Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Genertel e-lakás lakásbiztosítás ügyféltájékoztató és feltételek

Hatályos: 2023. február 1-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 3

2. A biztosítási szerződés létrejötte 8

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 11

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló

és a biztosítási időszak 11

5. A biztosítási szerződés módosítása 11

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 12

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 14

8. A biztosítási összeg / alulbiztosítottság 18

9. Az értékkövetés szabályai 19

10. Önrészesedés 19

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 20

12. Mentesülés 32

13. Általános kizárások 33

14. Egyéb rendelkezések 35

II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK 50

1. Biztosított 50

2. Területi hatály 50

3. Biztosítható vagyontárgyak köre 50

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 54

5. Biztosítási események 54

6. A biztosító szolgáltatása 70

III. KIEGÉSZÍTŐ MAGÁNEMBERI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 74

IV. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS 80

V. KIEGÉSZÍTŐ JOGVÉDELEM BIZTOSÍTÁS 84

VI. S.O.S. LAKÁSFIX KIEGÉSZÍTŐ 93

VII. S.O.S. ELEKTROFIX KIEGÉSZÍTŐ 96

VIII. WEBES VÉDELEM CSOMAG 102

IX. UTAZÁS CSOMAG KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 117

X. GÉPJÁRMŰVEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA 123

XI. LAKÁSBIZTOSÍTÁSI DÍJÁTVÁLLALÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS 124

XII. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK 127

XIII. ZÁRADÉKOK 133

XIV. SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁK 135

GENERTEL E-LAKÁS LAKÁSBIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS FELTÉTELEK‌‌

I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett

1.1. Biztosító

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával

a Genertel Biztosító Zrt-hez fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal fog- lalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételé- ről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek

– biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXX-

VIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási aján- lat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskö- tési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Általános Feltételek a fentieken túl tartalmazzák a létrejött biztosítási szerződésre

vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Általános Feltételekben foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létre- jövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően

– a biztosításra vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szer- ződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Általános Feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1.1.1. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság. Társaságunk az IVASS (a pénz- ügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdono- sunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartá- sába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

A Társaság neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 1 190 000 000,- Ft

Az alap (jegyzett) tőke ténylegesen

rendelkezésre bocsátott összege: 1 190 000 000,- Ft

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.

A társaság levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.

A társaság internetes elérhetősége: xxx.xxxxxxxx.xx

A székhely állama: Magyarország

Adatkezelési azonosító: 41022

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 14011838-4-44

ÁFA csoportazonosító száma: 17780058-5-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás

A társaság cégformája: részvénytársaság

Működési módja: zártkörű

Telefon: (36-1) 000-00 00

A társaság egyedüli részvényese: Generali Biztosító Zrt.

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességé- ről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) érhető el.

1.1.2. Ügyfélszolgálat

Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formá- nak és módszernek megfelelően társaságunk elsősorban a székhelyén működő tele- fonos ügyfélszolgálatával áll ügyfelei rendelkezésére. Információt, és támogató útmu- tatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgála- tunk (TeleCenter) biztosítja az elérhetőséget. A személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosí- tott. A személyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján, avagy az iránt a 06 (1) 000-00 00 telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefo- nos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyút- tal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei:

Telefonszám: (06-1) 000-00 00

Fax: (06-1) 000-00 00

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 999

E-mail: xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Internet: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx Személyes ügyfélszolgálat címe: 1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.

1.1.3. Panaszügyintézés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kie- gészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbiak szerint terjesztheti elő:

a) szóban (személyesen) a Genertel Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálatán, az Ügyfél- szolgálatnyitvatartási idejében (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx);

b) írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), a biztosító ügyfélszol- gálati elérhetőségein (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx) keresztül;

c) telefonon az ügyfélszolgálat fenti telefonszámán keresztül, a xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat/kapcsolat honlapon feltüntetett hívásfogadási időben.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkeze- lési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapun- kon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodánkban kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet) alapján az Európai Bizottság létre- hozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi interne- tes oldalon érhető el: xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek) az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kap- csolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vita- rendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénz- ügyi szolgáltatókra, így a Genertel Biztosító Zrt.-re is, amennyiben a fogyasztó és a bizto- sító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyar- országon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely

az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

1.1.4. Felügyeleti Hatóság

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Fel- ügyelet).

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

Központi telefon: (x00 0) 000-0000

Központi fax: (x00 0) 000-0000

Webcím: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: (+36 80) 203-776 Ügyfélszolgálat elektronikus

levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxxx://xxx.xx/xxxxxxx- tovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljá- rás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felha- talmazása alapján kiadott jogszabályban, továbbá közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló tör- vény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény

rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e ren- delkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sze- rinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosító- nál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fenti- ekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

1.1.5. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igény- bevétele

A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testü- let. A biztosítási szerződés megkötésével, érvényességével, joghatásaival, megszűné- sével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesíté- sének biztosítása érdekében. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt meg- előzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei

Címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.

Levélcím elszámolással, szerződés-

módosulással kapcsolatos ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület

1539 Budapest Pf.: 670. Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület

H-1525 Budapest Pf.:172

Telefon: (+36 80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így

a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékeny- ségről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári per- rendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

1.2. Szerződő

1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő minden esetben csak fogyasztó lehet, jelen biztosítás fedezete alá fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet nem vonható. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglal- kozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoz- tatni.

1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik.

1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költsé- geit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.3. Biztosított

1.3.1. A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.

1.3.2. Személybiztosítási kockázatok vonatkozásában biztosított az, akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolatban a szerződés létrejön.‌

1.3.3. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötele- zettséget a biztosító a szerződéses feltételek alapján teljesíti.

1.4. Kedvezményezett

1.4.1. Személybiztosítási kockázatot tartalmazó biztosításnál az a személy, aki a biztosí- tási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult. Kedvezményezett a szerződésben a szerződő és az adott biztosított által megnevezett személy.

1.4.2. Kedvezményezett-jelölés hiányában

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,

b) a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje az adott bizto-

sított örököse(i).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a szerződés balesetbiztosítási kockázatot tartal- mazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában amennyiben a biztosított kiskorú, és a biz- tosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításának érvényességét is – a gyámható- ság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés balesetbiztosítási koc- kázatokat tartalmazó része akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

2.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfoga- dásával (ideértve azt az esetet is, amikor a szerződő telefonon, vagy elektronikus úton tesz biztosítási ajánlatot),

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

2.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyel- mét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfe- lelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

2.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tar- talommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékozta- tás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, annak beérkezésétől számított 15 nap elteltével jön létre.

2.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogo- sult visszautasítani. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létrejöt- tét követően is jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat megszemlézni.

2.8. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi szerző- déses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

2.9. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi fel- tételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

2.10. A biztosítási szerződésre, a magyar jog szabályai az irányadók. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szer- ződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

2.11. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.

2.12. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejű- leg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termé- keit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen oko- zott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

2.13. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biz- tosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A független biztosításközvetítő a tevé- kenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításköz- vetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.

2.14. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában megha- tározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi sze- mély minősül, aki az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleg- gel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltéte- lek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási termék életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.

2.15. A biztosító képviselője – ideértve biztosító ügynökét is – biztosítási díj átvé- telére nem jogosult.

2.16. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügy- nök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.

2.17. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenysé- get végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést

– a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.

2.18. A Biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szer- ződő nem áll semmilyen

a) az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

b) az EU, az Egyesült Királyság vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozá- sok vagy tilalmak hatálya alatt áll.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szer- ződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szank- ciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszű- nésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A Biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifize- tésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A fentieken túl, nem teljesít a biztosító felelősségbiztosítási szolgáltatást

– semmilyen olyan ítélet, ítélettel megegyező hatályú határozat vagy egyezségi megállapodás alapján, illetve az ezekből fakadó fizetési kötelezettség, jogi költ- ségek és kiadások megtérítéseként, amelyet a totális embargó alatt álló vagy

átfogóan szankcionált országokban/térségekben (ezen országok, térségek a következő weboldalon találhatók: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/ letoltheto-dokumentumok), azok joga alapján működő bíróságok hoztak meg, hagytak jóvá vagy hajtottak végre, vagy eljárásuk kapcsán merültek fel,‌‌‌

illetve

– semmilyen olyan, bárhol a világon hozott bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján, amely arra irányul, hogy a fenti ítéleteket/döntéseket/ egyezségi megál- lapodásokat/ fizetési kötelezettségeket, illetve jogi költségek és kiadások meg- térítését részben vagy egészben kikényszerítsék.

2.19. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyana- zon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

2.20. A biztosító a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont

– a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – nem lehet korábbi, mint az aján- lattételt követő nap 0. órája.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

4.2. A biztosítási időszak egy év.

4.3. A biztosítási évforduló

4.3.1. amennyiben a szerződés hatálybalépése a hónap első napjára esik – minden évben a biztosítási szerződés hatályba lépésével (kockázatviselés kezdetével) meg- egyező naptári nap előtti nap,

4.3.2. egyéb esetben minden évben annak a hónapnak az utolsó napja, amelyikben a szerződés hatályba lépett. A biztosítási időszak ebben az esetben is a biztosítási évfordulóig, azaz a szerződés első évében egy naptári évnél hosszabb ideig tart. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.2. Amennyiben a biztosítási szerződés baleset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés –

illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges.‌

5.3. Amennyiben a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

5.4. A szerződés közös megegyezéssel történő módosítására egyebekben a szer- ződés létrejöttére vonatkozó szabályokat (Általános feltételek 2.2-2.7. pontok) kell megfelelően alkalmazni.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) rendes (évfordulóra történő) felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kötötték;

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő a szerződést a biztosítási időszak

végére felmondja,

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos fel- mondása esetén vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító koc- kázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a felek közös megegyezésével.

6.2. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

6.3. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetke- zett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak meg- felelő része megszűnik.

6.5. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdon- jog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egye- temlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.

B. Évfordulóra történő felmondás

6.6. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosí- tási évfordulóra, 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzett-

hez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie. A szerződő felek a biztosítási szerződés szerződő általi felmondásának vonatkozásában írás- ban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilat- kozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formá- jában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

6.7. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

6.8. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a bizto- sítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

C. Díjnemfizetés

6.9. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpont- jáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

6.10. Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított száz- húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A bizto- sító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

6.11. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytele- nül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosí- tási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

6.12. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befi- zetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólag teljesített díj visszatérítésére.

D. Közös megegyezés

6.13. A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

E. Felmondási jog távértékesítés esetén

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nél- kül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségei- nek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérke- zik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szol-

gáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kez- dettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának meg- kezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerző- désnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésé- nek időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szer- ződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért)‌

– a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtérítteté- sének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás- sal arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biz- tosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a fel- mondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesí- tett szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktala- nul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.1. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

7.2. A díjfizetés szabályai

7.2.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli. Ha a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

7.2.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

7.2.3. Díjfizetés esedékessége

A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerző- dés hatályba lépésekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor ese- dékes. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

7.2.4. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a koc-

kázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet visszatéríti.

7.2.5. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a Szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítet- len tartozása áll fenn Társaságunkkal szemben, és a Szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a Szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó különös és kiegészítő feltételek szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

7.2.6. Amennyiben a Szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valameny- nyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

7.2.7. A díjfizetés módja

A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénz-átutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csek- ket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyó- számláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbí- zást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

A biztosító az esedékes biztosítási díj megfizetését a szerződő részére küldött fizetési kérelem alapján is lehetővé teheti, amennyiben a szerződő számlavezető bankjánál (pénzforgalmi szolgáltatójánál) a szolgáltatás elérhető. A fizetési kérelem alapján abban az esetben teljesül a díjfizetés, ha a fizetési kérelemben megjelölt érvényességi időn belül a szerződő elindítja a bankjánál a kérelemben megjelölt biztosítási díj átutalását.

A fizetési kérelem olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amellyel a kérelem küldője üzenet for- májában azonnali átutalási megbízást kezdeményezhet a saját részére a kérelem cím- zettjénél. A fizetési kérelem tartalmazza a fizetendő összeget és minden olyan adatot, amely az átutalás elindításához szükséges. A fizetési kérelem címzettje dönt arról, hogy elfogadja-e a kérelmet és ezzel teljesíti-e a kért összeg átutalását.

7.2.8. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás (csekk), díjbekérő vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat banki átutalással vagy bankkár- tyás fizetéssel a kötvényszám feltüntetése mellett megfizetni.

7.2.9. Amennyiben az ügyfél a díjbekérőt az esedékes egyszeri díj vagy díjrész- let esedékességét megelőző 10. napig nem kapja kézhez, ezt az ettől számított 5 napon belül az ügyfélszolgálati elérhetőségek bármelyikén köteles jelezni.

7.2.10. A szerződőnek bármikor lehetősége van a biztosító honlapján erre kialakított felü- leten esedékes díjának bankkártyával történő befizetésére (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx- zetes).

7.2.11. Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények meg- változnak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köte- les a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonat- kozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld vagy a csoportos beszedési megbízással történő beszedését először megkísérli.

7.2.12. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvény- könyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi

IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

7.2.13. Kedvezmények

A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket veheti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fennállnak. A szerződőnek a bizto- sítás megkötésekor a kedvezmények igénybe vételét külön jelölnie, a kedvezményekről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.

Díjfizetési kedvezmények: A biztosító a szerződő által választott fizetési ütem és fizetési mód figyelembe vételével az éves díjból kedvezményt nyújt.

Szerződő kora szerinti kedvezmény: A biztosító a szerződő kora alapján kedvezményt nyújt.

Többszerződéses kedvezmény: Többszerződéses kedvezményt nyújt a biztosító, ha a szerződő az ajánlat aláírásának időpontjában rendelkezik a Genertel Biztosítónál érvé- nyes határozatlan idejű, folyamatos díjfizetésű szerződéssel, vagy a szerződő az aján- lat aláírásával egyidejűleg ajánlatot tesz a Genertel Biztosítónál egy határozatlan idejű, folyamatos díjfizetésű biztosítási szerződés megkötésére vonatkozóan.

Tartamkedvezmény: A tartamkedvezmény igénybevételének szabályait a HB25/D. zára- dék tartalmazza.

Alapterület kedvezmény: A biztosító a lakóépület alapterülete alapján kedvezményt nyújt

a biztosítási díjból.

Partner kedvezmény: Partner kedvezményre jogosult a szerződő, amennyiben

– a szerződés a biztosító internetes díjszámító és szerződéskötő weboldalán jön létre

Partner kedvezményre jogosító kód megadása mellett, és

– a szerződő olyan természetes személy, aki az ajánlattétel vagy a szerződés megkö- tésének időpontjában igazoltan munkaviszonyban, közvetlen megbízási vagy tagsági jogviszonyban áll az alább felsorolt gazdálkodó szervezetek valamelyikével vagy az ilyen természetes személynek a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés

1) pontja szerinti közeli hozzátartozója (együttesen: jogosulti kör). A kedvezmény csak

egyszeresen vehető igénybe, abban az esetben is, ha a szerződő vagy közeli hozzátar- tozója a felsorolásban szereplő szervezetek közül egyidejűleg többel is jogviszonyban áll.

A Partner kedvezmény az alábbi gazdálkodó szervezetekkel fennálló jogviszony alapján

vehető igénybe:

• Atotal Insurtech Kft. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00/b.; adószáma: 10445608-4-42)

• Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12231401-2-41)

• Európai Utazási Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12185960-4-44)

• Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 55–61.; adószáma: 12217595-4-44)

• Generali Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 12546279-4-42)

• Generali Biztosító Zrt. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 10308024-4-44)

• Genertel Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 14011838-4-44)

• Generali Egészség- és Önsegélyező Pénztár (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 18177796-2-42)

• Generali-Ingatlan Vagyonkezelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.;

adószáma: 13969927-4-41)

• Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 18215625-1-42)

• GP Consulting Pénzügyi Tanácsadó Kft. (székhelye:0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00. 0 em.; adószáma: 10575554-4-41)

• Roar Biztosítási és Pénzügyi Közvetítő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.; adószáma: 13953362-4-41)

A biztosító az állandó kedvezmények mellett időszakos kedvezményeket is nyújthat, amelyeket az erre jogosító feltételek fennállása esetén automatikusan figyelembe vesz és amelyekről a díjkalkuláció, illetve az ajánlati formanyomtatványon tájékoztatást ad a szerződő részére.

