Összefoglalva. A jelen Módosítás célja, hogy a DKÜ rendelet módosításában megjelenő Kormányzati szándéknak megfelelve, Beszerző a szoftverlicenc-gazdálkodási feladatok, mint közfeladat ellátása érdekében a jelen Módosítással szükségszerűen szabályozza a Keretmegállapodás egyedi beszerzéseket érintő vonatkozó rendelkezéseit azon beszerzési eljárások esetében, amelyek a jelen Módosítás hatályba lépését követően indulnak meg.
Összefoglalva. Az 1997-ben módosított szövegű szerződés (amelynek esetleges 1999. szeptember 1. utáni módosításáról az eljáró tanácsnak nincs adata) 5. pontját a hatályos Szjt. alapján értelmezve az eljáró tanács megállapítja, hogy a felek abban csak a szoftverre vonatkozó felhasználási jogról rendelkeztek, ez a kikötés, valamint a vagyoni jogokra vonatkozó 6. pontban tett utalás, mint az Szjt. 30. § (6) bek. szerinti eltérő megállapodás azt eredményezi, hogy a szerződés 5. pontja alapján a szoftverekre vonatkozóan a főszabálytól eltérően a munkáltató „csak” felhasználási jogot szerzett. Ennek alapján jogszerűen kötött a munkaszerződés 6. pontja szerint felhasználási szerződést (azaz tartalma szerint helyesen minősítve: szoftver vagyoni jogának átruházására vonatkozó szerződést) a munkáltató és a munkavállaló, amely alapján jogszerűen került kifizetésre a vagyoni jog ellenértékeként szerzői jogdíj. A megbízó által példaként csatolt dokumentumok elegendőek-e a felhasználási szerződésekben megnevezett szoftvereken elvégzett fejlesztések leírására? Az eljáró tanács rendelkezésére bocsátott iratanyagban használati utasítás jellegű felhasználói dokumentáció található. A dokumentáció egyrészről a szoftver működtetése során megjeleníthető képernyők grafikus bemutatásából és az azokhoz fűzött magyarázatokból, valamint a szoftver alkalmazására vonatkozó folyó szövegű leírásból áll, kiterjed az egyes parancsok és utasítások, illetve a más szoftverrel történő interoperábilis működtetés részletes leírására. Nem világos azonban, hogy az átadott dokumentáció egy teljes szoftver leírása, vagy csak a szoftveren végzett, a kérdésben jelzett utólagos fejlesztések eredményeként elkészült programrészek, funkciók leírása. Ez utóbbi esetben az eljáró tanács azt kellően részletesnek ítéli ahhoz, hogy abból a fejlesztések lényege kitűnjön. Amennyiben hasonló leírás készült minden fejlesztés esetében, elégségesnek tekinthető a fejlesztések dokumentációja. Amennyiben az átadott leírás a teljes szoftver leírása, arra a kérdésre, hogy a dokumentáció önmagában elégségesen írja-e le az eredeti szoftververzióhoz képest történt utólagos fejlesztéseket, csak abban az esetben lehetne választ adni, ha az eredeti programverziók dokumentációja is rendelkezésre állna. A BH1993. 545. sz. döntés alapján a számítógépi programfejlesztő folyamat egyes elkülöníthető szakaszai is létrehozhatnak olyan önálló alkotásokat, amelyek külön szerzői jogi oltalomban részesülhetnek. Van-e jelentősége a megbízó gazdasági társ...
Összefoglalva. A tíz évre szóló előrejelzési becslésből visszaszámított évi 28-29 ezres diplomás munkaerő kereslettel szemben a 2005-ös évben 52 376 újonnan belépő diplomás munkaerő kínálat jelent meg a munkaerőpiacon. Ebből 6500 fő szolgálhatta a foglalkoztatási szakmaszerkezet képzettségi szintjének emelkedését. Így, hozzávetőleg – ha a felsőfokú képzési kibocsátás évi mennyisége nem változik, akkor évente, mintegy 20- 25 ezer diplomás kibocsátással szemben nem jelenik meg kereslet. Ezt a mennyiséget mérsékelheti a túlkínálatra válaszoló foglalkoztatási stratégia, elsősorban a piaci szférában, de ez minden bizonnyal együtt jár a középszintű képzettséggel végzett csoportok iránti csökkenő kereslettel, a munkakörök dekvalifikációjával, és nem utolsó sorban a diplomás munkaköri keresetek csökkenésével. A diplomás munkakörök betöltőivel szemben támasztott többlettudás, kiegészítő tudások iránti igényre válaszoló másoddiplomás-, diplomára épülő szakirányú végzettséggel rendelkezők jelenlegi, éves kínálata csak a kereslet 60-65 százalékát éri el. Azaz a frissen pályára lépő pályakezdők iránti globális kereslet alig haladja meg a kínálat 50 százalékát, és a másoddiplomával vagy/és szakirányú végzettséggel illetve nyelvi-, informatikai kiegészítő tudásokkal rendelkezők -tipikusan nem pályakezdők – iránti igény 35-40 százaléka ma még kielégítetlen. Erre az igényre csak a felnőttképzés fokozásával lehet válaszolni. Foglalkoztatási stratégiáik változtatásaival nemcsak a munkaadók képesek a kereslet és kínálat már globális szinten is kimutatható zavarára „válaszolni” például a munkakörök dekvalifikációjával, a középfokú végzettséggel rendelkezők kiszorításával. A képző intézmények kezében is vannak, lehetnek eszközök a gyakorlat és a kiegészítő tudások terén jelentkező hiányok pótlására azzal, ha erősítik (növelik) a képzés és a foglalkoztatók közötti gyakornoki programokat, valamint az egyetemi képzés részévé teszik a jelenlegi diplomára épülő szakirányú képzést. E lehetséges, a foglalkozatók számára mindenképpen kedvező stratégia azonban a legkevésbé sem esik egybe a képző intézmények érdekeivel, hiszen az első diplomás és másoddiplomás illetve szakirányú képzés összetolása, (a gyakornoki rendszer erősítése mellett) összességében csökkentené a képző intézmények kiegészítő: szakirányú -, másoddiplomás-képzés tevékenysége iránti igényt.
Összefoglalva. Az ügyvezetők – vezető tisztségviselők, vezető állású munkaválla- lók – jogviszonyára elsődlegesen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók, munkaviszony esetén ezt kiegészítendően alkalmazandó a Munka Törvénykönyvének a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, amelyek előírják a vezetők részére, hogy az általuk irá- nyított szervezet érdekei elsődlegessége – gazdasági társaság esetén kivéve a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beálltát, mert akkor a hitelezők érdeke elsődlegessége – alapján lássák el feladataikat. -Jogsértő tevékenységükért felelősséggel tartoznak – attól függően természe- tesen, hogy ez az általuk vezetett szervvel vagy külső harmadik személlyel szemben áll fenn -, és fennáll kártérítési felelősségük részben a szerződés megszegésével okozott kár megtérítésének szabályai, részben viszont kí- vülálló harmadik személyekkel szemben a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint. - Nem rendelkeznek munkaidővel, azaz munkarendjük kötetlen, nem illeti meg őket általánosságban a vezetői jogviszony azonnali hatályú meg- szüntetésének lehetősége (kivéve azt az esetet, ha az alkalmazó lehetet- lenné teszi a vezető tisztségviselőnek, hogy feladatkörét jogszerűen gya- korolhassa), esetleges távollétük esetén kötelesek arról gondoskodni, hogy megfelelő helyettes pótolja a vezető eljárását, és titoktartási kötelezettség terheli őket.