Összefoglaló. Az éjszakai vonatok fekvőhelyes- és hálókocsijaiban elektronikus formában bemutatott nemzetközi jegyeket – A4RT (’A4 Rail Ticket), FST (Flexible Size Ticket) és URT (Univeral RailTicket,) azoknak a szállítóknak a vonatain és kocsijaiban fogadják el, akik ezeknek az elfogadásáról megállapodást kötöttek. Mindhárom jegyformátum megjelenési formája az IRS 90918-8 szabványban található. A fehér papírra nyomtatott, vagy képernyőn megjelenített ilyen jegyek ellenőrzését a biztonsági kód teszi lehetővé (Security in Data). A kötelező elemnek számító UIC biztonsági kódok (TLB, SBB or FCB) megjelenési formája az IRS 90918-9 szabványban található.
Összefoglaló. A Pp. 369. § a) pontjában szabályozott, a követelés érvényes létre nem jöttére alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per önálló jogintézmény, a magyar jogrendszer szerves része. Lényege, hogy ha az adós a végrehajtási záradékkal ellátott okiratra alapított követelést jogtalannak tartja, a megindítandó végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben minden vitás kérdést felvethet, így különösen a követelés jogalapját is vitathatja: ilyenkor gyakorlatilag a végrehajtási eljárás megindítását követően, utólagosan bonyolódhat le az a jogvita, amelyre a végrehajtási lap alapjául szolgáló határozatban foglalt követelés esetén a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőzően kerül sor. Az átalakítási koncepció (értelmezés függvényében) a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek részbeni vagy teljes felszámolásához vezethet, amely igen súlyosan érintené az adósok jogérvényesítési és védekezési lehetőségét. Az összefoglaló vélemény is rögzíti, miszerint a jogszabály-módosítási javaslatokat a Kúria az általa „párhuzamos” perindításnak nevezett, érvénytelenség megállapítási és végrehajtás megszüntetési (korlátozási) per egyidejű megindításából fakadó anomáliák orvoslása végett dolgozta ki, amely anomália – mintegy 70 évet követően - a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos perlési hullám okán került úgymond, a joggyakorlat látókörébe. Ebből értelemszerűleg következik, hogy a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok leginkább a devizaalapú kölcsönök adósainak (akik jellemzően fogyasztók) jogérvényesítési lehetőségeire lehetnek kihatással. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőbb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket soron kívül tárgyalandó olyan vagyonjogi perré javasolja átalakítani, ahol az érvénytelenség megállapítása esetén – további jogkövetkezmények alkalmazhatósága híján – kizárólagos jogkövetkezményként végrehajtás megszüntetése (korlátozása) jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor. A módosítási javaslatok adósokra nézve kedvezőtlenebb értelmezése szerint a Kúria a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pereket kvázi felszámolni javasolja azáltal, hogy a végrehajtás megszüntetése kizárólag egyéb, a felek közötti összegszerű elszámolásra is kiterjedő jogkövetkezmény egyidejű alkalmazása mellett lehetne kérhető, ezzel megfosztva az adósokat azon jogérvényesítési lehetőségtől, hogy a követelés érvényes létrejötte hiányában egyidejű elszámolási köte...
Összefoglaló. A.1. A Kibocsátó figyelmezteti a Befektetőket és a Kötvénytulajdonosokat, hogy az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő;
1. az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a Befektetőnek az Alaptájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia;
2. ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Alaptájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes Befektetőnek kell viselnie; továbbá
3. polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az Összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban az Alaptájékoztató más részeivel, vagy ha – az Alaptájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a Befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba. A QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00., Cg.: 00-00-000000, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által bejegyezve, továbbiakban: Kibocsátó) elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását, és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt időről-időre Kötvényeket hozzon nyilvánosan forgalomba, amelynek keretén belül kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 70.000.000.000 (hetven milliárd) forintot. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakba: „Tpt.”) 23. §-a alapján a Kibocsátó a Kibocsátási Program keretében a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a QUAESTOR Értékpapír Zrt-t (székhely: 1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00., a továbbiakban: Forgalmazó) bízta meg. A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: „Felügyelet") kérte fel, amely a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”) szerinti engedélyt 2014. november hó 20. napján adta meg H-KE-III-690/2014. szám alatt. A Tpt. és a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK bizot...
Összefoglaló. Az Összefoglaló az Összevont Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést csak az Összevont Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismertében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére. Ha az Összevont Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Összevont Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőnek okozott kárért, abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Összevont Alaptájékoztató más elemeivel.