7.2.14. Pótdíjak

A pótdíjakat a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A pótdíjak aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződésen alkalmazott pótdíjakat a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.

Lakatlan épület pótdíja: a biztosító a szerződés díjának megállapításánál pótdíjat alkal- maz, amennyiben kifejezett megállapodás alapján az építés, bővítés, átépítés alatt álló lakóépületre, lakásra a biztosítási fedezet kiterjed, és a lakóépület, lakás az építés, bőví- tés, átépítés miatt nem minősül állandóan lakottnak.

Építés-szerelés pótdíja: a biztosító a szerződés díjának megállapításánál pótdíjat alkal- maz, amennyiben a szerződő a 3. sz. záradék szerinti Építés - szerelés biztosítást tartal- mazó szerződést köt.

Bérbe vett épület pótdíja: a biztosító a szerződés díjának megállapításánál pótdíjat alkal- maz, amennyiben a szerződő bérbe vett lakóépület/ lakás bérlőjeként köt biztosítást.

7.3. A biztosítási díj módosítása‌

7.3.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál na- gyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát,

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.

Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja az biztosítási szerződés évfordulóját 3 hó- nappal megelőző időpont.

A biztosítási díj módosítására a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosí- tás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

7.3.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosí- tási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban xxxxxxx- xxxxx. Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első nap- jától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

8. A biztosítási összeg / alulbiztosítottság

8.1. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

8.1.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatá- sának felső határa.

8.1.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ilyen esetben a szerződő a biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogosult az ere- deti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére. A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

8.2. Alulbiztosítottság

8.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alul- biztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

8.2.2. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeg- gel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban fel-

hívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezet- feltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.‌‌

8.2.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. Az értékkövetés szabályai

9.1. A biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási össze- get és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.

9.2. Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június idő- szakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszaká- hoz viszonyítva.

9.3. A Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás, az S.O.S Lakásfix Kiegészítő, a Családi Balesetbiztosítás, a Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás az építőipari, míg a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A Kiegészítő Jogvédelem Biztosítás, az Autósegély kiegészítő biztosítás, valamint az S.O.S. Elektrofix Kiegészítő vonatkozásában a biztosító nem alkalmaz értékkö- vetést.

9.4. Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

9.5. Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figye- lembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

9.6. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban érte- síti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordu- lót megelőzően írásban kérheti a biztosításának eredeti összegekre való visszaál- lítását vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a bizto- sító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A bizto- sító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó érték- követéstől halmozottan számítja.

10. Önrészesedés

10.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

10.2. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idő- szak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden bizto-

sítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási esemény- nek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.‌

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

11.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változás bejelentési kötelezettség

11.2. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosító- nak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglal- kozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

11.3. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosí- tási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell beje- lenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék vagy más bizto- síték fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő végrehajtás, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végel- számolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítá- sát (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;

j) a kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím) megváltozását.

11.4. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerző- dés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

11.5. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

11.6. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e joga- ival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. Ha a szerződés egyi- dejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelen- tős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

11.7. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizá- rást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kocká- zatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.

11.8. Jelen rendelkezések nem érintik a Biztosító szerződés megtámadására vonatkozó

jogait.

11.9. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a közlésre vagy a változás beje- lentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

11.10. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betar- tani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a tele- pítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírá- sokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kár- megelőzési intézkedéseknek. A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések kar- bantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni. Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szük- séges intézkedéseket meg kell tenni.

11.11. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

11.12. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

11.13. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

11.14. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, uta- sításainak megtartását ellenőrizni.

d) Kárbejelentési kötelezettség

11.15. A szerződő, biztosított, illetve baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult köteles a biztosítási eseményt annak bekövetke- zését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül, baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási esemény bekö- vetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biz- tosítónak bejelenteni. Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbe- jelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani.

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán, annak nyitvatartási idejében,

b) telefonon: a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a 06 1 288-00 00-ás telefonszámon nyitvatartási időben (amelyről a biztosító a honlapján ad tájékoztatást),

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxx-

szolgalat/karbejelentes),

d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 999 címen bejelenteni.

Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani.

A kárbejelentési határidő túllépése önmagában nem jogvesztő, de ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy az igény elbírálása szempontjából lényeges körülmé- nyek ne váljanak kideríthetetlenné.

11.16. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy

vagy szervezet nevét,

e) a vonatkozó biztosítási szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat (pl. szerződés-

szám).

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

11.17. Amennyiben a biztosított a kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

11.18. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezett- sége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

11.19. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentés- től számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

11.20. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

11.21. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkana- pon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézked- het a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biz- tosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontár- gyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, beren- dezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést köve- tően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.

11.22. A kár rendezéséhez kérhető dokumentumok

A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok, adatok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni valamennyi biztosítási eseménnyel kapcsolatban, ha ez a bejelentett igény jogalapjának vagy összegszerűsé- gének megállapításához szükséges és rendelkezésre áll, illetve az adott kárral kapcso- latban beszerezhető és a beszerzése a szerződőtől, biztosítottól, egyéb kifizetésre jogo- sulttól általában elvárható:

a) Általánosan a kárbejelentéssel, kárügyintézéssel kapcsolatos dokumentumok, adatok:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, az esemény bekövet- kezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekövetkezéséért felelős személy neve, címe, elérhetősége;

• szolgáltatási/kártérítési igény megjelölését tartalmazó nyilatkozata biztosított/káro- sult/kedvezményezett/egyéb kifizetésre jogosult személy neve, születési dátuma és helye, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó sze- mély neve, telefonszáma, e-mail címe;

• nem természetes személy biztosított/károsult/kedvezményezett/egyéb kifizetésre jogosult személy neve székhelye, nyilvántartási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;

• a biztosított/károsult/kedvezményezett/egyéb jogosult személy bankszámlaszáma, amelyre a szolgáltatás teljesítését, kártérítés kifizetését kéri;

• meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);

• a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum, amennyiben a díj a biztosítóhoz

még nem érkezett be;

• biztosított vagy károsult nyilatkozata az adatkezelésről;

• kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult/kedvezményezett/

egyéb jogosult esetén a törvényes képviseletet gyakorló személy képviseleti jogá- nak igazolása;

• ha a biztosított vagy a károsult képviselővel jár el, akkor a képviselő részére adott

meghatalmazás;

• Áfa visszatérítési jogosultságra vonatkozó nyilatkozat;

• a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alátámasztó dokumentumok;

b) A szolgáltatás jogalapjának megállapítását elősegítő dokumentumok, adatok

• biztosítási érdeket, tulajdonjog megszerzését, fennállását igazoló dokumentumok (pl. adás-vételi szerződés, tulajdoni lap), idegen vagyontárgyak esetében a bir- toklás jogcímét igazoló dokumentum, (pl. bérleti, haszonbérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön- szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása);

• a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kap- csán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgálta- tást (kártérítést, vagy biztosítási – pénzbeli vagy assistance – szolgáltatást);

• más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény vagy más igazoló dokumentum, valamint a másik biztosító igazolása, amely tartalmazza, milyen vagyontárgyra, milyen jogcímen mekkora értékben nyújtott szolgáltatást,

• amennyiben bármely arra jogosult hatóság (pl. katasztrófavédelem, jegyző, építés- ügyi hatóság) a rá irányadó jogszabályi rendelkezések alapján kiállított okirattal a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a hatóság igazolása az ingatlan lakha- tatlanná nyilvánításáról (a hatósági igazolásra nincs szükség, ha az ingatlan nyil- vánvalóan lakhatatlanná vált, például földrengésben összedőlt);

• zálogjogosult, társbiztosított, kedvezményezett nyilatkozata a szolgáltatás teljesí-

tésének címzettjéről, módjáról;

• tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata a szolgáltatási, kártérítési összegnek a biz- tosított részére történő kifizetéséhez;

• jogerős hagyaték átadó végzés;

• öröklési bizonyítvány;

• törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;

• beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;

• jótállási jegy, garanciajegy, szervizjegyek

• a biztosítási szerződésből eredő követelés engedményezése esetén az ezt iga- zoló dokumentum;

• aláírási címpéldány annak igazolására, hogy a kifizetésre jogosult jogi személy képviseletében ki és milyen formában gyakorolhat cégjegyzési jogot;

• a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;

• az önkormányzat igazolása a közterület megnevezésének, az ingatlan számozá- sának esetleges változásáról amennyiben a kockázatviselési hely adatai átneve- zés vagy átszámozás miatt eltérnek a szerződésben rögzített címtől;

• kortárs képzőművészeti és iparművészeti tárgyak esetében a zsűrizett terméket igazoló zsűri szám;

• épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók, videók;

• bármely vagyontárgy esetén káridőpont előtti, kárkori és kár feltárás során készült

fotók

• építési engedélyezési tervdokumentáció;

• lakcímkártya (csak a bemutatása, másolat készítését a biztosító nem várja el);

• tanúnyilatkozatok a biztosítási esemény körülményeiről, következményeiről;

• a szolgáltatási igény jogalapját és összegszerűségét igazoló (igazságügyi) szak- értői vélemény, orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szak- vélemény;

• építőanyagok megfelelőségi igazolása

• az ingatlan vázlatrajza vagy eredeti alaprajza;

• igazolás az épület elbontásáról;

• a biztosított ingatlannal kapcsolatban készült talajmechanikai szakvélemény;

• a biztosított ingatlannal kapcsolatban készült statikai szakvélemény;

• érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv;

• a károsodott vagy a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatba hozható ingóságok, eszközök, berendezések használati utasítása;

• az utolsó igazolt karbantartás dokumentumai;

• előzmény károk kijavítását igazoló számlák vagy egyéb dokumentumok;

• a kár bekövetkezését közvetlenül követően, valamint feltárás közben készült fotók

a károsodásról;

• földhivatali térkép másolata;

• társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;

• közvetítői eljárással kapcsolatos dokumentumok;

• az ingatlan helyreállítására vonatkozó vállalkozói vagy megbízási szerződés;

• előzménykár, illetve a kár kiváltó okának helyreállításáról szóló dokumentum;

• nyilatkozat az elektronikai, számítástechnikai, valamint riasztórendszerek tételes egységeiről, vásárlás dátumáról.

c) A szolgáltatás összegszerűségét alátámasztó dokumentumok, adatok

• a károsodott vagyontárgy beszerzési értékét igazoló dokumentumok (pl. számla,

szerződés, nyugta);

• a szolgáltatási igényt alátámasztó más dokumentumok, számlák, számviteli

bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések;

• a kifizetésre jogosult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozata, beleértve az adó- szám/ adóazonosító jel közlését is;

• árajánlatok, számlák, vállalkozási szerződések (méret, anyag, mennyiség kimuta- tással munkadíj munkafázisokra bontva);

• Ideiglenes őrzés költségeit igazoló dokumentumok;

• üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költ- ségeket igazoló dokumentumok;

• tételes ingósági lista érték feltüntetéssel, maradványlista, vagyontárgyakról készí-

tett fotó vagy vázlatrajz, értékbecslés;

• az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;

• kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélye- zési költségek igazolása, bizonylata;

• a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelő- zéséhez és a kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok;

• a biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb

támogatásról, amelyet a biztosítási eseményre tekintettel kapott.

d) Egyes biztosítási eseményekkel összefüggő alátámasztó dokumentumok, adatok:

• Tűz, robbanás, füst- és koromszennyezés:

– katasztrófavédelmi hatóság igazolását az esemény bekövetkezéséről és a

károsodásról

– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tűzvizsgálati jelentés

– kéményseprői tanúsítvány, (szak)vélemény

– hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfelelőségéről

– az eseményt okozó berendezés, eszköz utolsó karbantartását és annak idő- pontját igazoló dokumentum

– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/eszköz

működőképességéről és működéséről; riasztási napló, kivonulási jegyzőkönyv

– védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ ter- mék-megfelelőségi ajánlás)

– riasztó vagy beléptető rendszer eseménynaplója

• Vihar, villámcsapás, jégverés, felhőszakadás, hónyomás:

– meteorológiai szolgáltató igazolása a biztosítási eseményt okozó időjárási körülmény bekövetkezéséről a kockázatviselés helyén

• Villámcsapás másodlagos hatása:

– szerviz igazolása/szakvéleménye, mely tartalmazza a kárt kiváltó okot, javít- hatóságát, készülék pontos típusát és gyártási évét vagy korát, javítható hiba esetén a javításról kiállított számla (tételes anyag és munkafázisokra bontott, ennek hiányában számlarészletező)

• Árvíz:

– vízügyi hatóság igazolása a biztosított ingatlan árvíz védelmi szempontól tör- ténő elhelyezkedéséről

• Földcsuszamlás, kő- szikla- es földomlás, ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása:

– a biztosítási eseménnyel érintett ingatlan építési engedélye,

– talajmechanikai vizsgálat

• Idegen jármű ütközése:

– útnyilvántartás;

– menetlevél, fuvarlevél

– gépjármű forgalmi engedélye; gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye;

– kárfelelősséget elismerő nyilatkozat/rendőrségi intézkedés jegyzőkönyve

• Vízkár:

– csőtörés helyének meghatározását igazoló dokumentumok, műszeres bemé- rési dokumentáció és költséget igazoló számla vagy egyéb dokumentum

• Beázás, kívülről érkező víz:

– előzmény kár javítását igazoló számla

• Vízveszteség térítés:

– az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák a vízfogyasztásról legalább 1

évre visszamenőleg,

– az illetékes vízszolgáltató által kiállított igazolása az elfolyt víz mennyiségéről és ellenértékéről

• Betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, vandalizmus, graffiti károk és olyan kiegészítő biztosításoknál, amelyeknél a biztosítási esemény bekövetkezésének feltétele a biztosított vagyontárgy eltulajdonítása:

– a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegy- zőkönyv másolati példányát,

– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;

– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről; riasztási napló, kivonulási jegyzőkönyv

– védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ ter- mék-megfelelőségi ajánlás)

– riasztó vagy beléptető rendszer eseménynaplója

• Üvegtörés, különleges üveg:

– törött üveg tételes (anyag és munkafázisra bontott) helyreállítási számlája,

– a számla kiállítójának nyilatkozata, hogy milyen ingatlan címen került beépí- tésre az üveg (ha a számlán nem szerepel)

• Felelősségbiztosítás:

– állat oltási könyvének minden bejegyzett oldala;

– állatorvosi kezelés kórlapja, részletes számlája;

– jövedelem kiesésnél munkáltatói igazolás, vállalkozás esetén adóigazolás, amelyből megállapítható a jövedelem kiesés összege;

– gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók;

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról;

– az érintett felek (károkozó és károsult) nyilatkozata arról, hogy rokoni kapcso- latban állnak-e;

– arról szóló nyilatkozat, hogy volt-e más szemtanúja a kár bekövetkezésének, amennyiben igen, a szemtanú(k) nyilatkozata(i);

– amennyiben gyermek okozta a kárt, nyilatkozat arról, hogy ki látta el a gyermek

felügyeletét a kár időpontjában;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilat- kozata;

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körül- ménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok;

– vállalkozói igazolvány;

– őstermelői igazolvány;

– vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi tárgyi

eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről;

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzmé- nyi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai:

▪ házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok,

gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a bizto- sítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biz- tosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli fel- mentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletke- zett költségek igazolására alkalmas iratok;

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen

készült;

– halál esetén

▪ halottvizsgálati bizonyítvány

▪ boncolási jegyzőkönyv,

▪ halotti anyakönyvi kivonat,

A bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be harmadik sze- mélytől.

