Értesítési kötelezettség mintaszakaszok

Értesítési kötelezettség. Az ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, ami a Bank ügyféllel szembeni követeléseinek kielégítését hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja. Az értesítési kötelezettség különösen fennáll, ha az ügyfél ellen csőd- vagy felszámolási eljárás vagy végrehajtási eljárás megindítása várható, illetve annak veszélye komolyan fennáll.
Értesítési kötelezettség. Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés- korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték. Az Érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.
Értesítési kötelezettség. Az Ügyfél köteles 15 naptári napon belül írásban értesíteni a Társaságot, ha nem érkezett meg időben valamely általa a Társaságtól várt értesítés, különösen, ha a fizetési megbízás teljesítésére, illetve pénzkövetelés jóváírására vonatkozik. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli. A Társasághoz érkező küldemények érkezési idejére a Társaság nyilvántartása az irányadó. Kivételt képeznek ez alól a kézbesítési bizonyítvánnyal rendelkező (tértivevényes) küldemények, amely esetben a tértivevényen szereplő érkezési időpont az irányadó, továbbá az elektronikus rendszerekben, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül megvalósult iratátvétel, amelyet a rendszer időbélyegzője tanúsít. A Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 30 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. Kivételes esetben a Társaság ezt a határidőt legfeljebb 10 naptári napra rövidítheti, ha erre az értesítésben külön felhívta az Ügyfél figyelmét. A Társaság a szolgáltatások nyújtásánál és a szolgáltatások feltételeinek kialakításánál az Ügyfél személyére tekintettel és érdekeinek figyelembevételével jár el. Az Ügyfél köteles a Társasággal való kapcsolatára vonatkozó információkat bizalmasan kezelni. A jogszabályok, a mindenkor hatályos MNB ajánlások, és az Engedményezési szerződés előírásának megfelelően a az Ügyfél, vagy együttesen a két fél nyilatkozattal köteles értesíteni a Kötelezettet az engedményezésről az engedményezést követő lehető legrövidebb időn belül. Az Ügyfél a fizetési határidő előtt megvásárolt, nem lejárt Követelések esetén az engedményezésről szóló értesítést – ellenkező megállapodás hiányában – a Kötelezett részére kiállított és kiküldött számlatartalomban is megteheti. A lejártan vásárolt Követelések engedményezését követően a Kötelezetteket a Társaság a fizetési felszólító levél formájában értesíti a hátralékáról, valamint annak rendezési formáiról és lehetőségeiről. A fizetési határidő előtt megvett Követelések esetében csak a fizetési határidőt követően hátralékkal rendelkező Kötelezettek kapnak tájékoztatást fizetési emlékeztető, illetve fizetési felszólító levél formájában. A Kötelezett a levélben megadott elérhetőségeken további információk szükségessége esetén felkeresheti a Társaságot. A Társaság jogosult – az Ügyfél hozzájárulása nélkül – az Ügyfelekkel kötött szerződések alapján fennálló Követelései...
Értesítési kötelezettség. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
Értesítési kötelezettség. 7.1. Az Adatfeldolgozó azonnal értesíti az Adatkezelőt a következőkről: ● ellenkező értelmű tilalom – például egy bűncselekménynek a bűnüldözési szervek általi felderítése bizalmasságának érdekében fennálló büntetőjogi tilalom – hiányában állami szervek részéről (ideértve bíróságtól, hatóságtól, bűnüldöző szervektől) érkezett, jogilag kötelező erejű felhívása a személyes adatok közlésére, amennyiben a felhívás alapján nem köteles az Adatfeldolgozó a titoktartásra; ● közvetlenül az Érintettek részéről az Adatfeldolgozóhoz érkezett kérés, érdeklődés, anélkül, hogy erre válaszolna, kivéve, ha erre felhatalmazást kapott.
Értesítési kötelezettség. A Szállító haladéktalanul értesíti a Megrendelőt minden olyan bekövetkezett vagy várható akadályról, mely hátráltatja a szállítást vagy a Megrendelő által előírt egyéb követelmény teljesítését.
Értesítési kötelezettség. 8.1. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a saját vagy az alvállalkozói teljesítések vonatkozásában a minőséget, a szerződés szerinti előrehaladást, a határidők betartását gátolja, illetve veszélyezteti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a késedelem okát és annak várható időtartamát.
Értesítési kötelezettség. A Felek egyéb jogainak és kötelezettségeinek érintése nélkül, amennyiben bármely Félnek tudomására jut, hogy bármilyen okból nem képes vagy nem lesz képes szállítani, illetve vételezni részben vagy egészben a Vételezési terv, vagy az érvényes Heti Szállítási Nominálás, vagy az érvényes Nominálás szerinti Földgázmennyiséget, köteles haladéktalanul, az esetlegesen szükséges egyéb dokumentumok megküldésével együtt értesíteni erről a másik Xxxxx. Az értesítésnek tartalmaznia kell az indoklást, és annak a Földgázmennyiségnek a meghatározását, amelyet az érintett Fél képes, vagy képes lesz szállítani, illetve vételezni.

Related to Értesítési kötelezettség

  • Díjfizetési kötelezettség (1) A biztosítási szerződés alapján a biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.

  • Kármegelőzési kötelezettség 7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepí- tésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előíráso- kat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felis- mert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kárme- gelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint a biztosító által kérhető, a biztosított által benyújtott dokumentumok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Tájékoztatási kötelezettség Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

  • Kárenyhítési kötelezettség 7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Közlési kötelezettség A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki.

  • Kárbejelentési kötelezettség A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, balesetbiz- tosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegállomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy sze- mélyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kár- bejelentés tartalmának ellenőrzését. − Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. − A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első be- kezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmény kideríthetetlenné válik. – A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyon- tárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az kárenyhí- téshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. – Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munka- napon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intéz- kedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azon- ban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni. – A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerű- ségének bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.

  • Változásbejelentési kötelezettség A szerződő,a biztosított és a díjfizető személy köteles a szer- ződés fennállása alatt írásban bejelenteni a szerződés tarta- ma alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhető- ségekben és a személyi adatokban (a szerződő és biztosított nevében, állandó lakcímében, levelezési címében, elektronikus kommunikáció esetén az e-mail címében) bekövetkezett válto- zást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén: e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, fax: 00 0 000 0000, postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260. A változásbejelentési kötelezettség vonatkozásában lénye- ges körülménynek minősül a biztosított foglalkozása, sport- tevékenysége vagy egyéb veszélyes tevékenysége, külföldre költözése vagy ezen körülmények változása, továbbá a tele- fonszám, a szerződésen nyilvántartott bankszámlaszám, ill. a díjfizető módosulása. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, valamint telefonszámra mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan telje- síthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra vagy a bankszámlaszámra vonat- kozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz. A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet, a biztosítottat és a díjfizető személyt; egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és bejelentésre köteles lett volna.

  • Közlési és változásbejelentési kötelezettség (1) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlaton a szerződő féltől és a biztosítottól a valóságnak megfelelő adatközlést vár, és a valóságnak megfelelő adatközlés a kockázat elvállalását és feltételeit vagy a biztosítási ajánlat elutasítását befolyásolja.