Viharkárok vihar
a) a legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.
Viharkárok. 01. A vihar a jelen szerződés szempontjából olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec. sebességet.
02. Viharkárként megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak utóhatása által közvetlenül, vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszer helyzetváltozást okozott és emiatt a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.
03. A vihar biztosítási fedezete nem vonatkozik a biztosított vagyontárgyak közül:
a) a szabadban tárolt készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, hatósági előírások szabadban történő tárolásra - szabályozva annak módját -adnak lehetőséget. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, ill. fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azokat előírásszerűen acélhuzallal vagy műanyag szalaggal nem rögzítették, esetleg le nem horgonyzott garmadákban tárolták,
b) a szabadban lévő állatokra kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell végrehajtani és az elhullott, ill. kényszervágott állatok darabszám szerint azonosíthatók.
04. Viharkárként a biztosító nem téríti a kárt, ha az
a) közlekedő járműben,
b) vízen úszó vízi járművekben, vontatmányokban és kikötői létesítményekben,
c) le nem horgonyzott légi járművekben,
d) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),
e) épületek, építmények -beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is-üvegezésben, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,
f) földterületekben, telkekben, lábon álló növényi kultúrákban, szabad tárolt terményekben, termésekben-, továbbá
g) az állatok vihar hatására történő meghűlése, vagy a vihar által előidézett vízbefulladása folytán keletkezett.
05. A biztosítás nem téríti azokat a károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldöntése, lesodrása, leszakítása folytán előálló törés- vagy egyéb károsodásként következik be.
06. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten-, kiszakított nyílászáron-, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
Viharkárok. 2.2.1.3.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.
2.2.1.3.2. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort, a vihar következtében kidőlt tárgyak utóha- tása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzet-változást okozott, és emi- att kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít. A viharkár a vihar fentiek szerint bekövetkező jelenségei- nek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontár- gyakban.
2.2.1.3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) a szabadban elhelyezett biztosított készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű hasz- nálat a szabadban való elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, va- lamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyveszély- érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették;
Viharkárok. 2.2.1.3.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.
2.2.1.3.2. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort, a vihar következtében kidőlt tárgyak utóha- tása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzet-változást okozott, és emi- att kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.
2.2.1.3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a táro- lási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban való elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyve- szély-érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették,
Viharkárok. 12. A vihar a jelen szerződés szempontjából olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec. sebességet.
13. Viharkárként megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatás, illetve a vihar által sodort tárgyak utóhatása által közvetlenül, vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzetváltozást okozott és emiatt a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.
14. A vihar biztosítási fedezete nem vonatkozik a biztosított vagyontárgyak közül:
a) a szabadban tárolt készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, hatósági előírások szabadban történő tárolásra -szabályozva annak módját -adnak lehetőséget. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, ill. fagyveszélyérzéketlen készletekre, ha azokat előírásszerűen acélhuzallal vagy műanyag szalaggal nem rögzítették, esetleg le nem horgonyzott garmadákban tárolták,
Viharkárok