• Dugulás-elhárítás költségei:

– műszeres bemérési dokumentáció és költséget igazoló számla vagy egyéb

dokumentum;

• Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk:

– illetékes közműszolgáltató igazolása a szolgáltatás kimaradás tényéről, idő- pontjáról, időtartamáról és a kimaradással érintett területről;

• Zárcsere költsége:

– zár cseréjének költségét igazoló dokumentumok;

• Sporteszköz biztosítás:

– a sporteszköz típusát, vagy fantázianevét, és alváz- vagy gyári számát tartal- mazó garancialevél, számla, minőségi tanúsítvány

– rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, maradványai, beszerzési szám- lája;

• S.O.S. elektrofix kiegészítő biztosítás:

– a meghibásodott vagyontárgy jótállási jegye (ha ez rendelkezésre áll), szám- lája, nyugtája

– a javításról szóló eredeti számla, amelynek vagy az ahhoz kapcsolódó doku- mentációnak (pl. munkalap) tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkadíjat, a javítás dátumát;

• Ideiglenes lakás bérleti díja:

– lakhatatlanság igazolása, ha a körülmények alapján nem nyilvánvaló, hogy az

ingatlan lakhatatlan;(beírni pontosan)

– lakbér összegének igazolása

• Bankkártya és okmány elvesztése:

– letiltási és újrabeszerzési költségek igazolása,

– személyes okmányok hivatalos pótlási költségeit igazoló dokumentumok,

számlák;

• Lakásbiztosítási díjátvállalás munkanélküliség esetén kiegészítő biztosítás:

– a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát az álláskere- sési járadékra való jogosultság megszerzéséről;

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításá- hoz” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás) másolatát;

– a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó szerződés másolatát;

– ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a bizto- sítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a Biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazo- lást is.

• Fagyasztott élelmiszerek megromlása:

– szolgáltatói igazolás az áramkimaradás idejéről és okáról

– élelmiszer lista (mennyiség / ár megjelöléssel)

• Állatkár biztosítás:

– szakvélemény a kár bekövetkezésének körülményeiről, okáról, tételes helyre- állítási számla, kárfotó

• Bank-, hitel- vagy internetkártyával való visszaélés:

– a visszaéléssel végrehajtott tranzakciót tartalmazó bankszámla kivonatát;

– a kártyát kibocsátó pénzintézet által kiállított nyilatkozatot, miszerint a pénzinté- zet a visszaéléssel okozott kárt nem, vagy csak részben téríti meg;

– a visszaéléssel kapcsolatban tett rendőrségi feljelentés jegyzőkönyvét.

• Személyes hozzáférési adatokkal való visszaélés:

– a visszaéléssel végrehajtott vásárlási tranzakcióra vonatkozó számlák, adatok,

dokumentumok;

– az érintett ügyfélfiók létezésére vonatkozó igazolás, amely tartalmazza a bizto- sított regisztrációkor vagy ezt követően megadott felhasználói adatait.

• Balesetbiztosítás esetén:

– a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő,

▪ a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,

▪ baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen

készült,

▪ véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben

ilyen készült,

– továbbá a következő iratok másolata:

▪ halál esetén

• halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,

• boncolási jegyzőkönyv,

• biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

▪ csonttörés esetén

• csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

– közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:

▪ rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

▪ amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a jármű forgalmi engedélye.

– A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt ira- tok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumen- tumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizo- nyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

▪ munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szak- értői vélemények);

▪ a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

▪ a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal össze- függő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állomá- nyilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során kelet- kezett iratok, a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

▪ a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcso- latos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmen- téshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);

▪ a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenysé- gével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

▪ a biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány;

▪ a biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi le- hetővé;

• Jogvédelem kiegészítő biztosítás:

– azok a szerződések (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön-, stb.) melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvéte- lek, iratok;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott levelek, egyéb

iratok;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljá- rás indult, akkor annak iratai (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra

került sor, akkor az elkészült szakvélemény;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlat, az ügyvéddel

kötött megbízási szerződés és az ügyvéd által felvett tényvázlat;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számla,

egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylat;

– a biztosított írásbeli nyilatkozata, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügy-

védet a titoktartási kötelezettsége alól;

– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatko- zata, az egészségügyi adatok kezeléséhez;

– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozata, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szer- vet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.

11.23. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott doku- mentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

11.24. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányok- kal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy

– a büntetőeljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat;

– a rendelkezésére álló, nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott határozato-

kat, feljelentésről készült jegyzőkönyvet;

– a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelmi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti ható- sági bizonyítványt, egyéb határozatokat, továbbá az eljárás során keletkezett szakér- tői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat

benyújtsa a biztosítónak.

11.25. Amennyiben a becsatolt dokumentum másolatok hitelességével, valódiságá- val kapcsolatban kétség merül fel, a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti pél- dányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adathordozón történő benyújtását.

11.26. A biztosító kérheti a szolgáltatási igény tárgyában meghozandó döntéshez szük- séges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igényt érvényesítő fél költ- ségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.

11.27. Amennyiben a kár rendezéséhez a feltétel alapján hatósági igazolás szükséges, a biztosító a kárrendezés során az iratbekérésében pontosan nevesíti, mely hatóság milyen eljárásban állítja ki azt az igazolást, amely a biztosító teljesítésének feltétele. A fel- tételekben felsorolt hatóságok megszűnése, átalakulása, átnevezése esetén mindig a kár időpontjában illetékes jogutód szervezetet kell érteni.

11.28. A biztosító csak abban az esetben kérhet hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.

11.29. A biztosított köteles gondoskodni arról, hogy az általa benyújtott okiratokon ne sze- repeljenek olyan személyes adatok, amelyek a kárügy szempontjából nem bírnak jelen- tőséggel. A jelentőséggel bíró adatokról a biztosító a biztosított kérésére további felvilágo- sítást ad az adott kárügyben. A kárügy elbírálása szempontjából nem releváns személyes

adatok elfedésének módja lehet például, hogy a dokumentumról az ilyen adatokat tartal-

mazó részek kitakarásával készítenek másolatot és azt nyújtják be a biztosítóhoz.

B. Biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

11.30. A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegének kifizetéséről, illetve ezek akadályáról.

11.31. A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosít- ható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szer- ződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fiókte- lep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jel- lemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irány- adó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.

b) Szolgáltatási kötelezettség

11.32. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumok- ról legkésőbb a kárfelvétel alkalmával köteles tájékoztatni a biztosítottat. Az előbbi ren- delkezés alkalmazásában kárfelvételnek minősül minden olyan biztosítói kapcsolatfelvé- tel a biztosított személlyel, amely a kár felmérésére, szemléjére irányul, függetlenül attól, hogy a kár felmérése személyesen, telefonon, online videós kapcsolat útján vagy más módon történik meg. Amennyiben a káresemény körülményei a kárfelvétel lefolytatását nem teszik szükségessé, a biztosító a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a biztosított személlyel. Ilyen esetben a biztosító ezen kapcsolatfel- vétel alkalmával tájékoztatja a biztosítottat a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülöz- hetetlen dokumentumokról.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumok beérke- zését követő 15 napon belül köteles kellően megindokolt tájékoztatást adni a szolgáltatá- sára vonatkozóan azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonat- kozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy ha a szolgáltatási kötelezettsé- gét nem ismeri el.

A biztosító a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül – a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utolsó okirat beérkezésének hiányában is – köte- les indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre, ha a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szol- gáltatását összegszerűen nem állapította meg. Ha a szolgáltatási kötelezettség fennál- lása nem egyértelmű, vagy a biztosító a szolgáltatási igény összegét részben állapította meg, a biztosító – ugyancsak a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül

– köteles tájékoztatni a jogosultat a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen további benyújtandó okiratokról. Ezt követően további dokumentumokat a biztosító csak abban az esetben jogosult kérni, ha a további dokumentumok benyújtása a korábban már benyújtott dokumentumokkal vagy azok esetleges hiányosságaival, vagy újabb szolgálta- tási igény bejelentésével kapcsolatban ez szükséges.

A biztosító szolgáltatása a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. Nélkülözhetetlenek azok az okiratok, amelyek a biztosítási szolgáltatási kötelezettség fennállását és annak összegét alátámasztják.

A biztosító legkésőbb a szolgáltatása teljesítését követő 15 napon belül köteles erről tájé- koztatást adni. A tájékoztatásnak azonosításra alkalmas módon tartalmaznia kell annak a kárügynek az azonosítóját, amely alapján, illetve amelynek keretében a szolgáltatásnyúj- tásra sor került, a kifizetés címzettjét, a kifizetés összegét és annak jogcímét, valamint az utolsó nélkülözhetetlen irat beérkezési dátumához és a kifizetés dátumához képest azt, ha a biztosító kamat fizetésére is köteles a biztosított részére, külön megjelölve a kése- delmi kamat összegét..‌

11.33. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szak- értő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, ille- tőleg viseli.

11.34. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg. A szolgál- tatás kifizetése történhet a szolgáltatás átvételére jogosult személy igénye szerint postai átutalással lakáscímre vagy banki átutalással a jogosult által megadott bankszámlára. Ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvé- teli jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénz- felvételi jogosultság hitelt érdemlő igazolását.

11.35. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

11.36. Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreál- lítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.

11.37. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és kiegészítő biztosítási fel- tételek a jelen pontban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatározhatnak. Eltérés esetén a Különös, illetve a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt rendelkezé- sek irányadók.

11.38. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosító szolgáltatása előtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében meg- rongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat köte- les átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.

12. Mentesülés

12.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.

Felelősségbiztosítás esetén az eset összes körülményét egyedileg értékelve, a szerződés alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartásnak minősülhet külö- nösen, ha a jelen pontban meghatározott személyek hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytattak és ez által okoztak kárt.

12.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított sze- mély szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget a kár- megelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének. Az eset összes körülményét egyedileg értékelve, a szerződés alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartás- nak minősülhet, ha‌

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhí- tése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

12.3. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesz- tette életét. A biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesül.

A biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben elvár- ható magatartást köteles tanúsítani. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosított a jelen pontban rögzített kötelezett- ségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.

13. Általános kizárások

13.1. Nem fedezi a biztosítás a háború, megszállás, külső ellenség cselekménye, háborús cselekmények (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, lázadás, for- radalom, felkelés, katonai vagy jogellenes hatalomátvétel vagy hatalombirtoklás vagy ezek megkísérlése, illetve a felsorolt események során a vagyontárgynak a kormányzat, állami vagy helyi hatóság által végrehajtott vagy elrendelt elkobzása, államosítása, katonai célú igénybevétele (rekvirálása), megsemmisítése vagy meg- rongálása, terrorcselekmény, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbon- tás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel közvetlen vagy közvetett összefüggésben felmerülő károkat.

13.2. A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális ja- vakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolá- sára vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irá- nyul, illetve arra alkalmas.

13.3. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia, ioni- záló sugárzás károsító hatásának, HIV-fertőzésnek betudható eseményekkel össze- függésben következik be.

13.4. A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza.

13.5. Fentieken túl, a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrésze- ket, vagy ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre.

13.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szerződés (a biztosító kockázatviselésének) fennállása alatt bekövetkezett kárra, ha

a) a kár a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásá- val, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben követke- zett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfele- lően alkalmazták,

b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gép- járművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció;

c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett,

d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjármű- vet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.

13.7. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a feltételek I.13.1. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egész- ségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tün- tetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és eny- hítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

13.8. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel egészben vagy részben ok-okozati összefüggésben álló eseményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fenn- állott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi elle- nőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

13.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázatviselésének tar- tama alatt bekövetkezett eseményre, ha

a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fo- gyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfele- lően alkalmazták;

b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illető- leg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt. Ha tör- tént véralkohol vizsgálat, a jelen pont szempontjából alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.

d) a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkohol fogyasztása ellenére vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.

A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben orvosi vég- zettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.‌

13.10. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira és/vagy pszichiátriai megbetegedésekre. A biztosított által magának szándékosan okozott testi sérülésekre, akkor is, ha azt a biztosított zavart tudatállapotában követte el.

13.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, ame- lyek okozati összefüggésben vannak a biztosítottnak az alábbiakban meghatáro- zott sporttevékenyégével: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes és nyílt- tengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hydrospeed, canyoning, surf, hegymászás és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedí- ció, Bungee Jumping (mélybe ugrás), autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsa- utó) sport, gokart sport, motocross, motorcsónak sport, motorkerékpár sport, rally, ügyességi versenyek gépkocsival, versenyzés gépkocsival, quad, privát-/sport- repülés/ repülősportok (pl. paplanrepülés, léghajózás, siklóernyős repülés, moto- ros vitorlázó repülés, siklórepülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, hőlégballono- zás, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, műrepülés, bázisugrás.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá azokra az eseményekre, ame- lyek okozati összefüggésben vannak a biztosítottnak a kiemelt, vagy versenyző sporttevékenységével.

14. Egyéb rendelkezések

A. Megtérítési igény

14.1. Balesetbiztosítási kockázatok kivételével, a biztosítót az általa megtérített kár mér- tékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a bizto- sítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.

14.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az

esetben azonban a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.

B. Elévülés

14.3. A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.

Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik.

14.4. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – bizto- sító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy „nem kereste” jelzés- sel érkezik vissza.

Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy

az átvétel napján

kell kézbesítettnek tekintetni.

A biztosító a szerződéssel kapcsolatos, elektronikus úton küldött küldeményeit jogosult a szerződő rendelkezésére tartott, regisztrációhoz kötött, biztonságos elektronikus tárhelyre (a továbbiakban: tárhely) kézbesíteni. Az így kézbesített kül- demény a tárhelyen történő elhelyezéssel hozzáférhetővé válik a szerződő számára. A tárhelyre történő kézbesítésről a biztosító más, az ügyfél által megadott elektro- nikus elérhetőségen (pl. email, sms, push üzenet) értesíti a szerződőt. Az elektro- nikus tárhely a biztosító által üzemeltetett internetes szerződéskezelő rendszerben (ügyfélportálon) érhető el. A szerződő köteles elvégezni a tárhely igénybevételéhez szükséges regisztrációt a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxxxxxxx.xx/xxxx- lentkezes). A szerződő nem jogosult arra, hogy a tárhelyre kézbesített elektronikus üzeneteket más elektronikus csatornán (pl. emailben) kérje kézbesíteni. Az elektro- nikus úton küldött küldeményeket az elküldés, illetve tárhelyre történő kézbesítés esetén a tárhelyen történő elhelyezés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megér- kezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.

C. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

14.5. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

14.6. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A Bit. 137-141. §-ai, a 143. §-a, valamint a 147. § -a alapján (a törvény szerinti számozás és felsorolás megtartásával):

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás

lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhite- lezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt eset- ben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gép- járművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő ható- sági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekinte- tében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Szám- lát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biz- tosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalma- zás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekinteté- ben a MABISZ-szal

ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s)pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásá- nak minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör-

vényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alap- ján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-tör- vény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140.

§-ban és a 141.§-ban, továbbá a 14.11. pontban meghatározott esetekben és szerveze- tek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben

meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljá- rást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljá- rás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes ada-

tok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy

üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügye- leti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az meg- felel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré- szére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

143. § (5) A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig

a) az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizá- rólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás össze- géről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére,

b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződés- hez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosí- tottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelen- tése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére

– annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező

okirattal igazolja.

(6) A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő – (5) bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a 142. § (3) bekez- dése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142. § (3) bekezdésében meghatározott idő- tartamig kezeli.

147. § (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

D. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés

14.7. A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében Társaságunk

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából, a Bit.149.

