Összefoglaló. Az összefoglalók az „Elemek” néven ismert közzétételi kötelezettségekből épülnek fel. Az egyes Elemeket az A-E szakaszok tartalmazzák (A.1 – E.7). A jelen Összefoglaló tartalmazza az összes Elemet, amelyet az összefoglalókban erre az Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan szerepeltetni kell. Mivel egyes Elemekre az Összefoglalónak nem kell kitérnie, az Elemek pontjainak számozási sorrendjéből egyes pontok hiányozhatnak. Adódhatnak olyan Elemek, amelyeket az adott Értékpapír típusra és a Kibocsátóra vonatkozóan az összefoglaló tájékoztatóban szerepeltetni kell, azonban nem áll rendelkezésre ezekre vonatkozó releváns információ. Ilyen esetekben az Összefoglaló az adott Elemre vonatkozó rövid leírást ad, és a „Nem alkalmazandó” megjegyzést tartalmazza. A.1 Bemutatás és figyelmeztetések: A jelen Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő. A befektetőknek az Értékpapírokba történő befektetésre vonatkozó döntésüket minden esetben az Alaptájékoztató egészét mérlegelve kell meghozniuk. Abban az esetben, ha az Alaptájékoztatóban szereplő információkra vonatkozóan bírósági keresetet terjesztenek be, a felperes befektetőnek a jogi eljárás megindítása előtt az adott Tagállam vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján esetleg viselnie kell az Alaptájékoztató lefordításának költségét. Polgári jogi felelősség csak azon személyek vonatkozásában merül fel, akik az Összefoglalót – ideértve annak fordításait is – felhasználták, és csak abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztató más részeinek ellentmondó, vagy az Alaptájékoztató más részeivel együtt olvasva nem adja meg azokat a kulcsfontosságú információkat, amelyek a befektetőket segítik az arra vonatkozó döntés meghozatalában, hogy befektessenek-e az Értékpapírba. A.2 Hozzájárulás(ok) [Amennyiben az Értékpapírokra vonatkozóan olyan nyilvános ajánlatra kerül sor, amelyhez az Alaptájékoztatónak a Prospektus Direktíva szerinti előzetes nyilvánosságra hozatala szükséges („Nem-mentesülő Ajánlat”), a Kibocsátó hozzájárul az Alaptájékoztatónak a pénzügyi közvetítő(k) („Engedélyezett Értékesítő(k)”) általi felhasználásához az ajánlati időszak alatt az alábbi feltételekkel:
Összefoglaló. A Hatósághoz egy 2002. március 5-én kelt levélben (iratszám 02-1733-A) panasz érkezett, amely szerint a Norvég Kutatási Tanács (a továbbiakban: NKT) különböző, a Turborouter számítógépes program fejleszté- séhez kapcsolódó kutatási projektekhez nyújtott állami támogatást. 2006. március 8-án a Hatóság, a norvég hatóságok és a panaszos közötti kiterjedt levelezést követően a Hatóság úgy határozott, hivatalos vizsgálati eljárást indít a panaszban említett projektekkel kapcsolatban. Az NKT négy, a Turborouter számítógépes program fejlesztéséhez kapcsolódó projekthez nyújtott támoga- tást az ipari K+F program támogatási rendszer keretében. A Hatóság más meglévő támogatási rendszerekkel együtt ezt a programot is értékelte, és 1994 decemberében elfogadta a 217/94/COL határozatot, amelyben megfelelő intézkedéseket javasol Norvégiának. A norvég hatóságok elfogadták a megfelelő intézkedéseket. Ennek megfelelően a továbbiakban minden, e rendszer keretében nyújtott támogatásnak összhangban kell lennie a Xxxxxxx által 1994-ben elfogadott, a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásokkal. A rendelkezésére álló információk alapján a Hatóságnak kétségei vannak afelől, hogy az érintett kutatási projektekhez nyújtott támogatás megfelel-e a K+F iránymutatások rendelkezéseinek. Kérdéses a projektek helyes besorolása. Ez különösen igaz a három kísérleti kutatásnak tekintett projektre, amelyek túl közel lehetnek a piachoz ahhoz, hogy támogathatók legyenek. A Hatóságnak kétségei vannak a projekt finanszírozásával kapcsolatban is. Nem világos, hogy a projek- tekben részt vevő vállalatok ténylegesen hozzájárultak-e a projektek kutatási költségeihez, vagy hogy a rendes működési költségeket a kutatási projekt részének tekintették-e. Amennyiben így történt, felül kell vizsgálni a támogatások intenzitását. E tekintetben a Xxxxxxxxxx kétségei vannak afelől, hogy a támogatások kedvezményezettjei nem éltek-e vissza az NKT által nyújtott támogatásokkal. Amennyiben az érintett projekteknek nyújtott támogatás nem tartozik az ipari K+F program hatálya alá, minden egyes projektet egyedileg kell értékelni a támogatások nyújtásának időpontjában érvényes K+F iránymutatások rendelkezései, vagy közvetlenül az EGT-megállapodás szabályai alapján.