Összefoglaló. A Hatósághoz egy 2002. március 5-én kelt levélben (iratszám 02-1733-A) panasz érkezett, amely szerint a Norvég Kutatási Tanács (a továbbiakban: NKT) különböző, a Turborouter számítógépes program fejleszté- séhez kapcsolódó kutatási projektekhez nyújtott állami támogatást. 2006. március 8-án a Hatóság, a norvég hatóságok és a panaszos közötti kiterjedt levelezést követően a Hatóság úgy határozott, hivatalos vizsgálati eljárást indít a panaszban említett projektekkel kapcsolatban. Az NKT négy, a Turborouter számítógépes program fejlesztéséhez kapcsolódó projekthez nyújtott támoga- tást az ipari K+F program támogatási rendszer keretében. A Hatóság más meglévő támogatási rendszerekkel együtt ezt a programot is értékelte, és 1994 decemberében elfogadta a 217/94/COL határozatot, amelyben megfelelő intézkedéseket javasol Norvégiának. A norvég hatóságok elfogadták a megfelelő intézkedéseket. Ennek megfelelően a továbbiakban minden, e rendszer keretében nyújtott támogatásnak összhangban kell lennie a Xxxxxxx által 1994-ben elfogadott, a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásokkal. A rendelkezésére álló információk alapján a Hatóságnak kétségei vannak afelől, hogy az érintett kutatási projektekhez nyújtott támogatás megfelel-e a K+F iránymutatások rendelkezéseinek. Kérdéses a projektek helyes besorolása. Ez különösen igaz a három kísérleti kutatásnak tekintett projektre, amelyek túl közel lehetnek a piachoz ahhoz, hogy támogathatók legyenek. A Hatóságnak kétségei vannak a projekt finanszírozásával kapcsolatban is. Nem világos, hogy a projek- tekben részt vevő vállalatok ténylegesen hozzájárultak-e a projektek kutatási költségeihez, vagy hogy a rendes működési költségeket a kutatási projekt részének tekintették-e. Amennyiben így történt, felül kell vizsgálni a támogatások intenzitását. E tekintetben a Xxxxxxxxxx kétségei vannak afelől, hogy a támogatások kedvezményezettjei nem éltek-e vissza az NKT által nyújtott támogatásokkal. Amennyiben az érintett projekteknek nyújtott támogatás nem tartozik az ipari K+F program hatálya alá, minden egyes projektet egyedileg kell értékelni a támogatások nyújtásának időpontjában érvényes K+F iránymutatások rendelkezései, vagy közvetlenül az EGT-megállapodás szabályai alapján.
Összefoglaló. A jelen összefoglalóban (az „Összefoglaló”) az első oszlop a Bizottság 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (a „Prospektus Rendelet”) XXII. számú melléklete (Az összefoglalóra vonatkozó közzétételi követelmények) szerinti elem-számot, a második oszlop pedig a közzétételi követelményeket tartalmazza úgy, hogy a nem alkalmazható adatok helyén a „nem értelmezhető” megjegyzés kerül feltüntetésre.
Összefoglaló. A belső kontrollrendszerről és a belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 15. § (1) (a továbbiakban: Kormányrendelet) bekezdése, valamint az Áht. 70. § (1) bekezdése szerint a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról az Önkormányzat gondoskodott, illetve a belső ellenőrzés működéséhez szükséges feltételeket biztosították. A belső ellenőrzési feladatokat, valamint a belső ellenőrzési vezető feladatait 2018. évben egy fő belső ellenőr megbízási szerződéssel látta el. A belső ellenőr az ellenőrzést a kormányrendelet, valamint a kézikönyvben leírtak szerint hajtotta végre. Az ellenőrzési témákat kockázatelemzés alapján határozta meg. Az adott területeken végzett ellenőrzésről jelentést, feljegyzést, elemzést készít, valamint szóbeli tájékoztatást ad. Ellenőrzése során elsődleges szempont volt a szabályosság, hatékonyság és a gazdaságosság. A belső ellenőr ellátta az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. Az ellenőrzés során tudomására jutott információt – a legrövidebb időn belül – eljuttatta a vezetőhöz. A Bkr. 24.§ (1) bekezdése értelmében költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkező személy végezhet. A főállású belső ellenőr Győriné Új Mária, regisztrációs száma: 5114472. Győriné Új Mária 2017-ben teljesítette előírt továbbképzési kötelezettségét az ÁBPE- továbbképzése keretében. 2018-ban a belső ellenőr az alábbi feladatokat látta el: • Elkészítette a kockázat elemzéssel megalapozott éves ellenőrzési tervet. • Aktualizálta a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet a jogszabályi változásoknak megfelelően. • Végrehajtotta az ellenőrzési feladatot.