§-ában biztosított felhatalmazása alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosí- tóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biz- tosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.149. § (3)-(6) bekez- désben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges ada- tokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

⮚ baleset és betegség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kap-

csolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyazonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos

egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meg- határozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások

jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

⮚ szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezes- ség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ága- zatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személyazonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához

szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások

jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

⮚ a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcsolatos

felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személyazonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző

bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kár- igényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő sze- mély adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi, - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosí- tási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi

- az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos -

biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

⮚ a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a száraz- földi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elő- zetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés sze- rinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunk- nak. Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudo- mására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adat- kezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. Társasá- gunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáfé- rést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a jelen bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett ada- tokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt. A megkeresésben megjelölt ada- tok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős. A biz- tosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.

E. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás

14.8. A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok sza- bad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiak- ban: Adatvédelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes ada- tait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

14.9. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelője (“adatkezelő”) a Genertel Biztosító Zrt.

14.10. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait?

A biztosító az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

i) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

ii) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés

iii) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése

iv) a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása

v) panaszok kezelése

vi) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása

A biztosító a személyes adatokat

i) a biztosítási szerződés teljesítése,

ii) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme,

iii) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénz- mosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység),

iv) jogos érdek érvényesítése (teljesítménymutatók figyelése, kockázatelbírálási és ká- rokkal kapcsolatos kockázatok kezelése, visszaélések megakadályozása, hitelinté- zeti követeléshez kapcsolódó lakásbiztosítási szerződésre vonatkozóan a hitelintézet felé- és érdekében történő adatszolgáltatás céljából),

v) egészségügyi adatok kezelése esetén a fentieken túl az Ön kifejezett hozzájárulása

alapján kezeli..

14.11. Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkalmasak. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk:

– természetes személyi azonosító és kapcsolattartási adatok, lakcím, nem;

– egyéb azonosító és kapcsolattartási adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefon- szám, e-mail cím);

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok);

– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre beje- lentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyontárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, kép, hang- és videofelvételek, vagy személybiztosítások, illetve személyi sérüléssel járó károk esetén egészségügyi adatok és dokumentumok)

Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes ada- tokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésével köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

14.12. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

14.12.1. Kiszervezett tevékenységet végző szervezetek, adatfeldolgozók, függő biztosí- tásközvetítők

Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (mint adatfeldolgozók, kiszervezett tevé- kenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítőket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Amennyiben a függő biztosításközvetítő társaságunk megbízásából végez Önt érintő adatkezeléseket, úgy az Ön adatait a függő biztosítás- közvetítő adatfeldolgozói szerepkörben kezeli. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adat- kezelési tájékoztatóból ismerheti meg, a biztosító mindenkori függő biztosításközvetítői- ről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxxx://xxxxxxxxx.xxx.xx/Xxxxxx, illetve xxxxx://xxxxxxxxx.xxx.xx/Xxxxxxx

14.12.2. A nemzetközi Generali Cégcsoporton belüli információcsere a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozása érdekében társasá- gunk, valamint a világ további 27 országában működő 48 Generali tagvállalat

– életbiztosításokat érintő kötelező ügyfél átvilágítási intézkedések kapcsán felvett adatokat,

– az ügylet felfüggesztésére, elutasítására, az ügyfélkockázati besorolásra, valamint a pénzügyi információs egységként működő hatóságok (Magyarországon a Nemzeti Adó és Vámhivatal) felé történő bejelentés esetén a bejelentésre vonatkozó informáci- ókat egymás között megosztják, összehangolják, nyilvántartják, és ennek érdekében társaságunk ezeket az adatokat, információkat a csoport anyavállalata (Assicurazioni Generali S.p.a., Trieszt, Piazza Duca degli Abruzzi no. 2, Olaszország) részére továb- bítja. A kölcsönös információcsere folytán társaságunk egyúttal a fenti körbe eső ada- tokat kaphat Önről az Assicurazioni Generali S.p.a-n keresztül, ha Ön az információ- cserében részt vevő valamely más Generali csoporttagnál átvilágítási kötelezettség alá eső ügyletben érintett.

A megosztott információkhoz, adatokhoz olyan Generali cégcsoport tagvállalatok is hoz- záférhetnek, amelyeknek a tevékenységi helye az Európai Gazdasági Térségen kívül eső, ún. harmadik országokban található. Ezek a harmadik országok az alábbiak: Argen- tína, Svájc, USA, Kína, Hong Kong, Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnam, Egye- sült Arab Emírségek, Brazília, Ecuador.

A fent felsorolt harmadik országokban az adatok megfelelő szintű védelme Svájc és Argentína vonatkozásában az adatvédelem megfelelő szintjét megállapító 2000/518/EK és a 2003/490/EK számú Európai Bizottsági Határozatok útján-, míg a további harmadik országok esetében az Európai Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi szerződé- ses kikötések alkalmazásával biztosított.

Az adattovábbítás és adatmegosztás vonatkozásában társaságunk és az Assicurazioni Generali S.p.a. közös adatkezelők. Az adatkezelés célja és jogalapja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzésére és megakadályozására irányuló jogi köte- lezettség teljesítése.

14.12.3. Lakásbiztosítások nyilvántartása és hitelbiztosítéki fedezetnyújtás keretében

megosztott adatok

Társaságunk és további tíz biztosító, valamint tizenegy hitelintézet és a Magyar Nemzeti Bank a lakásbiztosítások nyilvántartását és a hitelbiztosítéki fedezetnyújtások üzleti folya- matainak a támogatását szolgáló, osztott főkönyvi (ún. elosztott adatbázis) technológián alapuló nyilvántartási rendszert (DLT Rendszer) használnak.

A DLT rendszert használó hitelintézetek és biztosítók – ideértve társaságunkat is – vala- mint a Magyar Nemzeti Bank közös adatkezelők.

A DLT Rendszerben végzett adatkezelés célja a hitelintézeti követeléshez kapcsolódó lakásbiztosítási szerződésre, annak díjrendezettségére-, státuszára (különösen: hatá- lyos-, elutasított vagy megszűnt szerződés) vonatkozó, a DLT Rendszeren keresztül beérkező hitelintézeti adatkérések teljesítése, ideértve a hitelbiztosítéki záradék bejegy- zésére, törlésére irányuló hitelintézeti igények kezelését, az ezekkel kapcsolatos értesí- tések küldését és fogadását, adategyeztetések lebonyolítását is.

Tájékoztatjuk, hogy amennyiben Ön lakásbiztosítást köt társaságunknál, úgy lakásbizto- sításának adatait társaságunk a DLT Rendszerben is nyilvántartja a fenti cél teljesülése érdekében. A DLT rendszer elosztott adatbázis technológiája révén a lakásbiztosítás ada- taihoz kizárólag az a hitelintézet fér hozzá a DLT Rendszeren keresztül, amely hitelintézet javára Ön a lakásbiztosítására vonatkozó zálogkötelezetti nyilatkozatot tett, és amely nyi- latkozat alapján társaságunk hitelbiztosítéki záradékot jegyzett be a biztosításra az érin- tett hitelintézet javára. Biztosítóváltás esetén a lakásbiztosítás és a hitelbiztosítéki zára- dék adataihoz a DLT rendszeren keresztül az érintett másik biztosító férhet hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank kizárólag a DLT Rendszer aggregált jelentéseket készítő funkci- ójához fér hozzá, a lakásbiztosítás adatait nem ismeri meg.

A közös adatkezelésben részt vevő hitelintézetek és biztosítók felsorolását a 14.18. pont- ban hivatkozott adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

14.13. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait? Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típusú biztosítások esetén az adatok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozá- sának a megelőzése és a megakadályozása érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért - különösen ez utóbbi esetben- azzal a következménnyel jár Xxxx nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás meg- kötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adata- inak a kezeléséhez nem járul hozzá.

14.14. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatko- zóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy a biztosítótól személyes adatainak a helyesbíté- sét vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük

vagy más módon kezeltük;

b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelés- nek nincsen más jogalapja;

c) Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkeze- lésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszer- zés érdekében történik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik;

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat a biztosítóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban elő- írt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését,

ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtar- tamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a szemé- lyes adatok pontosságát;

b) az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok fel- használásának korlátozását;

c) a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy társaságunk jogos indokai elsőbb- séget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Amennyiben az adatkezelés szerződésen vagy hozzájáruláson alapul és automatizált módon történik, az Ön által társaságunk rendelkezésére bocsá- tott személyes adatait társaságunk az Ön kérésére tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja Önnek. Ha az technikailag megvalósítható, az Ön kérésére társaságunk az ilyen adatokat egy másik adatkezelő részére közvetlenül továbbítja.

– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni. A hozzájárulás visz- szavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jog- szerűségét. Felhívjuk figyelmét arra, hogy baleset-, illetve egészségbiztosítási szerződések esetében az egészségügyi adatok kezeléséhez adott hozzájárulás visszavonása a biztosítási szerződés megszűnését eredményezheti a Ptk-nak a szerződés lehetetlenülésére vonatkozó szabályai szerint, figyelemmel arra, hogy az egészségügyi adatok kezelése elengedhetetlenül szükséges a baleset-, illetve egészségbiztosítási szerződések állományban tartásához és a biztosítási szol- gáltatások teljesítéséhez.

Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhetőségi címek bármelyikén beje- lentheti, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvé- delmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

14.15. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga

Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzletszerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

14.16. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de leg- alább a biztosítási szerződés megszűnésétől számított nyolc évig. A létre nem jött bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerző- dés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben az Ön hozzájárulása alapján kezeljük az adatokat, az adatkezelés a hozzá- járulás visszavonásáig tart.

14.17. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit a biztosítónál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0 –00.

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefon: x00 (00) 000-0000; x00 (00) 000-0000; x00 (0) 000-0000

Telefax: x00 (0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Web: xxxx.xx

Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

14.18. Részletesebb tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről

A személyes adatok kezelésével kapcsolatos további részletes tájékoztatást társaságunk adatkezelési tájékoztatójában talál. Az adatkezelési tájékoztató a xxx.xxxxxxxx.xx olda- lon található „Adatkezelési tájékoztató” menüpontból érhető el.

F. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól és a Polgári Törvénykönyvtől

Jelen fejezet az ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen eltérnek a felek között kialakult szerződéses gyakorlattól és a Polgári Törvénykönyv ren- delkezéseitől.

14.19. A befizetett díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a Szerződő által a Biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biz- tosítási szerződésekre irányadó különös vagy kiegészítő feltételek szerint, annak hiá- nyában jelen Általános Feltételekben foglaltak szerint történik meg. Amennyiben a szer- ződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Általános Feltételekben foglaltak szerint történik meg.

14.20. Egyéb rendelkezések

A Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási

üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszere- sen alkalmazott szokás.

14.21. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő

A Ptk. 6:443.§ (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét köve- tően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

14.22. A biztosítási időszak a szerződés első évében és határozott idejű szerződé- sek esetében

A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, a biztosítási időszak a szerződés első évében egy évnél hosszabb ideig tart, amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttének napja nem a hónap első napjára esik.

A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

14.23. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befize- tésével késedelembe esik

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449.§-ától - a biztosító a szerződő felet lega- lább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az ese- dékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

14.24. Elévülés

Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meg- határozott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év eltel- tével évülnek el.

14.25. Az elektronikus úton küldött küldemények kézbesítése

A biztosító a szerződéssel kapcsolatos, elektronikus úton küldött küldeményeit jogosult a szerződő rendelkezésére tartott, regisztrációhoz kötött, biztonságos elektronikus tárhelyre (a továbbiakban: tárhely) kézbesíteni. Az így kézbesített küldemény a tárhelyen történő elhelyezéssel hozzáférhetővé válik a szerződő számára. A tárhelyre történő kézbesítésről a biztosító más, az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségen (pl. email, sms, push üzenet) értesíti a szerződőt. Az elektronikus tárhely a biztosító által üzemeltetett interne- tes szerződéskezelő rendszerben (ügyfélportálon) érhető el. A szerződő köteles elvégezni a tárhely igénybevételéhez szükséges regisztrációt a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxx- xxxxxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx). A szerződő nem jogosult arra, hogy a tárhelyre kézbe- sített elektronikus üzeneteket más elektronikus csatornán (pl. emailben) kérje kézbesíteni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés, illetve tárhelyre történő kézbesí- tés esetén a tárhelyen történő elhelyezés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

14.26. Rendes felmondás alakisága

A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés szerződő általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továb- bított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

G. Az e-lakás lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

14.27. A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegé- szítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biz- tosítási esemény időpontjában hatályban van.

14.28. Alapbiztosítási szerződés

A Genertel Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött e-lakás lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás).

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alap- biztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától füg- gően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együt- tesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatóla- gos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésé- nek elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

14.29. A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, ameny- nyiben a Szerződő és a Biztosított között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

14.30. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel, vagy a felek megálla- podása ettől eltérően rendelkezik.

14.31. A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvé- nyesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszű- nik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

14.32. A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmon- dási idővel felmondhatják.

H. Baleset- és betegségbiztosítással kapcsolatos további tájékoztatás

14.33. Adózási tudnivalók

Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgál- tatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókö- telezettsége nincs.

Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköte- les a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló

kártérítés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában sze- repeltetni.

14.34. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a felté- tellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módo- sul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.

I. ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI

14.35. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxxxxx.xx weboldal.

14.36. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektroni- kus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elekt- ronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.

14.37. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáférhetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét meg- előzően nyilatkoznia kell. Ennek előfeltétele a szerződéses feltételeknek az elektronikus értékesítési felületről történő közvetlen megnyitása és elolvasása.

14.38. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító elektronikus úton értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elekt- ronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről. A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tartalmazzák.

14.39. A biztosító a szerződést rögzíti és azt a szerződő kérésére utóbb is hozzáférhe- tővé teszi.

14.40. A biztosító jogosult a biztosítási szerződés kezelésével kapcsolatos infor- mációkat elektronikus úton megküldeni a szerződő részére, valamint a biztosítási díjakról szóló számlát elektronikus úton, elektronikus formátumban kiállítani.

A biztosítási szerződések kezelésével kapcsolatos információk a következők: a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, megszűnésével, szolgálta- tási, kárrendezési igénnyel, szolgáltatások elérhetőségével, ügyintézéssel, kármeg- előzéssel kapcsolatos, valamint a biztosítási díjról szóló információk.

II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK‌‌‌‌

1. Biztosított

Biztosított:

a) a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

b) a haszonélvező;

c) a bérlő, bérlőtárs;

d) és az ingatlant egyéb jogcímen jogszerűen használó személy.

Biztosítottak továbbá

e) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a), b), c) és d) pontokban felso- rolt biztosítottakkal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel, együtt laktak;

f) a lakásszövetkezet vagy társasház az abban található, a biztosítónál érvényes és hatályos lakásbiztosítási szerződéssel biztosított lakások száma és az összes, a tár- sasházban vagy a lakásszövetkezeti ingatlanban található lakások száma arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában.

A szerződő köteles a biztosított személyek számát az ajánlattétel során a biztosítóval közölni és a biztosítottak számának megváltozását a változás-bejelentésre vonatkozó szabályok (Általános feltételek 11.A.b. pont) szerint bejelenteni.

2. Területi hatály

A kockázatviselés helye:

a) a biztosítási ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/vagy hely- rajzi számmal azonosított lakóépület, melléképület, telek.

b) a biztosítási ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti nem lakáscélú helyiségek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosí- tás alapján nem térül meg.

c) ingóságok esetében az a), b) pontokban felsorolt lakóépület, lakás, melléképület, nem lakáscélú helyiség, valamint az 5. pontban felsorolt egyes biztosítási eseményeknél meghatározott terület.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.1. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy ese- tében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biz- tosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

3.2. A biztosítási fedezet kiterjed azokra a vagyoncsoportok szerinti vagyontárgyakra, ame- lyeket a szerződő a biztosítási ajánlaton megjelölt és amelyek nem kerültek kizárásra.