Összefoglaló. Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét, hogy jelen Összefoglaló az OTP Xxxx XX. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékozatójának bevezető része. Javasoljuk, hogy az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek megvásárlására vonatkozó döntésüket valamennyi releváns, elérhető információ - köztük elsősorban az Alap Kezelési Szabályzatát is magában foglaló Tájékoztató - ismeretében hozzák meg. A Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 27. § (1) bekezdés c) pont alapján felhívjuk a figyelmet, hogy ha a Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban esetlegesen keresetindításra kerül sor valamely más EU tagállamban, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit. A Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 27. § (1) bekezdés d) pontja alapján az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a Befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. Az Összefoglaló tartalmáért felelős személyek megegyeznek a Tájékoztató egészéért felelősséget vállaló személyekkel. Az Alap neve: OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Az Alap rövid neve: OTP Reál II. Alap Az Alapkezelő neve OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. Az Alapkezelő székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6. Az Alapkezelő cégjegyzékszáma: 00-00-000000 Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója: III/100.008-6/2002. sz. határozat; Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Letétkezelő neve: OTP Bank Nyrt. A Letétkezelő székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16. A Letétkezelő cégjegyzékszáma: 00-00-000000 A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma: 33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998., 2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19. III/41.003-21/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002 A Forgalmazó: Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat Az Alap könyvvizsgálójának neve: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. A könyvvizsgáló székhelye: 1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 84/C. A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma: 00-00-000000 A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló neve: Xxxxxx Xxxxxxx A könyvvizsgálat...
Összefoglaló. 2004. augusztus 2-án az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) információkérést küldött a norvég hatóságoknak az Ofotens og Vesteraalens Dampskibsselskap ASA és a Troms Fylkes Dampskibs- selskap ASA vállalkozásoknak (a továbbiakban: a Hurtigruten vállalatok) tervezett jövőbeli kifizetéssel kapcsolatban. 2006. július 5-én a Hatóság és a norvég hatóságok közötti kiterjedt levelezést követően a Hatóság úgy hatá- rozott, hivatalos vizsgálati eljárást indít a Hurtigruten vállalatoknak nyújtandó kifizetésekkel kapcsolatban. A Hurtigruten vállalatok tengeri személy- és áruszállítási szolgáltatást nyújtanak a Bergen és Kirkenes közötti partszakasz mentén. 2001. január 1-től 2004. december 31-ig e szolgáltatásokat a norvég hatóságok és a Hurtigruten vállalatok közötti, a tengeri szolgáltatások Norvégia partjai mentén történő nyújtásáról szóló megállapodás fedte le. A Hurtigruten-megállapodást a norvég hatóságok 2000 júliusában bejelentették a Hatóságnak, amely azt 2001. december 19-én jóváhagyta. A Hurtigruten által nyújtott szolgáltatás önma- gában részben gazdaságilag életképes, konkrétan a nyári időszakban, míg általánosságban a téli időszakban gazdaságilag életképtelen. A Hatóság 2001 decemberi határozatában úgy ítélte meg, hogy a Hurtigruten- megállapodás keretében nyújtott kompenzáció az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének értelmében engedélyezhető, mivel a szolgáltatás, amit finanszíroz, általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak tekinthető. A Hurtigruten-megállapodás 10. szakaszának záradéka értelmében a megállapodás előfeltételeiben bekövet- kező lényeges változás esetén mindkét fél kérheti a megállapodás újratárgyalását. A Hurtigruten-megálla- podás hatálya a terveknek megfelelően, 2004. december 31-én járt le, és a 2004 júniusi közbeszerzési pályá- zatot követően az új megállapodás 2005. január 1-jén lépett életbe a vállalatokkal. A jelenlegi ügy a Hurtigruten vállalatok számára előirányzott, a 2004. évi norvég állami költségvetés 1330. fejezetének (Særskilte transporttiltak) 70. tételében szereplő kifizetésre vonatkozik, amelynek értelmében a Hurtigruten vállalatoknak a differenciált társadalombiztosítási járulékok norvég rendszerének változásai miatti ellentételezésként maximum 8,5 millió NOK-ot (megközelítőleg 1,1 millió EUR) kívántak nyújtani. A támogatást nem jelentették be a Hatóságnak. A Hurtigruten vállalatoknak nyújtott ellentételezést a megnöve- kedett társadalombiztosítási költségek teljes kompenzálására fizették ki, nem té...