Összefoglaló. A COSME viszontgaranciát a COSME Program (vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az Európai beruházási terv keretében biztosítja. Az ESBA célja, hogy támogassa és elősegítse a termelékeny beruházások finanszírozását és végrehajtását az Európai Unióban, valamint javítsa a forrásokhoz való hozzájárulást. A COSME program fő előnye, hogy – szemben a magyar költségvetési viszontgaranciával – nem minősül európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak. Így azok a vállalkozások is kedvező – a piaci díjnál alacsonyabb – díjon kaphatnak kezességet, amelyek támogatási korlátba ütköznek. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a COSME program végső haszonélvezői a kis- és középvállalkozások legyenek, a vállalkozásoktól kérhető fedezetek mértéke szigorúan korlátozott. Továbbá – a magyar költségvetési viszontgaranciától eltérően – az Alapítvány a COSME viszontgaranciát csak korlátozottan, meghatározott beváltási mértékig érvényesítheti az EIF-nél. A fentiek miatt a COSME viszontgarancia melletti kezesség kockázati szempontból a 85%-os mértékű állami viszontgaranciás és a viszontgarancia nélküli piaci díjazású ügyletek között helyezkedik el. Ezért elsősorban azon vállalkozások számára kívánunk így kezességet nyújtani, amelyek de minimis támogatási kerete kimerült vagy közvetlen exportcélú finanszírozáshoz igénylik a kezességet.
Összefoglaló. Az Európai Utazási Biztosító Zrt. pénzügyi helyzete a 2023-as pénzügyi évben is stabil volt. A 2023-as év kiemelkedő volt mind az utaztatási, mind az utasbiztosítási piacon. Ennek köszönhetően az Európai Utazási Biztosító Zrt. díjbevétele is várakozáson felül növekedett és elérte az 5 milliárd forintot. Az üzletmenet az előző két, Covid-19 pandémia által sújtott év után, visszaállt a járványhelyzet előtti szintre. A díjbevételt tekintve a Társaság működése eddigi legjobb évét zárta. Ugyanakkor a magasabb díjbevétel magasabb kárhányad szinttel is párosult az év folyamán. A portfolióban megfigyelhető az útlemondási biztosítások arányának növekedése. A minimális tőkeszükséglet értéke a pénzügyi év végén 1 553 millió Ft, a Szolvencia II alapján számított szavatolótőke-szükséglet 1 340 millió Ft volt 2023-ban. A szavatolótőke- szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke 2 992 millió Ft volt, amely megegyezik a minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető tőke összegével. Ezek alapján a figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet aránya 223%, a figyelembe vehető szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet aránya 193% volt. A Társaság tőkeellátottsága az előző évhez hasonlóan stabil maradt és továbbra is meghaladja a Magyar Nemzeti Bank által a volatilitási tőkepufferrel kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat. A Társaság osztalékot nem fizetett és tőke bevonására nem volt szükség az év folyamán. A magyar számviteli szabályok szerinti saját tőke az év során 4 086 millió Ft-ra nőtt. A 702 millió Ft-os növekedés megegyezik az adózott eredmény összegével. A Társaság a saját kockázat- és szolvenciaértékelés során az értékeléshez szükséges számításokat a Szolvencia II elvei, illetve a standard formula alapján végzi. A kockázati profilt tekintve a Biztosító szavatolótőke-szükséglete 75%-kal emelkedett az előző évhez képest az üzleti volumenből adódó magasabb nem-életbiztosítási és a magas kamatlábak miatti nagyobb piaci kockázatok következtében. A minimális tőkeszükséglet, melynek mértéke szintén nőtt az év folyamán, továbbra is meghaladja a Társaság szavatolótőke-szükségletet. A szavatolótőke-megfelelés céljából végzett értékelésben nem történt jelentős változás a korábbi időszakokhoz képest. A befektetési tevékenység során fő cél a portfólióhozam maximalizálásának biztosítása megfelelő vállalt kockázat szint és a megfelelő likviditás biztosítása mellett. Az eszközök legnagyobb része továbbra is forintban k...
Összefoglaló a Pannónia Primus Életbiztosításról Termékbemutatónkat azzal a céllal állítottuk össze, hogy átlátható formában összefoglaljuk Önnek a Pannónia Primus Életbiztosítás legfontosabb tulajdonságait. Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek, elsősorban figyelemfelkeltésre szolgál.