A. Épület vagyoncsoportok

3.3. Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épület- szerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja. A biztosítás csak ren- deltetésszerűen használatba vett épületekre terjed ki. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek, épületrészek csak külön megállapodás alapján biztosítottak. Épület- nek minősülnek az épület feladatának ellátásához szükséges részei. Ide tartoznak külö- nösen az alábbiak:

• az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rögzített padló-, fal,- födém- és szegélybur- kolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezése- ikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák, külső hasz- nálatúak is);

• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyhaszekrény, előszoba

szekrény, stb.);

• épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;

• az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, vil- lanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;

• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazá- nok, gázbojlerek és gázkonvektorok;

• az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímaberendezések, a hozzájuk tartozó mérőmű- szerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések;

• kaputelefon;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló;

• építmények (kerítés, kapuk, támfal, derítő, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence

a fedése nélkül);

• napkollektorok, napelemek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és beren- dezésekkel,

• építés, átépítés alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerelvé- nyek, tartozékok.

Az épület vagyoncsoportok az alábbiak:

– lakóépület/lakás

– melléképület/nem lakáscélú helyiség

3.4. Lakóépület / lakás

A biztosító kockázatviselése kiterjed a lakóépület/lakás vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül az ajánlaton feltüntetett

• családi házra vagy sor- ill. ikerház részre (lakóépület);

• lakástulajdonra és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadra (lakás).

A lakóépület/lakás használati jellegének meghatározása

a) Saját használatban van a lakóépület/lakás, ha abban a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.

b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület/lakás, ha abban vagy annak egy részé- ben nem, vagy nem csak a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem, vagy nem csak a haszonélvező lakik.

c) Nem állandóan lakottnak minősül az a lakóépület/lakás, amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.

Amennyiben a biztosított más lakóépületet, lakást is életvitelszerűen használ lakás céljára, úgy a biztosított ingatlan nem minősül állandóan lakottnak.

Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegy- zett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a testvér, az örökbefogadott, a mostoha- és az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

3.5. Melléképület/nem lakáscélú helyiség

Melléképületnek minősülnek a lakóépülettől különálló nem lakás céljára szolgáló épüle- tek (garázs, szerszámos kamra, ól, terménytároló, stb). Nem lakáscélú helyiség a többla- kásos házban található saját tulajdonú pincehelyiség, tároló, garázs, a házhoz hozzáépí- tett vagy az alagsorában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség (garázs, nyári konyha, szerszámos kamra). Melléképület és/vagy nem lakás célú helyiség legfeljebb összesen 50 m2 alapterületig biztosított a lakóépület/lakás biztosítási összegén belül.

3.6. Nem köthető biztosítás arra az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyon- tárgyra, valamint a benne tárolt vagyontárgyakra sem:

• amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel (kivéve, ha az épület építés alatt áll),

• amelynek tetőfedése részben vagy teljesen szalma, nád vagy facserép anyagú,

• amelynek falazata részben vagy teljesen vályog,

• amely nem lakóterületen fekszik.

Lakóterületnek minősül az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terület.

Nem minősül lakóterületnek az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes terüle- ten kívüli összes terület (üdülőterület, mezőgazdasági terület, stb.).

B. Ingóság vagyoncsoportok

3.7. Általános háztartási ingóság

Általános háztartási ingóság: mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztar- tásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Pl.:

• berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek;

• híradástechnikai készülékek 250.000 Ft egyedi érték alatt;

• ruházat;

• hobbi eszközök: sportfelszerelés, kerékpár;

• növénykultúrák (kereskedelmi forgalomban beszerezhető haszon növény palánták, fogyasztásra alkalmas termések, dísz cserjék; -bokrok; – fák, lágyszárú dísznövé- nyek), állatállomány, betárolt termény, takarmány, ezen vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig biztosítottak;

• ide sorolandó továbbá minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, kiemelt értékű ingóságnak, ékszernek, vállalkozói tulajdonnak.

3.8. Kiemelt értékű ingóság

3.8.1. Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak: minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve műalkotás- nak nevezhető.

Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, különösen a következők:

• festmény (olaj, pastell, akvarell, vegyestechnika stb.);

• eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;

• szobor, plakett, érem (jegyzett kis széria);

• zsűrizett művészfotó;

• márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;

• régiségnek számító népművészeti és jegyzett kerámia;

• festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;

• ezüstből készült használati- és dísztárgy;

• fém-ötvösmunkák;

• bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);

• kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;

• dísz órák;

• könyvritkaság;

• faragott tárgyak;

• egyéb alapanyagú dísztárgy.

3.8.2. Gyűjtemény:

a biztosított által meghatározott szempontok alapján gyűjtött és tárolt tárgyak összes- sége. Ezek lehetnek egyediségüknél, ritkaságuknál, funkcionális összetartozásuk és kialakított szempontok alapján gyűjtött és rendezett tárgyak összessége (pl. bélyeg, numizmatika, modell, makett stb.).

3.8.3. Egyéb kiemelt értékű ingóságok:

• 250.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme;

• 250.000 Ft értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek, hangszerek (pl.: televízió, video lejátszó, kamera, hifi, számítógép konfi- guráció);

• 250.000 Ft egyedi érték feletti óra;

• engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.

3.9. Ékszerek, drágakövek

• fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ékszer;

• foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek;

• tenyésztett és valódi gyöngy;

• nemesfém és/vagy drágakővel díszített óra és használati tárgyak (pl.: öngyújtó, man- dzsetta gomb, nyakkendőtű).

A kiemelt értékű ingóságokra vonatkozó biztosítási összegen belül összesen leg- feljebb 750.000 Ft értékig biztosítottak.

3.10. Készpénz csomag (készpénz, értékpapír)

• belföldi fizetőeszköz, valamint Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta;

• értékpapírok, betétkönyvek.

Összesen maximum 50.000 Ft-ig biztosított.

3.11. Vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak

Annak a vállalkozásnak a tulajdonában lévő, a lakásban tárolt és használt, valamint a melléképületben, nem lakáscélú helyiségben tárolt vagyontárgyak, amelynek a szer- ződő vagy a szerződővel együtt élő családtagja tulajdonosa, alkalmazottja. A vállalko- zói tulajdonban lévő vagyontárgyakra legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltün- tetett biztosítási összeg erejéig nyújt fedezetet a biztosítás.

3.12. Idegen vagyontárgyak‌‌

Kiterjed a biztosító kockázatviselése az ajánlaton külön fel nem tüntetett idegen tulajdonú általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakra 50.000 Ft összeghatárig, amennyiben ezek kára más biztosítás alapján nem térül meg. Ide tar- tozó vagyontárgyak: bérelt, kölcsönvett, megőrzésre átvett ingóságok, biztosított vendégeinek vagyontárgyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetővendégek tulajdona.

3.13. Nem terjed ki továbbá a biztosítás:

• a légi-, vízi- és motoros járművekre, lakókocsikra, utánfutókra;

• okmányokra (kivéve személyi okmányok), kéziratokra, tervekre és dokumentá- ciókra, adathordozókon tárolt információkra;

• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, ill. nem lezárt helyiségben, pl. erkély, külső folyosó, kert stb. tárolt, ingóságokra (kivéve a Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása választása esetén, az ott meghatározott események vonatkozásában);

• hobbi állatokra, lóra, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatokra; nyaraló- ban, nem állandóan lakott épületben, nem lakáscélú helyiségben tárolt kiemelt értékű ingóságokra (műértékek, ékszerek, drágakövek, készpénz, értékpapír).

• fás szárú növények ágtöréseire, fogyasztásra nem alkalmas terméseinek, virág- zatának és levelezetének károsodására.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. Annak érdekében, hogy a biztosított biztosítási eseményből eredő tényleges kára minden esetben megtérüljön, a biztosítási összeget úgy tanácsos meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontár- gyak új állapotban való beszerzésének értékét. Az épület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (az alapterületnek azon része, amelyen a bel- magasság legalább 1,90 m) és a négyzetméter egységár szorzataként kell megállapítani. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület, valamint az általános háztar- tási ingóságok biztosítási összegére.

5. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan és előre nem lát- ható megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a kárese- mény a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosított következményi kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüggésben van és amelynek elhárí- tása a biztosítottól ésszerű határidőn belül nem volt elvárható.

A Különös feltételekben és a Kiegészítő biztosításokról szóló III-XI. fejezetekben megha- tározott, egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó, a kárbejelentéshez szükséges és a biztosító által bekérhető dokumentumok körét kimerítően az Általános feltételek 11.22. alpontja tartalmazza.

A biztosítási feltételek alkalmazásában az alapfedezet, alapszolgáltatások körébe a következő – lent részletezett – biztosítási események tartoznak: tűz, robbanás, villám- csapás, villámcsapás másodlagos hatása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése, betöréses lopás, rongálás, rab-

lás, üvegtörés, komfort csomag, tűz nélküli füst- és koromszennyeződés, üdülésre elvitt ingóság biztosítása, családi balesetbiztosítás.

A. Tűz

5.1. Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből tovább- terjedni képes, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alak- változás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az a jelen pont szerinti esemény következményei;

b) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy ren- deltetésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen módon kerültek oda, (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűz- térbe dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a beren- dezés azon funkcionális egységeire, amelyekben vagy amelyeken keresztül ren- deltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az abból a biztosított berendezés más funkcionális egysége- ire, illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra;

c) a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a keletkezés helyéről nem képes továbbterjedni;

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk.

Abban az esetben, ha a b) pont szerinti ok miatt más biztosított vagyontárgyak is megy- gyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat megtéríti.

B. Robbanás

5.2. Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthető. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszél- hetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.

A biztosító nem téríti meg:

a) a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza;

b) a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat;

c) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály (pl.: televízió képcső) össze- roppanása miatt bekövetkező károkat.

d) a kárt, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meg- haladó mennyiségben tárolnak.

C. Villámcsapás

5.3. Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba köz- vetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása kárt okoz a biz- tosított vagyontárgyban.

D. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villám- csapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékek- ben és berendezésekben kárt okoz.

E. Vihar

5.5. Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a legalább 19 m/s sebességű légmozgás nyomó- és/ vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz ideértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is.

A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

F. Felhőszakadás

5.6. Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a felhőszakadásból eredő, talaj- szinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rend- szerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mér- téke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

G. Jégverés

5.7. Jégverés biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formá- jában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmé- nyek – építésügyi szabványoknak megfelelő – végleges fedésében, biztosított vagyon- tárgyakban (ide értve a biztosított növény- és állatállományt) okozott károkat, illetve a jégverés által megbontott tetőn, nyílászárón történő egyidejű beázás károkat.

Nem téríti a biztosító jégverés, jégeső miatt:

a) az ideiglenes fedésekben;

b) a fólia és üvegházakban, melegágyakban;

c) valamint a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.

H. Hónyomás

5.8. Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása által és az olvadáskor lecsúszó hótömeg által a biztosított épület- ben, építményben okozott kár. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biz- tosított épületekbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

I. Árvíz

5.9. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű termé- szetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mérték-

ben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek

minősített területen fekvő kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.9.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mér- tékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

5.9.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

5.9.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), ame- lyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz sza- badon elöntheti.

5.9.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú terüle- tek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, ame- lyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távo- labb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

5.9.5. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi léte- sítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.9.6. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;

5.9.7. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Ható- ságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtér- nek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvíz- károkat, továbbá

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése;

• a belvíz; miatt keletkező károkat.

5.9.8. Várakozási idő

A biztosító az árvíz biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosí- tási eseményre nem terjed ki.

J. Földrengés

5.10. Földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. foko- zatát elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése ezen biztosítási eseményre nem terjed ki.

K. Földcsuszamlás

5.11. Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha a földtömeg a talaj egyensú- lyi állapotának megváltozása következtében, lejtős terepen, hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszással a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat;

c) azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő, vagy a támfal kar- bantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

A biztosító földcsuszamlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számí- tott 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

L. Kő- és földomlás

5.12. Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül, ha a lehulló (elmozduló) szik- ladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak. Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat;

c) azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő vagy a támfal kar- bantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

A biztosító kő- és földomlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számí- tott 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy a hatóságok által nincs feltárva.

N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

5.14. Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, vagy a személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz

a biztosított vagyontárggyal való ütközés során, ideértve ezen események miatti oltás,

mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

Nem minősül ismeretlen járműnek, amely a szerződő tudomásával és beleegyezé- sével közelíti meg a biztosított épületet/építményt.

O. Idegen tárgy rádőlése

5.15. Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

P. Betöréses lopás, rongálás

5.16. Betöréses lopás biztosítási eseménynek az minősül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásá- val, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be; ameny- nyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontok- ban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

5.16.1. Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetek- kel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét kell tekinteni. Lezárt helyi- ség az a helyiség, amely a Függelékben található valamelyik védelmi szint előírásait teljesíti. Nem minősül lezártnak az ingatlan különösen, ha a nyílászárók zárszerkezetét rendeltetéssze- rűen nem hozták működésbe, vagy ha a bukó ablakokat és ajtókat bukó állapotban hagyják.

5.16.2. Biztosítási esemény a járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagas- sággal rendelkező nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás is, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak.

5.16.3. Az értéktárolókban (bútorszéfben, páncélszekrényben, fali széfben, egyéb a biz- tosító által elfogadott tárolókban) lévő vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a tettes az a)–c) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzített tárolót:

• a biztosítási helyről eltulajdonította;

• feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a nyitás célját szolgáló – eszköz, szerszám

segítségével nyitotta ki;

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a kulcso(ka)t az értéktároló helyétől különálló, lezárt és állandóan lakott helyiségben vagy épületben tartották, vagy azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el;

• és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tűnt el.

5.16.4. Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból annak feltörése útján lopták el.

5.16.5. Rongálás biztosítási esemény az a szándékos károkozás, melyet az elkövető(k) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a bizto- sított vagyontárgyakban és az ingatlanban.

5.16.6. A biztosító nem téríti meg a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli rongálási károkat.

5.16.7. A vagyontárgyak biztosítását betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok esetén a biztosító a Függelékben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kár- rendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a Függelék- ben meghatározott és rögzített limitekig vállalja.

Q. Rablás

5.17. Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgya- kat a kockázatviselés helyéről jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított vagy az épületben jogosan tartózkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyezi.

R. Vízkár

5.18. Vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő haszná- lati, csapadék, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató és központi fűtés rendszerek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.18.1. A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biz- tosított vagyontárgy károsodott:

a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket,

b) a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csőhossznak megfelelő helyreállításra fordított költségeket,

c) törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új cső és annak behúzási költségeit,

d) fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m cső- hosszig helyreállítási költségeit.

5.18.2. A biztosító nem téríti meg:

a) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési, talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat;

b) a kiömlő folyadék, gőz értékét;

c) a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, háztar- tási gépek) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek.

S. Üvegtörés

5.19. Üvegtörés Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, valamint az erkély, loggia és lép- csőház 10 mm-nél nem vastagabb üvegeire, hőszigetelő síküvegére, drót-, illetve katedrálüvegeire (kivéve üvegtetők) max. 3 m2/tábla méretig, továbbá

b) azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat, kivéve, ha a szerződés kiter- jed építés-szerelés kockázatra is;

f) a külön díjért megvásárolható Bővített üvegtörés csomag szerinti üvegezésekre.

T. Bővített üvegtörés

5.20. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. A bővített üvegtörés fedezet keretében a biztosító kockázatviselése az aláb- biakra terjed ki:

a) 3m2/tábla és 10 mm vastagság feletti méretű üvegek, de max. 6 m2/tábla méretig,

b) üvegtetők, növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése, verandaüve- gezés;

c) üveg építőelemek (pl. üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üvegek);

d) különleges kivitelezésű üvegek (tükrök, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, min- tázott homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, és tükörcsempék);

e) bútorüveg, zuhanykabinok üvegezése, kandallók üvegezése;

f) üveg kerámia főzőlap töréskáraira és

g) nyílászáró üvegfelületére ragasztott biztonsági-, hő- és fényvédő fólia üvegtörés és repedés miatti pótlási költségeire.

A bővített üvegtörés biztosítás keretében a biztosítás a szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg erejéig nyújt fedezetet.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat

és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

• taposóüvegekben, üvegből készült, üveget tartalmazó dísz- és használati tárgyak- ban, lámpatestek üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat.

