TRENDEK. 8.1. A Kibocsátó nyilatkozata a Kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások nem létéről
TRENDEK. A Kibocsátó kilátásai szempontjából nem következtek be jelentős hátrányos változások a legutóbbi ellenőrzött pénzügyi beszámoló közzététele óta.
TRENDEK. A Masterplast fő tevékenységét alkotó szigetelő- és más építőanyagok gyártását és értékesítését jelentős mértékben befolyásolja a külső gazdasági, iparági környezet alakulása. Az építőanyagok és kiegészítő termékek forgalma elsősorban az új épületek piacához köthető, míg a szigetelőanyagok (elsősorban hőszigetelés) forgalma mind az új építésű ingatlanok, mind pedig a felújítási piachoz kapcsolódik. Az orosz-ukrán háború felerősíti a már korábban elindult ellátási nehézségeket és áremelkedéseket, az elmélyülő energiaválság gyors ütemben formálja át a piaci működés feltételeit és a piaci preferenciákat is. Ezek a hatások egyelőre több piacon is az előrehozott vásárlások által serkentőleg hatottak az iparági keresletre a tárgynegyedévben is. Az építőipart és a szigetelési piacot erősítik az energiahatékonysági és klímavédelmi célok, illetve ezek érdekében nyújtott állami támogatások és programok. Az EU orosz–ukrán háborúra válaszul született REPowerEU programja – aminek célja, hogy segítse az EU függetlenedését az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.3 A piacok szempontjából legnagyobb súlyú Magyarországon a rendelkezésre álló statisztikai adatok 4 szerint 2022 első hónapjaiban növekedett az építőipari termelés és a megkötött új szerződések száma is az előző év azonos időszakához képest. A kibontakozó gazdasági krízishelyzet ellenére kedvező iparági tendenciák érvényesültek a félév során az építőiparban: a kormányzati támogatásoknak (családtámogatási otthonteremtő program, kisgyermekeket nevelő családokat megillető otthonfelújítási támogatás, és a Magyar Nemzeti Bank által Zöld otthon program keretében nyújtott kedvezményes hitelek) továbbra is serkentik a lakossági beruházásokat. Az állam az elszabaduló energiaárak hatását hatósági áras szabályozással próbálja mérsékelni, fokozatossá tenni a lakosság számára. Romániában a makrogazdasági hatások következtében az építőipari termelés csökkenő tendenciát mutat, az energiahordozók és elsődleges alapanyagok áremelkedésének hatásaként jelentősen megdráguló építőanyagok visszavetik a munkálatok volumenét. Szerbiában a rendelkezésre álló adatok alapján 2022-ben növekedett a GDP. A kiadott építési engedélyek száma ugyan emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban az építőipari termelés reálértéken csökkentést mutatott. Az infláció negatívan befolyásolja a munkálatok volumenét. A szerb állam is különféle intézkedésekkel - a villamosenergia-ár növekedésének korlátozásával, olajszármazékok árának korrekciójával...
TRENDEK. A Kibocsátó kilátásai szempontjából nem következtek be jelentős hátrányos változások a 2009. december 31-ére vonatkozó pénzügyi beszámoló közzététele óta. 2009-ben a gazdaságilag fejlett térségek teljesítménye csökkent. Az Európai Unió egészében a bruttó hazai termék több mint 4%-kal elmaradt az előző évitől. A hazai gazdaság visszaesése ennél nagyobb, az előzetes adatok szerint 6%-ot meghaladó volt. A termelő ágazatok közül a legnagyobb, 18%-os csökkenés az ipart jellemezte, elsősorban az exportértékesítés visszaesése miatt. A külkereskedelemben a behozatal a kivitelnél is nagyobb mértékben csökkent, ennek nyomán nagy összegű, 4,6 milliárd euró áruforgalmi aktívum keletkezett. A foglalkoztatottak száma 2,5%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 10,1%-ra emelkedett, a keresetek reálértéke – 4,2%-os infláció mellett – 2,4%-kal alacsonyabb volt a 2008. évinél. A kiskereskedelmi forgalom 5,4%-kal csökkent. A világgazdasági válság hatására a globális GDP volumene 2008-ban a megelőző évieknél több mint 2 százalékponttal kisebb ütemben, 3%-kal bővült, 2009-ben pedig 0,8%-kal csökkent. A fejlett gazdaságok esetében 2009-ben 3,2%-os GDP-csökkenés, a fejlődő és felzárkózó országokban ugyanakkor továbbra is növekedés (2,1%) volt tapasztalható. Magyarország közvetlen nemzetközi környezetének, az Európai Unió (EU–27) tagországainak együttes gazdasági teljesítménye 2009-ben 4,1%-kal esett vissza. A legnagyobb csökkenés a második negyedévben következett be (5,0%), az év utolsó három hónapjában – nagyrészt a viszonyítás alapjául szolgáló alacsony bázisra visszavezethetően – ennél kisebb, 2,3%-os mérséklődés volt megfigyelhető. A megelőző negyedévhez viszonyított indexek az év második felében már a gazdasági teljesítmény bővülését jelzik, bár annak mértéke egyelőre igen szerény (a harmadik negyedévben 0,3%-os, az utolsóban pedig 0,1%-os). Lengyelország kivételével valamennyi tagállamban csökkent a GDP volumene, a nagy tagállamok közül a visszaesés mértéke Franciaországban 2,2%-os volt, Nagy-Britanniában, Németországban és a már 2008- ban is visszaeséssel jellemezhető Olaszországban pedig 4,7–5,0% közötti. A külső dekonjunktúra enyhülése hazánk gazdasági teljesítményében is érzékelhető, ugyanakkor a válság reálgazdasági hatásai elnyújtottabbnak mutatkoznak. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy Magyarországot a gazdasági válság a belső egyensúlyjavítás időszakában érte, s a nemzetközi konjunktúrától nagymértékben függő magyar gazdaságban az enyhülés jelei némi fáziskéséss...
TRENDEK. Jelen fejezetben szereplő adatok és értékelések a KSH, DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda, az Eston International, Városkutatás Kft. elemzésein, a prognózisok az Eston International előrejelzésein alapulnak.
TRENDEK. III.7.1. Nyilatkozat a legutóbbi ellenőrzött pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett változásokról A Kibocsátó helyzetében a legutóbbi, azaz 2013. pénzügyi évre vonatkozó, a számviteli törvény szerint elkészített és auditált éves beszámoló elkészítését követően nem következett be a Kibocsátó szempontjából jelentős, hátrányos változás.