyítja, hogy a hiba rendellenes használat, átalakítás, szakszerűtlen kezelés, helytelen tárolás, elemi kár, vis maior, élőlények által vagy más eszköz, berendezés meghibásodása által okozott kár vagy harmadik személy tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben, egyéb, vásárlás után keletkezett okból következett be. 11.1.3 Az E.ON viseli a Megrendelő E-Töltő vonatkozásában jótállási igénye érvényesítésével kapcsolatban felmerült minden igazolt költségét (távoli diagnosztika, leszerelés, gyártóhoz való eljuttatás szállítási költsége, diagnosztika és javítás, töltő Megrendelőhöz szállítási költsége, töltő visszaszerelése), ha érvényes volt a jótállás, és jogszerű volt a jótállási igény. Amennyiben a jótállási igény nem volt jogszerű, E.ON jogosult a Megrendelő igénye kapcsán felmerült költségeit Megrendelő részére kiszámlázni, Megrendelő pedig köteles azt megfizetni E.ON részére. Ez a kitétel az utólag megállapított esetekre is vonatkozik. 11.1.4 A jótállási körbe eső kijavított vagy kicserélt alkatrészre a jótállási időszak újból kezdődik. 11.1.5 Megrendelő jótállási igényét hivatalosan az xxxxxxxxxx@xxx.xx postafiókra küldött írásbeli értesítéssel jelezheti E.ON felé. 11.2 E-Töltő(k)höz kapcsolódó szolgáltatások 11.2.1 E.ON Vállalkozási tevékenységekre a teljesítést követő 1 év szavatosságot vállal. 11.2.2 Megrendelő szavatossági vagy jótállási igényét hivatalosan az xxxxxxxxxx@xxx.xx postafiókra küldött írásbeli értesítéssel jelezheti E.ON felé. 11.3 Jótállási körbe tartozó munkák felmerülése esetén Megrendelő írásban értesíti E.ON-t, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb Megrendelő írásbeli jelzését követő 30 naptári napon belül a helyszíni szemlét digitálisan vagy személyesen elvégezni, majd azt követő 30 napon belül - amennyiben Vállalkozó a hibát garanciális hibának minősíti - saját költségén elvégezni.

  • Mellékletek A jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi:

  • Irányadó jog A Biztosító által értékesített biztosítási szerződések joga, a magyar jog. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

  • Termékszavatosság Termékszavatosság kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén merülhet fel. Ez esetben a fogyasztónak minősülő a Vásárló – választása szerint – a 4.1. pontban meghatározott jogát vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet. Termékszavatossági igényként a Vásárló kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti. A termék akkor minősül hibásnak, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Termékszavatossági igényét a Vásárló a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két (2) éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti. A Vásárló a termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a Vásárlónak kell bizonyítania. A gyártó kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: • a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy • a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy • a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igény egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthető. Termékszavatossági igény eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a Vásárló a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • Fogalmak A jelen szerződési feltételek alkalmazásában:

  • Szavatosság, jótállás A Vállalkozót a szerződésszerű teljesítéséért a Ptk. és a jelen Szerződés szerinti jog- és kellékszavatosság terheli. A Vállalkozó a szavatossági kötelezettségeinek köteles az erre történő felszólítás átvételét követő 10 (tíz) napon belül eleget tenni. A Vállalkozó a Tervek megfelelőségéért, azaz a Tervek hibamentességért a Ptk. és a jelen Szerződés szerinti jog-és kellékszavatossággal tartozik. A szerződésszegésből fakadó jogok a Tervek hibája miatt mindaddig érvényesíthetők, amíg a Tervek alapján kivitelezett szolgáltatás (építmény) tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók. A Vállalkozó az esetleges hibákért akkor is felelősséggel tartozik, ha a Megrendelő a hibás Terveket vagy dokumentumokat, illetve az adott szolgáltatás teljesítését korábban elfogadta vagy jóváhagyta. A Vállalkozó jótállást vállal a Szerződésben foglalt munkák és szolgáltatások szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért. A Felek megállapodnak, hogy a jótállási időszak az adott Terv átadásától számít és a Ptk. 6:251.§ (3) bekezdése szerinti határidő végéig tart. A jótállás kiterjed különösen: arra, hogy a Vállalkozó által átadott Tervek és dokumentumok minősége a Szerződés, az alkalmazandó jogszabályok és szabványok előírásainak megfelel, és a szerződéses cél elérését maradéktalanul biztosítja, arra, hogy az engedély kiadása érdekében a Vállalkozó által készített vagy beszerzett valamennyi Terv és dokumentum alkalmas arra, hogy azok alapján az illetékes hatóság az engedélyt kiadja, a Vállalkozó által készített vagy beszerzett valamennyi Terv és dokumentum alkalmas arra, hogy azok alapján a Megrendelő a kivitelezési (köz)beszerzési eljárást megindítsa, valamint arra, hogy a Terveknek nincsen olyan hibája, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozhatja. A jótállás alapján a Vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítését – a Megrendelő írásbeli felhatalmazása alapján – harmadik személy is jogosult közvetlenül a Vállalkozótól követelni, amely esetben a Vállalkozó a jótállás keretében végzendő szolgáltatásait e harmadik személy részére köteles nyújtani. A jótállási kötelezettség keretében a Vállalkozó a Megrendelő vagy az általa felhatalmazott harmadik személy első, a jótállási időszak alatt bejelentett, írásbeli felszólítására köteles a Tervek hibájának kijavítását megkezdeni, és azt a felszólításban megjelölt – műszakilag ésszerű, de legfeljebb 10 (tíz) napos – határidőre elvégezni. A Vállalkozó a jótállás keretében köteles elvégezni mindazokat a módosításokat is, amelyeket jogszabály vagy hatóság ír elő. A Vállalkozó a jótállás keretében a jelen fejezet szerinti szolgáltatásokat külön díjazás nélkül nyújtja, azaz nem számít fel díjat, függetlenül az igénybe vett alkalmak számától, illetve az igénybevételi időszak hosszától. A jótállási igény érvényesítésére jogosult a Vállalkozó által vállalt jótállás alapján fennálló szavatossági jogok érvényesítésének jogszabályban meghatározott sorrendjétől eltérhet, azzal, hogy elállási jogával kizárólag az egyéb szavatossági jogainak gyakorlását követően élhet. Amennyiben a Vállalkozó a jótállás keretében teljesítendő kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, úgy a jótállási igény érvényesítésére jogosult az adott feladatot a Vállalkozó kockázatára és költségére mással jogosult elvégeztetni.