U. Besurranó tolvajlás (lopás)

5.21. Biztositási esemény a biztositott vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon, hogy

az elkövető

• nyitva hagyott nyílászárón keresztül vagy

• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal,

jut be a kockázatviselés helyeként megjelölt lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tar- tózkodnak.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

V. Komfort csomag

5.22. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek előre nem jelzett áramkimaradás következtében megromlanak.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező – biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biz- tosítási összeg erejéig. A biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha az élelmisze- rek megromlása a készülék műszaki hibájából vagy gondatlan használatából ered.

5.23. Bankkártya és okmány elvesztése

Kiterjed a biztosítási fedezet

• a felügyeleti hatóság engedélyével, Magyarországon működő banknál vezetett, a bizto- sított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.), hitelkártya bárhol történő elvesztése vagy eltulajdonítása miatt felmerülő és igazolt letiltási és újrabeszerzési költségekre, valamint

• az elveszett, eltulajdonított személyes okmányok hivatalos dokumentumokkal, számlák-

kal igazolt pótlási költségeire.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező – biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biz- tosítási összeg erejéig.

A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való visszaélés (pl.: jogosulatlan pénzfelvétel, vásárlás) miatt bekövetkező károkra (kivéve, ha a biztosítási szerződés tartalmazza a bankkártyás visszaélés térítés biz- tosítási fedezetet).

A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított okmánnyal való visszaélés (pl.: jogosulatlan hitelfelvétel, szerződéskötés) miatt bekövetkező károkra.

5.24. Zárcsere költsége

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesz- tik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének igazolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező – biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biz- tosítási összeg erejéig.

Z. Egyéb biztosítási események

Z.1. Tűz nélküli füst- és koromszennyeződés

5.25. Biztosítási eseménynek minősül a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatt bekövetkező kár, amely hirtelen, előre nem látható módon keletkezett.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések ese- tében a füst- és koromszennyezés által károsított épületrészekre is.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.2. Beázás, kívülről érkező víz (Beázás csomag)

5.26. Beázás, kívülről érkező víz biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított helyi- ség(ek)en belüli épületrészekben és a biztosított helyiségeken belüli ingóságokban

a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet és a nyílászárók szigete- lési problémáiból eredő egyszerű csapadék beázás, és a kockázatviselés helyére kívül- ről érkező víz kárt okoz.

5.26.1. Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájá- ból ugyanazon helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

5.26.2. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed ki a biztosítás

a) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felme- rült költségek megtérítésére

b) a talajvíz és belvíz által okozott károk megtérítésére

c) továbbá az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elégtelen- sége miatt keletkezett károk megtérítésére.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések ese- tében a beázás, kívülről érkező víz által károsított épületrészekre is.

5.26.3. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekö- vetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.3. Üdülésre elvitt ingóság biztosítása

5.27. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyakban az A-S., az U, valamint a Z.1.-Z.2. pontokban meghatározott biztosítási eseményekkel összefüggésben, a biztosított üdülése alatt kár következik be. A biztosítás területi hatálya Európa terüle- tére terjed ki.

5.27.1. A biztosítás az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki.

5.27.2. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekö- vetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.4. Kórházi lopás

5.28. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított kórházi ellátása idején és helyén, az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat jogtalanul eltu- lajdonítják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást.

Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre telje- sít szolgáltatást.

Z.5. Iskolai lopás

5.29. Biztosítási esemény a biztosított 6–15 éves gyermek(ek) iskolai tartózkodása idején és helyén bekövetkezett, általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakra elkövetett lopással okozott kár.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.6. Utcai rablás

5.30. Biztosítási eseménynek minősül, ha a Q. pontban meghatározott esemény (Rablás) a kockázatviselés helyén kívül következik be.

5.30.1. A biztosító kockázatviselése Classic módozat választása esetén Magyar- ország, míg Extra és Plus módozat választása esetén Európa területére terjed ki. A biztosító szolgáltatásának felső határa Classic módozat választása esetén 30.000 Ft, Plus módozat esetén 50.000 Ft, míg Extra módozat esetén 100.000 Ft.

5.30.2. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekö- vetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.7. Állatkár biztosítás

5.31. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben, annak hőszigetelésé- ben, ill. az épület gépészetében rágcsálók, madarak, rovarok (a tovabbiakban: kártevők) kárt okoznak. A kártevők által okozott kárt a biztosító megtéríti.

Megtéríti továbbá a biztosító a darázsírtási költségeket, amennyiben a rovarok a biztosí- tott lakók megszokott életvitelét lehetetlenné teszik, és olyan helyzet alakul ki, mely sür- gős beavatkozást kiván a balesetveszély megelőzése érdekében.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az állati ürülék, ill. állati tetemek eltávolítási, tisz- títási, fertőtlenítési költségei megtérítésére.

Z.8. Vízkár csomag

Z.8.1. Dugulás elhárítás térítés

5.32. Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárításával a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény beje- lentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Z.8.2. Vízveszteség térítés

5.33. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amelynek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.8.3. Szolgáltatás kimaradás biztosítás

5.34. Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgáltatók szolgáltatá- sában legalább 6 órát meghaladó, előre be nem jelentett, igazolt kimaradás következik be. A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződésben meghatározott biztosítási összeget a szolgáltatás kima- radásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosí- tottnak megtéríti.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.9. Sport csomag

Z.9.1. Sporteszköz lopás biztosítás

5.35. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén kívül, kijelölt kerékpártá- rolóhoz zárral rögzített, valamint autóra felszerelt, zárható kerékpár-csomagtartóval rög- zített kerékpárok jogtalan eltulajdonítása, továbbá a sífelszerelésnek a síelésre kijelölt területről (sípálya), az ezt kiszolgáló egységből (pl.: melegedő) és szálláshelyről történő jogtalan eltulajdonítása. A biztosító kockázatviselése Európa területére terjed ki.

A biztosító nem téríti meg a kerékpár egyes alkatrészeinek eltulajdonításával oko- zott kárt.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.9.2. Sport csonttörés biztosítás

5.36. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt, sportolás közben bekövet- kezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. A Sport csonttörés biztosításra egyebekben a Családi balesetbiztosítás feltételei irányadók. A biztosító kockázatviselése Európa területére terjed ki.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

A biztosítási esemény alkalmazásában a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

Z.9.3. Sport felelősségbiztosítás

5.37. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sport felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a sportolás, szabadidős tevékenység során harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosító kockázatviselése Classic módozat választása esetén Magyarország, míg

Extra és Plus módozat választása esetén Európára terjed ki.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetke- zett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A Sport felelősségbiztosításra egyebekben a Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosí- tás szerződéses feltételei irányadók.

Z.10. CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS

Z.10.1. Biztosított, kedvezményezett

Biztosított az Általános Feltételek 1.3.2. pontjában meghatározott személy.

A biztosított a balesetbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés

– több biztosított esetén a szerződés rá vonatkozó része – a folyó biztosítási év végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép (I. rész 1.2. pont).

Kedvezményezett az Általános Feltételek 1.4. pontjában meghatározott személy.

Z.10.2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed és a biztosítási védelem terjedelme 24 órás.

Z.10.3. A biztosítás megszűnése

A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszűnik a biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.

Z.10.4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított, kedvezményezett kötelezettségeire nézve az Általános Xxxxxxxxxx rendelke- zései az irányadóak.

Z.10.5. A biztosítási összeg

A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott biztosítási összeg(ek)et a szolgál- tatási táblázat tartalmazza. A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázattól függően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott százaléka lehet.

Z.10.6. A biztosítási események

Z.10.6.1. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázat- viselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.

Z.10.6.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kocká- zatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelent- kezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosz- tizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

Z.10.6.3. Jelen feltételek szerint – a Z.10.6.1. és a Z.10.6.2. pontokban foglaltaktól elte- kintve – nem minősül balesetnek

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása, kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károso- dás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mecha- nikus behatás következménye.

Z.10.6.4. Baleseti halál: biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

Z.10.6.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség- csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mér- téke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a bal- eset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az iga- zolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékeny- ség abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szol- gáltatási igény alapját.

Z.10.6.6. Baleseti csonttörés: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

A fogtörés semmilyen okból sem minősül baleseti eredetű maradandó egészség- károsodásnak.

Z.10.7. A biztosító szolgáltatása

Z.10.7.1. A baleseti halál időpontjában hatályos kötvényben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

Z.10.7.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás bekövetkezése esetén a biz- tosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos kötvény-

ben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek a mara- dandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.

A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

Z.10.7.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biz- tosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása Egészségkárosodás foka (%)

• mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100

• egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35

• egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem

• látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte

előtt elvesztette 65

• mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60

• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15

• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül

• hallóképességét már a biztosítási esemény

bekövetkezte előtt elvesztette 45

• a szaglóérzék teljes elvesztése 10

• az ízlelőképesség teljes elvesztése 5

• egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes

működésképtelensége 70

• egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 65

• egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése,

• vagy teljes működésképtelensége 60

• egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20

• egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10

• bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5

• egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes

• működésképtelensége 70

• egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület

teljes működésképtelensége 60

• egyik lábszár részleges csonkolása 50

• egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30

• egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5

• bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2

Z.10.7.4. Ha a maradandó egészségkárosodás foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

Z.10.7.5. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre, testré- szekre a korábbi károsodás mértékéig a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Z.10.7.6. Az Orvosszakértői Intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályok- ban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megál- lapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségká- rosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértéké- nek megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvé- leménye nem köti.

Z.10.7.7. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

Z.10.7.8. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egész- ségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

Z.10.7.9. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

Z.10.7.10. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biz- tosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

Z.10.7.11. Baleseti csonttörés/Sport csonttörés: A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, balesetenként a törések számától függetlenül a hatályos kötvény- ben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget téríti meg.

Z.10.7.12. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti. A biztosító iratbe- szerzés esetén a szolgáltatási igényről legkésőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről az ügyfelet tájékoztatni.

Z.11. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha

• a biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer(ek)ben vandalizmussal szemmel látható kárt okoznak, ha az okozott kár a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi;

• a biztosított épület telkén belül telepített dísz- és haszonnövényekben vandalizmussal

kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építményekben (rögzített lámpates- tek, padok, játszótéri gyerekjátékok) vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulaj- donítják;

• a riasztórendszer, a biztonsági kamera, az elektromos kapumozgató szerkezetekben, bejárati ajtóban vandalizmussal kart okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a lakóépület külső homlokzatán graffitival kart okoznak;

• az épület falához rögzített antennában, csatornarendszerben, klímaberendezésben

vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakban (kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobilmedence, napközben átmenetileg a laká- son kívül tartott kerékpár, babakocsi) az 5. fejezetben meghatározott biztosítási ese- ményekkel, vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást. A növényekben, a biztosított ingatlan területén lévő építményekben, az épület falához rögzített antennában, a csatornarendszerben, a klímaberende- zésben, az általános háztartási ingóságokban vandalizmussal vagy azok eltulajdo- nításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyon- tárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.

Z.12. Bankkártyás visszaélés térítés biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a felügyeleti hatóság engedélyével működő, Magyar- országi székhellyel rendelkező bank által kibocsátott bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.) vagy hitelkártya (a továbbiakban együttesen: kártya) jogosulatlan felhasználásával, vagy

az adatainak jogosulatlan megszerzésével a kártyához kapcsolódó lakossági forint vagy deviza számlán rendelkezésre álló pénzeszközöket megszerzik, felhasználják és ezzel a biztosítottnak vagyoni hátrányt okoznak (a továbbiakban: kár). A biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak szerint megtéríti a biztosított biztosítási eseményből eredő kárát.‌

A biztosítási eseményt és a kárt a számlát vezető pénzintézet igazolásával és rend- őrségi feljelentéssel, jegyzőkönyvvel kell igazolni.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

6. A biztosító szolgáltatása

A. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.1. A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik. Balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosított halála esetén a biztosító a kedvezményezett- nek, ennek hiányában az örökösöknek teljesít szolgáltatást.

B. A térítési összeg (biztosítási szolgáltatás) meghatározásának alapelvei

6.2. A jelen Xxxxxxx feltételekre hivatkozással kötött szerződés kárbiztosítási szer- ződésnek minősül (ide nem értve a Családi Balesetbiztosítást). Kárbiztosítási szer- ződés alapján a biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meg- határozott módon és mértékben történő megtérítésében áll. A biztosított tehát a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult.

A biztosító szolgáltatása a fentieknek megfelelően

– részleges kár esetén épület és ingóság vagyoncsoportok tekintetében egyaránt a biztosított vagyontárgy javítási, helyreállítási költségeinek megtérítésére ter- jed ki;

– teljes kár esetén az épület vagyoncsoportok tekintetében a biztosított vagyon- tárgy forgalmi értékének megtérítésére terjed ki, ha a biztosított tényleges kára a biztosított vagyontárgy forgalmi értékének teljes vagy részleges elvesztésében áll. Kivételt képeznek ez alól az alábbiakban meghatározott esetek, amikor a biztosító a biztosított vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értékét fizeti meg.

Az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az új állapotban való beszerzés értékét (újraépítési érték) akkor fizeti meg, ha az épü- let újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, tény- legesen megtörténik, azaz, ha a biztosított tényleges kárát az újraépítés költségei képezik.

Az ingóság vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az új állapotban való beszerzés értékét (a káridőponti beszerzési értéket) akkor fizeti meg, ha a károsodott vagyontárgy forgalmi értéke a 6.9. pontban meghatáro- zott értéket a kár időpontjában meghaladta. Az erre vonatkozó részletes szabályo- zást a jelen Különös feltételek 6.9. pontja tartalmazza.

Teljes kárnak minősül, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a károsodott vagyontárgy helyreállítási költségei a forgalmi értéket meg- haladják.

Részleges kárnak minősül, ha a kár javítással, a sérült részek pótlásával helyreállítható és nem minősül teljes kárnak.

6.3. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban, illetve balesetbiztosítási kocká- zatok esetén a biztosított életével, egészségi állapotával kapcsolatban a szerződésben meghatározott fedezettípus szerinti biztosítási esemény következtében keletkezett káro- kat, továbbá a biztosított költségeket. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra a szerződésben megállapított biztosítási összeget, illetve a biztosító által vállalt szolgáltatási limiteket.

C. Költségtérítések

A jelen címben nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biz- tosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabály- szerűen kiállított számlával igazolja.

6.4. Rom- és törmelékeltakarítási költségek

A rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosított ingatlan biztosítási összegé- nek 2%-áig téríti meg a biztosító, melybe beleértendőek e törmelékeknek a legköze- lebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

6.5. Kárenyhítési költségek

A biztosító megtéríti a káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében ésszerűnek és szükségesnek minősülő tevékenységek és intézkedések költségeit a biztosítási összeg keretein belül.

6.6. Ideiglenes lakás bérleti díja

Amennyiben bármely arra jogosult hatóság (pl. katasztrófavédelem, jegyző, építésügyi hatóság) a rá irányadó jogszabályi rendelkezések alapján kiállított okirattal a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül, az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító. Nem szükséges hatósági igazolás, ha a körülmények alapján nyil- vánvaló, hogy az ingatlan lakhatatlan (pl. földrengés során az épület összedől).

6.7. Oltás, mentés költségei

A biztosító megtéríti az oltás, mentés költségeit a biztosítási összeg 2%-áig, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezetett szerv szol- gáltatásaival kapcsolatos költségeket.

6.8. Hazautazási költségek

Megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fő biztosított részére 20.000 Ft erejéig.