Összefoglaló. A COSME viszontgaranciát a COSME Program (vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az Európai beruházási terv keretében biztosítja. Az ESBA célja, hogy támogassa és elősegítse a termelékeny beruházások finanszírozását és végrehajtását az Európai Unióban, valamint javítsa a forrásokhoz való hozzájárulást. A COSME program fő előnye, hogy – szemben a magyar költségvetési viszontgaranciával – nem minősül európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak. Így azok a vállalkozások is kedvező – a piaci díjnál alacsonyabb – díjon kaphatnak kezességet, amelyek támogatási korlátba ütköznek. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a COSME program végső haszonélvezői a kis- és középvállalkozások legyenek, a vállalkozásoktól kérhető fedezetek mértéke szigorúan korlátozott. Továbbá – a magyar költségvetési viszontgaranciától eltérően – az Alapítvány a COSME viszontgaranciát csak korlátozottan, meghatározott beváltási mértékig érvényesítheti az EIF-nél. A fentiek miatt a COSME viszontgarancia melletti kezesség kockázati szempontból a 85%-os mértékű állami viszontgaranciás és a viszontgarancia nélküli piaci díjazású ügyletek között helyezkedik el. Ezért elsősorban azon vállalkozások számára kívánunk így kezességet nyújtani, amelyek de minimis támogatási kerete kimerült vagy közvetlen exportcélú finanszírozáshoz igénylik a kezességet.
Összefoglaló. A K&H Jelzálogbank Zrt. 2019-2020 évi 200 milliárd forint keretösszegű Jelzáloglevél Programja keretében 45 000 000 000 HUF össznévértékű, névre szóló KHJZB24FJelzáloglevelek forgalomba hozatalának Végleges Feltételeihez
Összefoglaló. A MÁV-START Zrt. (a továbbiakban: Megrendelő) a MÁV Zrt. vasúti személyszállítással foglalkozó leányvállalata. Elsődleges feladata a kötöttpályás tömegközlekedés közszolgáltatói feladatainak ellátása, egy olyan utasközpontú szolgáltató személyszállító vállalatként működve, amely vezető szerepet tölt be az integrált közlekedési rendszerben. A belföldi közszolgáltatói elemek mellett a szolgáltatási paletta üzleti alapú elemeket is tartalmaz, melyekkel kapcsolatban az elvárás az önfinanszírozás arányának növelése, mely kedvezően hat vissza az alapvető közszolgáltatói feladatok paramétereire.
Összefoglaló. A belső kontrollrendszerről és a belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 15. § (1) (a továbbiakban: Kormányrendelet) bekezdése, valamint az Áht. 70. § (1) bekezdése szerint a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról az Önkormányzat gondoskodott, illetve a belső ellenőrzés működéséhez szükséges feltételeket biztosították. A belső ellenőrzési feladatokat, valamint a belső ellenőrzési vezető feladatait 2018. évben egy fő belső ellenőr megbízási szerződéssel látta el. A belső ellenőr az ellenőrzést a kormányrendelet, valamint a kézikönyvben leírtak szerint hajtotta végre. Az ellenőrzési témákat kockázatelemzés alapján határozta meg. Az adott területeken végzett ellenőrzésről jelentést, feljegyzést, elemzést készít, valamint szóbeli tájékoztatást ad. Ellenőrzése során elsődleges szempont volt a szabályosság, hatékonyság és a gazdaságosság. A belső ellenőr ellátta az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. Az ellenőrzés során tudomására jutott információt – a legrövidebb időn belül – eljuttatta a vezetőhöz. A Bkr. 24.§ (1) bekezdése értelmében költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkező személy végezhet. A főállású belső ellenőr Győriné Új Mária, regisztrációs száma: 5114472. Győriné Új Mária 2017-ben teljesítette előírt továbbképzési kötelezettségét az ÁBPE- továbbképzése keretében. 2018-ban a belső ellenőr az alábbi feladatokat látta el: • Elkészítette a kockázat elemzéssel megalapozott éves ellenőrzési tervet. • Aktualizálta a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet a jogszabályi változásoknak megfelelően. • Végrehajtotta az ellenőrzési feladatot.
Összefoglaló. A fedezeti szerződés Ptk. 6:141. §-ában foglalt sza- bályainak alkalmazása során az esetek túlnyomó részé- ben alapul lehet venni a Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikkének gyakorlatát. A jogintézmény főbb szabályait az alábbiak szerint lehet összefoglalni:
Összefoglaló. A jelen összefoglalóban (az „Összefoglaló”) az első oszlop a Bizottság 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (a „Prospektus Rendelet”) XXII. számú melléklete (Az összefoglalóra vonatkozó közzétételi követelmények) szerinti elem-számot, a második oszlop pedig a közzétételi követelményeket tartalmazza úgy, hogy a nem alkalmazható adatok helyén a „nem értelmezhető” megjegyzés kerül feltüntetésre.