D. A szolgáltatás különös szabályai

6.9. A biztosítási szolgáltatás megállapításának szabályai épület és ingóság vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak kárai esetén

	A szolgáltatás teljesítése
	Teljes kár esetén	Részleges kár esetén
Épület vagyoncsoportok	újraépítési1 vagy forgalmi2 értéken	javítási, helyreállítási költségen3
Ingóság vagyoncsoportok – ha a biztosított vagyontárgy forgalmi értéke eléri vagy meghaladja a káridőponti beszerzési érték 25 %-át – ha a biztosított vagyontárgy forgalmi értéke nem éri el a káridőponti beszerzési érték 25 %-át	káridőponti beszerzési értéken4	javítási, helyreállítási költségen
	forgalmi értéken2	javítási, helyreállítási költségen
Üvegkárok	a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége
Fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek, értékpapírok	hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelőállítási költsége
Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta	káridőponti MNB deviza-középárfolyamán

1 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségű és minőségű épület építési költsége, de nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

2 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke, míg ingóságok esetén a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) ingóság használt piaci értéke.

3 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár időpontjára vonatkoztatott javítási költsége, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét, illetve a káridőponti beszerzési értékét.

4 Káridőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságok- kal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke.

6.10. Ha a biztosított helyiség

• mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása lega-

lább 40%-ban károsodik

• mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.

6.11. A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

6.12. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki előszereteti értékre, gyűjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab értékcsökkenésére, elmaradt haszonra. A biztosítási szolgáltatásból (beleértve a költségtérítéseket is) le kell vonni az adó- hatóságtól visszaigényelhető összeget, a hasznosítható maradvány értékét, vala- mint az önrészesedést.

6.13. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül kalkulált, a károsodott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpont- jában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

6.14. A biztosított által előállított áruk (vállalkozói tulajdon) esetében a kárfizetési összeg (félkész és késztermékek) az újonnan való előállítás költsége, levonva belőle a fel nem merült költségeket.

6.15. Szoftverek, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra előállít- hatók, illetve beszerezhetők.

A biztosító e körben megtéríti:

• a szoftverek újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét; egyedi szoftverek esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;

• az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ide nem értve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: meg- ismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

6.16. Az Általános Forgalmi Adó megtérítése

A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (ÁFA) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vál- lalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az ÁFA összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

6.17. A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoport körében biztosí- tott növénykultúrák, növények újratelepítési költségét csak abban az esetben téríti meg, ha a növénykultúrák, növények valamely biztosítási esemény következtében teljesen elpusztultak vagy azokat eltulajdonították.

III. KIEGÉSZÍTŐ MAGÁNEMBERI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS‌

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogsza- bály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály sze- rint helytállni tartozik.

1. Biztosított

A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötele- zettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

Xxxxx feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. rész 1.1.

pont a)-f) pontjaiban felsorolt személyek.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosítás területi hatálya Classic termék esetén Magyarország, míg a Plus vagy Extra

termék esetén az európai országokban okozott és érvényesített károkra terjed ki.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül a biztosító részére bejelen- tett károkra terjed ki.

3. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése

A felelősségbiztosítás szerződés megszűnésének szabályait az I. rész 6. fejezete tartalmazza.

4. A felelősségbiztosítás díja

A biztosítási fedezet díja a Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítási fedezet ellenér- tékeként a biztosítási szerződésben meghatározott forint összeg.

5. Biztosítási összeg

Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biz- tosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás címén kifizet. A biztosító az egy biztosítási éven belül okozott károk kapcsán bekövetkezett biz- tosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás biztosítási összegét a szolgáltatási táblázat tartalmazza.

A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az I. rész 8.2.2. alpontjában foglaltak meg- felelően irányadók.

6. Biztosítási esemény

6.1. Biztosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt magánemberi minőségben

– másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatározottak szerint – mentesíti:

• biztosított ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, aki(ke)t az ajánlaton biztosítottként tüntettek fel, és aki(k) a Polgári Törvénykönyv 6:560-6:561. §-ai alapján tartozik/nak fele- lősséggel a bekövetkezett kár vonatkozásában;

• fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója;

• elektromos háztartási berendezések üzembentartója a kockázatviselési hely szerinti

ingatlan területén;

• közúti balesetet előidéző gyalogos;

• kerékpár, kerekesszék, kézi erővel működtetett szállítási eszközök használója;

• nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója;

• kisállattartó (kivéve kutyatartó);

• háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkalmazottnak okozott dologi károkat.

A jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfifé- lék, továbbá a hobbiállatok, mint pl. az aranyhörcsög, tengeri malac, egér, patkány, papa- gáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak, stb.

A jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok, stb.

6.2. Amennyiben a szerződés tartalmazza az Ebtartói felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a Biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy ebtartói minőségben a magyar jog szerint kártérítési köte- lezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződé- sen kívül okozott dologi károkért. A felelősségbiztosítás biztosítási összegét a szolgálta- tási táblázat tartalmazza.

6.3. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatar- tás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a sze- mélyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a 6.1.-6.2. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sére- lemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem ren- delkezik.

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved,

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,

– magánemberi minőségben okozott kár a biztosított személyek foglalkozásán, hivatá- sán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életvi- szonyokban okozott károk.

6.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra vissza- vezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti össze- függés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

6.5. Nem terjed ki a biztosítási védelem

• a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2) pontjában felso- rolt hozzátartozóinak okozott károkra, valamint több biztosított esetén a biztosítot- tak által egymásnak okozott károkra;

• az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek a biztosított jogsza- bályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;

• a környezet szennyezésével kapcsolatos károkra;

• elmaradt vagyoni előnyre;

• gépi erővel hajtott járművel, illetve lóval okozott károkra;

• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott kárra;

• a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;

• arra a kárra, amelyet szervezett kereteken belüli sporttevékenység során okoztak;

• arra a kárra, amelyet lőfegyverrel okoztak;

• azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyermek gondozója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben a biztosított gyermek ellen a szándé- kos károkozó cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult;

• azokra a károkra, amelyeket staffordshire terrier, pit bull- terrier, staffordshire bull- terrier és ezek különböző keresztezései, valamint a rottweiler fajtájú ebek okoztak;

• arra a kárra amelyet vállalkozói minőségben (ebtenyésztő, állatpanzió, stb.) tartott kutya okozott;

• ebtartói felelősség esetén azokra a károkra, amelyek gépjárműben keletkeztek, úgy, hogy a gépjármű és a károkozó eb közötti fizikai érintkezés nem valósult meg.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem térít.

6.6. A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól az I. rész 12.1 (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), az I. rész 12.2. (kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), az I. rész 11.9. (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsze- gése) az I. rész 11.18-11.19. (kárbejelentési kötelezettség megsértése) pontokban meghatározott esetekben.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. Kárbejelentés

7.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül

– bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez

tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

7.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát,

részletes indoklással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

7.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázá- sához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyző- könyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok,

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adat- bekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylato- kat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítés- hez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazo- lására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőriz- heti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal, így például büntető- vagy szabálysértési eljárás- ban meghozott jogerős határozat benyújtásával történő igazolására, a bizonyítás általá- nos szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár ren- dezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a 6.6. pontban fog- laltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

7.1.4. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedel- mes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

7.2. Biztosítási szolgáltatások

7.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mér- tékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; vala- mint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüg- gésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és a károsult bizo- nyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek

és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körül- ményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mérté- kére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel telje- síti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a 7.1.4. pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megala- pozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), fel- téve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő fel- kérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiá- nya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

7.2.2. A 7.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási ese- ményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti meg a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

7.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési köte- lezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

7.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége más- sal egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható maga- tartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi káro- kat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a szövetkezeti lakóközös- séget terhelő károkat a biztosítónál biztosított és a lakásszövetkezet összes lakása ará- nyában téríti meg.

7.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja.

7.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolat- ban a 7.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jog- erős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mérté- kéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg-

állapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei

érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

7.2.7. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szer- ződés rendelkezései alapján rendezi.

7.2.8. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül tel- jesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

7.2.9. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvisele- téről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

7.2.10. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt ren- dezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megala- pozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a káro- sult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

7.2.11. A biztosító a 7.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgálta- tást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

8. A polgári törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő magánemberi felelősségbiz- tosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései- től lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

8.1. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel 7.2.1. és 7.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biz- tosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, leg- feljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

IV. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS‌

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

1. Biztosítási összeg: A szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg.

2. Biztosítási esemény

2.1 Baleseti halál: A biztosítási esemény leírása a Különös feltételek II.Z.10.6. pontjá- ban található.

2.2 Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: A biztosítási esemény leírása

a Különös feltételek II.Z.10.6. pontjában található.

2.3 Baleseti csonttörés: A biztosítási esemény leírása a Különös feltételek II.Z.10.6.

pontjában található.

2.4 Baleseti műtéti térítés: Biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekö- vetkezett baleset, melynek következtében a biztosított műtétre szorul, amennyi- ben az orvosilag szükséges.

Jelen feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok az orvosi beavatkozá- sok, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzé- sére, a betegségek gyógyítására, illetve a következményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

A műtétek csoportba sorolását a Műtéti lista tartalmazza, mely az A mellékletben talál- ható. A Műtéti lista a műtéti csoportok térítési kategóriák szerinti besorolása. A Műtéti lista tartalmazza a térítés százalékos mértékét is.

3. Biztosító szolgáltatása:

3.1 Baleseti halál: A biztosítási szolgáltatás leírása a Különös feltételek II.Z.10.7. pont- jában található.

3.2 Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: A biztosítási szolgáltatás leí-

rása a Különös feltételek II.Z.10.7. pontjában található.

3.3 Baleseti csonttörés: A biztosítási szolgáltatás leírása a Különös feltételek II.Z.10.7.

pontjában található.

A biztosító a fentebb leírt biztosítási szolgáltatások (3.1.-3.3. pont) vonatkozásában – amennyiben a szerződő a jelen kiegészítő családi balesetbiztosítást megkötötte és a biz- tosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosító kockázatviselése ezen kockázatok esetén fennállt – a családi balesetbiztosításra meghatározott biztosítási összegeken felül a választott kiegészítő családi balesetbiztosítási összegeket is megtéríti.

3.4 Baleseti műtéti térítés: A biztosító a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.

A biztosító szolgáltatása a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összegnek

az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő százalékos mértéke. Amennyiben a műtét a tartamon túl, de a biztosítási esemény időpontjától számított két éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál a hatályos kötvényben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget kell figye- lembe venni.

A biztosító a műtéteket műtéti csoportokba sorolja be (továbbiakban: műtéti cso- portba sorolás). A műtéti csoportok műtéti térítési kategóriák szerinti kategorizálása. A biztosító valamennyi, WHO által kóddal ellátott műtétet a műtéti térítés szempont- jából értékelte azzal, hogy a Műtéti listában szereplő csoportok egyikébe sem tartozó műtéti beavatkozások az 5-ös, „nem térített” műtéti térítési kategóriába tartoznak (pl. diagnosztikus célú vizsgálatok, beavatkozások, beleértve a szövettani mintavétele- ket, citológiákat, injekciós-infúziós kezelések, fizioterápiák, kemoterápiák).

A műtétek csoportba sorolasat a Műtéti lista tartalmazza. A Műtéti lista a műteti csopor- tok teritesi kategoriak szerinti besorolasa. A Műtéti lista tartalmazza a térítés százalékos mértékét is.

Műtéti lista térítési kategóriánként, és a biztosítási összeg térítésének százalékos mértéke
az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a	– agyállományt/gerincvelő állományt érintő nyitott műtétek – nyitott szívsebészeti műtétek – szervátültetés
a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a	– fej-nyaki sebészet (nem beleértve bőr, nyálkahártya és ezek alatti elváltozásokat) kivéve pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, tracheostomia – nyitott mellkasi (pl. tüdő, mediastinum, nyelőcső, nyirokcsomó) műtétek, kivéve szívsebészet – szív koszorúér műtétek – mellkasi, hasi aorta és vena cava nyílt műtétei
a 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a	– pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy műtétek – arc- és agykoponya csontjainak, valamint belső fül műtétei – endoszkópos (pl. thoracoscopos, mediastinoscopos, VATS) mell- kasi műtétek – transvasalis szívsebészeti, mellkasi, hasi aorta és vena cava műtétek – aortából és vena cavaból eredő nagyerek nyílt műtétei – hasi, kismedencei műtétek, kivéve diagnosztikus célból, valamint meddőség, terhesség, szülés miatti műtétek – gerincoszlop nyitott műtétei – nagyízületi (váll, könyök, csípő, térd) protézis műtétek – végtagok amputációi csukló, boka és azok magasságától proximálisan

Műtéti lista térítési kategóriánként, és a biztosítási összeg térítésének százalékos mértéke
a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 15%-a	– agyállományt/gerincvelő állományt érintő endoscopos, punctios, drain műtétek, beavatkozások – perifériás idegműtétek – arc lágyrészeinek műtétei (pl. külső- és középfül, nyálmirigyek, orr, orrmelléküregek, nyálmirigyek, nyirokcsomók, nyelv, orr- és garatmandula) – szemészeti műtétek (kivéve látásjavító lézeres szemműtétek) – endoszkópos (pl. thoracoscopos, mediastinoscopos, VATS) diag- nosztikus mellkasi beavatkozások, mintavétellel vagy anélkül – szív pacemaker beültetés – pericardiocentesis – érkatéteres műtétek (pl. stentelések, tágítások) – periférias artériák és vénák műtétei (beleértve a visszérműtéteket) – mellkasfal és emlő műtétek – diagnosztikus hasi, kismedencei műtétek mintavétellel vagy anélkül – hasfali műtétek – külső nemi szervek, húgycső és végbélnyílás műtétei – nőgyógyászati curettage és méhszáj (cervix) elváltozások műtétei – transuretralis (TUR) prostata és húgyhólyag műtétek – superficialis lympadecetomia – endoszkópos, terápiás beavatkozások (pl. otoscopia, rhynos- copia, bronchoscopia, gastroscopia, colonoscopia, cystoscopia, ureteroscopia, – colposcopia, hysteroscopia, stb) – percutan viscerostoma (testüregi sztóma) műtétek – gerincoszlop mikro (minimál invazív) műtétei – arthroscopos és nyitott ízületi műtétek (kivéve ízületi protézisek) – nem nagyízületi protézis műtétek – csont (beleértve a borda, szegycsont, medence, végtagok) betegségek, sérülések, törések műtétei (kivéve végtagok amputációit) – izom és ín betegségek és sérülések miatti műtétek – végtagok amputációi csuklótól, bokától distálisan – szövetátültetés (pl. bőr, szaruhártya, csont, csontvelő, ín, izom g 1, őssejt), kivéve a vérkészítményeket
az 5-ös csoportba sorolt műtétek nem térített műtétek	– lézeres látásjavító szaruhártya műtétek – érkatéterezés diagnosztikus célból – bőr és nyálkahártya és azok alatti szövetek sérülésének (pl. var- rat, idegentest eltávolítás) ellátása – bőr, nyálkahártya és azok alatti kötőszövet elváltozásainak műtéti eltávolítása (pl, anyajegy, szemölcs, lipoma) – nyitott testüregekből (pl. tápcsatorna, orr, légcső, hörgő, húgy- hólyag, hüvely) és szemből idegentest eltávolítás – endoszkópos bevatkozások (pl. otoscopia, rhynoscopia, bronchoscopia, gastroscopia, colonoscopia, cystoscopia, urete- roscopia, colposcopia, hysteroscopia,stb) – diagnosztikus célból, szövettani mintavétellel vagy anélkül – arthroscopia diagnosztikus célból – fogászati bevatkozások – esztétikai beavatkozások, műtétek – meddőség, terhesség, szülés miatti beavatkozások, műtétek – percutan szövettani mintavétel, punctio, drain az agy kivételével bármely szervből

Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biz- tosító a szolgáltatásának mértékét a legmagasabb százalékos besorolású műtét alapul vételével állapítja meg.

V. KIEGÉSZÍTŐ JOGVÉDELEM BIZTOSÍTÁS‌

1. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvi- tákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.

2. A biztosítási esemény

a) A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hiva- tásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életvi- szonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem esetét).

b) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az a) pontban rögzített feltétel fennáll és

– a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet

szenvednek vagy

– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szen- vednek, feltéve, hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy a biztosítottal szemben hatósági eljárás indul.

c) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási ese- mény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

3. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

a) A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekin- tetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biz- tosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.

b) A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekin- tetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biz- tosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.

c) Az a) és b) pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szer- ződés a Szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosí- tási eseményekre, amelyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be. Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

4. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság

és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

5. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

a) Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett károk, valamint kártérítési igények elhárítására az okozott károk miatt.

b) Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett sza- bálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők

• szándékos elkövetés miatt emelt vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve, ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlan elkövetés miatt jogerős ítélet születik.

• ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést álla- pítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.

c) Munkajogi jogvédelem

A biztosított munkaviszonyából, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.

d) Szerződéses jogvédelem

A szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:

• hibás teljesítésből származó igények érvényesítése;

• biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése, kivéve a Genertel Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseket;

• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;

• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.

6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződések- kel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;

b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási ese- mény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg, a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg a fenti, a biztosító teljesítését kizáró körül- ményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

c) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

d) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogelle- nesen okozott;

e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdek- sérelmek esetén;

g) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;

h) családjogi és öröklési jogvitákban;

i) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, vala- mint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítónak, mint munkáltatóval szem- ben előterjesztett igényei tekintetében.

7. Biztosítási összeg

a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd szolgáltatási táblázat) mértékének megfelelően nyújtja.

b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel össze- függésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.

c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a követ- kező biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségé- nek mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, ille- tőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

8. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

a) Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosí-

tóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempont- jából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott

díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg cél- szerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb

jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor,

akkor az elkészült szakvéleményt;

• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költség- ről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését iga- zoló bizonylatot,

• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet

a titoktartási kötelezettsége alól,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosí- tottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosí- tott írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.

Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjá- ból lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvé- delmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

b) Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben

részesül, úgy köteles:

• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cse- lekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, vala- mint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biz- tosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadvá- nyok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

9. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

a) Sikerkilátás-vizsgálat

A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védeke-

zés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:

• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsít- hető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével

– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a bizto- sított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvéte- lével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesí- tés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogsza- bályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot,

• amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló ese- mény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvé- delmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint

• büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén,

• ha a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Egyeztető eljárás

Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgálta- tás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvé- telétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügy- véddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban részt- vevő jogi képviselőjét.

Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a siker- kilátás kérdésében

• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;

• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költsé- gén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztesség- hez viszonyított arányában viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a bizto- sító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.

Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra ked- vező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

10. A biztosított jogi képviselete

a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelő- zően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhe- lyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügy- véddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbí- zás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügy- védi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásá- ról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biz- tosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

11. Érdekellentét esetén követendő eljárás

a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási ese- mény kapcsán

• az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosí- tási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

• a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Érdekellentét esetén

• a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

• az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

• a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a b. pontban foglaltakról.

12. Jogvédelmi szolgáltatások

a) Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdek-

sérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított

nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját

a jelen pontban foglaltak szerint,

• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg ere- jéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

– ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbí- zási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatá- rozott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

– jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizeté- sére vagy előlegezésére.

– ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

– végrehajtás költsége

A Biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végre- hajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

– szakvélemény költsége

Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvé- leményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

– fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indo-

kolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

b) A jogi költségek viselésének feltételei

• A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt fel- merült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított által tett halaszthatatlan intézkedések miatt merültek fel.

• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a per- vesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

• Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített köve- telés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

• Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat kép- viselő ügyvéd megbízási díját fedezi, az eljárás során felmerülő további költsége- ket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

• Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

• Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kisza- bott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket,

– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a bizto- sított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

• Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

13. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az elle- nérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérí- tését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi

költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifi- zetett összeg mértékéig.

b) Az a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérü- lést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a bizto- sítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvénye- sít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

14. Egyéb rendelkezések

a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

b) A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ága- zat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalma- zottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasí- tási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

15. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosí- tás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltéte- lek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvény- könyv – rendelkezései alkalmazandók.

VI. S.O.S. LAKÁSFIX KIEGÉSZÍTŐ‌

A Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 00-00-000000, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság), mint kiszervezett tevékenységet végző társaság (a továbbiakban: közreműködő) révén az év minden nap- ján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételek sze- rinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen kiegészítő feltételekben rögzített biztosítási szolgáltatást nyújtja.

1. Vészelhárítási szolgáltatás

a) Vészhelyzet biztosítási esemény

A biztosított ingatlan gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sür- gős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:

• víz-, gáz-, fűtésvezeték szerelő

• zárjavító

• duguláselhárító szennyvízzel járó kiömlés esetén

• villanyvezeték szerelő

• tetőfedő

• üveges

A fentieknek megfelelően, például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányossága miatt bekövetkező beázási kár. A vészhelyzet elbí- rálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.

b) A biztosító szolgáltatása

i) Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése

A biztosító – a közreműködő útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelő- zéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

ii) A felmerülő költségek megtérítése

A biztosító a szolgáltatási táblázatban megjelölt összeg erejéig átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében felmerült következő költségeit:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási szer- ződésben megjelölt összeget, a pluszköltség minden esetben a biztosítottat ter- heli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, sze- relvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy ami- att, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javí-

tásokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhely- zetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.

Kulcselvesztés esetén a biztosító évente csak egyszer vállalja át a zárszerelési költséget.

Fentieknek megfelelően az alábbi szakmákban felmerülő vészelhárítási szolgál- tatásokra nem terjed ki a vészelhárítási szolgáltatás:

• gáz- és elektromos készülékjavítás,

• zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,

• olyan csatornadugulás, ami nem jár szennyvíz kiömléssel,

• szerelvények javítása, cseréje, (pl. csaptelep, WC tartály),

• az üvegtető, üvegtégla, üvegfal, üvegház, tükörfalak, a lakás berendezéséhez tartozó üvegtárgyak törése (pl. tükör, akvárium, stb.)

• a lapostető szigetelési hiányossága miatti beázás

iii) A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben rögzített költségek megtérítésére terjed ki, a vál- lalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakipa- ros között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biz- tosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a Biztosítottat terheli.

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szer- ződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vál- lal felelősséget.

3. Információs szolgáltatás

A biztosító – a közreműködője útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi ese- tekben:

Utazási információs csomag

• Szállodacímek

• Magyar külképviseletek címei, telefonszámai

• Orvosi ügyeletek, kórházak

• Oltási előírással kapcsolatos információk

• Beutazási információk

• Hungary Direct számok

• Taxirendelés

Szabadidő információs csomag

• Színház, mozi

• Múzeumok, kiállítások

• Koncertek

• Jegyrendelési információ

• Áruházak nyitva tartása

• Virágküldés info

Háztartási információs csomag

• Hitelkártya zárolás info

• Rovar- és rágcsálóirtás

• Költöztetés

• Gyermekmegőrzés

• Állatmegőrzés

• Biztonságtechnikai cégek

• Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

Az S.O.S. Lakásfix szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: 06 1 465 36 59

A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosí- tás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Pol- gári Törvénykönyv – rendelkezései alkalmazandók.

VII. S.O.S. ELEKTROFIX KIEGÉSZÍTŐ‌

A Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft.(Cg. 00-00-000000, 1399 Budapest, Pf.: 694/324 – (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság), mint kiszervezett tevékeny- séget végző társaság (a továbbiakban: közreműködő) révén az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen kiegészítő feltételekben rögzített szolgáltatást nyújtja.

1. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítási szerződés létrejöttét követő 60 napos várakozási idő elteltével kezdődik.

2. A biztosítási összeg

A Biztosítási összeg minden egyes biztosított vagyontárgy vonatkozásában a vagyon- tárgy káridőponti újértékének (újonnan történő beszerzési érték) megfelelő összeg azzal a további feltétellel, hogy a biztosítási szolgáltatás felső határa 300.000,- Ft (szolgál- tatási limit).

3. A biztosítási események

3.1. Biztosítási esemény a biztosított ingatlan biztosított vagyontárgynak minősülő elekt- romos berendezéseinek, elektromos háztartási eszközeinek kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben műkö- désképtelenné vált.

3.2. Jelen kiegészítő fedezet szempontjából biztosított vagyontárgynak a biztosí- tott háztartásában magáncélú felhasználásban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt elektromos háztartási eszközök, amely(ek) megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:

3.2.1. A biztosított nevére kiállított számlával igazolt újkori vásárlása Magyarorszá- gon történt,

3.2.2. vásárláskori értéke eléri a 20 000 Ft-ot,

3.2.3. kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 60 hónap,

3.2.4. a kár időpontjában a kockázatviselési hely berendezéseinek részét kell, hogy képezze (0.xx. melléklet szerint),

3.2.5. a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. A Biztosító közreműködője élőhangos, nonstop telefonos kárrendezési szol- gáltatást működtet (telefonszám: 06 1 465 36 59) Ennek keretében:

4.1.2. a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában,

4.1.3. biztosítási esemény, tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érdeké- ben, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont-egyeztetés,

4.1.4. amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási eseménynek, (pl. garanciaidőn belüli, vagy várakozási időszakon belüli meghibásodás) szervizek telefon- számainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybevett javítási szolgáltatás költségei nem a Biztosítót terhelik.

4.2. A biztosító szolgáltatása

4.2.1. Javítási költség megtérítése: Javítási szolgáltatásként a Biztosító megtéríti a biztosított termék vagy annak bármely része megjavításának ésszerű költségeit. A biz- tosító nem kötelezhető e szolgáltatásra, amennyiben a javítási költségek a káridő- ponti újértéket meghaladják, vagy a vagyontárgy javítása műszakilag nem lehet- séges.

4.2.2. Ésszerű javítási költségnek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a meghibásodott vagyontárgy (háztartási eszköz) gazdaságos javításához feltétlenül szükséges anyagok, alkatrészek és munkadíjak költsége minősül, amelyek maximuma a biztosított vagyontárgy káridőponti újértékéig terjedhet.

4.2.3. Csereeszköz szolgáltatás: A biztosító a károsodott vagyontárgy javításának lehe-

tetlensége vagy gazdaságtalansága esetén, annak pótlásául csereeszközt biztosít.

4.2.4. Csereeszköznek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a hazai keres- kedelmi forgalomban kapható olyan új háztartási eszköz minősül, amely a biztosított vagyontárggyal teljesen megegyezik vagy amennyiben a teljesen megegyező vagyon- tárgy beszerzése lehetetlen, az aránytalan nehézségekkel vagy költségekkel jár (pl.: csak külföldről szerezhető be), a károsodott vagyontárgyhoz hasonló gyártmányú és minő- ségű, ahhoz hasonló műszaki jellemzőkkel bíró, de azzal azonos rendeltetésű.

4.2.5. Káridőponti újérték szolgáltatás: Amennyiben a biztosító a vagyontárgy javítását és a csereeszköz szolgáltatását sem tudja megoldani valamely megalapozott okból (pl.: javíthatatlanság, gazdaságtalan javítás, a csereeszköz beszerzése a biztosító számára aránytalan nehézségekkel járna), akkor a biztosító szolgáltatása a csereeszköz káridő- ponti újértékének megfelelő összeg megfizetésére terjed ki.

4.2.6. Káridőponti újértéknek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a káre- semény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulaj- donságokkal rendelkező (ha azzal teljesen megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor hasonló gyártmányú, minőségű és műszaki jellemzőjű, de azonos rendeltetésű) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke minősül.

4.3. Meghibásodott vagyontárgy szervizbe- és visszaszállítása, valamint a csere- eszköz kockázatviselési helyre történő eljuttatása:

4.3.1. a 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállít- ható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyon- tárgynak szállításáról a Szerződőnek/Biztosítottnak kell gondoskodnia,

4.3.2. egyéb esetben a szükséges szállításról a Biztosító gondoskodik, amennyiben a biztosítási összeg keretében az is megoldható.

4.4. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás

4.4.1. A Szerződőnek/Biztosítottnak a káresemény bekövetkezése, de legkésőbb a tudo- mására jutása után azt haladéktalanul, legkésőbb 2 munkanapon belül, telefonon a 06 1 465 36 59 telefonszámon be kell jelentenie a biztosító közreműködőjének, az Europ Assistance Kft.-nek.

4.4.2. A biztosító közreműködőjének minden kérdésére pontos választ kell adni. Beje- lentendő adatok különösen, de nem kizárólagosan: a Szerződő neve, címe, kötvény- szám, a biztosított vagyontárgy gyártmánya, típusa.

4.4.3. A Szerződő/Biztosított köteles a Biztosító, illetve annak közreműködője számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

4.4.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán – a kárfelvételi eljárás (helyszíni szemle, javítás) megindulásáig, de legkésőbb 5 munka- napig – csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, úgy a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4.4.5. A Biztosító közreműködője által közvetített javító a helyszíni javítást – amennyi- ben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül megkezdeni.

4.4.6. A Szerződő/Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyez- tetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült biztosított vagyon- tárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyiben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a kiszállás díja a Szerződőt/Biztosítottat terheli.

4.4.7. Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt, a Szerződőnek/Biztosítottnak a biz- tosító közreműködőjétől kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontár- gyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából.

4.4.8. A Biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számí- tott 30 munkanapon belül köteles teljesíteni, melynek feltétele, hogy a Szerződő/Biztosí- tott az előző pontok szerinti kötelezettségének eleget tegyen.

4.4.9. Amennyiben a biztosított vagyontárgyra szavatossági igény érvényesíthető, a Biz- tosító vállalja a szavatossági eljárás lefolytatását, melynek eredményétől függően kez- dődhet meg a kárrendezési eljárás (jelen pontban megjelölt kárrendezési határidő meg- hosszabbodik a szavatossági eljárás idejével).

4.4.10. Amennyiben a javítás az előző pontban meghatározott időszak alatt nem végez- hető el alkatrészhiány miatt, a Szerződő/Biztosított jogosulttá válik a káridőponti újérték szolgáltatásra.

4.4.11. Amennyiben a Szerződő/Biztosított a Biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javít- tatja meg a biztosított vagyontárgyat, a javításról szóló eredeti számlát köteles a Biztosí- tónak továbbítani. A számlának tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkat- részeket, a munkaóra díjat, a javítás dátumát. A Biztosító ez esetben is jogosult elbírálni a szolgáltatási igény jogosságát és jogalap hiányában megtagadni a szolgáltatásnyújtást.

4.4.12. Amennyiben a biztosítási szolgáltatás pénzösszeg fizetésében áll, a biztosított köteles a meghibásodott vagyontárgy tulajdonjogát a Biztosítóra átruházni. A Biztosító

ezen jogáról lemondhat. Ebben az esetben a Szerződő/Biztosított nem követelheti a biz- tosított vagyontárgy átvételét, illetve elszállítását.

4.5. Kizárások és korlátozások:

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

4.5.1. azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a biz- tosító szolgáltatója által jóváhagyott szervizek végeztek,

4.5.2. a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és használati útmutató szerinti) használatára,

4.5.3. elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra,

4.5.4. üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, beállítási-, elle- nőrzési-, módosítási-, tisztítási- vagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,

4.5.5. korrózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra,

4.5.6. azon esetekre, melyekben a biztosított vagyontárgyat nem magán célra vagy külföldön használták

4.5.7 munkaanyagokra, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. lámpák/izzók biztosítékok, fluoreszkáló csövek, elemek, porszívó por- zsákok, szíjak, fogyóeszközök költségeire például, de nem kizárólagosan, mint, akkumulátorok, továbbá szalagok,

4.5.8. olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alko- tóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátor- töltő, távirányítók, játékvezérlők

4.5.9. olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javí- tásra illetve cserére visszahívta,

4.5.10. a biztosított vagyontárgy olyan átalakításra, illetve olyan kiegészítő használatára, amely nincs összhangban a gyártó ajánlásaival, idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezésére (erőltetésére),

4.5.11. a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,

4.5.12. a szállítás során bekövetkezett károkra, szállítás költségeire,

4.5.13. szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett vesz- teségre,

4.5.14. olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy köz- vetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rendszer, mikrochip vagy